Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

6 ICELET-MAGYAftOftSZAG —NYÍREGYHÁZI MELLÉKLTÉT WB. TUriJas 1tC'\ Fél-, vagy negyedházak Színház kérdőjelekkel Kobayashi vendégszerepe!: egy a telt házak közül— WG, VEK ÓTA 120—140 ELŐADÁST J4 tartanak a Móricz Zsigmondi Színház- oan. amely már rég nemcsak a nyír­egyháziak, hanem a környékbeliek szívesen látogatott helye. Tizennégy év telt el a színház épületének átépítése és újra megnyitása óta. Lényegében azóta tart a bíz­tató folyamat, amely a művelődési ház jelle­gű intézmény színházzá fejlődését jelzi'. Több mint hatvanezer néző fordul meg éven­te a színházi előadásokon, s mintegy negy­venezer részvevője yan az Országos Rendező Iroda könnyűzenei, az Országos Filharmónia komolyzenei rendezvényeinek, illetve a szín­házban sorra kerülő politikai, társadalmi és egyéb összejöveteleknek. A színház kihasználtsága jó, az előadások és a nézők száma arra ad alapot, hogy Nyír­egyházát olyan nagyobb városokkal együtt emlegessék, amelyek régi színházi múlttal, állandó hivatásos tát‘StftSttalr’f- Tendéltfézfiete A Móricz Zsigmond Színház közönsége két színház — a debreceni Csokonai és az állami Déryné — előadásait láthatja, s évente egy­két fővárosi színház vendégszereplését. A műsorpolitikai adottságok kedvezőek, mert két sajátos karekterű színház darabjaiból válogathatunk. Ez műfajilag nagyobb válasz­tékot jelent és lehetővé teszi frissen műsor­ra tűzött bemutatók szervezését is. Ez egy­ben nagyobb szervező-koordináló munkát kíván a színház vezetőitől, s nagyobb fele­lősséget, hogy igényesen megválasztott elő­adásokkal tegyék vonzóbbá, látogatottabbá a színházat. A kétféle „választék” ellenére, a szín­ház vezetői csak abból választhatnak ami van. A műsorpolitiRában óhatatlanul igazod­niuk kell a két társulat repertoárjához. Egész évadot tekintve — mint más városokban — megtalálható a rangos színházi élményt nyúj­tó előadás csakúgy, mint a gyengébb, művé­szileg az alacsonyabb szintet képviselő. Nagy­jából minden negyedik színházi esten drámát, hasonló arányban zenés játékot kap a közön­ség. A másik öt ven százalék színmű, opera, gyermekelőadás. Nagyobb operaelőadást a színház méretei miatt nem tarthatnak a Mó­ricz Zsigmond Színházban, mégis az operamű­faj 13—15 százalékban kap pódiumot, s kezd kialakulni a komoly zenének hódolók mind népesebb tábora is. E GY OLYAN SZÍNHÁZ, mint a nyír­egyházi — ahol minden előadás bi­zonyos kockázatot' is hordoz az ér­deklődést tekintve — jogosan töre­kedett már az első években arra, hogy kine­velje törzsközönségét. Ezt elsősorban a bér­letek árusításával igyekeztek elérni. Az elő­adások döntő többségét ma már a bérlettulaj­donosok látogatják. Ez anyagilag biztonságot jelent a színháznak, nem kell minden előa­dásnál szembe nézni a ráfizetés kockázatával. Tíz évvel ezelőtt kezdték a bérletezást. s ma már jó harminc-negyven kilométeres körzet­ben, elsősorban a fiatalok részére több ezer bérletet tartanak nyilván. Jól segíti ezt az ifjúságpolitikai határozat nyomán létrehozott állami támogatás, lehetővé téve, hogy öt­venszázalékos kedvezménnyel jussanak bér­lethez a fiatalok. 1200 ötvenszázalékos „szel­vényt" kapott Nyíregyháza, amely nagy segít­ség a fiatalok színházbajárásához. de még éz is kevés; mert 2300 fiatalnak nem jut féláru kedvezmény, ők kénytelenek magasabb árat fizetni a Színházi előadásokért. Régi problémája a nyíregyházi színház­nak. hogy bérletekkel ..lefedezi” az előadáso­kat. Valójában a nézőtér gyakran foghíjas, vagy éppen korig az ürességtől. Mi ennek az óka? Bizonyára olyanok is vásárolnak, vagy inkább kapnak bérletet, akik nem szokták meg a rendszeres színházbajárást. A bérletei; többségét jelenleg nem egyénileg