Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-19 / 142. szám
Wn Június 19, KBLET-MAGYAR0RSZA8- - ■■ t 3 VÁROS - 3 HÍR Mérlegen Nyíregyháza közegészségügye A megyei és városi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás több hónapon keresztül 70 ezer részvizsgálatból álló felmérést készített Nyíregyházán. Ennek keretében az élét minden területére kiterjedő kutatásokat végeztek, először ,ilyen méretűt a város történetében. Szerepelt, többek között, a vizsgálat témájában az iskolák helyzete, a kereskedelem, a vendéglátás, az ivóvíz, az üzemegészségügy, a környezetszennyezés és még egy sor, mindennapjainkkal összefüggő terület. A KÖJÁL-nál most kezdték el a hatalmas anyag elemzését, amely elkészülte után teljes képet ad a jó tendenciákról és a teendőkről egyaránt. Annyi máris látható, hogy a legtöbb probléma a kereskedelem és a vendéglátás higiénés helyzetével van, de nem kisebb gond a nyíregyházi ivóvíz fluor- és jódszegénységc sem. E hónap végén már teljes anyag áll rendelkezésre, melyet az érintett szervek és intézmények vitatnak majd meg, de nagyon jó lenne, ha Mátészalkához hasonlóan a városi tanács is napirendre tűzné. A mostani felmérés ugyanis a jelen helyzet bemutatásán kívül rendkívül alkalmas arra, hogy a jövőben teendő intézkedésekhez alapul szolgáljon. Nyírbátor: első kategóriában Országosan rendezték a múzeumok osztályba sorolását. Első lépésként a megyei múzeumokat kiemelték, ezek természetszerűen, jellegükből adódóan vannak kategórián kívül. Ezt követően a területi intézmények besorolása következett, amelynél többek között számba vették az ott folyó tudományos munkát, a kiállítási anyagot, a raktárban lévő gyűjteményt, a gyűjtő- és restauráló munkát és nem utolsósorban a látogatottságot. Ezen jellemzők alapján a nyírbátori Báthori István Múzeumot első kategóriába sorolták, és így olyan előkelő társaságba került, melyben ott találjuk a soproni, a keszthelyi és az esztergomi múzeumot is. Nyírbátorban különben az idei évben a Műcsarnok a korábbiaktól több időszakos kiállítást kíván biztosítani, elsősorban azért, mert a tapasztalatok szerint a város múzeuma igen sok látogatót vonz, a nyári időszakban is. Egy másik itteni tervről: az Országos Műemléki Felügyelőség úgy döntött, hogy egy régi parasztházat vásárol meg teljes berendezéssel Nyírbátorban, ahol egy helyen teljes képet tudnak majd adni az egykori falusi élet módjáról, eszközeiről, környezetéről. A parasztház berendezéséhez és a fenntartáshoz a múzeum is hozzájárul, különösen gazdag gyűjtött anyagával. Kisvárda: néptáncosok a nívódíjért A megyei tanács pár évvel ezelőtt meghirdette a nívódíjért folyó minden évben sorra kerülő megyei versenyt a népitáncegyütteseknek. Már két ízben sikerrel zajlottak le ezek a rendezvények. az idén a Kisvárdai napok keretében kerül sór a táncosok parádéjáéi'’' Június 22-én, vasárnap nyolc együttes lép a dobogóra, hogy a szakértő zsűri és a közönség előtt adjon számot tudásáról, és versengjen a díjakért, és a különdíja- kért. Ebben az évben nyolc együttes jelentkezett, még- péd'ig a fehérgyarmati, a vá- sárosnaményi, az ököritófülpösl. a mátészalkai clQány- együüés, a nagykállói, a nyíregyházi Volán és az ajaki, valamint a Kisvárdai Bessenyei Gimnázium táncosai. A nagy művészi élményt*és nemes vetélkedőt ígérő bemutatóra a várszínpadon ké- rül sor, ha az idő is úgy akarja. zpir.ib.vi-n-. fi ór A rakamazi Tisza-part szép fekvése, fürdési, csó- nakázási és'vizisport lehetőségei mellett a Tokaji-hegy tövében kitűnő kiránduló és üdülési lehetőségeket rejt magában. A Rakamazi Nagyközségi Tanács több mint ■53 hektáros terület kisajátítása után parcellázási és rendezési tervet készíttetett. Kétszáznyolcvan magántelket, 23 részes közterületet alakított ki. A 80 és 100 négyszögöles üdülőtelkekre pilléreken álló hétvégi fa-, Illetve téglaházak építhetők. A tanács idei tervében szerepel 3000 méter villany- és ugyanennyi vízvezetékhálózat megépítése, Jfalamint utak kialakítása, mintegy 1,5 millió forint értekben. A jövő évben tovább bővítik a villany- és vízvezeték-hálózatot, sor kerül a szilárd burkolatú út építésére is. -< cni-v kSSé-«. Elek Emil Víkcndi a 7 isza-parion Cipőcsotfa Olvasom az újságokban. hogy a cipőipari tanácskozáson a résztvevők — minisztérium. tudományos intézetek, gyártók képviselői — megviiatják a cipőkkel kapcsolatos reklamációk szabályozásának korszerűsítési lehetőségeit. Nos, van ebben valami elgondolkoztató. Az nevezetesen, hogy a résztvevők egyöntetűen felkészülnek arra. hogy lesz reklamáció vagyis a munka minősége rosszul alakul. Az emberben felbukkan a jogos kérdés, mi lett volna vajon, ha a szakértők a gyártás, az. ellenőrzés korszerűsítéséről tanácskoznak? Persze ez a könnyebb. Kialakul a nomenklatura, miben hibás a vevő. a módszer, hogyan reklamáljunk. mit reklamáljunk. A gyárakban pedig készül a jó és a selejt. Van ebben valami döbbenetes. Szerencse, hogy mindez a cipőiparban van. s nem például a kórházaknál. Mert ugye gyógyítani nehezebb. Csuda cipő ez, amiben a cipőipar jár. Vajon meddig jut el benne? (bürget) Jubileumi munkavédelmi vetélkedő A szakszervezeti munka- védelmi felügyelet 25 évek megalakulása alkalmával vetélkedőt rendeznek a TI- TÁSZ-nál június 20-árv, pénteken. A jubileumi mun- kavédelhii vetélkedőre a vállalat szocialista brigádjait, hívták meg, akik 3—3 taggal képviselik a kollektívát. A vetélkedő három helyezettje pénzjutalomban részesül, ezen kívül az első helyét í szerző kollektíva részt vesz majd ne SZM"f áltál meghirdetett megyei vetélkedőn is. Július 1-tol: Tűz a papírgyárban Emelik a rendszeres szociális segélyeket Megtérült a milliós kár Július 1-én lép életbe az egészségügyi miniszter rendeleté a hadigondozási járadékok és a rendszeres szociális segélyek felemeléséről. A rendelkezés szerint a hadigondozottak járadékát átlagosan havi 100 forinttal, a hadiözvegyek, hadiárvák és a hadigondozottak családtagjainak ellátását, valamint a hadigyámoltak nevelési pótlékát átlagosan havi 150 forinttal emelik. Ezenkívül a tanácsok által megállapított rendszeres szociálissegély- jellegű juttatások is átlagosan havi 100 forinttal emelkednek. A jogszabály értelmében a 100 százalékos hadirokkantak járadéka 60. életévük betöltése előtt 750 fdrint lesz. a 60 évesnél idősebbek járadékát 780 forintra emelik. Hozzájuk hasonlóan, a korábbiakhoz képest ugyancsak 100 forinttal emelkedik a 65. illetve a 75 százalékos hadirokkantak járadéka is A hadigyámoltak nevelési pótléka 300 forintra emelkedik, amely így azonos lesz a családi pótlék összegével. A hadiözvegyek — a jövő hónapiól — 60 éves koruk betöltése előtt 450 forint járadékot kapnak. 00, életévük után pedig járadékukat havi 510 forintra kel1 emelni. A hadiárvák ellátási járadékát a rendelet 410 forintban állapította meg, de ha szüleik közül egyik sem él., az őket megillető járadékösszeg 480 forint lesz. A hadigondozott családtagok — azaz a háborúban elesettek idős szülei — a továbbiakban 570 forint járadékban részesülnek. A jogszabály előírja, hogy rendszeres szociális segély címén csak a mindenkori öz vegyi nyugdíj minimumának megfelelő összeg adható. amely — mint ismeretes — július 1-től havi 710 forint lesz. Ha viszont a segélyezett olyan idős családtagot (például házastársat) is eltart, aki szociális juttatásban nem részesül, akkor az említett összeghez további 450 forint kiegészítő, segély is jár. A segélyjellegű rendszeres juttatásokat ugyanis sok esetben bizonyos minimális nyugdíj mellett is folyósítják. Ezért ha valakinek két címen folyósítanak rendszeres szociális ellátást — vagyis aki nyugdijat kap és emellett rendszeres szociális segélyben is részesül, akkor az emelés csak az egy.k ellátás után, a magasabb összegű juttatás alapján illeti meg. Az árvák azonban — tekintettel arra, hogy Járadékuk összege a többi hasonló jellegű szociális juttatáshoz képest viszonylag alacsony volt — ez alól kivételt képeznek: számukia mind a két ellátást megemelik. vagyis társadalombiztosítási jogcímen és a havi árvajáradék címén is megkapják a maximális emelést. A napokban kezdte meg a termelést Nyfregj házán, a Nyírségi Nyomdában az új NDK-gj rfniányú Brillant ofszet nyomdagép. Képünkön: Varga Ferenc ofszet gépmester színes könyvborító nyomását ellenőrzi. (Gaál Béla felvétele) Június elsején-kigyulladt a Nyíregyházi Papírgyár területén egy barakképület. Teljesen leégett, beleértve a ben- r.e levő elraktározott anyagokat is. A kár kevés híján egymillió forint. Nem kis érték, még a nagy összeget forgató papírgyár számára sem. Ha ilyen eset, akár gondatlanságból, akár teljesen véletlenül, vagy villámcsapás miatt többször megismétlődne, megérezné a nyereség, közvetve tehát a dolgozók keresete is. A kár teljes egészében megtérül, mert a papírgyár mindenre kiterjedő biztosítást kötött és ebbe beletartozik a tűzbiztosítás is. Lapozgatjuk a kezünkbe került gondos jegyzőkönyvet, amely körültekintően írja le a kárbecslést: semmi érték nem maradt, a gyárat még a romeltakarítás munkája is terheli és végül megállapítják, hogy a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára bank- átutalással 936 773 forintot ka,p. Csakhogy, — mint az Állami Biztosítónak épp az említett jegyzőkönyvet készítető szakembereitől megtudtuk —, megyénkben még nem általános szokás az ilyenfajta védekezés a „kiszámíthatatlan'’ ellen. Üzemeink, vállalataink nem mind biztosítanak. Egész sor intézmény egyáltalán nem köt biztosítást. Akik kötnek, azok között is jócskán akad, ahol nem mindenre kiterjedő a biztosítás. A megye vállalatainak három százaléka egyáltalán nem ügyfele a biztosítónak. Még rosszabb arányszám, hogy a megyei állami vagyon harminckét százaléka sem biztosított, tehát semmi sem védi a véletlen kár ellen. Találtunk olyan szabolcsi vállalatot, amelynek a vagyona egymilliárd-hétszáz- mil’ió forint. Biztosítva van belőle — tűzkár ellen is —, mindössze hetvenmillió. Tehát az egész vagyon mintegy huszonötöd része, alig valamivel több, mint négy százaléka. Mi történne itt, ha valamilyen előre ki nem számítható csapás érné ezt a vagyont? (Nagyon tűzveszélyes üzemről van szó!) A gabonaiparban az aratás utolsó előkészületein dolgoznak. Június közepén az ipari szakemberek a termés fogadását készítik elő, és egyeztetik a termelőkkel a korábban megkötött szerződéseket. Idén ugyanúgy, mint a korábbi években, az idénymunka előtt 2—3 héttel hozzálátnak a magtárak és az üres raktárak fertőtlenítéséhez, s ez a munka jórészt már be is fejeződött. A raktározási gondok az idén csak valamelyest enyhülnek, 1974-hez képest ugyan több mint százezer tonnával bővült az állandó raktár- és magtártér, ez azonban várhatóan még mindig nem lesz elegendő, ezért ideiglenes tárolókról gondoskodnak. Az elmúlt Nem kívánunk ingyen propagandát csinálni az Állami Biztosítónak, hiszen mégvannak a jó szakemberei, üzletkötői, propagandistái. Különben is, az állami gazdálkodásnak éppúgy része a náluk megforduló pénz is, mint a Pénzügyminisztérium többi testületének a bankszámlája. De azzal a ténnyel, hogy a biztosítás nem kötelező, az érdekelteknek ném volna szabad visszaélni. Az 6 számukra erkölcsi kötelesség gondoskodni a váratlan bajok ellen. ****”' (g»*> évben 860 006 tonna termést tároltak nem végleges raktárakban, idén több miht egymillió tonnát tartanak majd ilyen helyeken. A szakemberek azonban biztosítják, hogy az ide kerülő termés minden tekintetbén védve légyen az időjárás viszontagságaitól. A mezőgazdasági üzemek-; kel — ahol lehetőség van rá — bértárolás! szerződéseket kötnek. Arra számítanak ugyanis, hogy a termelők látva a raktározási gondot kát, megfelelő anyagiak ellenében hosszabb-rövidebb időre átengedik tárolóikat. Több százezer tonna termést igyekeznek ily módon elhelyezni, június elejéig .több. mint 300 000 tonnára sikerült szerződést kötni. Felkészült az aratásra a gabonaipar
