Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

KELET-MAGYARORSZÄG —nyíregyházi melléklet 1915. június 19. Várostörténet Beérett a kalász... . iádéit 5 í órascar rw tem\ -itetíxt-fi*. várnát }«’ Kvffeg;> Wtift és Sí&biá^varmsgy«; át%Cf2ó * teéjj* ft i «sui»;««,. hogy s'ftts'ííalíft»»- ** a Mftgv** Koäsgsufissi« i'-'if; kík- parti »ik8&1ül1*inrt as orftíágöí jy»H*mfttertí és Sí éjslsé» WiM 9säfä bmteéléih ; A tíiStfégsxSitfS s:tí(-.s 5 - «„ fsagi»»:sfe ;<*>ééc* miniftüéíi ;>;:. iHixui.isir. iUcv J-íííi A Magyar Nép 1945 június 19-i száma. A VAROS HARMINC ÉVVEL EZELŐTTI n története ma már igen izgalmas olvas­mány valamennyiünknek. 1945 június 16-án közli a Magyar Nép cí­mű lap. hogy a miskolci színház megkezdte a nyári színiévad előkészítésének munkálatait Hamarosan játszik tehát a színház! A színé­szek lakást keresnek. s a színház titkárság:- kéri. hogy akiknek van kiadó bútorozott szó bájuk, azok jelentsék be a kiadó hivatalnak. Egy, másik hír azt közli, hogy június I8-án ala. kul az Orvos-Egészségügyi Alkalmazottak Szakszervezete. Az egészségügyiek tagjai le­hetnek ápolók és ápolónők, bábák, laborató­riumi személyzet, műtősök, röntgenkezelők, gvógytornászok, orvosi asszisztensek, az egész­ségügyi intézményekben foglalkoztatott sze­mélyzet, a kórházi tisztviselők. Az Orvosszak­szervezet tagjai: orvosok, állatorvosok és or­vosi hallgatók. A városi színházban hangversenyt ad a nyíregyházi összmunkás dalárda. A városi közigazatás azoknak a szegény többgyermekes munkásoknak és munkásnők­nek, akik a város újjápítésénél rendszeresen dolgoztak, élelmet és ruhaneműt utal ki. Vasútjainkon megindult a poggyász-, a gyorsára- és a darabáru-szállítás. Aruelvonás gyanúja miatt őrizetbe vettek két nyíregyházi hentesmestert, akiknek pincé­jében nagyobb mennyiségű közszükségleti cikket találtak' dféjtVe, miközben a város la­kosságának néha völtelég élelmiszeréi A’pol­gármester felhívta r S'"nyíregyházi üzemeket, fürdőket, műhelyeket, hogy jelentsék be szén- szükségletüket, mert a szenet csak ennek alap­ján utalhatják ki részükre. Nyíregyházán jú- nius 17-én, vasárnap nemzeti segélynapot ren­deztek. amelyet hangverseny vezetett be, majd nagygyűlésen ismertették a nemzeti segély eddigi munkásságát és céljait a koalí­ció pártjai. Ezt követően a város különböző pontjain rendeztek gyűjtést a Nemzeti Segély javára. ‘ -rUNIUS 17-EN, VASÁRNAP a Magyar ) Kommunista Párt a Lenin téren rendezett nagygyűlésén szólt a város lakosságához a jö­vőépítés feladatairól. Pálfi Ernő, a nyíregy­házi pártszervezet titkára beszédében rámuta­tott: „Szükséges, hogy Magyarországnak ezen a részén is megismerjék az emberek, hogy a szabadság itt van a kezükben, merjünk és tudjunk élni vele. Szabolcs vármegyében még mindig nem tudják, még mindig nem merik hinni, hogy Magyarország végleg fel­szabadult. Még mindig akadályozzák sötét erők a szabadság friss levegőjét ebben a me­gyében és városban. Sok problémánk van. Tudjuk, hogy ez a nép, amely most megjelent ezen a népgyűlésen, sok nyomorban, nélkülö- z-' sben töltötte el ezt a fél évet és minden esz­közzel megfélemlíti még ma is a reakció, hogy ne nyilvánítsa szabad akaratát, ne vegyen részt az ország munkájában, az ország lelkesedésé­ben, az egész ország újjáépítésében...” A népgyűlés az 1945-ös harcok pontos fok­mérője volt. Szabolcs megyében — és annak közigazgatási székhelyén, Nyíregyházán — a közhivatalokban még mindig ott ültek a kis­királyok, a földreform sikere ellenére is ha­talmon maradt a régi rend sok szolgálója. Erre mondták a kommunisták, hogy ez a megye a kiskirályok földje. A kiskirályoké, akik nem tudják és nem is akarják megérteni a dol­gozó népet akiknek érdeklődési körük lezárul ott, ahol ,ak saját magukat tolhatták előre, a saját pecsenyéjüket forgatták, miközben a dolgozó emberek, akik pedig mindent elkövet­nek, hogy nagy munkával vegyék ki részüket a város és az ország újjáépítéséből, azt látják hogy eredményesebb munkájukat a reakc:- béklyózza meg. Mint a kommunisták szónokai mondták azért hívták össze ezt a nagygyűlést, hogy a megyében és Nyíregyházán is ugyan olyan szellemben és elhatározással fogjuk meg sa­ját sorsunk irányítását, mint azt az ország más részein teszik. Magunknak építünk ha­zát — mondta szinte jelszóként a kommu­nista párt nyíregyházi népgyűlés... „Ha fela­datainkat nem oldjuk meg együttesen, egy­séges erővel, zárt tömbben, akkor nem segít rajtunk senki...” — hangzott el ez a történelmi megállapítás a Lenin téren a több ezer részt vevő teljes egyetértésének nyilvánítása köz ben. A GYŰLÉS RÉSZTVEVŐI követelték hogy előbb tisztítsák meg a megyei és ft városi hí vaí aJ oka* »• «»akciós tisztviselőktől, Jó fürdőzést! Pénzdarab a medencében hogy betörhessen az új szellem, az építés szelleme. A kommunisták kimondták: aki ezt nem akarja, az szembe fogja találni magát a nép harcával. E bátorítás nyomán is újból nagy lendü­letét vett az újjáépítés munkája. A nyíregyhá- ’.i postások nyersanyag és technikai felké­szültség nélkül fogtak hozzá a távirda és táv­írók újjáépítéséhez, amely a s/.ó igaz értelmé­ben majdnem a semmiből épült fel. Ennek a munkának az eredménye, hogy megnyílhatott a közvetlen távíró-összeköttetés Budapesttel. A lelefonközpont három kapcsolóközponttal dol­gozhatott. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség székházában megkezdődött a szabadegyetemi rendezvénysorozat. „Demokrácia és ifjúság” címmel tartottak megnyitó előadást, majd Rá­kos Sándor verseit szavalták, ezt követően a népdalról hallottak a résztvevők, majd közö­sen énekeltek. Ezekben a napokban újabb nagyszerű teljesítményről számol be a krónikás a város közvéleményének. Hidat indultak avatni a nyíregyházi kisvasútállomásról a zászlókkal díszített kisvonattal, az első tahidat avatták, amelynek minden egyes csavara a vasút mun­kásait dicséri. A szakszervezetek is felemelik szavukat a munkások rossz körülményei ellen. Az élelme­zési munkások a bérrendezést és a kollektív szerződést tárgyalják, a ruházati, a fodrászipari és a kereskedelmi dolgozók szervezési ügyeket beszélnek meg. n EÉREIT A RÉZ A is. kezdetét veheti ÉJ az első szabad aratás. Mint olvashat­juk: „Versenyre kelnek fiatalok és vének az aratásban, most mindnyájan legények. Nem­sokára hullanak majd a rendek, s az egész falu dolgos tenniakarással esik neki a kaszá­nak, hogy levágja és összegyűjse, nem úgy, mint régen a grófi asz tag városoknak, hanem most az új földek szegény robotos cselédje saját magának fogja vágni rendre és gyűjti kemény munkája gyümölcsét...” A kommunis­ták hívják fel ismét a figyelmet: mindent el kell követni, hogy mire az aratás nagy ünnepe bekövetkezik, kellő mennyiségben álljon rendelkezésre kasza, villa és cséplőgép. „Lesz már kenyér... Hangos vidámság fogja megtöl­teni a falut és a határt. Az aratóünnepen megkezdődik a közös munka és a közö-s re­ménység, összefogás a jövőért és a hazáért.” A Magyar Nők Demokratikus Szövetségé­nek nyíregyházi szervezete június végén első ízben rendezte meg a felszabadulás utáni nagyszabású