vásárolják a színházbarátok, hanem á kulturális és ha­sonló alapokból fizeti a tsz, az üzem, intéz- rfiéhy, iskola. Valójában mégsem mindig azokhoz jutnak a bérletek akik feltehetően érdeklődnek is a színház iránt. Más baj is van, több gondot kell fordítani az egyénileg, saját zsebből váltott bérletek népszerűsíté­sére, hiszen aki eljut odáig, hogy áldoz a színházra, az valószínű, el is jár az előadá­sokra. A mennyiségi eredmények után most már a minőség javításán a sor a bérletezés- nél. Arra is gondolni kell, azok se maradja­nak színházi élmény nélkül, akik nem haj­landók az egész évadra bérletet váltani, mert az abban szereplő valamennyi előadás nem köti le az érdeklődésüket. De szívesen megnéznének jő néhány előadást. Ilyenkor fordul elő a gyakori bosszúság: jegy már nincs, a nézőtér mégis hiányos, mert bérle­tes előadásként eladták a darabot, de sokan elfelejtettek eljönni... F inomításra szorul a bérletes előadások repertoárja is, amelyhez jó segítséget nyújtanak a már megho­nosított ankétok is. Évenként ,tíz-tj-' zenöt ankétot tartanak a színház; Vézétőf, álr tálában, színészek részvételével.' 1 fítá már úgy tűnik nem elsősorban a bér­letesek számát szükséges növelni, hanem a már meglévőket megtartani és olyanok kezé­be juttatni a bérleteket, akik el is járnak az előadásokra. ■ Nagy tartaléka a városnak a szabadtéri színpad is, amelynek kihasználtsá­gával nem lehetünk elégedettek. A nyári idényben, jól tudjuk, nehezebb rangos előa­dásokat lehozni, általában a színházi szünet nem teszi ezt lehetővé. Volt azonban példa rá, hogy egy-egy hazai vagy éppen külföldi együttes milyen élénkséget tudott hozni a nyári uborkaszezon idején is. A csillagos egü színházat, amelyre méltán büszkék lehetnek a nyíregyháziak, meg kellene tanulni jobban a nyári szórakozások, színházi, zenei és egyéb esték szolgálatába állítani. Közben a jövő távlatai is mindinkább körvonalazódnak, az igényesebb színházi élet később megkívánja a tárgyi és személyi fel­tételek további javítását is. Ma egy „minde­nes” igazgató, egy félállású helyettes, egy gazdasági vezető, egy adminisztrátor és egy félműszakos pénztáros látja el a színház munkát. A növekvő színházlátogató tibc lassan sürgetővé teszi egy szervezési szakem­ber alkalmazását, nem kevésbé egy nyolcéra' pénztárosét, aki a közönség jobb kiszolgálá­sát ellátná. Technikailag is akadnak tenni­valók, szükségessé válik a külső tatarozás, az épület belső műszaki felújítása, falak, kárpi­tok festése, cseréje, a villanyhálózat korsze­rűsítése. A távolabbi jövőben szükségessé válik egy színpadi forgórész beépítése is. Ja­vítani kellene a színházi propagandát, a leg­forgalmasabb tereken korszerűen megoldani a színházi műsorok reklámját. A színházi élet az utóbbi években Nyír­egyházán is hasonlóképpen alakult, mint más városokban. Kevés az igazán kiemelkedő és a közönséget izgalomba hozó mű, s erről nem mindig a Móricz Zsigmond Színház vezetői tehetnek. A viszonylagos egyhangúságot ellen­súlyozza, hogy kapcsolatot tartunk a fővárosi színházakkal, így a 25. színházzal, a Bartók Gyermekszínházzal. Igyekeznek legalább egy- egy csemegének számító előadást a nyíregy­házi közönség számára is hozzáférhetővé tenni. Sokkal több kiemelkedő produkciót tartogat a színház komolyzenei táborának az évenkénti két-három kiemelkedő hangver­seny. amelynek nem egyszer neves külföldi művészei is vannak. M OST AZ SZÜKSÉGES: ne elégedjünk meg a tetszetős előadás- és közönség­számmal, a bérletesek magas arányá­val. Ezek mellett, vagy inkább mö­gött mindig keressük a lénveget. a tartalmat, a tényleges színházi fejlődést jellemző válto­zásokat. Amíg fél-, vagy negyedházakkal ját­szanak egy-egy nagyobb érdeklődést érdemlő darabot, addig ne legyünk nyugodtak. Még akkor sem, ha minden jegy. vagy inkább bérlét elkelt. Még igen sok a tennivaló... Páll Géza Állampolgári jogon „SZTK” magas szinten Elfelejteni mindazt, amit 20 év alatt mint társadalombiztosítási törvényt, módosítást, jogszabályt, rendeletet alkottak, s megtanulni helyette az újat. Röviden így foglalhatjuk ösz- sze azt a hatalmas munkát, ami a megyei tár- sadalombzitosítási igazgatóság dolgozóira, az üzemi kifizetőhelyek ügyintézőire vár. Az új törvény — amely egyszerűbb, világos és ért­hető.—, ugyanis akkor lesz igazán érzékelhe­tő, ha a végrehajtás zavartalan, pontos. Igazolvány nélkül Július elsején lép életbe az úgynevezett 1975. évi 11. törvény, amely állampolgári jogon biztosítja az orvosi vizsgálatot, a gyógykeze­lést, a kórházi ápolást, a szülészeti ellátást, a mentőszállítást, jelenlegi térítéssel illetőleg kedvezménnyel a gyógyszert és gyógyászati sgédeszközt, a gyógyító-megelőző ellátás ke­retében járó gyógyfürdő-ellátást. Tovább fej­lődött a nyugdíjrendszer, korszerűsödött, a családi pótlék szabálya, és sok új érdekesség teszi élővé az új törvényt. Kezdjük azzal, amit Tassy Jenő, a megyei igazgatóság vezetője mondott elöljáróban: a jövőben elég a személyi igazolvány ahhoz, hogy bárki igénybe vegye az ellátásokat. Nem kell biztosítási igazolás, munkahelyi igazolás. Csak az állampolgárságot kell igazolni, ami­hez elég a személyi igazolvány. De itt gyor­san el kell oszlatni egy közhiedelmet: a jö­vőben is szükséges orvosi vlzsgálat ahhoz, hogy valaki gyógyszerhez jusson a 15 százalé­kos térítés ellenében, nem lesz „önbeutalás” a gyógyfürdőbe, ehez is vizsgálat kell, mint eddig. A különbség csupán annyi, hogy az a pár száz ember, aki kimaradt eddig a biztosí­tásból, most hozzájuthat ehhez, akkor is, ha nem dolgozó, vagy eddig nem volt jogosult. Nyíregyházán a 88 ezres lakosságnak alig 1 százalékát érinti ez, hiszen mint családtag, vagy más formában eddig is elérhette ezeket a szolgáltatásokat. Tehát nem lesznek zsúfol' tabbak a rendelők, nem lesz több várakozás, mint eddig. Éá az egyszerűbb rendszer első­sorban elvi jelentőségét tekintve nagy: jelzője a szocialista társadalombiztosítási gondoskodás magas fokának. Honnan lehet informálódni? Nyíregyházán nagy előkészületek könriyí- tjktmPg.sftot^ri minőin állampolgár Jól- tájéko­zott legyen. A megyei igazgatóság minden osz­tályán külön ügyfélfogadó ad felvilágosítást. Naponta 200—250 embert informálnak, nagy hozzáértéssel és türelemmel. De mindez kevés lenne. Megszervezték, hogy az üzemekben, mégpedig azok sajátosságait figyelembe véve, fórumokon, adjanak pontos ismereteket a szakszervezeti és KISZ-bizalmiaknak, akti­vistáknak, és minden érdeklődőnek. így a „csápok” eljutnak a munkahelyekig, mindenki tudomást szerezhet arról, ami érdekli. A kon­zervgyárban, a HAFE-nál, mezőgazdasági szö­vetkezetekben lesznek, ilyen megbeszélések, az Irodaházban pedig a vállalatok, intézmények részére rendeznek tájékoztatót Mi az, ami új? Ennek szükségességét Tassy Jenő abban látja, hogy az egyébként világos rendelet így rétegenként kerül bemutatásra, mindenütt azok a részek kerülnek a középpontba, ame­lyek az ott dolgozókat leginkább érdekelhetik. Ezzel párhuzamosan folyik az igazgatóság dol­gozóinak szakmai képzése is, 19Ó-en naponta .télutón ismerkednek az új törvénnyel, a végrehajtás módozataival. Érthető,, ha a külön- ■cn országosan is kiemelkedő, panaszra alig okot adó megyei igazgatóság kéri az ügyfélé­iét, legyenek megértők, hiszen nekik is most kell megtanulni az újat. Érdemes talán arról is szólni, hogy számukra ez többletmunkát is jelent, mert közben nem akadozhat a napi te­endők ellátása is. Nyolcvanezer gyermeknek a családi pótlék folyósítása, több tízezer nyug­díj, rengeteg táppénz számfejtése, kiutalása vár rájuk. Felsorolni sok lenne, ezért csupán néhány kiragadott példa. Kiterjed az új rendelet a munkaviszonyban nem álló clőadómüvészekre, művészeti oktatókra, kedvezőbb lesz a háztar. tási alkalmazottak biztosítása is. De ez ami talán kevesebbeket érint. Már nagyobb érdek­lődést kelthet, hogy a kisiparosok és magán- kereskedők is jogosultak a baleseti ellátásra, ha foglalkozásuk közben szenveditek Sérülést. Külön bekezdést érdemel a felsorolásban az a tény, amely a társadalmi munka nagyobb megbecsülését juttatja kifejezésre. Akik a köz érdekében végzett munka közben szenvédnek balesetet, azok részére is jár a baleseti ellátás. Fontos az is, hogy a jövőben a munkahelyre menőt vagy onnan hazatérőt ért baleset is üzemi balesetnek számit. Vannak változások a táppénz folyósítása terén is, mégpedig olyanok, amelyek, kedve­zően értintik a beteget. Bővül azok köre, akik például kórházi kezelés idején táppénzük S0 százalékára jogosullak. Módosították — emel­ték — a tbc miatt kezeltek gyógynitézetbcn tölthető idejét, javították a táppénzes támo­gatást. Ahol a gyerek... Világos a fogalmazás: a jövőben a családi pótlékot oda utalják, ahol a gyermek ellátású~ nak költségei ténylegesen jelentkeznek. Rend­kívül fontos az a rendelkezés is, amely ki­mondja: a családi pótlékot annak a hónapnak első napjától kell folyósítani, amikor a gyer­mek született. Eddig itt egy hónap kiesett. Amint látható, ezek az esetek már családok ezreit érintik Nyíregyházán is. Jó azonban tudni, hogy mind ezek, mind az egységesített nyugdíj rendelet július elsejétől lép életbe, és onnan kezdődik az új időszámítás. Tehát rtin- csen visszamenőleges számitgatás, nincsen variálgatás. A törvény életbe lépésének napja a meghatározó. Ezt különöseh fontos hangsúlyozni a csalá­di pótlék és a nyugdíj esetében. Nagyon fon­tos, hogy a munkások és alkalmazottak köré­ben nem termelődik újjá a kis nyugdíjak köre, hiszen tíz év munka után már a kereset 33 százalékára jogosultak. Igen lényeges és ex Nyíregyházán is sokakat érint, hogy a mező- gazdasági nyugdíjak kiszámításánál július 1- től azt az időt is figyelembe lehet venni, amely 1929 és-1939 között telt el azoknál, akik akkor cselédként dolgoztak, de. nem voltak biztosítottak. f Mindenkit érint Ha a’ törvényt nézzük, akkor felmerül a kérdés: kii nem érint? Tassy Jenő így ösz- szegez: — Az új társadalombiztosítási törvény minden magyar állampolgárt érint, de az egészségügyi ellátáson kívül fokozatosan va­lamennyi ágának élvezője lesz mindenki. Az élet rendje szerint nálunk mindenki meg­fordul itt, hiszen a születéstől a halálig Szó, mos esemény — betegség, rokkantság, gyógy, fürdő, táppénz, nyugdíj —, ügyintézcsa itt történífc. Mostantól egyszerűbben. Hozzá­teszem. azok a munkahelyek, amelyek úgyne. vezett üzemi kifizetőhelyek, most 140 ilyen van, szintén részt vesznek a végrehajtásban. A legfontosabbnak azt tartom, hogy mindenki megérthető rendelettel találkozik, és ami mellette még fontosabb: minden területen az állampolgár érdekét szolgáló módosításokkal, javításokkal. Ha azt mondom, hogy országo­san ennék több, mint 2 milliárd az anyagi kihatása, csak számot mondtam, de ez egyben igen fontos politikai tartalom hordozója. Bizo­nyítja, hogy államunk anyagi erejéhez mérten folyamatosan biztosítja a cs'Hádok biztonsá­gát azzal is, hogy a juttatások terén magas szintű és mindenkire kitér- jedö törvényt hajttat végre. A start tehát, július égy. Valóban új korú szak, s Nyíregyházán is jó előkészítés biztosít­ja, hogy első időszakai már mutassák hasznát, előnyét. Bürget Lajos Munkában az üzemi kifizetöbr^í.

Next

/
Thumbnails
Contents