Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

KÉLÉf-MÁTT¥XKókSzAG tM. június 25. $ Takarékos energiagazdálkodás A DEBRECENI KÖRZETI ENERGIAFELÜGYELET és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Tiszántúl te­rületén energiagazdálkodási szocialista munkaversenyt szervezett az 1974. és az 1975-ös évre. A verseny céljai között szerepelt a vállalati energiaköltség csökkentése, az energia-felhasználás hatékonyságának növelése, az energiatakarékosság széles körű kiterjesztése és a legkülönbözőbb villamos és hőfelhasználási fajlagos mutatók javítása. Ebbe a nemes mozgalomba Szabolcs-Szatmár megye területéről négy iparvállalat: a tiszavasvári Alkaloida, a Taurus Gumigyár, a Nyíregyházi Papírgyár és a Nyír­egyházi Konzervgyár energetikus kollektívája kapcso­lódott be. Hajdú-Bihar megyéből nyolc, Szolnok me­gyéből pedig hat iparvállalat energetikusai csatlakoztak a versenyhez. Az energiagazdálkodási versenyben elért 1974. éves eredmények értékelésére a közelmúltban került sor Debrecenben, a tiszántúli energetikusi találkozón. Az éves összenergia-felhasználási egységár tekintetében eredményes munkát végeztek az Alakaloidánál, az érté­kelési sorrendben az ötödik helyen állnak. A hőfelhasz­nálás nagyon előnyösen alakult az Alkaloidánál. A versenyben részt vevő 18 vállalat közül az első helyen szerepelnek. Közvetlenül utána következik a Nyíregy­házi Papírgyár. Az energiaköltség csökkentésében a Nyíregyházi Papírgyár az első helyre került, majd ne­gyedik helyen az Alkaloida következik. AZ ÁTLAGOS VILLAMO SERNERGIA-vételezési egységár tekintetében az Alkaloida a második helyen áll, 48,91 fillér/kWó-ás egységárral. Az előző évi ered­ményét is javította. A villamosteljesítmény-gazdálko- dás legeredményesebben ugyancsak az Alkaloidánál fo­lyik. Nagy szerepet játszik ebben a tervszerű, saját vil- lamosenergia-termelés. !Vvírprrvliá'/nti pILpcthIJ az ó3 megyeí könyvtár, Építésére ÜJirCgyildAdH HHtMllll és berendezésére 30 millió forintot költöttek. Az új könyvtárban 750 négyzetméter alapterületű olvasóterem, 160 személyes tárgyalóterem, valamint mikrofilmolvasó helyiség találha­tó. Az új könyvtárban 150 ezer kötet könyv található, amely várja az olva­sókat. (MTI fotó — Balogh P. László) Van és még sincs Száz gyermek vár rá A tyukodi óvoda és a tűzveszély HA TŰZ LENNE, FÉL ÓRA ALATT PORRA ÉGNE TYÚKO­DON A FALU KÖZPONTJÁBAN AZ A MÁSFÉL ÉVVEL EZ­ELŐTT FELÉPÜLT SZÁZ SZEMÉLYES, TETSZETŐS KÜLSE­JŰ ÓVODA, AMELYNEK ÁTADÁSA 1973. DECEMBERÉBEN LETT VOLNA. ... LETT VOLNA, DE A SZŐRSZÁLHASO­GATÓ TŰZOLTÓK NEM JÁRULTAK HOZZÁ. Az országos villamosenergia-rendszer jobb kihasz­nálása végett a népgazdasági érdek azt kívánja, hogy az üzemek az éjszakai időszakokban egyre több villamos energiát használnak. Ebben a vonatkozásban Tiszán­túlon az Alkaloida a negyedik helyen áll. A felhasznált villamos energiájának több mint 33 százalékát az éjjeli időszakában vételezi. A villamos meddőenergia vonatkozásában színvona­las és eredményes munkát végeztek a Nyíregyházi Pa­pírgyárnál. A versenyben részt vevő vállalatok közül ki­emelkedően az első helyen állnak. Igen szép eredményt értek el még az Alkaloidánál is és a második helyen szerepelnek. AZ 1974. ÉVI ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MUN­KAVERSENYBEN első helyezést a Nyíregyházi Papír­gyár, második helyezést a Szolnoki Cukorgyár, harma­dik helyezést a Debreceni Házgyár és negyedik helye­zést a tiszavasvári Alkaloida energetikus kollektívája ért eL A Nehézipari Minisztérium Országos Energia­gazdálkodási Hatósága nevében Tóth Endre nyújtotta át a helyezést elérő főenergetikusoknak az oklevelet és pénzjutalmat. Ezen kívül a résztvevők körében 21 ener­getikust emléklappal és könyvjutalommal tüntettek ki. Vass József Táborzárás — hangversennyel Vásárosnaményban hétfőn este rendkívül színvonalas művészi műsor zárta azt a tábort, melynek lakói a sza. szabolcs-szatmári középisko­lai kórusok legjobb dalosai voltak. Gebri József karnagy vezetésével a fiatalok új da­lokat tanultak, és a közös éneklés műhelytitkaival is­merkedtek. A hatvan diák, akik a szabad időben vidá­man fürödtek, szórakoztak, így a legjobb feltételek köze­pette mélyíthették amúgy is jó kapcsolatukat a muzsiká­val. Június 23-án a művelődési házban a belőlük alakult ki­váló kórus, a Vásárosnamé- nyi ÁFÉSZ táncegyüttese, va­lamint a nyíregyházi fúvós­ötös lépett pódiumra, hogy elbúcsúzzék a házigazda nagyközség müvészetszerető közönségétől. A nagysikerű koncert, a szereplők számai­nak szíves fogadtatása a vá- sárosrtaményiak részéről egy újabb meghívással is felért. Így tudják, így mondják a tyukodi emberek és joggal használnak fel minden fóru­mot, hogy elmondják sérel­müket Legutóbb a válasz­tási nagygyűlésen tették szó­vá és arra kérték a megyei pártbizottság első titkárát: segítsen nekik, hogy mi­előbb beköltözhessenek a gyerekek. Vajon igazuk van-e a tyukodiaknak, va­jon a tűzoltóság „szőrszálha- sogatásán“ múlott az óvo­da átadása? A tömör válasz az, hogy nem! A tűzoltóság ugyanis nem hatóság, nem engedé­lyezheti és nem tilthatja meg egy-egy épület átadását, de ha a létesítmény tűzrendé­szet! szempontból nem felel meg a követelményeknek, akkor nem vállalja érte a felelősséget. Vállalhatja vi­szont más, ha van hozzá bá­torsága. De kezdjük az ele­jén. Előnyős ajánlat ÉStrt Történt,’ még 1972-ben, hogy a tyukodi tanács állami támogatással óvoda építését határozta el. Kaptak egy előnyösnek látszó ajánla­tot a Borsod megyei Beruhá­zási Vállalattól egy könnyű- szerkezetes épületre, a má­tészalkai járási hivatal pe­dig kiadta az építési enge­délyt. Az óvoda 1973. de­cemberére elkészült, de az átadás a tűzoltóparancsnok­ság szakvéleménye miatt el­maradt, mert az óvodát rend­kívül tűzveszélyes anyagból építették: egyes részei olyan gyorsan égő anyagból ké­szültek, hogy mire a járási székhely tűzoltói kiérnének, porig égne, ilyen helyre pe­dig száz gyereket nem csak, hogy nem szabad, egyenesen bűn elhelyezni. Fellebbezés, levelezés, pa­naszkodás, vitatkozás kez­dődött, mert a gyerekeknek óvodára, a tervezőnek, a ki­vitelezőnek és a lebonyolító­nak pénzre volt szüksége. Mindenki a tűzoltóságot tá­madta, — holott különböző mulasztások miatt az illeté­kes mátészalkai járási-városi tízoltőparancsnokság nem is ismerte a tervet, amely nem hogy a mostani szigo­rúbb követelményeknek nem felel meg, de nem állta ki az akkor érvényes, a maitól enyhébb előírások próbáját sem. Tengeri kígyó A járási hivatal „apró” mulasztása — az, hogy az építési engedélyezési eljárás során nem tájékoztatták a tűzoltóságot — tengeri kí­gyóvá terebélyesedett, pedig egy akkori szakvélemény több évig elhúzódó bonyolult ügyet előzhetett volna meg. A felelősséget most senki nem vállalja, pedig a tanács­nak eddig több mint négy­milliójába került az építke­zés, amelyhez egymillió fo­rint támogatást is kaptak. Ennek a tanácsnak évente 230—250 ezer forint a fej­lesztési alapja, nem nehéz kiszámítani, hány évi pén­züket költötték rá a hasz­nálhatatlan épületre. Most új terv készült, és ha igaz, az új tanév kezdetére olyan­ná alakítják, ami kiállja a tűzrendészeti követelménye­ket. Csakhogy ez újabb 800 ezer forintjába kerül a köz­ségnek és két évvel később lesz óvodájuk, mint ahogy lehetett volna. Mulasztások Ha a felelősséget Tyúko­don és a járásnál senki nem vállalja az üzembe helyezé­sért, azért felelős nyilván van. A Borsod megyei Beru­házási Vállalat a tervezői részlegét ugyan időben fel­oszlatta, ami alapos önkriti­kaként értékelhető, de mu­lasztott a járási hivatal, mu­lasztott a műszaki ellenőr­zést végző NYÍRBER és azok is, akik az engedélyezés során elbírálták a terveket. Nyilván tudják ezt a megyei tanács vb építési-közlekedési és víz­ügyi osztályán is. Éppen ezért furcsa, amit egy fel­ügyeleti vizsgálat során jegyzőkönyvbe rögzítettek: „a tervezői nyilatkozat nem jogszabályszerű, azonban olyan intézkedést nem tar­tunk szükségesnek fogana­tosítani, amely miatt fegyel­mi, vagy s.zabálysértési eljá­rást kellene indítványozni.” Felelősök tehát vannak, óvoda és felelősségrevonás nincs. Hogy miért, azt nem tudni, de azt igen, hogy az ilyen álhumanizmus, nagy­lelkűség senkit nem serkent megfontoltabb és felelősség­teljesebb munkára. Balogh József- .............................. ................... ......... 1 ..................... Hány arcod van, Tisza? TJány arcod van Tisza! Az egyik szilaj, szik­lákat görgető, szálfákat ci­pelő — munkásarc. Szolgálod az embert, uszályokat gör­getsz, kifogyhatatlan erőddel forgatod a tiszalöki vízi erő­mű óriás kerekeit, hogy több legyen a fény... Finomra őrölöd a sziklákat, hogy Tiszabecsnél, Tiszakó- ródnál és másutt kavicsbá­nyát nyisson az ember és építkezzen. Az ember mun­katársa vagy, de nem csak erőddel írod a végeláthatat­lan kanyarokat. Lehozod a Kárpátok hűs vizét Beregbe, s Ugornyánál. ahol a fürdő- zök paradicsoma van, lemo­sod a port, a verejtéket az emberről, ötven kilométerről, sőt ennél is messzeb*- "l csalogatod a kirándulókat selymes vizeddel, fövenypar­toddal. melyet évszázadok, évezredek munkájával mor- zsolgatsz mindig finomabb­ra... Szeszélyes és haragos is vagy — őzt mondják. A ka­nyarokban még a jó úszókat is próbára teszed, sodrásod erős. Ugornyánál vasárnap is elvittél egy lányt, tizenhat éves volt... Nem akart meg­halni. Néhány nappal ezelőtt, lejjebb, Gyürénél is elsodor­tál egy lányt, ugyanott egy hatvanéves asszonyt... ö, az idős asszony végső elkesere­désében fordult hozzád, va­lami családi viszály miatt ro­hant a hűs habokba. Tisza- löknél, a duzzasztónál fogták ki... Vajon ki lesz a következő? Te sem tudod, talán az sem, aki virtusságból, vagy köny- nyelműségböl semmibe veszi a veszélyt, amelyet állandó­an felmutatsz... Meg kellene tanulni mindenkinek úszni. A Tisza szelíd és barátságos folyó, nem kell félni tőle. de nem szabad semmibe venni a veszélyt. Mintahoayan kike­rüljük a házat, ahol a tetőn dolgoznak... Arcod a természet alkotá­sa, de az ember is formál, hol szelidebb tempóra fe­gyelmez, hol gyorsabbra. Ahogy érdeke megkívánja. És kozmetikázza is arcod, kü­lönösen Gergelyiugornyánál, ahol nemsokára hatalmas víz­torony is emelkedik a part közelében, hogy tiszta és hűs vizet adjon a fürdőzőknek, kirándulóknak. Mert vized kellemes, más folyóinkhoz képest tiszta is, de az ember még tisztábbat akar. Szeretünk, Tisza, mert majdhogynem ennyivel van ennyi, amit a természet Sza­bolcsnak, Beregnek adott. Te vagy a nagy folyó, amihez rohanunk, hogy felüdülést, friss erőt kapjunk a hegyek­ből érkező hullámaidban, ölelj körül bennünket, de szeretőn, ne pedia haragosan. Mi pedig megtanuljuk tisztel­ni törvényeidet, és csökken­teni akarjuk áldozataid szá­mát. P. G. MAE Ez a három betű csak az avatottaknak mond valamit, szakberkekben hasz­nálják. Nem akarom elter­jeszteni — elég sok kreációt loptunk már nyelvünkbe —, csupán a cím rövidítése mi­att nem írtam ki amit jelent: Magyar Agrártudományi Egyesület. Ez a szervezet az agrárértelmiség szakegyesü­lete, amely arra hivatott, hogy az alkalmazási kötele­zettségen túl tenni akarók összefogottan cselekedhesse­nek, társadalmi munkával közreadhassák a bennük rej­lő pluszt. Szabolcs-Sza,tmár megyé­ben több mint háromezer agrár szakember dolgozik, közülük mintegy kilencszaz tagja az egyesületnek, tehát majdnem minden harmadik. Az évről évre növekvő szá­mot látva a tendencia ked­vező. Teljes részvételre nem számíthatunk, de a harminc­százalékos szervezettség még koránt sem gyűjti össze azo­kat, akik adni tudnának az egyesület kereteiben a köz­nek, vagy tapasztalatot sze-; retnének kapni. A tagság lét­számának bővítése a megyei szervezeten túl elsősorban a helyi csoportokra vár. A már munkában lévő, a gyakorlati termelésben részt vevő agrárértelmiség melletti ’ nagyobb gondot kell fordítani a fiatalok, a leendő szakem­berek szervezésére is. Me- . gyénk abban a szerencsés helyzetben van, hogy itt mű- ‘ ködik Kelet-Magyarorszáa / egyik rangos intézménye, a ; Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola. Az idősebb, a fel- sőbb évfolyamok hallgatóinál*^ figyelmét nagyobb gonddal, | szervezettséggel kell az J egyesületre felhívni Ha a < megyeszékhelyen megismer- Jj kednek az egyesülettel, kike-y rülve a termelőmunkába sok- í kai inkább igénylik majd a l társadalmi tevékenységben } való részvételt, ami egyben f tudásuk gyarapítását, a ta- j pasztalatszerzési is elősegítik 3 A MAE megyei szerve^ | zete — a vidéki cső- im­portok is — sok nevezetes 4 rendezvénnyel dicsekedhettek í az utóbbi években. Kedvező- en változott valamennyi szak- ^ osztály munkájának minőséi y ge. Különösen jó előadáso- kát, tapasztalatcseréket ren- * deztek a növényvédelmi, gyű- ? mölcstermesztési és állatte- > nyésztési szakosztályok. A jövőben még több vitafórum­ra lesz szükség. Több jelzést, állásfoglalást igényel szakmai dolgokban a politikai, köz- igazgatási vezetés. A gondok továbbítása mellett a lehető­ségek feltárásában is na­gyobb feladat hárul az egye­sületre. A szakosztályok ed­dig is élenjárói voltak a kor­szerű módszerek elterjeszté­sének. Most, a mezőgazdasági termelés minőségi forradal­mának idején még inkább szükség van erre. Szabolcs-Szatmárban a jobb minőségű takarmányter­mesztés érdekében sokat le­het és kell javítani a rét- és legelőgazdálkodáson. A fehér­jedús pillangós takarmányok korszerűbb betakarításának megszervezése is a holnap feladata. Természetesen so­rolhatnánk az égető teendő­ket: mint a gépi munka jobb szervezése, a gépeknek a gaz­daságok adottságaihoz való tipizálása, az állategészség­ügy fejlesztése, a szakmun­kásképzés és így tovább. Kü­lönösen sok feladat vár a közgazdasági szakosztályra, az üzemgazdászokra. A z egyesületben dolgozó kilerfcszáz szakember is nagy erőforrás, ha soraikat tovább növelik, még nagyobb reményekkel tekinthetünk az ötödik ötéves terv elé. Van és lesz olyan szervezett ag­rár szellemi bázisunk, amely- ivei az eddiginél nagyobb feladatokat is meg tudunk oldani. Csikós Balázs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents