Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

\ KEUET-MAGYARORSZAO £ HÉTFŐ: Brezsnyev és Gierek találkozója Moszkvában. — Külügyminiszterünk, Púja Frigyes kuvaiti útja — Mexikóvá­rosban folytatja tanácskozásait a nők világkongresszusa — A CGT francia szakszervezeti szövetség kongresszusa — Makariosz, ciprusi elnök közel-keleti körútja. KEDD: A belga király a Szovjetunióban — Bu­dapesten megnyílik a KGST XXIX. ülésszaka, a tagállamok kormányfőinek részvételével — Brandt Titónál. SZERDA: Kikiáltják a független Mozambiki Népi Köztársaságot — Todor Zsivkov olaszországi látogatása — A nyugatné­met CDU kongresszusa Mannheimben. CSÜTÖRTÖK: Az EBK koordinációs bizottsá­gának genfi ülése — Indiában kihir­detik a rendkívüli állapotot — A laoszi választások elhalasztása — Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának kong­resszusa Chicagóban. PÉNTEK: Gromiko Rómában, szovjet—olasz külügyminiszteri tárgyalások — Újabb fegyveres összeütközések Libanonban — Arabközi tanácskozások. SZOMBAT: Főtitkárválasztás a francia gaul- leista pártban — A portugál külügymi­niszter londoni megb.e_szgjései. Finis Genfben A Genfben ősszesereglett különtudósítók már csütörtö­kön abban a reményben vá­rakoztak a nevezetes „bun­ker”, a? ablaktalan, utramo- dern konferenciaközpont saj­tóirodájában, hogy tanúi le­hetnek majd az európai csúcs- értekezlet bejelentésének. Nem így történt. Űjabb bo­nyodalmak jelentkeztek az európai biztonsági konferen­cia finésében, s legjobb eset­ben a következő hét elején hirdethetik meg a helsinki összejövetel dátumát. A ne­hézségek a zárójelek miatt adódtak: néhány esetben ugyanis a különböző vélemé­nyeket, egymással párhuza­mosan, zárójelek között tün­tették fel a határozati javas­latok szövegében. A záróje­leket valóban fel kell oldani, közös nevezőre kell jutni, de erre a munkára elegendőnek Ígérkezik az az egy hónap, amely amúgyi's szükséges a záróértekezlet előkészületei­nek megtételére. Vannak azonban küldöttségek, ame­lyek változatlanul ragaszkod­nak a lassításhoz és húzavo- nához. Pedig az idő' sürget. Hel­sinkiben nemcsak az európai biztonság alapokmányát ön­tenék nemzetközi jogi formá­ba. de megszabnák a konfe­rencia folytatódásának mó­dozatait s lehetőség nyitna széles körű eszmecserékre a legmagasabb szinten. Hiszen a fővárosban jelen lenne az SZKP főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke, az NSZEP első titkára és áz NSZK kancellária, a Varsói Szerződés, a NATO, valamint a Nemleges országok számos kiemelkedő vezetője. A párbeszéd egyébként, — kétoldalú, bilaterális kere­tek között — a héten is foly­tatódott. Gromiko római út­ja során az olasz vezetőkkel ta­nácskozott, Todor Zsivkov bol­gár államfő a Vatikánban a pápával folytatott megbeszé­lést, Moszkva vendége volt a belga király, s kíséretében a brüsszeli kormány feje. NDK —dán külügyminiszteri tár­gyalások is zajlottak Koppen­hágában. a portugál diplomá­cia vezetője Londont keres­te fel. Az „európai beszélge­tés” (utalhatunk ismét rá, hogy az elmúlt hetekben a magyar külügyminiszter Pá­rizsban és Bonnban járt) va­lóban része lett a politikai mozgásnak s az ünnepi alka­lom Helsinkiben új lendüle­tet adhat á további folyama­tokhoz. A hét legfontosabb nemzet­közi híreiben gyakori volt a budapesti keltezés. Hazánk fővárosában taftották meg a KGST XXIX. ülésszakát, amelyen a tagállamokat a kormányfők képviselték. Olyan nagy horderejű kérdé­sek kerültek szóba, mint a kö­vetkező ötéves tervszakasz feladatainak egyeztetése; a közös erőfeszítések fokozása a nyersanyagproblémák meg­oldására; egységes villamos- energiahálózat megteremtése, Kuba és Mongólia még tel­jesebb bevonása az együttes munkába. A fokozott figye-, lem érthető volt: a szocialista közösség gazdasági eredmé­nyeinek továbbfejlesztése, az integrációs program megva­lósítása elsőrendű politikai jelentőséggel bír, s az erővi­szonyokat a szocialista orszá­gok javára formálja, Uj, független ország kezd­te meg a héten önálló álla­mi életét; ^ portugál "rar- mati igából felszabadult Mozambik. A népi köztár­saság kikiáltása, az első lé­pések biztatóak voltak, s jó példaként szolgálhatnak a belső válsággal vajúdó An­golának. Mozambik sikerei elsősorban annak köszönhe­tők, hogy az országot a FRELIMO, a felszabadítási front egységesen vezeti, An­golában viszont vannak re­akciós befolyás alatt álló szervezetek, amelyek még a polgárháborús fenyegetéstől sem riadnak vissza. Pedig ha Angola — a tervek sze­rint novemberben — köve­ti a mozambiki utat, továb­bi változásokra lehet számí­tani s teljessé válik majd a rhodesiai és dél-afrikai faj­üldöző rezsimek elszigetelé­se. Belpolitikai feszültségről érkeztek hírek Ázsia két pontjáról. Indiában elrendel­ték a rendkívüli állapotot, átmenetileg bevezették a cenzúrát, s több száz letar­tóztatást hajtottak végre. Az ügy háttere, hogy egy vidé­ki bíróság felmelegítve és felnagyítva a korábbi vá­lasztási kampány néhány jelentéktelen mozzanatát, el­marasztalta Indira Gandhi miniszterelnök asszonyt. Ez szinte jeladás volt az ellen­zék számára, amely a szél­sőjobboldaltól az ultrabalig támadást indított és formá­lis összeesküvést szőtt a kormányfő ellen. A hatal­mon levő kongresszus párt, a kommunista párt,' a hala­dó indiai közvélemény ki­állt Gandhi asszony mellett, hiszen politikáját többség­ben pozitív elemek fémje­lezték. A reakció, hamis párhuzamokkal élve, megkí­sérelte egy „Watergate- pszichózis” megteremtését, de a határozott rendszabá­lyok nyugalmat teremtettek az országban. Nem sikerült nyugalmat teremteni Li4fanonban, sőt Bejrutban szemmellátható- lag rosszabbodik a helyzet. A jobboldali falangista párt már hetekkel ezelőtt igyeke­zett magához ragadni a hatal­mat, hogy megbontsa Liba­non politikai és vallás' egyensúlyát. (Ebben az arat államban Íratlan hagyo­mány, hogy az államfő min­den esetben maronita ke resztény, a kormányfő vi­szont mohamedán.) Egy fa langista kormány, a muzul­mán csoportok kizárásával valósággal felidézheti a" 1958 nyarán végbement ese­ményeket: a véres polgár- háborút s az amerikai ten­gerészgyalogosok partraszál­lását. Bonyolítja a helyzetet, hogy a belső viták nem utolsósorban , a palesztin mozgalom támogatása körül alakultak ki: a mohamedán szervezetek a PFSZ pártját fogják. E legutóbbi fegyve­res összeütközések is min­denekelőtt a falahgisták. il­letve a palesztinaiak között robbantak ki. A beiruti fej­lemények szinte jelkénfii szolgálnak, hogy változatla­nul munkálkodni kell egy hatékony arab egység létre­hozásán. Ha nem is ennyire drámaian, de másutt is je­lentős ellentétek keletkez­nek az egyes arab államok között, valamint az egyes nemzeti mozgalmakon belül Éppen most. amikor a kö­zel-keleti kibontakozás ügve kritikus szakaszba került Nehezen lehetne túlbecsülni a reális alapokon létrejövő arab egység szükségességéi és fontosságát. Réti Ervin !9$5 SMhs Ä Folytatja munkáját az Egyesült Államok Kommunista Pártiénak kongresszusa Az. Egyesüli Államok Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa folytatja munkáját. A pénteki ülésen a küldöttek' viharos tapssal fogadták Henry Winstonnak, a párt -elnökének felszólalá­sát. Pártunknak — hangsúlyozta Henry Wington — arra kell, összpontosítania erőfeszíté­seit, hogy biztosítsa a társa­dalmi igazságosságot — a munkát, a jólétet, a békét a dolgozók, az egész nép szá­mára. Éppen ezért sohasem volt olyan fontos, mint nap­jainkban eljuttatni a marxista-leninista tanításo­kat a milliókhoz. Ez a mi fő feladatunk. A kommunista párt állást foglal minden baloldali és haladó erő egyesítése és tö­mörítése mellett. Az egyesült, ff ont-nem időleges jeledség, harc1 ez a munkás- osztály vezető szerepéért — mutatott rá Wins-ton. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának el­nöke éles szavakkal ítélte el a maoisták szakadár tevé­kenységét. A maoizmus — hangsúlyozta —• szakított a marxizmus—léninizmussal, a nyílt sovinizmust írta lo­bogójára.' Figyélémtié Véve a kommunista pártok döntő szerepét,' óriási potenciálig lehetőségeit, állást foglalunk a kommunista és munkás-. pártok új tanácskozásának mielőbbi összehívása mel­lett. — mondotta Winston, A további felszólalók § gazdasági válság katasztrcP fális következményeinek le-* küzdésével, a fogalkozla- tottság növeléséért vívott harc kérdéseivel, a nők egyenjogúságával, a fajgyű­lölet elleni harccal foglal­koztak. Erőteljes kifejezést kapott az a gondolat, hogy a dolgozók létérdekeiért vívott küzdelem elválaszthatatlan a bekéért, a fegyverkezési haj­sza ellen, a csillagászati 'összegekbe rugó katonái költségvetések csökkentésé­ért vívott harctól. Uj gazdasági közösség Afrikában !X)Stln«Jt'nkoh*uitt T Június elején írta alá tizenöt nyugat-afri­kai állam kormányfője Lagosban a Nyugat-Af­rikai Államok Gazdasági Közössége megalaku­lásáról szóló okmányokat. Az afrikai egység­törekvés jegyében történő gazdasági együtt­működés célja napjainkban, hogy a gyarmati örökség gazdasági elmaradottságát, valamint a külföldi tőkétől való függést felszámolják. Az általános célkitűzéseken túlmenően a tizen­öt ország közös erővel jelentős lépéseket tehet a gazdasági nyeranyagkészletek feltárása, a vas- és fémércek közös feldolgozása, a szállí­tások gazdaságos megszervezése, a mezőgazdá­ig intenzív fejlesztése érdekében. A tagországok fontosabb jellemzői. FELSŐ-VOLTA: Terület: 274 122 km1, lakosság: 5 485 981 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 70 USA dollár. (1971) ELEFÁNTCSONTPART: Terület: 322 463 km1, lakosság: 4 416 000 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 390 USA dollár. (1971) NIGÉRIA: . Terület: 923 773 km1, lakosság: 69 524 000 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 140 USA dollár. (1971) GUINEA: Terület: 245 85,7 km1, lakosság: 4 013 000 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék* 90 USA dollár. (1971) . MALI: Terület: 1 204 625 km1, lakosság: 5 257 100 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 70 USA dollár. (1971) SIERRA LEONE: Terület: 71 740 km1, lakosság: 2 600 000 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 200 USA dollár. (1971) LIBÉRIA: Terület: 111 374 km1, lakosság: 1 571 477 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 210 USA dollár. (1971) MAURITANIA: Terület: 1 039 700 km1, lakosság: 1 180 000 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 170 USA dollár. (1971) GHANA: Terület: 238 539 km1, lakosság: 8 559 313 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 250 USA dollár. (1971) NIGER: Terület: 1 188 794 km’, lakosság: 4 243 000 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 100 USA dollár. (1971) SZENEGÁL: v Terület: 197 161 km1, lakosság: 3 822 000 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 250 USA dollár. (1971) TOGO: Terület: 56 000 km1, lakosság: 2 692 000 fő, egv lakosra jutó nemzeti össztermék 150 USA dollár. (1971) UEHOMEY: Terület: 1.12 622 km1, lakosság: 2 800 000 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 100 USA dollár. (1971) GAMBIA: Terület: 11 295 km’, lakosság: 378 730 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 140 USA dollár. (1971) BISSAU GUINEA: Terület: 36 125 km1, lakosság: 487 448 fő, egy lakosra jutó nemzeti össztermék 290 USA dollár. (1971) összehasonlításul: Magyarország egy főre jutó nemzeti összterméke 1200 USA dollár, Ja­páné 2130 USA dollár, az USÁ-é 5160. *(A nemzeti össztermék egy év folyamén az adott országban az anyagi termelés ágaiban létrehozott új érték, összetételét illetően nagy­részt fogyasztási javákból és termelési eszköz zökből áll.) í—1 ff8* I [ \,| jtn[| jL |||{|| I F.ÁJk_l_w_ 1

Next

/
Thumbnails
Contents