Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-15 / 139. szám
6 SELCT-MAGTARÖRSZA« 1975. fúntw ML Népesedéspolitika Hit tehet a vállalat a családért? Oil A gyermeknevelés könnyítése !l Ha kevés az óvoda i§!t A f/gyes"-ről visszatérve . Van egy jó kormányhatározat, amely a népesedéspolitikai kérdésekhez kapcsolódik. A megye) Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálta: hogyan hajtják végre ezt a határozatot a tanácsoknál a gyermekellátás' cikkeket gyártó iparban, a kereskedelemben, s a munkáltatók milyen segítséget nyújtanak a több gyermekes családok anyagi terheinek könnyítéséhez, élet- és munkakörülményeinek javításához. A tapasztalatok két csoportba sorolhatók: sok a jó eredmény, ugyanakkor legalább annyi a még meg nem oldott, illetve az időközben keletkezett feladat. Az a megállapítás mindenképpen az értékelés élére kívánkozik: a né. pesedéspolitikához kapcsolódó segítséget, ten- niakarást mindenütt tapasztalni lehet. Lakásépítés összefogással A támogatások terén a legjelentősebbek a nagycsaládosok és a fiatal házasok lakáskörül_ menyeinek javítására, megoldására tett intézkedések. Nyíregyházán például minden négy új lakásból egyet fiatal házasoknak utalnak ki. Nagyrészt fiatal házasok kapták a minigarzon lakásokat is: 1974—75-ben 210-et. Kisvárdán tavaly a rendelkezésre álló 138-ból 14 lakást a három- vagy több gyermekes családéit, 88-at pedig a fiatal házasok kaptak. A tanácsi értékesítései szövetkezeti lakások egy- harmadát is több gyermekes, egyötödét pedig fiatal házas családok kapják. Figyelemre méltó az az aktivitás, amellyel a munkahelyek többsége támogatja a dolgozók lakásépítését. Ezzel elsősorban a háromvagy több gyermekes családok gondjain, .enyhítenek, illetve a fiatal házasokat segítik. Sok helyen kamatmentes, vagy visszatérítési köte-" lezettség nélküli kölcsönöket adnak, máshol, ingyen, vagy féláron juttatnak házhelyeket a tanácsok, tsz-ek. Gyakran kedvezményes fuvarral segítik az építkezőket. A nagycsaládosok — -csaknem minden vállalatnál, intézménynél — jelentős szociális segélyt is kapnak. Újabban tapasztalható, hogy nagycsaládosoknak j kedvezményes üdülésre is teremtenek lehetőséget. A gondok az eredmények ellenére is számottevőek: a megyében nyilvántartott és jogosnak ítélt lakáskérelmek száma három és fél ezer, ebből három- vagy több gyermekes családoké 250, 30 éven aluli egy- vagy kétgyerekes családé pedig körülbelül kétezer. Az elosztásnál őket részesítik előnyben. Több gyermekintézmény A negyedik ötéves terv idősizakában a tanácsok sok helyen több böcsődei, óvodai és általános iskolaj napközi otthonos fejlesztést valósítottak meg, mint korábban bármikor. Nagyon jó eredményekkel jár a megyében a gyermekintézmények bővítésére indított akció, az ennek alapján szervezendő társadalmi összefogás. Szükségesnek látszik azonban az egyszeri akciónak tűnő támogass mellett a tartós segítség is. Mégis a jó példákat érdemes említeni: más vállalatok, intézmények sorában az Auróra a Taurus lényeges gyermekin, tézmányi berunázásokat támogatott nagy ösz- szeggel, a nagyecsedi Rákóczi Tsz három óvodai alkalmazott munkabérét fizeti. A kismamák segítése Az intézkedések sorában jelentős a terhes anyák munkahelyi segítése. Kezdve a kisebb teljesítményből adódó fizetéskiegészítésen, egészen addig, hogy — például a mátészalkai tejüzemben — a terhes anyák munkájának könnyítésére segédüzemágat szerveztek. A MOM mátészalkai gyárában a terhes anyáknak minden szombat szabad — „Anyanap” jelzést írnak ilyenkor a munkalapokra. A gondot azok az intézmények jelentik, amelyekben túlnyomórészt nők dolgoznak: a terhes anyáknak, kismamáknak adott kedvez, menyek a családanyáknak jelelhetnek többletmunkát. Ezt tapasztalták a népi ellenőrök a Mátészalkai ÁFÉSZ-nél is, ahol nem adnak kedvezményes munkalehetőséget, mi több a vendéglőben a nagycsaládos édesanyákat is beosztják éjszakai műszakra. Sok sajátos intézkedés történik a „gyes”- en lévő kismamák javára. A munkahelyek többségében időközben is emelik a fizetésüket, ahol ez nem történik meg, ott újra munkába álláskor egészítik ki. Ritkábban, de előfordul, hogy a ,.gyes”-ről visszatérő dolgozó új munkakörben, alacsonyabb fizetéssel alkalmazzák. A legtöbbször azonban, panasz esetén a kismamák megelégedésére intézkednek. Az említettek a népesedéspolitikai határozat részterületeit érintik. A legnagyobb jelen, tőségű azonban a közfelfogás átalakulása, mert annak alapján segítik és becsülik a több gyér, meket nevelő családokat, a gyermeket váró kismamákat. Marik Sándor Fiatal lányok. (Soltész Albert rajza.) Tiszanagyfalubűn többnyire asszonyok dolgoznak a kertészeiben. Képen: cső mózzák a retket. (Hammel József felv.) EGY ELMARADT KÉZFOGÁS „ Amiért vállaltam a másodikat...46 Miért maradt el a meleg kézfogás a pedagógusnapon? Milyen része volt a neheztelésnek, az elfogultságnak? Sértő vólt:e Nagy Lajosné általános iskolai tanár „kifelejtése” a pedagógusnapi jutalmazásból? Még több kérdés kívánkozik papírra Nagy Lajosné győrteleki pedagógus levelének olvasása során. De idézzünk belőle néhány fontos részt: „Jóleső érzéssel olvastam a vasárnapi számukban a pedagógusokról szóló megemlékezést, amelyben olyan szépen ecsetelték a pe. dagógusok áldozatos munkáját. Ekkor felvetődött bennem egy kérdés: meddig pedagógus valaki? Nem az önök köszöntő vezércikke, hanem egyéni esetem váltott ki belőlem ilyen gondolatot—” Megfeszített munka Ezután olvasható: 1970. augusztus 24-én a Mátészalkai Járási Tanács művelődési osztálya Nagy Lajosnét kikérte a tanárképző főiskoláról, mint negyedéves magyar—orosz szakos hallgatót, mert az árvizes területre pedagógus kellett. Örömmel vállalta, nagy ambícióvá! kezdett dolgozni az állandó pedagógushiánnyal küszködő Győrtelek községben. Autóbusszal jár ki Mátészalkáról, ahol férjével, gyermekével él, anyósa lakásában. Közben a tanítás mellett tanult, végezte levelezőn az utolsó évet, júniusban sikeresen államvizsgázott, annak ellenére, hogy egyetlen nap tanulmányi szabadságot sem kapott, s közben várta születendő gyermekét „Kis kezdő lévén, a pedagógusnak alkalmával, a tradíciókhoz híven egyetlen nevelő voltam a tantestületben, aki a meleg kézfogáson kívül semmit sem kapott. Ez a tradíció mindaddig tartott, míg gyermekgondozásin moltam, illetve kellett volna lennem, ugyanis nem vettem igénybe a három évet, mert férjem katonai szolgálatot teljesített, s elég nehéz anyagi körülmények között éltünk...” A levélből még kiderül: nehéz körülmények között dolgozik az iskola, sok a cigány- tanuló, s megfeszített munkát végeznek a nevelők a bukási százalék csökkentéséért, a korszerűbb oktatási-nevelési módszerek alkalma, zásáért. Nagy Lajosné — a tanítási órákon túl — irodalmi színpadot és könyvtárat is vezetett — írja. Az iskola és a községi vezetés ezt el is ismerte, s megpróbálta anyagilag is kifejezni ezt a pedagógusnap alkalmából 1974-ben. „A baj akkor kezdődött,..'“ „A baj akkor kezdődött, amikor mertem vállalni a második terhességem is. Még ez sem lett volna olyan probléma, ha végig tudom tanítani a tanévet. Sajnos, azonban a tavasz! szünet kezdetén táppénzre kellett mennem, majd kórházba kerültem, s kiderült, hogy a szülésig nem dolgozhatom. A tematikus látogatást is végigtanítottam március végén. A szakfelügyelet meg volt elégedve munkámmal, s elismerte azt az erőfeszítést, energiát, amit ki kellett fejtenem ahhoz, hogy a 18 5.-es eU= gánytanulót is megtanítsam írni, olvasni oro- szül, olykor tankönyv hiányában. Mivel tap. pénzre vettek terhességi problémám miatt, az iskolavezetés kezdte a munkámat lassan elfelejteni — másfél hónap alatt —, sőt leértékelni is annyira, hogy a mostani pedagógusnap alkalmával még a „meleg kézfogás is elmaradt, holott karfásaim munkáját anyagilag -3 elismerték. Most azon problémásom, hogy „bűn-e” a második gyermek vállalása, érdemes-e megmaradni ezen a pályán, ahol csak addig marad valaki pedagógus, ameddig tanít?”. „/Vem tartom jogosnak...“ A levél nyomán jártunk a helyszínen, csak. hogy Nagy Lajosnét nem találtuk otthon. Hét. hónapra megszülte második gyermekét, a kórházban volt. Férjével beszélgettünk. Az elkeseredettség okát kutattuk. Aki úgy szeret, és képes tanítani-nevelrü, mint Nagy Lajosné, az csak végső elkeseredésében teheti fel a kérdést, vajon érdemes a pedagógus pályán ma- radni. Meg tudtuk okát, az elmaradt jutalma- záson kívül, az elég nehéz lakáshelyzetet. Két éve kísérleteznek a pedagóguslakás-kölcsonnel de eddig nem sikerült megkapni, talán azért, mert nem ott lakik, ahol tanít. Kétségtelen, hogy a terhességgel járó idegfeszültség is hozzájárult a kiábrándultsághoz. Ha Nagy Lajosné jól dolgozott, a szakfelügyelet elismerte ezt, miért maradt ki a ju. talornból? Erre a kérdésre a hely. színen, Győrteleken pórbáltunk választ kapni. Sajnos, az iskola igazgatónőjével nem tudtunk beszélni, esti egyetemi foglalkozáson volt. Bacskó Sándor igazgatóhelyettes véleményét kértük: miért maradt el a kézfogás és a jutalom. Az igazgató- helyettes válaszának lényege: nem tartja jogosnak Nagy Lajosné panaszát, tavaly november 7-én kapott jutalmat, az idén a pedagógus, napon kimaradt ebből, mert a jutalom csak a tényleges munkáért és egy kis plusz kötelezettségért jár. Egyébként Nagy Lajosnét ma is ott várja Váci Mihály könyve, amit át akartak adni számára a pedagógusnapon, de 6 megsértödöttj, meg sem várta az ünnepséget, hazament. így az ő hibájából marad el a meleg kézfogás... Nem érheti hátrány Nem volt eléggé meggyőző az igazgatóhelyettes magyarázata, pedig minden szavát meggondoltan ejtette ki, nehogy csorba essék a vezetés tekintélyén és az igazságon. Végül is tudjuk, a jutalmazásról nem az Igazgató dönt egymaga, hanem a pártcsoportvezető, az úttörő vezető és az szb-titkár, mérlegel és szavaz. Utólag is nekik kell szembe nézni a saját döntésükkel, vajon igazságosak voltak-e, vagy sem. Ezt innen nem tudjuk éL dönteni, de annyi megjegyzést fűzünk a dologhoz: a tantestület többségében mindennapos gond a szülési szabadságon lévők helyettesítése, de emiatt hátrány, anyagi és erkölcsi mellőzés nem érhet egyetlen jól dolgozó, de végig helytállni nem tudó pedagógusnőt sem. Sem Győrteleken, sem másutt. PáO Gém
