Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-04 / 129. szám
2 kelet-magyarorszao W 4. MOSZKVA: Alekszei Koszigin fogadta Oskar Fischer NDK-külügyminisztert Gromiko díszebédet adott a vendég tiszteletére Alekszej Kuszigin. szovjet Wilniszterélnök kedden Moszkvában fogadta Oskar Kisekért, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét. A nap folyamán Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere ebédet adott Oskar Fischer. 'NSZEP KB tagja, az NDK k ülu gy rpim azt er e ti szte 1 e téré. Andrej Gromiko pohárkö- szöntójében a többi között megállapította, hogy szovjet részről mindig nagyra értékelték a Német Demokratikus Köztársasággal való test. véri kapcsolatokat. nagyra értékelték az NDI£ hozzájárulását a Varsói' 'Szerződés szervezete és a KGST tevékenységéhez. Az. NDK külügyminisztere válaszában hangsúlyozta: a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió együttműködése a legjobb" bizonyítéka annak, hogy egy szocialista állam szuverenitása annál sérthetetlenebb. minél szorosabb kapcsolatban van az -illető ország a Szovjetunióval és minél jobban támaszkodik a szocialista államok együttműködésének erejére. Tapasztalataink azt, bizonyítják — folytatta Oskar Fischer — hogy külpolitikánknak a szovjet külpolitikával való egyeztetése, a kö zös akciók méretei a nemzetközi politikai életben döntő hatással vannak külpolitikai lépéseink hatékonyságára és a nemzetközi tekintélyünkre. Ford Rómában Cél: megerősíteni a NATO összhangját Gerald Ford elnök Kómában találkozott Giovanni Leone köztársasági elnökkel. Leone olasz köztársasági elnök többek között a következő szavakkal fogadta az amerikai államfőt: ,,A brüsz- szeli csúcsértekezlet megerősítette az Atlanti Szövetség tagjai közötti összetartást. Olaszország. ' a nyugat-európai közösséghez fűződő létérdekei. valamint a földközitengeri térségben elfoglalt központi helyzete révén azt kívánja és azon igyekszik, hogy az összetartás erősödjék. javuljon az Atlantióceán két partja között a megértés és együttműködés.” Leone szerint ez a feltétele mind a nemzetközi, enyhülés folytatódásának, mind a közel-keleti konfliktus békés megoldása megtalálásának. A nyugat-európai egyesülési törekvések az olasz államfő véleménye szerint nem állnak ellentétben az atlanti összetartással, hanem „kiegészítik” azt. Ford válaszában kijelentette: római megbeszélése azt a célt szolgálják, hogy „megerősítsék a NATO- csúcsértekezleten kialakult összhangot, az Atlanti Szövetség célkitűzései iránti kölcsönös elkötelezettséget.” Mind az clasz köztársasági elnök, mind a kormányfő szavai, amelyeket az amerikai elnökhöz intéztek, azt tükrözték: az olasz vezetés lemond minden önálló szerepről, alárendeli Olaszország nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontját Washington akaratának. Ötödikén találkozik Bécsben Denktas és Kleridesz Kedden, két egymástól távoleső repülőtérről elindult a görög, illetve a török közösség vezetője arra a tárgyalássorozatra, amelyet az osztrák fővárosban csütörtökön, Waldheim ENSZ-főtit- kár jelenlétében tartanak a ciprusi rendezésről. Glavkosz Kleridesz és török kollégája, Rauf Denktas a csütörtöki. második tárgyalási fordulót megelőzően a góiög. illetve a török fővárosban egyezteti az illető országok vezetőivel álláspontját. Elutazását megelőzően mindkét, közösség . vezetője óvatos derűlátással nyilatkoiyiYWh Old G zott a becsi megbeszélések kilátásairól. Kleridesz hangsúlyozta: a mostani fordulóban számit arra, hogy Denktas konkrét válaszokat ad azokra a kérdésekre, amelyeket az első megbeszélés alkalmával ő maga, a görög közösség érdekeinek képviseletében felvetett. E kérdések gyakorlatilag három tő témakört ölelnek fel: 1. a török tét tisztázza, hogy mekkora területre tart igényt a török föderációs állam számára: 2. a létrehozandó ciprusi szövetségi államban milyen natásköre lenne a központi kormánynak: :i. m: a török fél állaspontja a menekült kérdésben, valamint a külföldi — mint ismeretes, török és angol — haderők kivonásának és az ország függeílerségét szavatoló nemzetközi garanciák kérdéseiben, A béesi tárgyalásokat június 5-e és 9-e között tartják az ENSZ-főtitkár részvételével. (Fobtatás az 1. oldalról) vetkezet felsörészkészitő szak. munkása és Rubóczki Istváné. az Ibrányj. Takarékszövetkezet elnöke. ★ A Tisza vasvári Művelődési Házban kedden megtartott választási gyűlést Rajcsányí Pál. a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának elnöke nyitotta meg. A választopol- garoknak a 3-as számú választókerület képviselőjelöltje Hosszú László, a Ti- szalöki Állami Gazdaság igazgatója mondott beszédet. Az elmúlt négy év eredményeinek ismertetése után a képviselőjelölt hangsúlyozta, hogy a négy évvel korábban meghirdetett választási program maradéktalanul megvalósult. Tovább erősödtek államunk szocialista vonásai, fejlődött a helyi űr kormányzat, nőtt az országgyűlés szerepe. Az alkotmánymódosítás 1972-ben szélesítette a törvényhozás körét, számos olyan törvény született, amely az állampolgárok, a család, az ifjúság javát szolgálta. Pártunk XI. kongresszusa az eredményeket megerősítette. ugyanakkor meghatározta az elkövetkezendő idők feladatait. Az országgyűlési képviselők alapvető feladata, hogy a nép érdekében megfelelően vegyenek részt az országgyűlés munkájában, segítsék a megye, a választókerület továbbbfejlesztését. Az elkövetkezendő évek feladatairól szólva Hosszú László az V. ötéves terv főbb célkitűzéseit ismertette a gyűlés résztvevői előtt. Az ipari termelés az V. ötéves terv során évenként átlagosan 6—7 százalékkal növekszik. A tervek teljesítése érdekében minden szinten javítani kell a gazdálkodást, a mezőgazdaságban fokozni kell az iparszerű termesztést. Beszélt a nagygyűlés előadója arról is. hogy a gazdasági építőmunka mellett fontos feladat a szociálpolitikai elhatározások megvalósítása. A megyében az V. ötéves terv során 5—6 ezer új óvodai hely létesül, új általános iskolák épülnek, korszerűsödik az egészségügyi ellátás. A tervek valóraváltása érdekében munkálkodjunk és jusson kifejezésre a képviselő-választáson is az a politikai.társadalmi aktivitás, cselekvő hazafiság. amely meggyorsítja előrehaladásunkat a szocializmus építésében. — fejezte be beszédét Hosszú László. Megnyílik a Szuezi-csaíorna A tervek szerint június Lén, a harmadik közel- keleti háború kitörésének 3. évfordulóján Port Said- ban Szadat elnök személyesen fogja felavatni az újjáépített Szuezi-csator- nát, amit az észak—déli irányban athaladó ..Október 6” nevű egyiptomi romboló nyit meg a nemzetközi hajóforgalom elölt. 200 millió dollár költségnél helyreállított 161 km hosszú, 11.6 m mély, 90 m széles víziót óriási jelentőségű az Európa és Ázsia közötti hajóforgalom lebonyolításában. Igv például az Odessza—Vlagyivosztok távolság Afrika körülhajózásával iö 930 tengeri mérföld (25 5J8 km), a Szuezi- csátornán keresztül 923Í) tengeri mérföld (17 103 km). A London—Perzsa (Arab)-öböl közti távolság 11371 tengeri mérföldről. (21 070 km) 6523 tengeri mérföldre (12 087 km) csökken, a Rotterdam—Tokio távolság 14 946 tengeri mérföldről (27 694 km) 11 267 tengeri mérföldre (20 877 km) módosul. Az 1967-es háborúban megrongálódott csatorna 1,3 milliárd egyiptomi font veszteséget okozott Egyiptomnak. A robbanóanyagtol, szovjet, amerikai, brit, francia és nyugatnémet szakértők segítségével tisztították meg a víziutat. A mentesítés során el kellett távolítani, illetve vontatni 10 nagyobb és 75 kisebb hajó roncsait, valamint 15, a csatornába rekedt teher- és tankhajót. Ezen a fontos víziúton az 1986-0« teljes üzemévben 21 250, ebből 9930 olajszállító hajó haladt át. Itt bonyolódott le a nemzetközi áruszállítás 14°i)-a- Egy év alatt 176 tonna (millió) kőolajat és 66 millió tonna száraz árut továbbítottak. Miután a csatorna használhatatlanná vált. Nyugat-Európa növekvő olajigénye, az Afrikát megkerülő hosszú víziót következtében lényegesen megnőtt szállítási költségek csökkentése érdekében 200—300 000 tonna befogadó képességű tankhajókat állítottak szolgálatba. Mivel a csatorna jelenleg csak 60 ezer tonnás hajók átbocsátásáfa alkalmas. tervet dolgoztak ki a víziül kiszélesítésére és mélyítésére. Ennek megvalósulása esetén a 80-as evek elején 21 méter mélységű, közel 200 m szélességű csatorna 300 000 tónnás hajók átbocsátására is alkalmassá válik. Ezzel egyidőben külföldi támogatással nagyszabású fejlesztési program kezdődött a csatorna partján. Az elkövetkezendő években ipartelepeket kívánnak a víziül mellett létrehozni és 5 új kikötőt. Port Saidbart és Szuezben szabadkikötőt építenek. A csatorna két oldalán mezőgazdasági és idegenforgalmi övezetek kialakítását, a Port Said—Szuez autóút, valamint a Sinai-félsziget Port Said, Izmajlija és Szuez városa között összeköttetést kívánnak biztosítani. — TERRA — fí jihotuanok felkelése •- - jrrti. . „ , ygoH .fnobnomgom Ä BOXERLÄZADÄS 75. ÉVFORDULÓJA A múlt század végén Kínában a belső feudális és a külső imperialista elnyomás terhét — amely utóbbi az ország kezdődő feldarabolására vezetett — tovább súlyosbították az elemi csapások, az éhség, az önkény újabb és. újabb megnyilvánulásai. A nép körében egyfe erősödött a zúgolódás. Mind gyakrabban hangzott fel a jelszó: „Halál az idegen betolakodókra és a megvásárolható hivatalnokokra!” A népi felkelés bölcsője Santung tartomány volt, ahol a német imperialisták nyílt gyarmati uralmat létesítettek. Különösen aktívan lépett tej a Jihocsüan (Az igazság és béke ökle) nevű titkos társaJ* säg. milicuta osztagokat létesített és kiterjedt propagandamunkát folytatott. A társaság tagjai kemény legyeimet, tartottak, szervezett akciókat hajtottak végre a külföldi misszionáriusok, katonák. konzuli és kereskedelmi képviselők, továbbá az idegenekkel kapcsolatban allé kínaiak ellen. Hősies küzdelem A kínai lakosság rokonszenvezett a mozgalommal. Parasztokon, kézműveseken, kispolgárokon kívül részt vettek benne olyan földesurak, sőt kormányhivatalnokok is. akik valamilyen oknáj fogva ellenezték a külföldi uralmat. Később a társaság átalakult és a Jihotuan nevet vette fel (Az igazság és egyetértés ökle); innen származik a nyugaton közhasználatúvá vált ököl = boxer elnevezés. A külföldiekkel együttműködő santungi új kormányzó azonban a német csapatok segítségével hozzákezdett a mozgalom kegyetlen elnyomásához- A lőfegyverekkel nem rendelkező jihotuanok hősiesen ellenálltak, sőt megerősödtek. Ez rémülettel töltötte el az imperialistákat: 1900-ban az- Egyesült Államok. Németország, Anglia, Olaszország. Franciaország és a cárt Oroszország részben együttesen, részben küiön-kü- lön katonailag lépett fel a mozgalommal szemben. A felkelők azonban egyre nagyobb teret nyertek, elfoglalták Pekinget is. A külföldi követeknek azt javasolták, hogy hagyják el a fővárost, de ők nem fogadták meg a tanácsot, sőt. kihívó mugalar- tást tanúsítottak a felkelőkkel szemben, akik erre ostrom alá vették a diplomáciái negyedet. Von Ketterer báró német követ — bár óvatosságra figyelmeztetitek — elindult a külkapcsolatok hivatala felé, útközben azonban egy körmánykatoria lelőtte. Bünteti hadműveletek Ezt követően kezdődön a külföldi intervenció: 20 ezres német hadsereg élén Kínába érkezett Waldersee tábornok és átvette az egyesített intervenciós erők parancsnokságát, kegyetlen bosszúhadjáratot indított a kínai tömegek ellen. A bevallott cél az volt, hogy felszabadítsák a pekingi külföldi kolóniákat. A valóságban azonban az intervenció azt tűzte ki céljául, hogy a nagyhatalmak kiterjesszék előjogaikat Kínában. Vilmos császár utasította kormányát, hogy biztosítsa Kínában a német hatás erősödését, majd jellemző módon kiadta a parancsot: „Saját csapatainknak kell meg- bősszulniok a nemét követ meggyilkolását. Pekingel el kell törölni a föld színéről!" A kegyetlen, büntető hadműveletek és a nagy vér- veszteségek ellenére a jiho- tuano^ dóV^btíta. is hősiesen déll^j-^ak. v^.J^ertek a partizán hadviselésre, é« merész. rajtaütéseket szerveztek az ellenséges csapatok; és támaszpontok ellen. BoxfrjegyzőhönyT A modern fegyverekkel ele látott külföldi intervenciósok azonban lassan fölénybe kerültek. Végül is a kínai kormány megbízottja és 11 állam — közöttük Németország, az Egyesült Államok, Franciáország, Anglia, Japán, a/. Osztrák—Magyar Monarchia, a cári Oroszország — követei zárójegyzőkönyvet (más néven „boxetv jegyzőkönyvet”) írtak alá. Kína kötelezte magát, hogy az intervenciós hatalmaknak 39 év leforgása alatt óriási hadisarcot fizet. A földadó kivételével minden adó beszedése a külföldiek kezébe került- A kínai kormány kötelezettséget vállalt, hogy a jövőben a kínai nép minden antiimperialista megmozdulását a legerélyesebb eszközökkel elfojtja. A külföldiek jogot nyertek arra is. hogy Kína területén katonaságot tartsanak. A jihotuanok (boxerek) felkelése nagy jelentőségű volt a kínai nemzeti felszabadító mozgalom általános fejlődésében. A felkelés. a nép törhetetlen elszántságát tanúsította a külföldi agresz^ szió elleni harcban: meggátolta Kína területi felosztását. Az „Iszkra” első számában Lenin méltatta a kínai nép küzdelmét. Az egyesült imperialista firont azonban megszilárdította helyzetét Kínában, az ország a XX. század elejére az imperialista nagyhatalmak félgyarmatává süllyedt. Z. *
