Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-11 / 135. szám
MTS. június 11. •ÍELET-MAGYARORSZA«» M ilyen érzés meghallgatni a választók közér. dekű és egyéni javaslatait, panaszait, községi vezetők kéréseit és továbbítani az illetékesekhez? Különösen, amikor az „illetékes” nagyon sokszor ö maga, a járási hivatal elnöke. Ez a „kettős szerep” vajon előny vagy hátrány? — kérdeztük Széles Lajos képviselőjelölttől, a fehérgyarmati járási hivatal elnökétől, aki az elmúlt négy évben válasz, tói megelégedésére látta el képviselői tisztét — Nagyobb a felelősség — válaszolta Széles Lajos. Valójában ha egy-egy község valamilyen létesítményt kér — vízmüvet, tantermet, járdát, stb. — a támogatásról kollektív testület dönt, nem egy ember. Előnyös viszont a jó helyismeret, a kapcsolat a választókerület lakóival, mert megkönnyíti a döntések előkészítését, az eligazodást. Széles Lajos 22 éves kora óta dolgozik a közéletben, eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás, 1949-ben került kapcsolatba a szövetkezeti mozgalommal, a földművesszövetkezetnél dolgozott. Ötvenben választották tanácselnökké Tunyogmatol- cson, szülőfalujában, egyévet töltött itt, majd 1951-besn a járási tanács elnökhelyettesi posztjára állította a nép bizalma. A nehéz időkben is kommunista vezetőhöz méltóan helytállt, dolgozott a közért, a járás gazdasági fel- emelkedéséért. 1958-ban lett a járási tanács elnöke, jóban- rosszban együtt munkálkodott a szatmári emberekkel. Az 1970-es árvízi katasztrófát követően éjt nappallá téve dolgozott, járta a falvakat kocsin, gyalog, helikopterrel, tárgyalt községi vezetőkkel, Képviselőjelöltjeink 19. számú választókét ület Széles Lajos miniszterekkel, hogy minél előbb begyógyuljanak a sebek. Sokéves közéleti fáradozását, emberi magatartását és nem utolsósorban az árvizi katasztrófa során és azt követően végzet kiemelkedő tevékenységét ismerték el a választók, amikor 1971-ben országgyűlési képviselővé ' választották. Elégedetten mondja, hogy a szatmári országrész valósággal újjászületett az utóbbi években: felépült több, mint 3500 lakóház, 49 általános iskolai tanterem, 10 új óvoda, 11 művelődési ház, 17 községben már közműves ivóvízellátás van. Ezekkel is mérhető a szatmári vidék változása. De a gondokat sem szabad lebecsülni — teszi hozzá és feleleveníti egy izgalmas epizódját képviselői munkájának. Interpellációval fordult a közlekedés- és postaügyi miniszterhez a megszüntetésre ítélt szatmári szárnyvasút és a matolcsi híd megépítése ügyében. A helyi és népgazdasági érdek egyaránt azt kívánta, maradjon meg és korszerűsítsék a vasutat. Ennek tudatában képviselte Széles Lajos a közügyet a Parlamentben. A miniszter elvtárs válaszában benne volt a megoldás perspektívája: az ötödik ötéves tervben a javaslatom szerint visszatérnek és megoldják a problémát. Azóta a vasutat már rendbehozták, még a matolcsi hídért kell ismét szót emelni, reméljük sikerrel. Választói a négy év alatt száz közérdekű kérdést juttattak el hozzá — részben a községi vezetőkön keresztül. Ezek nyolcvan százalékát a lakosság tevékeny közreműködésével, társadalmi munkával megvalósították. Nincs idő arra, hogy elfáradjon az ember — mondja a képviselőjelölt, áld fél hétkor, hétkor már bent van a járási hivatalban. Előfordul, hogy útközben már meghal’ gatott néhány panaszt, megjegyzést. Sohasem érkezik munkahelyére üres kézzel, csak úgy, mint az eltelt négy évben a Parlamentbe™ ért» - 'A1 : G azdag.közéleti tapasztalatokkal rendelkező képviselőjelöltet javasoltak Szabolcs-Szat- már megye legtöbb községét számláló választókerületében: a huszonkilenc település lakói a jelölő gyűléseken teljes egyetértéssel támogatták Gulyás Emilné dr. jelölését az országgyűlési képviselőválasztásokra. Gulyás Emilné kora ifjúságától fogva tevékenyen vesz részt megyénk közéletében. Szülei cselédek voltak. Tizennégy éves korától a felszabadulásig ő is nagybirtokon dolgozott. A felszabadulás után a családnak juttatott. föld megművelésében segített, majd 1948-ban a párt javaslatára tanulni ment. Közigazgatási ismereteket szerzett; 22 évesen ő volt megyénkben az első nő, aki jegyzőként dolgozott — Öíeh értőn. A tanulás egész életében végig kísérte. Szorgalma, akarata eredménye: elvégezte a jogtudományi egyetemet és tanári oklevelet szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Politikai tudását pártiskolán gazdagította. Jelenleg a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Tagja a párt megyei bizottságának. Megyei tanácstag és tagja a megyei tanács végrehajtó bizottságának és a Magyar Nők Országos Tanácsának. Gulyás Emilné több. mint húsz évig dolgozott az államigazgatás területén. 1952-től 1970-ig a megyei tanács elnökhelyettesi tisztségét töltötte be. Sokat tett a területéhez tartozó egészségügyi és művelődésügyi létesítmények fejlődéséért, köztük az iskolák és a gyermekintézmények fejlesztéséért. 1970-től dolgozik a népfrontmozgalomban. A Bazar 20. számú választókét ület Gulyás Emilné dr. fias Népfront megyei bizottság titkári tisztségében még szorosabb kapcsolatba került a megye lakosságával. Gyakran vesz részt megyei, járási, községi rendezvényeken, jól ismeri a megyénk szocialista fejlődésével ösz- szefüggő eredményeket, gondokat, feladatokat. A jó vélemények. javaslatok érvényesítéséért, megvalósításáért következetesen dolgozik. A Hazafias Népfront megyei titkáraként a párt nén- frontpolitikájának megvalósítását, a népfrontmozgalom eredményeinek gazdagítását, tekinti fő feladatának. A népfront sajátos eszközeivel, különböző rendezvények, az egész társadalmat átfogó akciók szervezésével, ezek irányításával tevékenyen részt vállal a megye fejlesztéséből. Szívügyének tekinti a hátrányos helyzetben élő családok életkörülményeinek javítását, a tehetséges gyermekek továbbtanulásának segítését. Ezért is támogatja a népfrontmozga- lom olyan kezdeményezéseit, amelyek például a tanyai diákotthonok építésére, a kis falvak iskoláiban a feltételek javítására, a gyermekintézmények bővítésére irányulnak Szervezője és támogatója a megyénkben kibontakozó társadalmi munkaakcióknak, amelyek már évente mintegy 160 millió forinttal járulnak hozzá a megye településeinek szebbé, gazdagabbá tételéhez. Megyei vezetői munkája meOett mindig nagy anode* fordít a hozzá fordulók panaszainak, kéréseinek intézésére, magáénak érzi az emberek gondjait és készséggel segít ügyes-bajos dolgaik intézésében, támogatja a közérdekű javaslatokat. Következetesen dolgozik a nők társadalmi egyenlőségének megvalósításáért. Személyes tapasztalatai hozzájárulnak, hogy a közéletben dolgozó nők gondjait jól értse, eredményeiket becsülje: maga is két gyermeket nevelt fel. Leánya végzős mérnök-közgazdász egyetemista, fia érettségi után szakmát tanult, most készül a szakmunkásvizsgára. Gulyás Emilné eddigi önzetlen munkájával bizonyította, hogy méltó a választók bizalmára. A közéletben eddig végzett két évtizedes munkája garancia arra, hogy megválasztása esetén ország- gyűlési képviselőként jól össze tudja hangolni az országos, a megyei és a választókerületi érdekeket; eredményesen járulhat hozzá ahhoz, hogy a 20-as számú választókerület huszonkilenc települése arányosan fejlődjön, javuljanak az itt lakók étetítordfenéujwi Hajrá nélkül ^ Idejében kapják a tervet £ Javult az anyagellátás * Nagyobb a fegyelem ® Változott a kedv, a szemlélet Szinte éjt nappallá téve dolgoztak. Jóformán nem számított, menynyi a túlóra, a munkások kevesebbet kérdeztek, tudták, most a minél nagyobb termelés az egyedüli cél, ezt kívánja a gyár, a vállalat becsülete. Egyébként is az utolsó negyedév hajrája évek óta megszokottá vált. S a várt eredmény sem maradt e1; a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára teljesítette tervét, s ebben benne volt a 4. számú, nyíregyházi gyár munkásainak a hajrája is, akik az elvárásoknak megfelelően termeltek. A hajrá jutalma 17 napnak megfelelő nyereségrészesedés. A gyár kollektívája tehát megérdemelt minden dicséretet. Hogy mindezt év végi hajrával érték el, már kissé kétessé teszi az eredményt, mert rögtön jönnek a kérdések: nem lehetett volna ütemesebb termelést biztosítani, nem lehetett volna jobban felkészülni és így tovább. Ha feltétel van... Az idén szakítottak a HA- FE-ben a régi „szokással”. Az év első fele azt bizonyítja, hogy ütemes termeléssel még nagyobb eredményeket tudnak elérni. — Ha megvannak a feltételek, akkor van termelés — jellemzi a mai helyzetet Hekmann László, a nyíregyházi gyár igazgatója. — Tudunk dolgozni és dolgoztatni itt is, mint más vállalatnál. A feltételek egy része a vállalat központján múlik, a másik a külső körülmények hatására alakul, de sok függ a belső munkaszervezéstől is. Hogy az idén az első negyedévben többet teljesített a gyár, mint tavaly fél év alatt, bizonyítja, komolyabb fennakadás sehol sincs. Egyrészt megváltozott a tervel- látás, a korábbi 5—6 hónapos késések helyett már most megvannak az év végén gyártásra kerülő berendezések tervei is, fel tudnak készülni a gyártásra. Az anyagellátás szintén jobb, bár előfordul, hogy a nagyértékű, több százezer, vagy milliós berendezések azért nem hagyják el a gyárat, mert néhány kisebb — főleg tőkés importból származó — alkatrész még hiányzik a teljessé tételükhöz. (Ez viszont országos gond.) A változást látják a munkások is. — Lehet szakadásig dolgozni — vélekedik Gönczt János, a konvejorgyártc üzembőL Ami rajtuk múlik Néhány, évek óta húzódó gond megoldása is folyamatban van. így rövidesen elkészül egy ideiglenes festőműhely a gyáriak kivitelezésében. Ezzel megszüntetik a termelőüzemben az egészségre káros festést, emiatt nem kell napokig állnia egy-egy kész berendezésnek. Olyan üzemszervezési intézkedéseket vezettek be, amelyek az egyedi gyártásnál megkönnyítik a termelést. Többek között a méretre szabott vaslemezek, idomvasak már a daraboló- ból megcímkézve kerülnek tovább, a szép üzemi rend, a felírás biztosítja, hogy ne kelljen keresgélni egy-egy óriásberendezéshez, hogy hol találják az alkatrészt. (A méretekre jellemző, hogy a Skoda—Dürr-gyár rekonstrukciójához egy 104 méter hosszú foretikus berendezést készítenek.) Gyáron belül bevezették a raklapcw szaHítast, artézkea megvalósítása is szépen halad — amelyben az észszerű takarékoskodás kapott nagy szerepet, miközben a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása is folyik. Ugyanakkor a gyári szemlélet nem marad meg pusztán a termelés mellett, hanem előtérbe állítja a termelő embert A feladatokat a munkásokkal együtt, az ő bevonásukkal valósítják meg. Példa erre, hogy a brigádok maguk állapítják meg, kinek mennyi órabért adjanak. — Volt nálunk olyan, aki 15 éve szakmunkás. Nem adtunk neki nagyobb órabért, inkább elment — mondja Fabu János brigádvezető. — És ha kapott volna? — Akkor a másik hőbö- rög, aki jól dolgozott. Normára megyünk, nagyon oda kell figyelni, hogy meglegyen a kereset. Gondolkodó munkásokkal A jó üzemi légkörnek köszönhető, hogy nincsenek különösebb munkaerő-problémáik. A társadalmi elismerése is megvan a nyíregyházi gyárnak, s az utánpótlásról is gondoskodnak, most például 64 tanulóval van társadalmi ösztöndíjszerződésük. A termelést nemcsak * műszakiak igyekeznek folyamatosabbá tenni a különböző intézkedésekkel, hanem a munkásokat is ösztönzik a beleszólásba. — Ha sikerül lehozni 29 kilót, akkor jól számoltunk! — meditál Gönczi János, amikor a konvejorpályálc^ gyártásánál az anyagtakarékossági tervük megvalósításáról beszél. De szót kap a munkás gyári ügyek intézésében is, — Minden negyedévben; egy fizikai is részt vesz az osztályvezetőd értekezleten. Elmondjuk, mi hogyan lát-* juk a termelést A számok azt bizonyítják; hogy a múlt évhez képes* majd másfélszeres termeléssel sincs baj. A tervnek) megfelelően dolgoznak, aa első fél évet ennek megfelelően fogják zárni. — Hosszú távra itt, Nyíré egyházán van a vállalatnak! is jövője — magyarázza az igazgató. — Ezért veszi mindenki komolyan a fel-, adatot A HAFE-ben gyártott fes-? tőberendezések és konvejo-j rak világszínvonalon készül-» nefe. Az államközi szerződé-* sek értelmében a Szovjeté unió több évre biztos parté ner, egyre több berendezést kér. Ennek a bizalorrvnale akarnak eleget tenni a megváltozott termelési renddel a 4-es számú gyárban. Lányi Boton# Baratt Géza fűtésszerelő szocialista brigádvezető. Je** lertieg a nyíregyházi áöatkórbáz fütésbereedezéséo* tf
