Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

wr$. 'junta * KRLET-MAGYARORSZJK* Következetesen és rugalmasan A taggyűlés kétségtele­nül színvonalas volt. Okos, gondos hatá­rozatok születtek, mi­ként kell megmözgatni a pártcsoportokat, hogy a bi­zalmiak tevékenysége ne csupán a tagdíjak összegyűj­tésére korlátozódjék. A szervező titkár — idősebb, tapasztalt munkás — mégsem volt egyértelműen elégedett, „Tudja, én -még emlékszem arra, — jegyezte meg, ami­kor egy pillanatra kettesben maradtunk —, hogy úgy hét—nyolc éve, amikor ép- Pen pártbizalmi voltam, már hoztunk egy majdnem ugyanilyen tartalmú határo­zatot. Sőt, nem is az volt az első ilyen döntésünk, és at­tól tartok, hogy ez a mosta­ni sem lesz az utolsó ...” Lehetne mosolyogni a dol­gon, ha kirívó egyedi eset lenne. Dehát — mi tagadás — nem az. Pártszervezete­inkben, mozgalmi szerveze­teinkben több olyan elhatá­rozással lehet találkozni, amelyek lényegében korábbi döntések megismétlései. Miért ismételjük magun­kat? Azért, mert a korábbi határozat csak ideig-óráig valósult meg, aztán belefá­radtak a végrehajtással já­ró gondokba. Üj feladatok jöttek, s a rési határozatot végül szép csendesen bélén1 a feledés pora.' Kis idő eltel­tével azután valakinek sze­mébe tűnt, hogy az adott munkaterületen nem a leg­jobban mennek a dolgok (vagy felsőbb pártszerv, mozgalmi szerv tűzte napi­rendre a témát), s nagy len­dülettel ismét határoztak és elkezdték tenni nagyjából ugyanazt, amit egyszer vala­mikor régebben már elhatá­roztak és elkezdtek. J'A -r ' ' ' L ehetséges, hogy „mu- tatósabb” dolog foly­tonosan valami újba kezdeni, állandóan valami újjal előállni. Ha azonban ezek a kezdeménye­zések mindig vagy több­nyire csak a kezdeti stádiu­mig jutnak el, akkor az ilyenfajta „ötletgazdag” ve­zetésnek nem sok haszna van. Az ötletesség és a kez­deményező készség altkor te­kinthetők értékes tulajdonsá­goknak, ha az ötletek nem petárdák módjára robban­nak, hanem tartós folyama­tokat indítanak el, tartós ha­tást váltanak ki. Ehhez vi­szont az szükséges, hogy egy-egy határozat megvaló­sításán munkálkodók, szívó­san fáradozzanak az elgon. dolás következetes végigvite­lén. A párt szervezeti életének néhány új vonása — minde­nekelőtt az éves beszámoló taggyűlések meghonosítása — kedvez az ilyen munkastí­lus erősödésének. Önmagá­ban azonban nem oldja meg a dolgot. Ehhez az kell, nogy a szemléletben, a szándékok­ban, a munka minősítésében is elsőrendű helyet kapjon a következetesség erénye. A fejlett szocialista társa­dalom építésének jelenlegi szakaszában mind több terü­leten válik a helyes és sike­res gyakorlat feltételévé a változó körülmények gyors felismerése, a munka irá­nyának ehhez történő igazí­tása. S ez nemcsak a gazda­sági, vagy az ideológiai élet területeire érvényes. A napi munka számos területén, a társadalmi élet kü­lönféle szféráiban is tör­vényszerűen felgyorsul a változások üteme. (Más terü­leteken ugyanakkor, s ez is figyelembe veendő, a vi­szonylag hosszantartó sta­bilitás. állandóság a jellem­ző.) Számos esetben ezek a változások éppen abból kö­vetkeznek, hogy elhatározá­sainkat, terveinket sikeresen valóra váltottuk. H i a pártszervezetek nem kísérik gondosan figyelemmel a körül­mények módosulását, akkor megtörténhet, hogy éppen azért nem érnek cél­hoz, mert semmi mással nem törődve igyekeznek követni az egyszer elhatározott útvo­nalat. A tagfelvételi gyakor­latra éppúgy érvényes, mint a káderpolitikára, vagy a gazdaságszervező munkára, hogy az elhatározásokat fo­lyamatosan szembesíteni kell a változó világgal. S ha az élet új problémákat vet fel, új teendőket' tűz napirendre, akkor azokat idejében bele kell vonni a cselekvés prog­ramjába. Nem félve attól sem, hogy ha a valóság ezt teszi szükségessé, módosítsuk az eredeti elgondolásokat is, helyesbítve, bővítve, vagy szűkítve azokat. A valóság iránti érzékeny­ség, az új követelményekhez történő rugalmas igazodás éppoly fontos eleme a párt munkastílusának, mint tö­rekvésünk, döntéseink követ­kezetes végigvitele. A ket­tő nem állítható szembe, ha­nem együttesen kell érvé­nyesülnie a pártszervezetek, a mozgalmi tisztségviselők munkájában. Gy. L. A MEZŐGÉP baktalórántházi üzemének egyik lég­ii talabb ’-egesztő szakmunkása Balázs András, aki a Borsodi Állami Építőipari Vállalat részére vasszer­kezeli munkákat hegeszt. (E. E.) A TERV LÉNYEGE: Jobb, pontisabb munkál Régi (élei: egy (err csalt annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Éppen ezért érdekes, hogyan alkalmazkodik egy nagyvállalat a gyor­san változó gazdasági körülményekhez, milyen módszereket talál a jobb munkához. Beszélgetés Somorjai Bélával, a SZÁÉV igazgatóhelyettesével — És a külső őrzés milyen? ellen­Az illetékes pártszervek­nek az volt a megállapítása, hogy a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igen jól sikerült komplex intézke­dési tervet készített a múlt év december 5-i központi bi­zottsági és 1975. januári me­gyei pártbizottsági határozat után. A terv elkészülte után negyed évvel arról érdeklőd­tünk Somorjai Béla műszaki igazgatóhelyettestől, hogy sikerül a tervben rögzítettek megvalósítása. — Ami talán nekünk is meglepő — kezdte Somorjai Béla —, hogy az első intéz­kedések hatását már most lehet érzékelni a gazdálko­dásban. Hogy csak az ener­giatakarékosságot említsem: benzinből, gázolajból még az 1972-es szintet sem éri el a felhasználásunk, miközben nőtt a géppark, az eredeti igények 15—25 százalékkal magasabbak voltak, mint a mai felhasználás. — Sok vállalatnál, szövetkezetnél röviden takarékossági tervnek nevezik a meghozandó intézkedések sorát. A SZAÉV-nél is csak az anyag- és energiataka­rékosságot emelték ki? .1 ,Í>\i.Í><í.lPC.l3- íj rt — Korántsem. A vállalat súlyponti feladatait vettük számba, így többek között a beruházási igények jobb ki­elégítését, a termelési érték növelését tűztük ki célul, mi­közben alapvető feladatnak tartjuk a termelékenység nö­velését, a beruházások gyor­sítását. Kiemelten kezeljük a két egyedi nagyberuházás­ban — a Testvériség gázve­zeték építésében és a Buda­pesti Finomkötöttárugyár mátészalkai konfekcionáló üzemének építésében — vaió részvételünket. Ugyancsak lényeges az átadandó lakások száma. Persze szó van a komplex intézkedési tervben az anyag- és energiataka­rékosságról is, hiszen az elő­irányzatok több, mint 11 mil­lió forintos megtakarítással számolnak. A cél, amit rög­zítettünk: a vállalat terme­lés-műszaki feladatait a gazdálkodás tekintetében magasabb szinten kell meg­oldani. — Mit jelent az egyes munkahelyeknek a terv végrehajtása? — Évek óta részletesen le­bontott tervkészítés van ná­lunk. Előírás, hogy minden építésvezetőség program sze­rint dolgozzon. Az idén to­vább mélyítettük ezt, legfon­tosabb mutató a fedezeti összeg — vagyis a nyereség — teljesítése. Vagy gyor­sabb munkával, vagy jobb gazdálkodással tudják ezt elérni­— Országos gond, hogy megnövekedtek a vállalatoknál a készle­tek, több alapanyagot, később felhasználandó, beépítendő anyagot rak­tároznak, mint amennyi feltétlenül szükséges. A vállalatnál más a hely­zet? — Sajnos, nem.