Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-06 / 131. szám
Kelet-magyarorszAG 197S. fltafu* « 4 » Újdonságok 4* Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Veszpi iiiben a Nehézvegyipari Kutató Intézetben az OMF1 a NIM komplex bázist hoz létre a korszerű nővén; fő szerek kutatására, kidolgozására. A beruház;'. rogram befejezéséhez közeledik. 1975 végére e< zül a kutató központ valamennyi laboratórium z új laboratóriumok többsége már elkészült é sokban meg is kezdték a kutató munkát. Képűn' In: légyirtószer-kísérlet (MTI fotó — Jászai Csaba) Óvjuk meg a burgonyát! Fitoítoraveszély a megyében Mivel, hogyan permetezzünk? A burgonya mindmáig legveszedelmesebb betegsége — a burgonyavész, tudományos nevén Phytophthora infes- tans DeBy. A kórokozó a pe- ronoszpórafélék családjába tartozik, s jellemző rá, hogy az általában 5 évenként periodikusan ismétlődő csapadékos években járványsze- rűen lép íel (pl.: 1965, 1970). Járvány esetén a 100%-os lombpusztulást szinte lehetetlen megakadályozni. Ez a helyzet egészen napjainkig jellemzőnek tekinthető. Felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges ez akkor, amikor a növényvédő szakemberek, s számos szakirodalom újabbnál-újabb hatásos növényvédő szer kísérleti eredményéről számolnak be. Ezek közül ma már több a gyakorlatban széles körben elterjedt készítmény található, pL: a réz hatóanyagú készítmények (Coprantol, Dit- hane-Cupromix, Cuprosan Super D stb), valamint rézpótló szerves gombaölők, mint a Dithane M—45, Zi- neb 80, Antrakol, Dyfolatán stb. Hol van tehát a hiba, miért nem sikerül megismételni a gyakorlatban az üvegházi és kisparcellás kísérleti eredményeket? A megyei növényvédő állomás tapasztalatai szerint a hibát az alkalmazott technológiában kell keresni. A rendelkezésre álló szerek csak megelőző védelmet biztosítanak, tehát már az első fertőzés kialakulása előtt el kell végezni a permetezést. Igyekezni kell a leghosszabb hatástartalmú szereket használni (pl.: a réz, rézpótló készítmények kombinációit), s olyan technikai felszereléssel kivitelezni a munkát, amely a lombállomány belsejébe is bejuttatja a védőanyagot. Gondoskodni kell a csapadék lemosó hatása és a lombozat növekedése miatt a növényvédő szer pótlásáról. Fertőzésre kedvező időjárás esetén ez 10—12 naponként ismétlődő védekezést jelent. A permetezés időben történő elvégzése rendkívül fontos, mert a kórokozónak elegendő 48 órán keresztül 75% relatív páratartalom és 10 Celsius- fok hőmérsékleti minimum feletti időjárás az infekcióhoz. A védekezés eredményessége nem csak a megóvott lombozatban, de a termés minőségében, tárolhatóságában is kifejezésre jut, s megtérül. A mák nagyüzemi termesztése Uj technológiai eljárás Vegyszeres gyomirtás A mák a gyógyszergyártás nekülözhetetlen alapanyaga, fontos élelmezési cikk. A nagyüzemi termesztéssel ki- sebb-nagyobb sikerekkel évtizede folynak kísérletek Legjobb eredményt ebben a Tiszalöki Állami Gazdaság ért el. Hosszú Lászlóval, az állami gazdaság igazgatójával ezekről az eredményekről beszélgettünk. Elöljáróban egy olyan példát említett, hogy a kísérletek eredményességében néha a véletleneknek is fontos szerepe van. Tavalyi mákvetésüket egy kiadós tavaszi zápor teljesen megsemmisítette. Idén az állami gazdaság 45 hektáron a tavalyi tapasztalatokat felhasználva négy variációval vettette el a mákot, ebből három új megoldás. A hagyományos 38—42 centiméter sortávolság mellett 13, 26 centiméter sortávolságú 5—8 centiméter tőtávolságú mákot is vetettek. Gépesítették az egyelést úgy. hogy a szükséges tőszámot fogasolással állították be. Egyébként az egvelésre nem volt nagy szükség, hiszen holland vetőgéppel tíz százalék csíraképes mákot vetettek, s ez a mód megközelítő pontossággal biztosítja az 5—8 centiméter tőtávolságot. Vetéshez hektáronként 2 kilogramm vetőmagot használtak fel, amelyből 20 dekagramm a csíraképesA mák termesztése ipar- szerűen kifizető, gazdaságos. Az iparszerű termesztést sürgeti, hogy az Alkaloida Vegyészeti Gyárnak olyan mennyiségű gumóra van szüksége, amelyhez a mákot 10—12 ezer hektáron kellene termeszteni. A Tiszalöki Állami Gazdaság úgy tervezi, hogy ha az új termesztési módok beválnak, a vetésterületet 300 hektárra növelik Seres Ernő 585 mázsás cukorrépatermés Ott lesznek az országos kiállításon o A vásárosnamény—olcsvai Vörös Csillag Termelőszövetkezet évek óta tudatosan és jó eredménnyel fejleszti a cukorrépa termelését. Erről beszélgettünk Zentai Gyulával, a tsz főagronómu- sával. — Nálunk az elsők között lehet a szántóföldi termelésben a cukorrépa. A megfelelő talaj adott. A tsz-tagság ismeretét, hagyományos termelési módszerét kell nagyüzemi színvonalra emelni, a mindig fejlődő technikai eszközökkel kiegészíteni. így került rá sor, hogy már 1967-ben, a szövetkezeti gazdaságok között mi kezdtük meg elsőnek a megyében a répabetakarítás gépesítését. Az Olcsvával való egyesülést megelőző esztendőben (1972) a naményi tsz-ben hektáronként már 576 mázsa ' ermésátlagöt értek el. — Az 1973. év eleji egyesüléssel vált lehetővél hogy 161 hektáron vethettünk cukorrépát. Hatvan hektárnyit a Kraszna árterében kipusztított a víz. De a többi területről, hektáronként 585 mázsa répát szállítottunk a cukorgyárnak. Idén pedig, az országos felhívás támogatására 190 hektáron növeltük a cukorrépa területét és a mai állapot szerint, minden eddiginél jobb termésre számítunk. Nem érdektelen arra utalni, hogy a tsz a Szerencsi Cukorgyárral nagyon jó kapcsolatot tart. Amiből a gazdaságnak — a biztonságosabb termelés érdekében — sok haszna származik. Többek közt elvégzi a gyár az oly fontos és sokat jelentő talajvizsgálatokat. Megbízható információhoz jut a tsz a termelésre kijelölt föld tápereje, kártevő- és gyomfertőzöttsége tekintetében. — Egy érdekesség talán az, hogy általában búza a cukorrépánk előveteménye — mondja a főagronómus. — Tarlóhántáskor munkáljuk a talajba a szükséges műtrágyamennyiséget. Inkább csak foszfort és kálit. Rendszerint fehér mustárt vetünk zöldtrágyának, amit ősszel leszántunk. Tavasszal, amikor rá lehet menni a talajra, azonnal kezdjük az előkészületet. Ekkor munkálunk be 170—180 kiló nitrogén hatóanyagot hektáronként. Az egyeléstől eltekintve, ma már mindenben gépesített a tsz cukorrépa-termelése. Két brigádban — egyik naményi, másik olcsvai — mintegy másfél százan versengtek az idei szakszerű egyelésben. Több idős, hetven—nyolcvanéves tag „kijárta” a vezetőségnél, hogy egy 20 holdnyi különálló táblában ők dolgozhassanak. (És bizony, az a terület sem elmaradottabb a többinél.) Többszöri vizsgálatok után értesítették a vásárosnamény —olcsvai termelőszövetkezetet, hogy eredményei alapján részt vehet az országos mezőgazdasági kiállításon. — Jóleső örömmel vesi- szük tudomásul, hogy cukorrépánkkal ott lehetünk a mezőgazdaság legjobb eredményeinek bemutatóján. Ország-világ szeme elé kerülünk — fejezte be mondandóját a főagronómus.- a. b. Fajtakiválasztás másodvetésnél Korán lekerülök, borsók, korai retkek, saláták után ajánlatos azonnal hasznosítani a területet. Több hasznot nagyobb hozamot jelent, ha a fajtákat jól válasszuk ki. Másodvetésnél lehetőleg rövid tenyészidejű fajtákat termeljünk, így biztosabb a beérés. Ennek elősegítésére közöljük a még biztonságosan vethető fajtákat: Retek: Hónapos retkek, őszi fogyasztásra, augusztusi vetéssel: Korai legjobb (piros), Szentesi hajtató (piros) Piaci piros, Óriás vaj (piros), Kerek fehér, Korai piros. Őszi, téli retkek, júniustól augusztusig vethetők: Erfurti kerek, Müncheni sör. Saláták: még júniusban: Attrakció, Keményfejű, Barna dacfej. Téli salátafajták: augusztusi vetés — Nansen. Téli vajfej. Borsók:, 65—75 nap te. nyészidejűek: Rajnai törpe, Cloire de Quimper, Debreceni. Karalábé: augusztusiig folyamatosan vethetők: Sarok- sári fehér, Knaufs ideál (kék). Szentesi fehér, Szentesi kék, Bécsi fehér, Bécsi kék. Abonyi Rezső vetőmag vállalat A kerepes! Szilasmenti MGTSz asszonybrigádjai megkezdték a kamilla begyűjtését. A Kertészeti Egyetem zöldségtermesztő tanszékének gyógynövény csoportja a kerepesi termelőszövetkezetben tanulmányozza a különböző gyógynövények fejlődését, ápolását. Képünkön: „fésülik” a kamillát, amiből lepárlás után kamillacseppet készítenek (MTI fotó — Koppány György) KERTBARÁTOK TANÁCSADÓJA Tennivalók a gyümijlcsöshen Június hónapban a gyümölcsösben legfőbb tennivaló a növényvédelem, a permetezés. Ebben a hónapban dől el általában, hogy a sok rovarkártevő (almamoly, kaliforniai pajzstetü stb.) és gombabetegség (fusikládium, lisztharmat stb.) eilen hogyan tudunk védekezni s ezzel biztosítani az egészséges gyümölcsöt. Fontos a betegség megelőzése, illetve a fellépés idején az azonnali védekezés. GYÜMÖLCSRITKITAS A házikertekben a gyümölcsritkítást kézzel kell elvégezni. A vegyszeres ritkítás még a nagyüzemekben sem általánosan használt. Fáradságos, de hálás munka ez, mert így a kis termőfelületről több, egyöntetű, kereskedelmi árunak is alkalmas gyümölcsöt kapunk. Valamennyi gyümölcsfaj igényli a ritkítást, ha jó volt a kötődés, és ha a természetes hullás után tömegesen maradt gyümölcs. Általában a csonthéjasakat érdemes minden körülmények között ritkítani. Fontos az őszibarack és a kajszi gyümölcs ritkítása. A ritkítás ideje a természetes vagy tisztuló hullás után van, mert csak akkor tudjuk megállapítani, hogy mennyi gyümölcs marad véglegesen a fán. A ritkítást néhány napon belül el kell végezni, mert a rohamosan fejlődő csonthéjasok kőmagjának kifejlődése sok tápanyagot von el a gyümölcsfától. A ritkítás módja nem aH másból, mint a meghagyandó legfejlettebb gyümölcs közelében levő kis gyümölcsök csavaró mozdulattal való eltávolításából. ŐSZIBARACK NYÁRI iiajtAsvAlogatasa A termő őszíbaraekfák hajtásválogatása azért szükséges, mert az őszibarackfát erőteljesebb metszésben részesítjük, mint más gyümölcsfajt, az idő előtti felkopaszodás megakadályozása érdekében. A szövőlepke közérdek Szabolcs-Szatmár megye kisüzemi gazdaságaiban évente 12 000 vagon alma terem, amely a megye alma termésének egyharmadát teszi ki. E nagy mennyiségű alma több ezer kistermelő kertjében terem meg, amely a hatékony növényvédelem megszervezését megnehezíti. A kiskertek többsége növényegészségügyi szempontból megfelelően kezelt, egy része viszont elhanyagolt. A háztájiból származó alma egy része az elmúlt évben amerikai szövőlepkével fertőzött volt. A nemzetközi megállapodások értelmében az ilyen szállítmány exportra nem értékesíthető. Tapasztalatom alapján a legnagyobb fertőzés a fasorokon, az elhanyagolt zártkertekben, és egyéb területeken volt tapasztalható. Egy adott község bármely területének amerikai szövőlepkével való fertőzöttsége nemcsak a kisüzemben termett alma exportálását, hanem az ott gazdálkodó nagyüzemét is veszélyezteti. Mindezek a tényezők azt indokolják, hogy e probléma megoldásához jelentős segítséget kell nyújtani az ÁFÉSZ-eknek, a tsz-eknek, az állami gazdaságoknak egyaránt. Indokolja ezt, hogy a kistermelők többsége a fogyasztási szövetkezeteknek, a termelőszövetkezetnek tagA nyári hajtásválogafás ideje június első felében van. A munka a vezérvessző kiválasztásával kezdődik. Ha a végállórügy, amelyikre metszettük, nem hajtott ki, úgy az alatta levő függőleges irányában növő hajtásra kell visszaugrani. A vezérhajtás alatt a vesszőn egy tenyérnyi szélességben el kell távolítani az összes hajtást, hogy a vezér erőteljesebben tudjon fejlődni. Lefele haladva a korona közepe felé törő hajtásokat, a sűrűn álló hajtások egy részét a szükségesnek megfelelően el kell tá- volítanunk. A termővesszőn fejlődött hajtásokat is át kell vizsgálni, és ha nem kötött rajtuk gyümölcs, a két alsó hajtásig vissza kell vágni. Ha viszont kötött, a vesz- szőt az utolsó termés felett kell eltávolítani úgy, hogy a gyümölcs felett egy hajtás még maradjon. A hajtásválogatás eredménye egy szabályosabb korona és kevesebb, de fejlett rügyekkel bíró vesszőállomány lesz. A FIATAL GYÜMÖLCSFÁK ÖNTÖZÉSÉ Az ősszel vagy tavasszal ültetett gyümölcsfákat a nyári csapadékhiány miatt öntözni kell. Egy-egy fa tövére 10—20 liter vizet adjunk. Az öntözést a csapadéktól függően 2—8-szor ismételjük meg a nyár folyamán- Az első beöntözés előtt a töveket tányérozzuk ki* hogy a víz a gyökérhez folyjon és ne távolabb. A víz beszivódása után az oltványok köveit esirkézzük fel, vagy ami jobb, 1—1,5 négyzetméter felületen szalmástrágyával takarjuk le. Ezzel akadályozzuk meg a víz elpárolgását, a gyors kiszáradást. Az öntözés elmaradása sok oltvány elpusztulását okozhatja. Több oltvány vízhiányában kihajt ugyan, de később elpusztul. A szárazság miatt a hajtások gyengébbek lesznek, amelyeknek át- telelése is kétséges. inántsy Feren# irtása ja, vagy állami gazdasági dolgozó. A tagsági érdekeket figyelembe véve mindhárom ágazat érdeke a segítségnyújtás. A hatékonyabb növényvédelem elérése érdekében a megyei növényvédő állomás, és az ÁFÉSZ-ek növényvédelmi híradótáblákat helyeztek el a községekben. Ezeken a táblákon rendszeresen olvasható lesz a növényvédel. mi előrejelzés. A MÉSZÖV a kistermelők részére növény- védelmi útmutatót jelentetett meg. A fogyasztási szövetkezetek a bolthálózatukon keresztül javítani kívánják a növényvédő szer ellátását. Az AGROKER Vállalat fokozott gondot fordít a termelők kisgéppel történő ellátására, a vállalatnál jelenleg is több olyan permetezőgép-típus kapható, amely a kisgazdaságban eredményesen használható. A kártevők és betegségek irtása nemcsak termelői érdek, hanem minden olyan állampolgár kötelessége. aki földterülettel rendelkezik. Akik a kötelességüknek nem tesznek eleget, 3000,— Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntethetők. A fertőzött területeket a helyi tanácsoknak kel] bejelenteni, amelyek a szükséges intézkedéseket megteszik. Karádi István MÉSZÖV