Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-11 / 135. szám

* KELET-MAGYARORSZÜ* im. jM«« TELEX PÁRIZS Valeri Giscard D’Estaing francia köztársasági elnök ez év decemberében hivata­los látogatást tesz Egyiptom­ban — jelentette be kedden az Elysée palota szóvivője. A látogatás pontos időpont­ját később rögzítik. NICOSIA Makariősz ciprusi köztár­sasági elnök június 16-án közel-keleti látogató körútra indul. Egyiptomot, Irakot és Szíriát keresi fel. LISSZABON Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára legutóbbi beszédében ismét állást foglalt amellett, hogy Portugáliában „pluralista demokráciát” vagyis a pol- , gari demokrácia „játéksza­bályai” szerint működő tő­kés társadalmi berendezke­dést kell létrehozni. A PSZP főtitkára visszautasította a népi demokrácia és a prole­tárdiktatúra gondolatát és azt mondta, hogy olyan tár­sadalmi rendszert kell kiala­kítani, amelyben ..az általá­nos választójogból fakadó hatalom és a forradalmi tör­vényesség” kiegészíti egy­mást. BRAZZAVILLE Brazzaville-i hivatalos ér­tesülés szerirlt a legutóbbi angolai összetűzésekben éle­tét vesztette Manuel Pereira dos Kásantos, az Angola; Népi Felszabadítási Mozga­lom ÍMPLA) ifjúsági szer­vezet országos összekötő iro­dájának egyik vezetője. Mint ismeretes, a hét végi an- gnlai zavargások azért rob­bantak ki. mert az imoeria- lista befplyás 'alatt álló An­golai Nemzeti Felszabadítási Front (FNLA1 úiból megtá­madta gz MPLA híveit és fegyvereseit. HAVANNA A chilei antifasiszta ellen­állók havannai bizottsága kedden közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben rá­mutat az Argentínába mene­kült chilei hazafiak egyre ag­gasztóbb helyzetére. A dokumentum a világ tudtára adja, hogy az argen­tin rendőrség minden indok- lás nélkül egy hete tartja fogva Manuel Valenzuelat, a Chilei Nemzeti Bank volt el­nökét, Jaime Trabucot, a bank volt igazgatóját és Agustir, Munozt. a Chilei Dolgozók Központjának fe­lelős munkatársát. A venezuelai rádió gz ügy kapcsán emlékeztet arra, ho'gy az argentin elnöknő ál­lítólag megígérte Pinochetnek márciusi találkozó jujcon, hogy az „az argentin hatósá­gok szép csendben leszámol­nak a legveszélyesebb chi­leiekkel”. Brezsnyev csehszlovák! pártmunkás­küldöttséget fogadott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden Moszk­vában csehszlovák pártmun- kásküldöttséget fogadott. A küldöttség tagjai tapasztalat- cserére érkeztek a Szovjet­unióba. Jan Havelka, Csehszlovákia moszkvai nagykövete a CSKP KB elnöksége és a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöksége megbízásából átnyújtotta Leonyid Brezs- nyevnek. a Csehszlovákia fel- szabadulásának 30. évforduló­ja alkalmából alapított em­lékérmet.. II népgazdaság helyzete a Szdv [etuiiió minisztertanácsa előtt A Szovjetunió miniszterta­nácsa keddi ülésén megvizs­gálta a szovjet népgazdaság- fejlesztés 1976—80-ra szóló alapvető irányzatainak ter­vezetét. Az ülésen megállapí­tották, hogy a szovjet gazda­sági élet a kilencedik öt­éves tervidőszakban a XXIV. pártkongresszus irányelvei­nek megfelelően fejlődik. Je­lentős Illést ért el a Szovjet­unió a termelőerők fellendí­tésében, valamint a fejlett szocialista társadalom ter­melési viszonyainak tökéle­tesítésében. Jelentősen nö­vekedett az ország nemzeti jövedelme, az ipari termelés volumene, emelkedett a mun_ katermelékenység az ipar­ban, az építkezéseknél és a mezőgazdaságban. A XXIV. pártkongresszus határozatai­nak megfelelően folyamatban van az életszínvonal fellen­dítése széles körű program­jának megvalósítása. Nö­vekedett a munkások és az alkalmazottak átlagbére, va­lamint a kolhozisták munka járnak díjazása, emelték a nyugdíjakat, a segélyeket és az ösztöndíjakat. Ország­szerte nagyarányú lakásépít­kezés folyik. A kormányülésen felszólalt Alekszej Koszigin, a minisz­tertanács elnöke. (TASjüSZ) Portugáliai helyzetkép Luanda: A portugál had­sereg vezérkari főnöksége