gyermekünnepélyt, a sóstói ma­jálist, zenés hivogatóra indultak a gyerekek a város utcáiból az iskolákba, ahonnan zászlói; alatt, énekszóval mentek Sóstóra. Ebédet kap tak, de kanalat és edényt minden gyereknek vinnie kellett magával. Délután iskolai be­mutatók, szavalóversenyek, táncok, tréfák tarkították a műsort, majd a nőszövetség tar­tott gyűlést. Egy hír a június 23-i lapban: „Bodná; Ferencné, Nyíregyháza, Vereckei út 20. szám alatti lakos kéri mindazokat, akik fiáról. Bod­nár János tizedesről tudnak valamit, értesít­sék aggódó édesanyját”. Hány ilyen hír voli még ezen kívül! Megalakult Nyíregyházán az újjáépítési bi­zottság, amelybe meghívást kaptak a politikai pártok, a nőszövetség, az ifjúsági szövetség és a szakszervezet. Elsőrendű célja, hogy a város­ban még akkor is meglévő romok helyén új­ra virágzó élet induljon meg. Mint a bizott­ság közli: „A megalakult újjáépítési bizott­ságra sok és nehéz feladat vár. Városunkban is sok a rom. Állnak az üzemek. A fűtőház és a vasútállomás romokban hever. Nagyon sok munkáskézre van szükség.” 1945 június végén a Görögszállás és Ra- kamaz között megindult vasútépítésről, a vi­déki ipari munkabérek megállapításáról, a háborús bűnösök népbírósági felelősségrevo- násáról ír a Magyar Nép. Megtudjuk, hogy június 29-től már a nyíregyházi villanytelep szolgáltatja az áramot, hogy Nyíregyházán hiánycikk a cipő, s ennek is a munkásembe­rek az áldozatai. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT fel­hívja a társadalom figyelmét: „Ha fel akarjuk számolni a drágaságot, akkor csak egyet tehetünk, árubőséget kell teremteni.” Kevesebbet kell beszélni és többet kell dol­gozni — mondja a párt, s nyilván azoknak, akik csak szóban éltetik az új rendet, a de­mokráciát. „ Kottka János „A korszerű városépítkezésnek nélkülöz­hetetlen kívánalma ma már a megfelelő szá­mú és befogadó képességű gőz- és kádfürdő, valamint a lakásokba beépített fürdőszobák létesítése.” — írja az Uj Magyar Lexikon, és megjegyzi: a fürdők tisztasági, üdülési, sport- és gyógycélokat szolgálnak. A nyíregyházi fürdők mindezeknek a kö­vetelményeknek jól megfelelnek. Az utóbbi években jó néhány változás, fejlesztés tör­tént, az elmúlt esztendőben szakvállalat — a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat — keze­lésébe kerültek a nyíregyházi fürdők is. Szaunavessző fagyaiból Amelyeknek különben sok évtizedes ha­gyományai is vannak. Nyíregyházán a Szé- chenjn 'utca — Petőfi utca sarkán volt a régi városi közfürdő, amely olyan régi és annyira megviselt volt. hogy még az új — Malom ut­cai — megnyitása előbb be kellett zárni. Tör­ténetét mostanában már1 nemigen kutatják, pedig megnyitása idején, a környék egyik leg­szebb fürdője lehetett. Régi a sóstói fedett fürdő is: 1827-ből származót* iratokról be­szélnek a mai szakemberek, s úgy tudják, hogy a mostani épület legrégibb fala 1887-ből való. Sóstó, a tavi strand szintén régi ékes­sége a városnak — talán énnen ezért szenved ezekben az években: elöregedett a tó, most fi­atalítják. Lényegében ezzel a négy létesítménnyel gazdálkodhat Nyíregyházán a SZAVICSAV fürdő üzeme, amely egyébként a megve vala­mennyi fürdőjének szakmai irányítását is el­látja. A Malom utcai új városi fürdő 1970 ka­rácsonyán nyílt meg. Az első hónapok ..nagy­üzeme” után nagyjából állandó vendégkör alakult ki: novembertől áprilisig (amely itt a nagyobb forgalom időszaka) általában hat­hétezer belánőjegyet váltanak havonta, két­harmadát a kádfürdőbe, egyharmadát a fe­dettbe. A fürdő ennél lényegesen több vendé­get is tudna kulturált körülmények között fo'adni. Saját, 900 méter mélvségű kútjából 52 fokos víz tör elő. Klorid, szulfát és alkáli­hidrogén karbonát tartalmú; hőfokánál, ösz- szetételénél fogva' gyógyvízzé is lehetne nyil­vánítani. (Főleg az izületi bántalmak, reuma­tikus eredetű fájdalmak esetén jó hatású.) Harminckét kád, egy nagy és két kis meden­ce, télen száraz- és rc.-rlvesgöz, télen és nyáron szauna működik, s a kellemes környezetbe" jó a szolgáltatás is: fodrász, pedikűr, masszőr van — azaz kisebbfajta „felújítást” végez­het szakemberek segítségével az ide betérő vendég. Nem hiányzik itt sok más mellett a szauna vesszője sem — ami itt fagyaiból készül. Termális víz jodidionnal A sóstói kádfürdőt a most záruló fő sze­zonban négy és fél, öt és fél ezer ember láto­gatta havonta, az arányok itt is kétharmad- egyharmad részben a kádfürdő javára szól­nak. Sóstón a 4-es számú nagy kút bróm, jód, fluortartalmú jó vizét használják a fe- •dett és kádfürdőben. Az Országos Közegész­ségügyi Intézet szakvéleménye szerint „alká- likloridos, hidrogénkarbonátos termális víz, amely jodidion tartalmánál fogva a jódos vi­zek csoportjába sorolható. A víz fluor és bór­sav tartalma jelentékeny.” A víz hőfoka itt 45—52 fok között változik — ha kevesebbet termelnek ki, akkor hidegebb. Hasonlóak a szolgáltatások, mint a városi fürdőben, de itt súlyfürdőzésre is lehetőség nyílik. Sóstón évtizedekig a tavi strand volt a -.láger. Néhány évi szünet után talán nyár közepén újra megnyitják, ha a víz javításá­val előbbre haladnak. A műegyetem vízgaz­dálkodási tanszéke végez itt vizsgálatokat, s fokozatos vízcserével próbálkoznak. Egy ál­talánosabb jellegű gondra találnak megol­dást, ha meg tudják javítani, a sóstói tava­kat: hazánkban több olyan » elöregedett tó van, amelynek vizét rendbe kellene tenni, hogy a környezetükben ismét elfoglalhassák a korábbi rangos helyet. Most mindeneset­re kettéválasztották a csónakázót és a tavi strandot, s ■ árvizi szivattyúkkal dolgozva végzik a vízcserét. Biztosat csak később lehet mondani. Ezekben a hónapokban természetesen a sóstói nagy strandé a fő figyelem — egy-egy vasárnap tízezer jegyet is váltanak itt, ha jó az idő. Sók korszerű berendezést használ­nak itt, jelentős féjlesztési tervek vannak -• érthető, hogy erről beszél legszívesebbe:» Szedlák Béla, a SZAVICSAV fürdő üzemének vezetője is. Harminckét hold terület legjobb hasznosítását kell a lehető legjobban meg­szervezni — ennyi tartozik Sóstón a „fe ■mha- tóságunk” alá. Az idei premier — mint arról a strandnyitás után májusban már beszá­moltunk — nagyon jól sikerült. „Porszívózzák” a vizet Ami a legfontosabb: a viz tisztasága. A víztisztító berendezések az uszoda vizét na­ponta két és félszer, a melegvizes medencéét ötször szűrik át. Enyhén klórozzák (ezzel érik el a teljes baktériummentességet), és alumi- niumszulíáttal az organikus szennyeződéseket csapatják ki. A víztisztító berendezések per­cenként hatezer liter vizet szűrnek át. Ez egyben azt is jelenti, hogy kímélni tudják a sóstói kutakat — azaz elegendő víz van. sőt még a bővítésekre is futja. Tisztítóberendezé­sek nélkül már alig bírták a kutak a korábbi igénybevételt is. A víztisztítás maga is érdekes, de a me­dencéket naponta porszívózzák is. Ez azt je­lenti, hogy a finom, lebegő anyagok, a szél által besodort por hajnalra leülepedik, s ilyenkor a medencetisztító berendezéssel lé­nyegében a vízből porszívózzák ki ezeket a szennyeződéseket. Ezért is füvesítenek, ke­néznek ki nagyobb betonfelületeket, mert a por ilyen helyen rengeteg gondot jelent a üzemeltetőknek, s bosszúságot a fürdőzőknek. De ugyanilyen gondokát ad egy-egy . kiadós zápor is, amit azért nem szeretnek a fürdő­ben dolgozó szakemberek, mert megzavarja, „megtöri” a medencék vizét. A közhiedelem azt tartja, nine-, tisztább a jó esővíznél, a sós­tói medencék on azonban egy-egy zápor után csak órákkal később lesz kristálytisri. a ismét a víz, amikor helyreállítják az egyen­súlyt. Általános a vélemény, hogy Sóstón a medencék, a vizek gondja megoldódott, jú­nius 12-én úiabb medencét adtak át. Most van egy „szusszanásnyi” lehetőség, hogy az egyébirányú rendbetételt szorgalmazzák job­ban: látszik a „növény-előregyártó s* haszna is. Szinte kertészeti nagyságrendben termesztik a virágokat. Csak a strandon 2209 új rózsatő virít, 2,5 ezer tulipán díszlett, s •..,2.0—25. ezer egynyári virággal készülnek a szebb, környezet kialakítására-. Aminek meg­óvása is nagyon nagy munka. Például kit nyugdíjas májusban megkezdett kaszálni, s állandó munkával tudják rendben tartani a füvet, ahol a fűnyírók nem használhatók. Egy-egy vasárnap szemetét három 5 tonnf-s teherautóval fuvarozzák el, s ez csak szap>- rodik. Mennyit fizet a vendég? Javítanak a pavilonokon is: részben kü­lönböző intézményekkel kötnek szerződért, jobb ellátást szeretnének teremteni. Külsőre is szebbé teszik: néhány pavilon már csak ebben az évben üzemelhet, jövőre vagy ki­cserélik, vagy bezárják. Eldöntötték a zene ügyét is: az idősebbek kérésének engedtek. Most halkabb a zene, és nem is szól mindig, vannak csendes órák is. Az elsősorban zené­re kíváncsiaknak az ifjúsági parkot, a teraszt — és nem utolsó sorban a saját zsebrádiót ajánlják, de azt is mérsékelt hangerővel. A város fürdőit a korábbinál jobban sze-' retnék az úszósport szolgálatába állítani. Nemcsak a most átadott gyermek úszóme­dence segíti ezt, hanem például az is, hogy reggelente 60 centiméteresre engedik a sós­tói fedett fürdő vizét, s 3—4 éves gyermeke­ket tanítanak úszni. Néhány év múlva talán a nagyuszoda is jó versenyeknek adhat ott­hont — s télen is többen keresik fel a lefe­dett medencét, sportcélokkal is. Jó lenne, és talán megvalósul a terv: a Malom utcai für­dő mellett van terület, és sikerül felépíteni a régen dédelgetett terv alapján az úszóme­dencét. Jelképnek is beillik, ami az avatásnál tör. tént: bedobtak egy pénzdarabot a medencébe, s megkérdezték, melyik oldala van felül. A helyes válasz után hangzott el a jókívánság: a legnagyobb forgalomban is, mindig ilyen tiszta legyen a víz. Marik Sándor Pihenő a Malom utcai fürdő halijában. J6te, kijy a riigyakki!, lyowriél és Miiséiiil Id tikiak yíri 32 arszápt, akta íj szdcutk M kifejiííií akku 11M1 és Kiyetar is“ .4 Magyar Kommunista Párt nyíregyházi nagy§yűíéé$ Sk!»;* «Sägsf fcvORüi 8C fc6í8)«íí.iísA<&<8 Vst»»**, *li* í*w >?, »<.>,»<* » nmutmt- wvdlmit » xtf »ssfsjfw ni 2 «Ü« a msfvt S«! ív«;,-, ' Nerv Uirh»Wit. fwgy akit* sut- 1®$« »km «eeayäifts«*, »kür it í«*ssí a*»«-tftvftveS <&()«* is im* t -2. a«.. ,<«> msei * eiftfcw» kunikt- in* m&yg&siittm M#< * % í'fahsfeyftSt. Qjjrf« fíiftk & ■»ü'vávByJ kV* fix* najaí:, gftpgft v&ib Mtám ás&s? süss; *í %***$«*«(*. S SxsfofS 4 K<sü?,-KatKsia E&s >«*«»<* SS<£ !<!»*<»!.»« (>.>28s>«<«íj« mey ajaíSíps« ftfH. s »'•>« mta>e* íüyíí&ftüs isyííf EímS . 4,i iKiKrcüjjíSjsm, Sftjgrs • síiSf» ¥■ nS'«áfesr«: *:>«•>: * r:\>£->82 ÍMÍ8',.í:.,í4';:\<4 Sísí:,:<>(a :Ä» Sagísáa Ähf«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents