Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-21 / 144. szám
(OtuET-MAGYARORSZÄC. 1975. június H. Európa — Kínából Peking „szentszövetséget" szervez A kínai politika alapképletét még a múlt év április I2-én Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes fejtette ki az ENSZ rendkívüli közgyűlésén, amikor a Föld országait három csoportra osztotta. Az ..elsőhöz'’ — közös nevezőre hozva — a két ,,szuperhatalmat”, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat: a „harmadikhoz” Ázsia. Afrika és Latin-Ame- rika fejlődő országait, köztük Kínát sorolta, mondván, hogy korunk fő ellént- mondása a „szuperhatalmak és a harmadik világ közötti ellentmondás”. Végül —osztálykülönbség nélkül — a „másodikhoz” tartozónak ..az első és a második világ között álló” fejlett kapitalista és szocialista országokat nyilvánította. Ez a sajátos értékelés, amelyhez sem a marxizmus —leninizmusnak, sem a tényleges helyzetnek nincs köze, alapot adott arra, hogy féktelen támadást indítsanak a Szovjetunió ellen, másrészt: ha egyszer egy világba tartoznak a Szovjetunión kívüli iparilag fejlett szocialista országok és a nyugat-európai kapitalista" országok, akkor gyors ütemben fejleszthetik kapcsolataikat az utóbbiakkal. A múlt hónapokban a tőkésországokkal való kapcsolatépítésükben a fő figyelmet azokra a burzsoá politikusokra fordították, akik az európai biztonság megteremtésének. a nemzetközi enyhülésnek, a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való kapcsolatok normalizálásának az ellenfelei. Így került sor például tavaly májusban az angol konzervatívok vezérének, Heath-nek i^kijigi 4jupghívá- sára. Az ő tiszieletéae rendezett banlí-mí'tV' Teng Hsziao-ping például így jellemezte a „szuperhatalmakat”^ „A szuperhatalmak megmásíthatatlanul hanyatlóban vannak. Egyikük már régen túljutott zenitjén, a másiknak viszont nagyra törő ambíciói vannak, mind nehezebb időket él át. Bár a szocializmus cégérét lengeti, mégis ő a leggonoszabb elnyomó.” Vagyis kétséget nem hagyott, hogy nem az angol imperializmus kapcsolatait kívánta lazítani az Egyesült Államokkal, hanem azt egyértelműen a Szovjetunió ellen igyekezett uszítani. Logikus volt a folytatás, amikor nemrég fogadták Pekingben Soamest, a Közös Piac „külügyminiszterét” és megegyeztek, hogy a KNK hivatalosan is elismeri az Európai Gazdasági Közösséget és nagykövetet nevez ki a Közös Piac főhadiszállására, Brüsszelbe. Pekingben nyíltan ki is mondták: azért támogatják Nyugat-Európa politikai, sót katonai integrációs törekvéseit, mert azok akadályozzák a szocialista országok, valamint Nyugat- Európa kapcsolatainak megindult javulását. Amikor Teng Hsziao-ping május közepén Párizsban tett látogatást, a Le Monde így írt: a kínai vezető kijelentései azt a véleményt keltették, amely szerint „Kína nem ellenzi az amerikai jelenlétet ott, ahol azt kívánatosnak tartja, így Európában, Japánban, sőt talán még Koreában sem.” Az AFP diplomáciai szerkesztője pedig úgy vélekedett, hogy „Pekingben nem vennék rossz néven Franciaországnak a NATO-ba való visszatérését, ellenkezőleg.” Lehet-e csodálni, ha mindezek nyomán az amerikai újságírók arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai vezetők lényegében magukra vállalják a Szovjetunióidén irányuló ií.szent- sspyetsáe” szervezőinek szerepét és lelkesebb ' hívei a NATO megerősítésének, mint az Észak-atlanti Tömb sok vezető személyisége. Várnai Ferenc Indira Gandhi a jobboldal lépéseiről Indira Gandhi, India miniszterelnök ellenlépéseket indított az allahabadi bíróság ítélete ellen, amelyet ügyvédei is megfellebbeztek. A miniszterelnök-asszony a legfelső bírósághoz intézett beadványában kérte, hogy a fellebbezés időtartamára hivatalában maradhasson. A legfelsőbb bíróság pénteken hozzájárult ahhoz, hogy a beadvánnyal kapcsolatban hétfőn Indira Gandhit kihallgatáson fogadják. Indira Gandhi pénteken beszédet mondott az elmúlt évek egyik legnagyobb — mintegy félmilliós — tömeggyűlésen, amelyet a kongresszus párt szervezett. Beszédében hangsúlyozta, hogy megkísérelték félreállítani, sőt merényletet terveztek ellene. A kérdés az — mondotta —, hogy a jobboldal támadásai közepette India képes-e megőrizni egységét. „Bármi történjék is velem, bízom abban, hogy az ország tovább viszi programomat. India mögöttünk áll" — jelentette ki Indira Gandhi. A Portugál Kommunista Párt nyilatkozata A Portugál Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága csütörtökön nyilatkozatban ítélte el a reakciós köröknek azt a kísérletét, hogy konfliktust szítsanak a Radio Re- nasenca katolikus rádióadó dolgozói és a klérus között. A szerdai lisz- szaboni tüntetések és el- ientüntetések semmivel sem segítettek elő a probléma megoldását, sőt olyan légkört teremtettek, amelyben a rádióadó dolgozóinak jogos szakmai követeléseibe vallási kérdések keveredtek bele. A forradalmi folyamat belső és külső ellenségei pedig vádaskodásaikhoz és politikai spekulációkhoz használják fel ezeket a fejleményeket — nangoztatja a PKP nyilatkozata. A Portugál Kommunista Párt mindig védelmezte a vallásszabadságot, és JSäLjtag tenni a jövőben is. Ezért ífé-' li el a párt mindazokat az akciókat, amelyek a portugál nép vallásos érzelmei elleni támadást jelentenek, és leleplezi mindazokat a cselekedeteket, amelyekkel el lehet indítani az ilyen támadást. A PKP aggodalommal vette tudomásul a püspöki kar legutóbbi pásztorlevelét, amely egyértelműen kártékony beavatkozás a jelenlegi politikai helyzetbe és csak kiélezheti az amúgy is meglevő nehézségeket — hangsúlyozza a nyilatkozat. Szaljut-4 Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov, a Szaljut—4 tudományos űrállomás fedélzetén tartózkodó két szovjet űrhajós csütörtökön pihenőnapot tartott. A pénteki munkanapon a repülési programnak megfelelően műszaki kísérleteket végeztek a’ kozmikus navigációs eszközök és módszerek tökéletesítésére, valamint folytatták a kozmikus- és a napsugárzás izotópok szerinti és vegyi összetételének vizsgálatát. A két űrhajós egészségi állapota és közérzete jó. Az Ford fogadta a NATO vezetőit űrállomás fedélzeti rendszerei megfelelően működnek. A Szaljut—4 helyiségeinek hőFord amerikai elnök és Krisinger külügyminiszter csütörtökön a Fehér Házban fogadta a NATO állandó tanácsának 15" tagját és Luns főtitkárt. A megbeszélésen a közel-keleti, a ciprusi helyzetről és az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos kérdésekről volt szó. Luns később a sajtó ké[>viselöi előtt úgy nyilatkozott, hogy Ford és Kissinger „mérsékelten derülátó” a Közel-Kelettel kapcsolatban, de nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy néhány hónapon belül újabb megállapodás jön létre Egyiptom és Izrael között. Luns szerint a nyugat-európai országokat nem elégíti ki az európai biztonsági értekezleten eddig elért haladás. s kétli, hogy az értekezletet lezáró legmagasabb szintű találkozóra júliusban sor kerülhet. mérséklete 21 Celsius-fok, a légnyomás 800 hgmm, a relativ nedvességtartalom 60 százalék. A Szaljut—4 tudományos űrállomás folytatja Föld körüli útját KGST: az egYüttiRíiködés szervezeti struktúrája A KGST legrégibb és legfőbb szerve a tagországok kormányküldöttségeiből álló tanács, amely az alapokmány értelmében évente legalább egy alkalommal — orosz abc-szerinti sorrendben — a tagállamok fővárosaiban ülésezik. BudaDest volt a színhelye 1955-ben a VI., 1980- ban a XIII. és 1967-ben a XXI. tanácsülésnek. A tanácsülés — mint a KGST legfőbb szerve — jogosult a KGST munkájával összefüggő minden kérdés megvitatására, ajánlások és határozatok elfogadására, az. alapokmány kiegészítésére és módosítására, olyan szervezetek, intézmények alapítására, amelyek az eredményes munkához szükségesek. A tanácsülések közötti időszakban a negyedévenként összeülő végrehajtó bizottság — ez a KGST legfontosabb operatív szerve — irányítja a munkát. A végrehajtó bizottságot a tagállamok állandó KGST-képvi- selői, miniszterelnök-helyettesek alkotják. A végrehajtó bizottság irányítja a tanácsülés határozatainak megvalósítását szolgáló munkát, figyelemmel kíséri az ajánlásokból adódó kötelezettségek teljesítését, szervezi a gyártásszakos hast, a termelési kooperációt, a tagországok közötti munkamegosztás elmélyítését. A végrehajtó bizottság irányítja a KGST egyéb szerveinek, titkárságának munkáját, meghatározza azok teendőit. A KGST szervezeti struktúrájának további összetevői: az együttműködési bizottságok, az állandó bizottságok, a tanácskozások, a titkárság és a tudományos intézetek. A KGST-nek há-' rom együttműködési bizottsága van — a tervezési, az anyagi-műszaki ellátási és a tudománvos-műszaki — amelyek a közép- és htsszü távú tervek koordinálásával, az anyagi-műszaki ellátásban való együttműködéssel, a tudományos-műszaki együttműködéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Az állandó bizottságok — 20 ilyen bizottsága van a KGST-nek — ágazati organizációk, egy-egy gazdasági, termelési ágazatban szervezik a tagállamok együttmű- , ködését, előkészítik a gyártásszakosításokat, a termelési kooperációkat, a sokoldalú megállapodásokat. A termelő ágazatokon kívül állandó bizottsága van a statisztikának, a szabványosításnak, a geológiának, a távközlésnek, a külkereskedelemnek. a valutáris-pénz« ügyi kérdések, témakörének. Az együttműködési és az állandó bizottságokban kormánymegbízottak — miniszterek és miniszterhelyettesek — képviselik a tagországokat. A bizottságok a tagállamok fővárosaiban működnek: Budapest a székhelye a szípesíémkohá- szati, valamint a rádiótechnikai és elektronikai állandó bizottságnak, amelyeknek elnökei a magyar kormány meghízottak. A KGST állandó apparátusa a titkárság. A KGST titkárát, aki a tagországoknál. más országoknál és a nemzetközi szervezeteknél a KGST reprezentánsa, a tanácsülés helyetteseit a végrehajtó bizottság nevezi ki. A titkársághoz tartozó különböző osztályok vezetőit, munkatársait a tagországok delegálják. A tagországok — a KGST ajánlásai és határozatai alapján több tucat nemzetközi és államközi szervezetet: intézményt alapítottak. Példaszerűen: Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank. Nemzetközi Beruházási Bank, Közös Vagon- park. Intermetal, Csapágy- ipari . Együttműködési Szervezet, Interatominstrument, koordinációs központok, tudományos-termelési egyesülések stb. Ezek nein KGST-szervek, hanem több, vagy valamennyi KGST-or- szág nemzetközi, államközi -szervezetet; gazdasági, pénzügyi, tudományos intézményei. A KGST-országok együttműködése egyidejűleg sokoldalú és kétoldalú. A kétoldalú együttműködésnek is megvan az intézményrendszere. A tagállamok kétoldalú együttműködését a kormányközi gazdasági-tu- dományos-műszaki bizottságok — azok ágazati albizottságai és munkacsoportjai irányítják. Magyarország és a többi nyolc KGST-ör- szág viszonylatában a kétoldalú együttműködés irányításában, szervezésében több mint száz bizottság, munkacsoport vesz részt. <g. n DREZDAI KÉPEK. A Néinct Demokratikus Köztársaság egyik íegdinamikusabban fejlődő ős a legtöbb történelmi emléket őrző nagyvárosa Drezd:.. Felvételeinken a 30 évvel ezelőtti és a mai Drezda egy részletét mutatjuk be. (PANORAMA DDR — KS)