kedden közleményben szögez­te le, hogy a katonai hatósá- ságok tiszteletben kívánják tartani az angolai felszabadí­tó mozgalmakkal kötött meg­állapodást, és az angolai nép egységének es függetlenségé­nek elismerésével hozzá akarnak járulni a gyarmato­sítás felszámolásához. A luandai katonai körzet pa­rancsnoka kedden közölte; eeőfeszjliésekpt tesznek annak érdekében,.hogy a felszabadí­tó mozgalmak kivonják a fővárosból csapataikat és ne­hézfegyvereiket. A három fel­szabadító mozgalom és a portugál hadsereg képviselőit magában foglaló védelmi ta­nács bejelentette; a felsza­badító szervezőtek megálla­podtak abban, hogy a luandai kórházak közelében felszá­molják állásaikat. Dar es Salaam: Samora Machet, a FREWMO. elnöke egy Quelimaneban tartott tö- meggyűlésen felhívta az or­szág lakosságát Mozambik újjáépítésére és nagyobb erő­feszítéseket sürgetett a gyar­mati múlt örökségének fel­számolására a vidéki terüle­teken. A mozambiki ideigle­nes kormány a spekuláció felszámolására és a közszük­ségleti cikkel; árinak stabili­zálására állami tulajdonban álló boltokat létesített. A fő­képpen zsírt, kukoricát, va- iaminj más.élelmiszereket és közszükségleti cikkeket áru­sító boltok 10—50 százalék­kal olcsóbban kínálják árui­kat. mint a magánkereskedé­sek. Lisszabon: „Mini szeptem­ber 28-nak” nevezte az Azori- szigeteken lezajlott esemé­nyeket Borges Coutinho, az egyik sziget volt polgári kor­mányzója, aki pénteken mon­dott le tisztségéről. A balol­dali beállítottságú volt kor­mányzó hangsúlyozta: a sze­paratista csoportok kísérlete tettek arra, hogy elszakítsák a szigeteket Portugáliától és az Egyesült Államokkal léte­sítsenek kapcsolatot. A sze- paratistákat nagyarányú tá­mogatásban ré,vs,-.itik a szige­tekről as: Egyesült Államokba kivándorolt szeméjyek. (Folytatás az I. oldalról) ben az utóbbi négy évben 12 millió forintot fordítottak utak korszerűsítésére, bekö­tő utakra. Héttantermes is­kola épült Baktalórántházán. A tervezett négy szolgálati lakás helyett hatot építettek, Óvodák, gyermekek és öre­gek napközije létesült, hogy' csak a jelentősebbeket em­lítsük. A kerület legégetőbb gond­járól, a nők rendszeres fog­lalkoztatásáról szólva el­mondta a képviselőjelölt; megválasztása esetén azon fog dolgozni, hogy minél több munkaalkalmat teremt­senek helyben. Beszélt a ke­reskedelem, a vendéglátás korszerűsítésének, a közsé­gek közművesítésének szük­ségességéről, amit az ország, a községek teherbíró1 képes­sége szerint kell és lehet megoldani. Választások a Szovjetunióban Felelős döntés a holnapokról Június 15-én, vasárnap a szovjet emberek az urnák c’é járulnak, hogy tizenöt szövetségi és húsz autonom köztársaság legfelső tanácsá­nak küldötteit, valamint több mint 50 e?er he­lyi tanács tagjait megválasszák. A szövetségi és utonom köztársaságok parlamentjeibe 9259 küldöttet választanak, a helyi tanácsokba pe­dig több mint 2 millió 210 ezer tagot. A választási kampány mé­rete és aktivitása példa nél­küli. Hatalmas országokban nem egy esetben a tömegek passzivitását figyelhetjük meg. A Szovjetunióban — a törvények szerint — a sza­vazási, választói jogot nem korlátozza faji hovatartozás, illetve nemzeti jelleg, vallási nézet, iskolázottság, szárma­zás, vagyoni helyzet... A szovjet emberek tevé­kenysége a választási kam­pány idején nem merül ki a szavazásban. Az előkészí­tésből, a küldöttek és ta­nácstagok jelöléséből is ak­tívan kiveszik a részüket. Az 1973-ban megválasztott több mint 2 millió tanácsta­gon kívül — őket két évre választják —, több mint 30 millió társadalmi munkás vesz részt a tanácsok tevé­kenységében. Az aktíváknak ez a hatalmas száma az ál­lamhatalmi szervek tevé­kenységének társadalmi jel­legét mutatja. A dolgozók politikai érettsége és társa­dalmi aktivitása a fejlett szocializmus körülményeire jellemző. Megmutatkozott ez abban is. hogy a jelenlegi válasz­tási kampányban a szovjet emberek milliói vettek részt tevékenyen az állami szer­vek arculatának kialakításá­ban. Megalakították a vá­lasztási bizottságokat és részt vettek munkájukban, összehívták a jelölő bizottsá­gokat, összeállították a meg­választandó küldöttek és ta­nácstagok feladatainak listá­ját; részt vesznek a válasz­tások lebonyolításában és ellenőrzésében is. Ezt a hatalmas aktivitást az állampolgári kötelesség­érzettel és társadalmi érde­keltséggel magyarázhatjuk. A dolgozók sok milliós tö­megeinek részvétele az ál- Lamügyek irányításában, a termelés szervezésében vi­tathatatlan tény. A szocio­lógusok ebben látják a szov­jet társadalom dinamizmu­sának, a szocializmus rend­szere politikai stabilitásának forrását. A júniusban megválasz­tandó tanáesi szervekre igen nagy feladatok várnak. Fe­lelősségük egybevág az utóbbi években megnöveke­dett szerepükkel. Hatáskö­rük kiterjesztését az SZKP kezdeményezte. Munkáju­kat javította a küldöttek jo­gairól és kötelességéről 1972- ben elfogadott törvény. A tanácsok tevékenységé­nek gerincét a tervszerű gazdaságfejlesztés, a város­gazdálkodás, az oktatási szervek munkájának javítá­sa. az egészségügyi és egyéb szolgáltatások fejlesztése, a lakosság életszínvonalának növelésé alkotják. Az utóbbi években e területeken vég­zett munka a biztosítéka an­nak, hogy az újonnan vá­lasztott tanácsi szervek fel­adataikat maradéktalanul teljesitik­M. Makszimov. gz APN kommentátora (KS) Befejeződlek a koreai—Jugoszláv tárgyalások Kedden Belgrádban közös közleményt adtak] ki Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitká­rának, a KNDK köztársasági elnökének egy párt- és kor­mányküldöttség élén június 5-től 9-ig Jugoszláviában tett hivatalos látogatásáról, Jo- szip Broz Tito államfővel, a JKSZ elnökével, valamint Dzsemal Biiedicesél. a szö­vetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökével folyta­tott megbeszéléseiről. Mint a közös közlemény hangoztatja, „a barátság, a kölcsönös megbecsülés és a megértés légkörében” folyta­tott megbeszéléseken a két ál­lamfő és pártelnök elégedet­ten nyilatkozott „a két or­szág kormányai, pártjai és népei közötti gyümölcsöző kapcsolatok alakulásáról”. Tito és Kim ír Szén meg­állapítása szerint „a jelenle­gi korszak legfőbb. jellemző­je az imperializmus egyre mélyülő válsága, a szocializ­musnak, a nemzeti szabad­ságmozgalmaknak az állandó erősödése, a korábban el­nyomott népeknek a történel­mi színre lépése". A közös közlemény egyetértését fejezi ki azzal, hogy a KNDK tel­jes jogú tagként csatlakozzék az ei nem kötelezett orszá­gokhoz, majd hangoztatja, nagy Jugoszlávia „teljes egé­szében támogatja a KNDfí erőfeszítéseit, a két koreai országrész békés y.iraegyesí- tps.ere és az ott. lévő külföldi csapatok kivonására”. A közös közlemény végül bejelenti, hogy Tito elnök el­fogadta Kim ír Szén mefhí- vását, hogy tegyen látogatást a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Chirac a francia külpolitikáról i Chirac francia miniszterel­nök kedden délután beszédet mondott a szenátusban a kor­mány külpolitikájáról. Min- nekelőtt Leszögezte, hogy a kormány külpolitikáját há­rom vezérelv irányítja: Frasieiacxrsaág érdekeinek vé­delme; a békéért való tevé­kenység; az európai gazdasá­gi közösségen belüli együtt­működés megerősítése. Hangsúlyozta tfiyábbá, hogy kormánya jó kapcsolatokat kíván fenntartani a szocia­lista országokkal, s kijelen­tette: „gz európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejező'szakaszát még e nyáron, vagy az ősz elején meg kell tartani”. Ennek az értekezletnek az eredményes befejezése új szakaszt nyit majd meg — mondotta — a kontinensünk országai, népei és emberei közötti kapcsola­tokban. A közel-keleti helyzettel fogla.kozva Chirac miniszter- elnök hangsúlyozta: kormá­nya kívánatosnak tartja, hogy — adott időpontban — Fran­cigor$zág is részt vegyen azokban a nemzetközi garan­ciákban, amelyeknek biztosi- taniok kell a béke helyreállí­tását a Közel-Keleten. A Közös Piaeeai 1c a peso! at­ban a miniszterelnök utalt grra, íiogy a kormány csaló­dást érez partnereinek maga­tartása miatt, így azért, hogy a csatorna alatt tervezett alagút nem épül meg s g négy nyugat-európai ország nem a francig, hanem az amerikai harci repülőgépek megvásárlása metjett döntött. Gabrovo bolgár város a Balkán­hegység lábánál, nem messze a orosz —török háborúban híressé lett Sip­ka-szorostól. Amikor először készül­tem odalátogatni, szófiai nagykövet­ségünk bolgár munkatársinál. Niko- linkánál kérdezősködtem felőle. — Maga még nem tudja? — cso­dálkozott és elmosolyodott.— Gabro­vo híres város, a gabrpvóiak híres emberek. — Aztán miről híresek? — Papucsban táncolják el a horót. hogy hallhassák a szomszéd város zenekarát. Bevallottam, ho^y ezt nem egészen érteni. — Nos, ebben a városban éjsza­kára megállítják az órákat, hogy addig if kopjék a szerkezetük, a le szemére meg zöld szemüveget tesz­nek, hogy szénának lássa a szalmát — Szóval fösvények? Majd meglátja. Gabrovo macskája Megláttam. Kétnapos ott-tartózko- dásom alatt egyik lakomából, á má­sikba szédültünk. Az viszont igaz. közben egyébről sem hallottam be­szélni vendéglátóinkat, mint a gab- rovóiak fösvénységéről. Csak úgy on­tották g történeteket, például áz ilye­neket: ketten vendégségbe mennek gabrovói ismerősükhöz. Ahogy oda­érnek. egykiük rugdalni kezdi az ajtót. — Miért nem kopogsz? — kérdi megütközve a barátja. — Hogy azt higgyék, tele y kezünk ajándékkal, különben félő, hogy nem nyitják ki... A városnak, ha címere nem is, de ■mblémája a levágott farkú macska: nemcsak ilyenkor, májusban a min­denfele kiragasztott plakátokon is ta­lálkozni vele, hanem finom kivitelű jelvényeken is. A magyarázat pedig: — A gabrovói macskáknak azért kell nélkülözniük ezt a díszüket, hogy ki-beeresztésükkor télen feleannyi ideig kelljen nyitva tartani a gyor­san hülő szoba ajtaját. Ffogyan keveredett Gabrovo a fösvénység hírébe? Taláp mert la­kóinak találékonysága révén indult gazdagodásnak vagy háromszáz évvel ezelőtt ez a város, ahol sem termé­keny alföld, sem természeti kincs nincs a közelben. Kemény munkával értek el a virágzást, érthető, ha az emberek jól megnézték minden ga­rasuknak a helyét. A zsugoriság „atyja”-ként a múlt században élt Minyu napot tarlja számon e helyi történelem. Azt be­szélik róla, hogy gazdag kereskedő létére birkalábat meg bárányfejet evett egész életében. Ám ugyanez az ember 36 ezer aranylevát áldozott arra. hogy olvasókört építtessen a városának. Hanem amikor a bank­ban szerződésbe foglalták az adomá­nyozást, § Mim'Utál három garast kértek okmánybélyegre, az öreg fel­hördült: — Tönkreteszik az embert az át­kozott adóikkal. A bankot emlegetve másik törté­net jut eszembe, amelyről szintén ál­lítják, hogy igaz. Egy gabrovói éppen a város pénzintézete előtt árult sült gesztenyét. Barátja megnaszelte. hogy jól megy1 az üzlet, s kölcsönért ment hozzá. — Sajnos, nem adhatok --- szomo­rodott el emberünk. S a háta mögé bökve: — Megállapodtunk a bankkal hogy én nem nyújthatok hitelt, 6 meg nem árulhat gesztenyét,., Egyszóval Gabrovo fejlett iparvá­ros. Híressé tette gyára, amely a KGST- országokat f u Párnácskákkal látja el, s egyúttal a tréfák városa is. Ilyen hagyományok mellett termé­szetes. hogy éppen Gabrovo vállal­kozott a humqrfesztiválok rendszere« megtartására. Aminek csupán a fel« tréfa: a régi gabrovói anekdoták sze­replőinek beöltözött fiatalok vidám karneválja. A másik fele művészet: a nemzetközi karikatúra-kiállítás, amelyen nemcsak grafikák, de szob­rok is láthatók; humorista találkozó és a hasonló rendezvények égés? sora. A város —• az sem egészen vice —• kapcsolatot teremtett Skóciával, Ahogy én a gabrovóiakgt megismer­jem energiát é§ költséget nem kí­mélve próbálják majd bebizonyítani, hogy skótabbak a skótoknál. Nagy Karalr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents