Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

W75. június 19. KELOT-MÄ<rfABO«S5IA6—»««»GVÍÍAS MELLÉKEST Napjaink Hetvenezer munkaképes IGEN J únius tizenötödikén, útban a szava­zóhelyiséghez minduntalan az az idős bácsi jutott eszembe, aki az egyik jelölő gyűlésen felállt és azt mondta: „Nekem a szónok elvtárs számainál is job­ban tetszik, hogy nem ígért se szebb jövőt, se mennyországot. Inkább a gondjainkról beszélt, a mi nyelvünkön, semmit sem szé­pítve, cirkalmazva. A magamfajta javakora­beli embernek volt módjában elégszer végig­hallgatni azokat a hordószónoklatokat, ame­lyekből akár a zápor, úgy hullott az égi man­na. Aztán a nyomorúság maradt a régi...” Nyíregyháza választópolgárai a legutóbbi vasárnapon két képviselőjelöltre adták vok- sukat. Váci Mihály „szép szőke városát” ahol az utóbbi évtizedben évszázadnyi válto­zás következett be, a párt Központi Bizott­ságának titkára és az építő-szerelő vállalat munkása képviseli a következő öt évben a nép gyülekezetében, a néphatalom legmaga­sabb fórumán. Az egyhangú szavazás, a jelöltekre ki­mondott igen egy szőkébb és egy tágabb bi­zalmat takar. Az urnákhoz járult tízezrek Nyíregyházán sem holmi Ígéretek, szépen csengő kortesbeszédek miatt bíznak meg a parlamentbe delegált képviselőkben, hanem azért, mert maguk közül valónak érzik őket Olyanoknak, akik eddigi munkájukkal bizo­nyították: akarnak és tudnak munkálkodnia közösségért. A szélesebb ívű bizalom azonban a párt­nak, a társadalmunkat vezető erőnek szólt. Annak a politikának, amely már csaknem két évtizede csapongások, túlkapások nélkül következetésén állít j á ‘ a szocialista í épí tés fő - kuszába a dolgozó embert; amely mindig a valóságból indul ki s a feladatok összegezése után rögzíti a közeli s a távolabbi, de min­denképpen csak a becsületes munkával elér­hető szép célokat. Nem öltöttek különösebb ünnepélyes köntöst a jelölő gyűlések, jóllehet, a résztve­vők a fontos döntésekhez illő felelősséggel nyilvánították ki akaratukat. Formájukban hasonlítottak ezek az események a megelőző jelölésekhez. Ám azt is megfigyelhettük: négy év alatt nemcsak Jósaváros, új üze­mek, közintézmények létesültek Nyíregyhá­zán, hanem emeletekkel magasodott a köz- gondolkodás is. Ha összeszámolnánk, hány milliárd kellene azoknak a javaslatoknak a megvalósításához, amelyek a jelölő gyűlése­ken hangzottak el, talán ijesztő számot kap­nánk. Sokkal érdekesebb képet kapnánk vi­szont, ha sikerülne kiszámolni, milyen érté­ket képviselnek azok a javaslatok, a konkrét munkára elhangzott komoly Ígéretek, ame­lyek egyszerre szolgálhatják néhány tucat család és az egész városközösség javát. A választási előkészületek során kitűnt: Nyír­egyháza felnőtt lakosságának túlnyomó több­sége nemcsak óhajtja a meglévő gondok gyorsabb apadását, nem csupán kérni tud, hanem jó ismerője a lehetőségeknek is. Jó alkalom volt a mostani képviselő vá­lasztás arra is, hogy önvizsgálatot tartsunk. Ezt tette egyebek között Nyíregyháza újra megválasztott két képviselője, amikor — eredményes munkálkodása mellett — inkább arról beszélt választóinak, amit még nem si­került megvalósítani. Ez csendült ki azoknak a felszólalóknak a szavából, akik az eredmé­nyek sorolásával nem akarták lepel alá rejteni azokat a gyengeségeket sem, amelyek jó része sokkal inkább az emberen múlik, mintsem holmi objektív nehézségeken. Ez a nyílt és őszinte légkör jellemezte városunkban, me- nyénkben de az egész országban is a legutób­bi parlamenti választásokat. Megtisztelő s egyben nagy felelősséggel járó a választottak megbízatása. Am nem csupán rajtuk múlik, miként tudnak majd megfelelni a rájuk ruházott tisztségnek. Uj ra a jelölő gyűlések légköre, hangulata ad bíztatást: a választópolgárok nem vártak se nem is kaptak— rózsaszínű ígéret.eket._ de maguk ígérték: jószándékú törekveseben nem hagvják magára a képviselőt. Amikor a Központi" Bizottság titkára vagy az építő-sze­relő vállalat fiatal lakatosa szól a T. Hazban. akkor helyettünk és értünk szól. Ha valamely létesítmény építéséhez felkínálja a helyi erőt akkor a mi nevünkben igér,i Nemcsak a kép­viselőre hanem valamennyiünkre is neheze­dik a fontos döntések felelősségének súlya mert a törekvések, küzdelmeink gyümölcse Is va1 amennyien élvezzük majd. A XI. kongresszus határozatai a legjobo Irányt mutatják a fejlett szocialista társada­lom építéséhez. )> .. Angyal Sándor Az ipar — holnap Részlet a déli ipartelepből. M a még nem tudni pontosan, hogy óvatos-e, vagy merész az a szá­mítás, amely szerint Nyíregyháza lakóinak száma 1990-re eléri a 118 ezret. A tény az, hogy ennyivel számolnak azok a szakemberek, akik ezekben a napokban dol­gozták ki a megyeszékhely* hosszú távú ipar- fejlesztési koncepcióját. Több is és kevesebb is ez az elképzelés mint akár egy középtávú, akár egy regionális terv. Kevesebb, mert nem szabhat konkrét feladatokat, az ipartelepítésre, nem utasíthat, legfeljebb csak javasolhat a túl széles profil­lal dolgozó vállalatok termékszerkezetének korszerűsítésére, vagy éppenséggel nem rög­zítheti ma, hogy öt év múlva milyen fővárosi gyár települjön Nyíregyházára. Több viszont abban, hogy a számok tükrében ad perspek­tívát a ma működő üzemeknek a továbblé­pésre és felkelti az érdeklődést, felkínálja a lehetőséget az ország más részein munkaerő- hiánnyal küzdő üzemeknek. Több azért is, mert a népesség növekedésének üteme az iparfejlesztésen túl megszabja a feladatokat az infrastruktúra fejlesztésére is. A városi tanács szervei által kidolgozott hosszú távú elképzelést eddig három külön­böző összetételű bizottság vitatta meg, a na­pokban pedig a párt városi végrehajtó bi­zottsága elé kerül. Az eddigi fogadtatás ked­vező volt, mert nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy időben, jó előre számba ve­hetjük a város lakosságának növekedésével együtt járó távlati lehetőségeinket, amely megkönnyíti a konkrét tervezést akár á mun­kaerő elhelyezését, akár a kommunális, kul­turális,' egészségügyi beruházások építését il­letően. De legalább ennyire fontos szempont_volt a terv elkészítéséhez az, hogy megfelelő tá­jékoztatást kapjanak döntéseik előkészítésé­hez és hogy a vállalatoknak is megfelelő in­formáció álljon rendelkezésre fejlesztési ter­veik elkészítéséhez. H ogyan lehet 10—15 évre előre jósolni egy város lakóinak számát? Nyilván az utóbbi évek tapasztalatai­nak figyelembe vételével, amelyhez hozzá kell még számolni a családvédelmi határozat kedvező hatását és Nyíregyháza erős vonzását, amely nem csak a környező községekből csá­bítja bejárásra, beköltözésre az embereket, hanem csökkenti a korábban munkalehetőség hiányában elvándorlásra, ingázásra vállalko­zók számát. Nyíregyháza gyors fejlődésének kezdete egybeesik az iparosítás kezdetével. Ez a dá­tum pedig 1960. Meggyorsult a fejlődés 1971 óta: a város iparának és építőiparának termelése tavaly meghaladta, a 7 milliárd forintot, az iparban foglalkoztatottak száma pedig megközelítette a 30 ezret. A gyors növekedés változást ho­zott az ipar koncentrációjában, amelyet az egy ipari, építőipari telephelyen dolgozó mun­kások számának gyors növekedése jellemez. Tavaly már csak egyetlen olyan munkahely volt Nyíregyházán, ahol a munkások létszá­ma nem haladta meg a százat és már négy vállalat kétezer embernél is többet foglalkoz­tat. N yíregyházán a január else­jei állapot szerint 52 280 munkaké­pes korú lakos élt és közülük az 1150 ingázóval együtt 42 390 dolgozott az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a szállításban és egyéb munkahelyeken. A> munkaképes korú férfiak 92,1 százaléka aktív kereső, ami annyit jelent, hogy a férfiak fog­lalkoztatottságával nincs gond: Nyíregyházán férfi munkaerőtartalék nincs. Más a helyzet a nők esetében: közülük a munkaképes ko- rúaknak csak 71,8 százaléka kereső. Ha hoz­zászámítjuk azt a 2100 nem keresőt is, akik­nek többsége gyermekgondozási szabadságon van, akkor kiderül, hogy 4500—5000 nem ke­reső nő van városunkban. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy to­vábbi munkahelyekre van szükség, bár az is igaz, hogy a nem keresők jelentős többsége ma nem is keresi a munkaalkalmat. Mi az oka? Van olyan, akinek nincs is szándéká­ban elhelyezkedni, van azonban — és ez a többség — aki dolgozna, ha neki is tetsző munkahelyet találna. Ennek megoldása, az ilyenfajta munkalehetőség megteremtésének keresése is egyik gondja ma a város vezetői­nek, hiszen a munkára várók száma a követ­kező években nőni fog. Január elsejére a város lakóinak száma 89 200, 1981-re 99 800, 1990-re pedig 118 ezer lesz. Ennyivel azonban nem nő majd a mun­kaképes korúak száma, mert a létszámnöve­kedés legjelentősebb hányadát az újszülöttek adják. A munkalehetőségeket azonban akkor is növelni kell, mert a 118 ezerből hetvene­zernél több lesz a munkaképes korú. Az új üzemek építésére ma még kevés le- képzelés van, hiszen a fővárosi gyárak letele­pítése nem a nyíregyházi városi vezetők el­képzelésein múlik elsősorban. Hogy ezt meg­könnyítsék, ahhoz azonban már történtek lé­pések, hiszen a déli iparterület a jelenleg már ott működő üzemek meílé újabbak tele­pítését is lehetővé teszi, sőt hosszú távon is kielégíti az ipartelepítés igényeit. Itt a nagy helyigénnyel rendelkező vállalatok is megta­lálhatják számításaikat, adott az iparvágány­csatlakozási lehetőség, a gáz és a közlekedés is tovább fejleszthető. G ond azért az ipartelepítés kapcsán is felvetődik: például nem lenne szerencsés egy nagy technoló­giai vízigényű üzem telepítése, amíg a város ipari vízellátása nem megoldott. Aztán egy újabb gond: sürgető megoldást igényel a szakmunkásképzés bővítése, mert az már nem cél, hogy elsősorban betanított munkásokra alapítsanak egy-egy modern gyárat. A távlati terv készítői figyelembe vették azt is, hogy a foglalkoztatottság növelése, a város lakosságszámának emelkedése egy sor más jellegű feladat megoldását is magával vonja. Több lakás kell, de a női munkalehe­tőségek növelése csak a bölcsődei, óvodai há­lózat növelésével, a szolgáltatások javításá­val képzelhető el. A koncepció tehát elkészült, valóra vál­tásához azonban jól kidolgozott középtávú tervekre, annak pontos végrehajtására és a megyei szervek támogatására is szükség van. Balogh József Az ifjúságért A tagkőrryesere alkalmával nem adtak ÚJ tagsági könyvet egyik KISZ-airpszer. vezetünkbem egy fiatalnak, mert nem vett részt a rendezvényeken. A fiú megbántó- dott és fellebbezett a városi KISZ.bizottság, hoz. Ám a bizottság gondos mérlegelés után helyben hagyta az alapszervezet tagságúi a k döntését, amely alapos és megfont ,1; veit, mondván, hogy ott élnek, dolgoznak együtt a fiatalok, s ha valaki, akkor ők ismerik egy­mást. Megváltozott tehát az ifjúsági szövetségnek a tagjai iránti követelményrendszere. A KISS Központi Bizottsága jó egy éve hozta meg a határozatot a szövetség néhány időszerű i ela- datábói s ennek máris érződik a pozitív hatá­sa. Pártunk ifjúságpolitikai határozatát ér­vényre juttatni a gyakorlatban, segíteni az ifjúsági törvény megvalósítását — ez a col vezette az ifjúsági szövetséget, amikor meg. hozta az „áprilisi” néven ismert határozatát. A határozat bevezető soraiban olvashatjuk; „A létrehozott szervezeti keretek még nem ké. pesek felszabadítani a KISZ-t az olyan téni- nivalók elvégzése alól, amelyek jelenleg sok tekintetben megakadályozzák abban, hogy az ifjúsági szövetség mindenekelőtt tagjainak po. litikai nevelésére, és a magyar ifjúság alapve­tő érdekeinek képviseletére összporrtosíthnesa erőit.” Mindez további erőfeszítéseket kivan a