Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

I KBi^ET-MAGYARCmSZAG 1973. június 77 KÖZLEMÉNY 1975. június 24—26 között a Magyar Népköz- társaság fővárosában — Budapesten — megtartot­ták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsénak so­ron következő XXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában résit vették a KGST- tagállamok delegációi Sztanko TodoroV; a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Lubo- rtlir Slrougal, a Csehszlovák Szocialista Köitáfsaság milllsáterelnöke. Carlos llafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettese. Piotr Jaro- szé\vlc2, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszter­elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol. Népköztársa­ság miniszterelnöke, Horst Sindermann. a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké, Mafléa Mancséit, á Román Szocialista Köztársaság rrtiíiísz- térclnöke. Alekszej Koszigin. a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke vezetésével. A KGST és a JSZS^K kor­mánya közötti egyezmény ér­teimében az ülésen részt vett A ÍSZSZK delegációja. D. Csulafics. a JSZSZK szövet­ségi végrehajtó tanácsának el­nökhelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev. a KGST titkára. továbbá a KGST-tagállamok szárítós nemzetközi szervezetének képviselője. Az. ülésszakon megfigyelő­ként részt vett Nguen Man Kam. a VDK budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszakot! Lázár György, a Magyar Népköz- társaság delegációjának veze­tője, az MNK Minisztertahá- csanak elnöke elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámo­lóját a KGST-nek a XXVIII. és XXIX. ülésszak között végzett tevékenységéről, a be­számolót Szekér Gyula, a végrehajtó bizottság elnöke, az MNK Minisztertanácsának elnöljhel^egt^ie i^-tutl^i, ^ Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedései 197ö —1980. évi egyeztetett tervé­nek tervezetét. Erről N. Baj- oakov. a KGST tervezési együttműködési bizottságá­nak elnöke, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese adott tájékoztatót. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok 1978—1980. évi népgazdasági tervkoordi­nációjára irányuló munkák menetéről szóló tájékoztatói, amelyet G. Schürer, az NDK- nak a KGST tervezési együP- működési bizottságában rész* vevő képviselője, az NDK minisztertanácsának elnök- helyettese, az állami tervbi­zottság elnöke tartott. A fű­tőanyag-energetikai bázis to­vább fejlesztésének koncep­ciójáról és az érdekelt euró­pai KGST-tagállamok egysé­ges energetikai rendszerének koncepciójáról P. Nveporozs- nij. a KGST energia ál­landó bizottságának elnöke, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere tar­tott beszámolót. Az ülésszak megállapította, högy a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között el­telt időszakot a KGST-tagai- lamok bel- és külpolitikájá­ban barátságuk további erő­sítése, a sokoiaalú együttmű­ködés fejlesztése terén elért úi; jelentős eredmények jel­lemzik. Az lár.5-ös év különö­sen jelén ids a testvéri socia­lists országok népei számára, a KGST-tógáilamok és Jügo- sz'ávia a fasizmus féietti győ­zelem 30 éviordulóját ünne­pelték. A KGST-tagállamok­ban megtartott jubileumi ün­nepségek fényesen demonst­rálták ezen országok népeinek kiemelkedő eredményeit a gazdásági, politikai és szelle­mi élet valamennyi területén, valamint erősödő egységüket és Ssszeforrottságukat. A sza­badságáért és függetlenségé­ért vívott harcban kiemélkedő győzelmet aratott a hős viet­nami nép. A testvéri szocialista or­száguk kitartó és következe­tés harcot folytatnak a nemzetközi feszültség eny­hítéséért és a vilagbéké megerősítéséért. A KGST-tagallamok kom­munista és munkáspárt iái­nak a népgazdaságaik fej­lesztése érdekében hozott határozatai eredményes megvalósítasá, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés szakadatlan bővítése és el- jmélvítése és a KGST-tagál- hamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése — amely a KOST XXV. ülésszakán elfogadott komp­lex programnak megfelelően valósul meg — megalapozta gazdaságaik 1974. évi dina­mikus fejlődését és a néo életszínvonalának további emelését. Ez a nemzeti jö­vedelem növekedésében mu­tatkozott még a legszemlélér tesebbSn. 1974-bén a KGST- tagállatnokban megtermelt bruttó nemzfeti jövedelem 8.4 százalékkal, az ibar bruttó termelésé pedig kb. 8.5 százalékkal volt maga­sabb. rtijnt 1973-ban.-ÄäBääfoÄ reskedelmi kapcsolatai. A jelenlegi ötéves tervidőszak első 4 éve alatt a KGST- tagállamok kölcsönös áru­csere-forgalma 31 százalék­kal nőtt: 1974-ben a kölcsö­nös forgalom nöVekérlési üteme Í4.5 százalék Volt az 1973. évi 10 százalékkal szemben. Az utóbb* időszakban a KGST-tagállamok és a ta­kács szervei figyelmének középpontjában a KGST- tagállamok 1976—1980. évi népgazdasági tervkoordiná­ciójának befejezésére irá­nyuló munkák álltak. Az ülésszak megállapítot­ta. hogy a KGST-tagálla­mok. a KGST tervezési együttműködési bizottsága és a tanács állandó bizottsá­gai jelentős munkát végez­tek az 1976—1980. évi nép­gazdasági tervek koordiná­lása térén, amelyeknek a KGST-tagállamok közössége számára igen nagv a politi­kai és gazdasági jelentősége. A munka során meghatá­rozták a KGST-tagállamok népgazdasága különböző te­rületein a gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működés fejlesztésének alapvető irányait, egyeztet­ték az ezek megvalósításai szolgáló konkrét intézkedé­seket. valamim előzetesen egyeztették azon termékek kölcsönös szállításait, amit alapul vesznek a KGST-ál- lamok 1976—1980. évi ke­reskedelmi megállapodásai­nak előkészítésénél. A tervkoordináció során a KGST-tagállamok az elkövet­kező ötéves időszakra a fo­lyó ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva — 1974. évi árakon számolva — a kölcsönös áru­forgalom több. mint 30 száza­lékos növelését irányozták elő. Az áruszállítások növe­kedése összefügg a termelési együttműködés különböző formáinak megvalósításával, többek között új termelőka­pacitások létrehozásával, az érdekelt országok köZös erő­feszítése útján, egyes kölcsö­nös érdekű létesítmények be ruházásainak koordinálásá­val. és a meglévő kapacitá­sok rekonstrukciójával, va­lamint a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésével a feldolgozóipar területén. Áz ülésszak megbízta a KGST megfelelő szervei1.. hogy folytassák az 1970— 1&80. övi és hosszabb távra szóló főbb együttműködési problémák kidolgozását, szem előtt tartva az országok előtt álló népgazdasági feladatok negoldásánál azokat a lehe­tőségeket. amelyeke! az együttműködés további el­mélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrá­ciójának fejlesztése nyújt. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéséinek 1976—1980. évi egyeztetett tervét, ameivet a KGST XXVIII. ülésszaka határoza­tának megfelelőén a KGST tervezési együttműködési bi­zottsága dolgozott ki. a KGST tudományos-műszaki egjütt- működési bizottságának rész­vételével. A KGST-tagáÜa- mók kollektív erőfeszítésével a KGST alapokmánya és a komplex program elvei alap­ián. kidolgozott egyeztetett tervnek nagy Jelentősége van a KCrST-tagállamoli közötti együttműködés fejlesztése szempontjából. Ez a terv új szakaszt jelent az együttmű­ködés további elmélyí­tésében és tökéletsí lé­sében. a szocialista gazdasá­si integráció feiles késében. Ez a terv azokat a főbb ki­jelölt sokoldalú integrációs intézkedéséket öleli fel ame­lyeket az Országok az elkö­vetkező ötéves időszakban kívánnak megtenni az ér­dekelt országok közös erőfe­szítésévé! létesítmények fel­építése és kiegészítő termelő­kapacitások létrehozása ^te­rén. hozzavetőlngésé'h 9 tpiíjf liárd transzferá-bitis '-’Vütad költségvetési értékben. Ezek üzembe helyézése lehetővé teszi maid a termelés jelen­tős mértékű növelését s ez­zel a beruházásokban részt véVő érdekelt KGST-taeálla- mbk igényeinek kielégítését cellulózból, azbesztből, vas­tartalmú nversanyaaokból. férrőütvözetékből, nikkelből, stb. Az Oífenburgtól a Szovjet­unió nyugati határúig haladó Hatalmas gázvezeték üzembe helyezése lehetővé teszi a KGST-tagállamok gázszük- ségleteinek jelentős mértékű kielégítését. Az ülésszak folyamán Bul­gária, Csehszlovákia. Kuba. Lengyelország, Magyarország, az NDK. Románia és a Szov­jetunió kormányainak meg- hatalmazottai általános egyezményt írtak alá a Kuba területén nikkel-kobalt tar­talmú termékeket előállít - új kapacitások létrehozásában való együttműködésről. Az egyeztetett tervben ki­fejezésre jutnak az országok erőfeszítéseinek összehango­lásán alapuló intézkedések a nemzetközi gyártásszakosítás es kooperáció távlati fejlesz­tésére. főképpen a KGST- tagállamok gépiparában és vegyiparában, válámint a főbb tudományos-műszaki problémák megoldására az el­következő ötéves időszakban. A fűtőanyag-energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepciójáról és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamos energetikai rendszerének koncepciójáról a tanács szerveiben a KGST XXVIII. ülésszakának meg­bízása alapján kidolgozott be­számoló megvizsgálása után az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei különös fi­gyelmet fordítottak a fotó­anyag-energetikai ellátás problémáira. A KGST-tagál­lamok intézkedései eredmé­nyeképpen fűtőanyag-energe­tikai gazdálkodásuk tervsze­rűen. alapjában véve kiegyen­súlyozottan fejlődik. A KGST - tagállamok cticrgiael­látásaban igen nagy jelentő­séget tulajdonítanak atz atom- energetikának. Az ülésszak megállapította, nogy tovább fejlődik a nem-, zétküzi gyártásszakosítás és kooperáció a gépipar, a rá­diótechnikai és elektronikai ipar. a vegyipar, a könnyű­ipar. az elöhtiiszeripar és az épílőanvagipar területén és más ítépgazdásági ágazatok­ban. Egy sor új sokoldalú nemzetközi gyartásszakosítási és kooperációs megállapodást írták alá ezeken a területe­ken. Az eltelt időszakban to­vább fejlődőt! a tudomártyos- műszaki együttműködés. É té­ren a KGST-tagállamok és a tanács szervei erőfeszítéseiket a komplex programban meg­határozott alapvető tudomá­nyos-műszaki problémák ki­dolgozására összpontosították. A sokoldalú tudományos- műszaki együttműködés ke­retében jelenleg 270 olyan probléma és önálló téma van kidolgozás alatt. amelyek gy akorlatilag felölelik a tu­domány és a technika fejlesz­tésének valamennyi alapvető irányát. A komplex program megvalósításának eredmé­nyeképpen jelentősen gazda­godtak és bővültek a tudomá­nyos-műszaki együttműködés formái. 1974-ben 13 új sokol­dalú együttműködési megál­lapodást kötöttek a tudo­mány és a technika területén, az összes sokoldalú tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dési mégállapod ás száma pe­dig meghaladja a 70-et. Folytatták a KGST-tagál­lamok közös intézkedéseinek kidolgozását Mongólia nép­gazdasága fejlesztésének se­gítése érdekében. A KGST- tagállafnuk egyezményt ír­tak alá Mongólia különböző körzeteiben működő nemzet­közi geológiai expedíció létre­hozásáról. amelynek feladata körniex földtani feltáró, ku­tató. értékeld munkák elvég­zése valamennyi ásványi kincsfajta tekintetében és a legfontosabb telőhelyek elő­zetes feltárása. Az expedíció által végzendő muftkák Mon­gólia géblógiai szolgálatának irányításával folynak és azokat a KGST-mgáílamnk A' komplex prbgfarttnak megfelelően intézkedéseket dolgoztak ki KGST-tagálla- rtlők együttműködése és a KOST szerveinek tevékeny­ségé jógi alapjainak. vala­min! szervezeti formáinak tökéletesítésére. Szakadatlanul bővül és mé Ívűi a kétoldalú és sokoldö- lú együttműködés a KGST- tagállamok és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság között, ezen beiül á KGST-szervekben a kölcsö­nös érdeket képező kérdések­kel kapcsolatos együttműkö­dés. Tovább fejlődött a KGST tagállamok és a Fiiirt Köztár­saság között a KGST és Finn­ország közötti egyezmény alapján megvalósuló sokolda’- lú együttműködés, jelentősen net kölcsönös kereskedel­mük. 1974-ben — az előző évihez viszonyítva — a KGST-tagállamok és Finnor­szág közötti áruforgalom — előzetes számítások szerint — mintegy kétszeresére nőtt. Más országok, valamint nemzetközi szervezetek részé­ről is fokozott érdeklődés mutatkozik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST különböző formában kapcsolatokat tart fenn szá­mos olyan nemzetközi gazda­sági és tudományos-műszaki szervezettel, melyeknek kü­lönböző társadalmi, gazdasági rendszerű országok a tagjai. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között végzett te­vékenységét a komplex pog- ram feladatainak megvalósí­tásával kapcsolatban, a KGST-szervek munkájának irányítása terén és megfelelő határozatokat, hozott a kdtnp- lex program további megva­lósítására. Megbízta a KGST végre­hajtó bizottságát és a KGST tervezési együttmű­ködési bizottságát, hosv megvizsgálás céljából ter­jesszenek javaslatokat a ta­nács XXX. ülésszaka elé az erdőkéit európai KGST - tag KOMMENTÁR fi portugál akcióterv A portugál politikái élet legfurttosabb személyiségei Vasco GonculVes miniszter­elnök. Alvaro C unhál. a kommunista párt, Mario Sc­ares, a szocialista párt és Öle­lő Sáráivá de Carvalho tá­bornok. a legfontosabb biz­tonsági szerv, a COPCON ve­zetője, utaztak Mozambikba. az ottani ünnepségekre. Az elképzelhető legmagasabb színtű delegáció éz — jól jel­képezi az új Portugáliának azt az eltökéltségét; hogy volt gyarmataival gyökere­sen új alapokra helyezi kap­csolatait. A szó legszorosabb értel­mében veit portugál beloo­litikábah nem ilyen egyér­telmű a helyzet. A mozam­biki utazás rendkívül kiéle­zett konfliktus után jött lét­re, Most viszont úgy tűnik, hogy* legalábbis pillanatnyi­lag. újra megtalálták a va­lamennyi koalíciós partner számára elfogadható platfor­mot az ország életének irá­nyú tói. Ami az előzményeket illeti, a Ftepublica című szocialista párti lap körül kirobbant konfliktust használták fel a haladás külső é.s belső ellen­feléi ahhoz, hogy újra meg­próbálják felrobbantani a politikai porondot. Sajnos aknamunkájuktól — enyTién szólva —- nem határolta el magát félreérthetetlenül a szocialista párt sem. Amikor néhány nappal ezelőtt „ma­ratoni" időtartamú tanács kozásra ült össze a MFÁ. a Portugál Fegyveres Erők Mozgalma, a helyzetre cppon az volt a jellemző, hogy ve- s -elvesen tömörültek a va­lódi népi kibontakozás el­lenfelei — a klérusól polgá­ri csoportokon és a szociális-. Irkon át egészen a kispolgári- anarchista mozgalmakig. Az új rendszer ga,,:ncet ké­pező erőnek, az MF A-nak ebből a bonyolult és veszé­lyes helyzetből kellátt ki­utal találnia, mégpedig azon­nal. így született meg a fegyveres erők új politikai akcióterve, amelyet a koalí­ció legfontosabb részvevői, beleértve a kommunistákat és a szocialistákat, elfogad­tak. Lényegé dióhéjban a kö­vetkező : 1. A cél a szocializmus fel­építése Portugáliában. 2. A további politikai élet alapja ' változatlanul a fegyveres erők és a pártok között meg­kötött szerződés. 3. Ebből az is következik, hogy a részve­vő pártoknak tfieg kell szün­tetniük a támadásokat és vá­daskodásokat, a cél elérésé­re két- és többoldalú konfe­renciákat kell létrehozni, csúcsszinten. Ha sikerül megvalósítani ezt a (értet, a portugál bel­politikai élet tovább fejlőd­het az eredetileg kijelölt úton. De ha azok. akik az eddigi támadásokért felelő­sek, megakadálydzzék az ak­cióterv valóra válását, elke­rülhetetlenné válik új utak, új formák keresése. . . Tárgyalások a magyar-bolgár együttműködésről Huszár István a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal el­nöke és Kiril 2arev. a Bolgár Népköztársaság mihiszlerel- nök-helyeUese. az- állami tervbizottság elnöke — aki a KGST XXIX. ülésszaka al­kalmából Ma gyarorszagön tartózkodik — tárgyalásokat folytatott a két ország közöt­ti szocialista gazdasági integ­ráció további elmélyítéséről és kiszélesítéséről, valamint az 1976—80 időszakra szóló népgazdasági tervek kétolda­lú egyeztetéséről. Jelentősért bővül a sza­kosítás és kooperáció az elektronika és elektrotechhi- ka térén, áz emelő-szállítógé­pek és berendezésék gyártá­sában. valamint a közúti jár­műiparban. Megáílajbódták a' gyártás- szakosítás féjíésztésében, a gyógyszeriparban és konfek­cióiparban. Bolgár részről Vállalták a magyar ízlésnek megfelelő cigaretta gyártá­sát és szállítását, A tervkoordináció befeje­zéséről a központi tervező szervek elnökéi jegyzőköny­vet írlak alá. Hazaérkezett Kuwaitbé! Púja Frigyes (Folytatás a* 1. oldalról) mének fejlődéséhez. Ez a ke­reskedelmi kapcsolat amely 98 százalékban magyar ex­portból áll. tavaly rtiár elérte a 91 millió devizaíormtos nagyságrendet. Az export mellett külön említést érdemel a két. mar működő magyar—kuwaiti kö­zös vállalat (a közúti szállí­tás és a textilkereskedelem teréül, valamint országaink pénzügyi kapcsolatai. Az olaj­jövedelmei rév'én rendkívül nagv bevételi forrásokká! rendelkező Kuvváit 4Ö millió dolláros tőkét bocsátott a ma­gyar népgazdaság rendelke­zésére. Kuwait vezetői az ország minél gyorsabb gazdasági­szellemi-fejlődésébe szeret­nék befektetni az őlájból származó pénzt Ehhez a cél­odé, a szakemberképzéshez kíván segítséget adni az a másik egyezmény, arhelyet Púja Fi,gyes útja alatt írtak alá. A kulturális megállapo­dás keretében a hazai szak­emberekben szűkölködő arab ország «>. hazánk között — ösztöndíjasok cseréjére kerül sor. A kiegyensúlyozottan fejlő­dő gazdasági kapcsolatok mellett, Púja Frigyes látoga­tása ismételten megerősítet­té. hogy problémamentesek országaink külkapcsolatai is. Kuwaitban — amely minden­ben szolidáris az arab test­vérországokkal — rendkívül nagyrabecsülik a Mag3rar Népköztársaságnak a közel- keleti kérdésben tanúsított következetes álláspontját. államok egységes villamos- energfeükai rendszerének ál­talános tervezetére, figye­lembe véve a megfelelő együttműködést Jugoszlávia energiarendszerével. A KGST-tagállamok kö­zött a polgári légiközlekedés területén megvalósuló együttműködés tovább fej­lesztése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy ha­tározott, hogy létrehozza a KGST polgári repülési ál­landó bizottságát. Az anyagi és kulturális életszínvonal, növelése szem­pontjából nagy jelentőségű egészségvédelmi, orvostu­dományi és orvostechnikai együttműködés fejlesztése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy határozott, hogy létrehozza a KGST egészségügyi állandó bizott­ságát. A KGST ülésszaka továb­bá határozatbt hozott az irá­nyítási problémákkal fog­lalkozó nemzetközi tudomá­nyos intézet megszervezésé­re az érdekelt KGST-tagál­lamok által és megbízta a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságát, hogy dolgozza ki az intézet megszervezésével kapcsola­tos javaslatokat. A XXIX. ülésszak munká­ja a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvi­tatott kérdésekben való tel­jes nézetazonosság jegyébén zajlott le. a XXIX. ülésszakáról

Next

/
Thumbnails
Contents