- És nya? a változás irá­V — Javulásról számolha­tunk be, mint ahogy erről a komplex intézkedési tervünk is szól. A március végi for­dulóhoz képest már jobban állunk, az egyes termelőegy­ségeknek meghatároztuk a készletszintet, s prémiumfel­tétel annak betartása. Vár­hatóan a harmadik negyed­évre normalizálódik nálunk teljesen a helyzet, ami nem­csak a belső intézkedések­nek, hanem a szállítók néha lökésszerű teljesítésének is a függvénye. — Hogyan biztosítják, hogy az intézkedési tervtől való eltérésekéi időben észrevegyék, i szinte naprakészen is­merjék a vállalat hely­zetét? — A havonkénti mérések a fontosabb dolgokra kitér­nek. Lényegében sorolunk a munkák között, tételesen is felülvizsgáljuk a teljesítése­ket. Csak egy példát emlí­tek: a fehérgyarmati hütőtá- roló építésénél létszám-át­csoportosítást csak az én en­gedélyemmel lehet végezni. Azóta sem kerestek meg ilyen kéréssel. — Az intézkedési terv határidővel, felelősökkel megjelölve több tucat pontból áll. Az ellenőr­zés, a felelősségrevonás milyen lesz a végrehaj­tás értékelésénél? — Olyan pont nincs, ahol a teljesítés elmaradása sze­mélyi felelősség miatt lenne. Egyébként a félév végén tételesen ellenőrizzük a meg­valósítást, a vezetőknek pré­miumfeladata, hogy teljesül­jenek az előírt pontok. Azon­ban véleményem szerint ke­vés a valószínűsége annak, hogy a fontosabb szempontok ne teljesüljenek. Személy szerint nap, mint nap előve­szem a tervet, kézben tar­tom a megvalósítását. — Az üzemi pártbizottság már elemezte a végrehajtást, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályán a napokban vizsgálták felül, valószínű, hogy rövidesen sor kerül a minisztériumi el­lenőrzésre is. Mindez azt bi­zonyítja, hogy felsőbb szer­veink is nagyon komolyan veszik az intézkedési tervek végrehajtását. — Van-e valami, ami* vei elégedetlenek? — Nem érezzük, hogy a dolgozók között eléggé tuda­tosult volna ennek a jelen­tősége. Nemcsak az. üzemi demokrácia szélesítése miatt gond ez, hanem azért is, mert a munkásakkal együtt tudjuk csak valóra váltani az intézkedési tervben fog­laltakat. Igyekszünk jobb agitációt kifejtem, hogy mindenki megismerje a terv lényegét, végrehajtásának jelentőségét — A terv készítése 6} helyzet elé állította x. vállalatot? — A párthatározatok nem kívántak valami mást, mint amit eddig csináltunk. A változó, feszesebb kö­rülmények között jobb, pontosabb munkát követel­nek, s ezzel végeredményben mindenki egyetért — fejezte be Somorjai Béla. Lányi B«M Befejeződött a statisztikatörténeti vándorülés Nyíregyházán Három napon át Nyíregy­háza adott otthont a Magyar Közgazdasági Társaság sta­tisztikatörténeti szakcso­portja XIII. vándorülésének. A tanárképző főiskolán tar­tott tudományos tanácskozá­sokon összesen hat munka­ülésen 19 előadás foglalko­zott a fontosabb kutatási kérdésekkel. Az országos vo­natkozások mellett — élénk vitát kiváltva — szóba ke­rültek a Szaibolcs-Szatmár megyét érintő kérdések is, • azok mai kihatásai. A csütörtök délben meg­tartott munkaüléssel — me- | lyen Szilágyi Imre, a KSH • megyei igazgatóságának ve­zetője töltötte be az elnöki tisztet — fejeződött be a ta­nácskozássorozat. Végül az elnökség kiegészítése zárta be a vándorülést. py-j égy évvel ezelőtt, * }e­IV löléskor, de még a megválasztása után is voltak kételkedők — főleg idősebbek —, akik ezt kér­dezték: megfelel-e erre a rendkívülien fontos tisztség­re? Tud-e majd az ügyeikért harcolni, vitatkozni, ha kell? És érti-e majd a nagy, az or­szágos politikát? Szabó Gusztáv, az első vá­lasztásakor 29 éves, szarvas­marhatenyésztési telepvezető, azóta bizonyított. Minden kétkedést elosztlatva be­bizonyította, hogy kép­viselőnek való, tud harcolni, vitatkozni és az országos nagy politikát is jól érti. Sőt, úgy érti, hogy össze tudja azt hangolni a helyi ügyek­kel, érdekekkel. Sokáig tartana felsorolni mi-mindent csinált Szabc Gusztáv négy év alatt, min) országgyűlési képviselő. Nine* választókerületében olyan község, ahol ne segített vol­na fontos kérdések intézésé­ben, nehéznek tűnő problé­mák megoldásában. Új isko­lák, óvodák, utak, kutak, or­vosi rendelők bizonyítjál eredményes képviselői tevé­kenységét Dolgoztunk. Eleinte fogatos is voltam. Tsz-tag 1962 ja­nuár I-én lettem- Azonnal ki­neveztek növénytermesztési brigádvezetőnek. Két évig voltam katona, tizedesként szereltem le. Leszerelés után szállítási felelős lett a tsz-ben. ifjúsá­gi brigádot szervezett. 1965 őszén kinevezték nö­vénytermesztési üzemágveze- tőnek. 1967-ben, egy átszerve­zés után, állattenyésztési bri­gádvezető lett. Igazában azt szerette mindig: az állatte­nyésztést. Még nem volt kép­viselő, amikor a sízarvasmar- ha-tenyésztő telep vezetője lett. És egymás után három évben nyerték meg nagy te­henészetükkel a tejtermelést versenyt De akkor már kép­viselő volt Tejtermelésben most is legjobbak a megyé­ben. Szabó Gusztáv azonban már törzsállattenyésztő és a Debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatója — leve­lező úton. Másfél évig megbízott alap­szervezeti párttitkár is volt 1967—1971-ig tagja volt a já­rási tanácsnak és aktivan dolgozott a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságában, ahol most is elnökségi tag. 1965 június 1-én nősült Fele. sége könyvelő a tsz-ben. Két gyermekük van, egy fiú és egy lány. Röviden ennyi az életraj­zi Azt már mások mondták róla, hogy rengeteget dolgo­zik a tsz-ben is, és képvise­lőként is. Becsülete, szerény­sége szinte páratlan. Minden­ki tiszteli Szabó Gusztávot, éa ma már senki sem kételkedik: képviselői képességében. Az. elmúlt négy év során bebizo­nyította, hogy megfelel mm—í den követétaaénynek­4 \ ai 3 Pl s fty f ityj i? 12-es számú választókerület Szabó Gusztáv Szabó Gusztáv Nagyecse- den született, az egész család- ^ ja ősi nagyecsedi. Édesapja r középparaszt volt, ma már a . helyi termelőszövetkezet v nyugdíjasa. Fia — még az egyéni időkben — mindig ap. jával együtt dolgozott a föl­deken és levelező tagozaton tanult. Ügy végezte el a me- t zőgazdasági technikumot Má­tészalkán. Éppen technikus v lett, amikor apja belépett a t termelőszövetkezetbe. ; — Mentem vele én is — ! mondja a képviselőjelölt — i

Next

/
Thumbnails
Contents