párt-, állami, társadalmi szervektől, köztük mindenekelőtt az ifjúsági szövetségtől. Bár. a KISZ bizonyos kérdésekben tett kezdeménye­ző lépéseket, még mindig nem tudja magához ragadni a bátor, kezdeményező szerepet a társadalom szemléletének az ifjúsághoz fűződő viszony változásában, s főként önmaga meg­újításában, tevékenységének a szüntelenül- fej­lődő társadalmi körülményekhez való igazítá­sában. Ezért a Központi Bizottság, miközben továbbra is igényli és vállalja, hogy az illeté­kes párt. és társadalmi szervek többet tegye­nek a párthatározat és az ifjúsági törvény vég­rehajtásáért, az együttműködés magasabb szín­vonalra emeléséért, most a saját tennivalóink számbavételét és megoldását tartja a szövet­ség a legfontosabb időszerű feladatának.. A szövetség a párt eszméinek és politiká­jának szolgálatát tűzi elsőrendű célként a KISZ-fiatalok elé. Azt, hogy azok, akik a KISZ-ben vannak, legjobb tudásuk és képessé, geik szerint álljanak helyt a munkában, a ta­nulásban, a haz.a védelmében. Ismerjék meg a párt eszméjét és politikáját, álljanak ki érte minden körülmények között, vegyenek részt annak megvalósításában. Tulajdonképpen nem akar mást a határozat, mint. azt, hogy olyanná formálják a fiatalt a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, hogy az becsülettel, legjobb képességei szerint tanul­jon és dolgozzon. Hogy hirdesse a párt politi­káját és mutasson példát a megvalósításban. Ne tűr je a közömbösséget, legyen aktív a köz­élet minden területén. Szabad idejét használja fel aiktív pihenésre, művelődésre, legyen ed­zett polgára a hazának. Ezek a követelmények azok, amelyeket teljesíteni kell, hogy a fiatal megfeleljen a- kommunista ifjú megtisztelő rangjának. Olyan szervezeti élet szükséges ehhez* ahol az ifjak jó légkörben, alkotó közösségbei», támogatják egymást, ahol jól érzik magukat, ahol megvédik érdekeiket. Mint a határozat mondja: azokat fogadjuk el és hívjuk magunk közé, akik tudják mit vállalnak, akik eleget tesznek a Kilián.próbának, akik szívesen vé­geznek közösségi munkát, részt vesznek a leg. különbözőbb politikai, kulturális és sportak­ciókban. Nem mást vár tehát a KISZ a belé­pőktől és tagjaitól, mint azt, hogy tisztességé^ sen, képességeik szerint dolgozzanak, tanul­janak, álljanak helyt a közéletben és legyen a magatartásuk példás. Olyanokat, akik nem mennek el szó nélkül egy-egy társuk helyte. len megnyilvánulása vagy közömbössége mel­lett sem, ahol kisebb, vagy nagyobb kolleklí- ‘ vákban együtt alakítják ki terveiket, véle­ményültet, a megbízatásukat és bírálják egy­más munkáját. A városi pártszervek, a napokban vitatták, mennyire eredményes az áprilisi határozat utáni munka. Joggal állapították meg, hogy — bár a határozat helyességét az élet fogja majd igazolni — az eddigi út eredményes volt. A nyír­egyházi fiatalok több egyéni feladatot vállal­tak. Társadalmunk eredményeiben jócskái* 1 benne van az ifjúság munkája, lelkesedése, a fiatalok vívmánya társadalmi rendünkhöz egyértelműbb, mint korábban. Sok mindenben változott a szemlélet is. A társadalom jobban gondoskodik az ifjúságról, több a helyiség, a felszerelés, jobbak a feltételek. De a városi végrehajtó bizottság azt is kimondta: a párt- szervezeteknek is tisztázniuk kell, mit kell tenniük és hogyan a határozat jobb vérehaj- tásáért Párttagságunk nem elégedhet meg annyival, hogy évenként egyszer napirendi-® tűzi az ifjúság ügyeit. A kommunistáknál« részt kell venniük az ifjúság rendezvé­nyein, többet kell beszélgetni a fiatalokkal^, naponta együtt kell élni velük, A KISZ tekintélye megnőtt — és ezt munü^j, kája alapján vívta ki. Fegyelmezettebb, tuda—f tosabb csapattá vált. De ahhoz, hogy ez min*, den egyes fiatalnál így legyen, még nagyon sok a tennivaló. Elsősorban nekünk, a felmőtft nemzedéknek. k. m < #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents