Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

1975. Június 15: KELET-MAG? AltORSZAS Interjú dr. Pénzes Jánossal, a megyei tanács elnökével — Sokszor el­mondtuk, leírtuk a képviselőválasztás előkészületei során, hogy Szabolcs-Szat- már fejlődése az utóbbi négy évben rendkívül gazdag és dinamikus volt. Mi­vel érzékeltetné ezt Pénzes elvtárs? —- Jól ismerem a felsza­badulás óta eltelt három év­tizedet, de különösén az utóbbi éveket. Ennek alap. ján mondom: olyan utat tét. tünk nleg, amire a megye, de Az ország lakói is méltán le­hetnek büszkék. Mai ered­ményeink biztos alapjait már korábban, a második és a harmadik tervidőszakban raktuk le, hiszen a kiinduló pont a Politikai Bizottság tíz évvel ezelőtti, megyénk fejlő­désére vonatkozó határozata. Az utóbbi négy évben nagy­arányú volt megyénk gazda, sági szerkezetének változása. Beérett és kiteljesedett Sza- bólcs.Szatmár iparfejlődése. Nagyszerűen érzékeltetik ezt a következő számok. 1960-tól 65.ig 0,7 milliárdos, 1965 és 70 között 1,7 milliárdos, 1970-től ez év végéig pedig már több, mint 4 milliárdos ipari beru­házás valósul üteg megyénk­ben. Ennek köszönhető, hon- jelenleg több, mint 60 ezer nálunk az ipari foglalkozta­tott. 1 53 — Sikerült-e meg­”*** valósítani azt a négy éve kitűzött célt, hogy közelít­sünk ' az országos mutatókhoz? — Igen. Azóta is állandó feladatunknak tekintjük, hogy minden vonatkozásban érvényesítsük a párt arányos területfej lesztési politikáját, hogy az élet minden terüle­tén közelítsünk az országos szinthez. Persze a teljes meg. közelítéshez még nagy mun­kára van szükség. Mert igaz ugyan, hogy a megyében élő Ingázókkal együtt már 100 ezer az ipari foglalkozatott. Az ezer lakosba jutó ipari munkásaink száma azonban így Is jóval az országos átlag alatt marad, a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak aránya pedig mintegy kétszerese az országos átlagnak. — Á megye viszonylagos — történelmi helyzetünkből következő — elmaradottsága mák területeken is érződik. Ezért az elmúlt években is fő törekvésünk volt, hogy 0 tekintetben is közelítsünk az országos átlaghoz. Az ered­mények illusztrálására né­hány példa: 1949-től 1960-ig 15 ezer lakást építettünk. Ez évenként ezer lakás. 1960-tól 1970-ig már 33 ezret, ez évenként 3300 lakás. 1970-től 1975-ig pedig több, mint 22 ézrét. Ez évenként már 4400 lakás! Vagy: a kórházi ágyak száma mostani öt éves ter­vünk során több, mint ezer­rel gyarapszik. A korszerűbb élet egyik fontos feltétele az egészséges ivóvíz. Ez szinte a legutóbbi időkig még Nyír­egyházán sein volt megoldott. Év végére viszont már me­gyénk 42 településén lesz ve­zetékes víz. Nem akarok itt minden adatot felsorolni, mert még a lényegesek számára sem lenne hely. De ugyanezt a fejlődést tapasztaljuk az iskoláknál, a művelődési in. terményeknél, a kereskede­lemnél és az élet minden te­rületén. Ennek ellenére jól tudjuk, hogy sok még a jo. (fos igény, az olyan is, amelynek a kielégítése hosz­szú időt kíván. Az örömünk 0 meglévő problémák ellenére is jogos. m — Tulajdonkép- pen egy megválto­zott arcú megyével számolhatunk. Mennyire él' éi a kép a megye és az ország közvélemé­nyében? — Biztos vagyok abban, hogy megyénk lakossága nagyra értékeli a felszaba­dulást követő harminc év és benne az elmúlt, közel öt év nagy útját, hiszen ennek a ■ termékeny munkának ma­gunk is tevékeny részesei voltunk. Mindinkább változik a megyéről korábban kiala­kult kép az országos közvéle­ményben is. És nem véletle­nül. Hiszen ahol egy rövid emberöltővel korábban 70 000 volt az írástudatlan, ott hat­szorosra nőtt az általános is­kolát, ötszörösre a középis­kolát és háromszorosra az egyetemet és főiskolát vég­zettek száma. Ma már tízezer­nél is több a megyében dol­gozó egyetemei és főiskolát végzett. Vannak gyáraink, amelyek technikában és az ott dolgozó emberek tudását tekintve a legkorszerűbbek közé tartoznak. Egyre több a fejlett termelési rendszereket alkalmazó mezőgazdasági üzemünk. Lakosságunk mind igényesebb környezete iránt. Megszépült életünk fémjelzi a megtett utat. Az országban- ma már mind többen ezt a megyét ismerik. A megyén kívül élő, az új Szabolcs- Szatmárt megismerő, felfede­ző emberek véleményét is ismerve elmondhatom: eze­ket a változásokat nfigy fi­gyelemmel kísérik. |K* — Ilyen gazdag öt év után nem le­het könnyű dolguk azoknak, akik a hol­napot tervezik... —- Jogos megállapítás. Ma­gunk között is többször meg­fogalmazzuk, hogy még egy ilyen sikeres öt ével sze­retnénk. Valójában Szabolcs- Szatmár hasonló ütemű fej­lődése — ismerve a népgaz­daság nem korlátlan lehető­ségeit — azon múlik, hogy si­kerül-e jobban kiaknáznunk a meglévő tartalékokat, hogy siketül-e minden dolgozó részvételével fokozni az erőnket a hatékonyabb mun­kára. Hadd tegyem hozzá ehhez: természetes, hogy lakossá­gunk többet, jobbat, szebbet akar és minél gyorsabban.' Az igények azonban sokszor a lehetőségek előtt járnak. Igaz, ez egyben a fejlődés út­ja, a realitásokkal mégis szá­molnunk kell. A következő öt évben nem lesz több az anyagi erőnk, mint volt. Ezért elsőrendű kötelessé­günk, hogy a megye helyzeté­ből következő, a legnagyobb feszültségeket előidéző gon­dok megoldásáért tegyünk koncentrált erőfeszítéseket. Tehát rangsorolunk. A mos­tani öt évnél is nagyobb ütemben kell fejlesztenünk az általános iskolai tantermeket. a középiskolai kollégiumokat. a szakmunkásképző iskolákat. Tovább szükséges közművesi- teni és javítani az egészség- ügyi ellátást. Anyagi eszkö­zeinket ennek a szolgálatába állitjük. Sok a tartalékunk is, különösen a gazdálkodásban áaervezettebben. hatéko­nyabban, takarékosabban is lehet dolgozni. 17,7 beruházd, sok nélkül is lehet ipart fej­leszteni. De például nagyok a tartalékaink abban is. hogy jobban használjuk ki a lakosság ellátását szolgáló intézményhálózatunkat. Meg­győződésem. hogy nemcsak új épületben lehet művelődni; szórakozni! Sok a kedvező tapaszta­lat arra, hogy az emberek nemcsak kapni akarnak. Ad­nak is. szívesen segítenek, ha kérjük. Joggal bízunk tehát abban, hogy a következő fél évtizedben a mégyp társa­dalmi összefogása — az üze­mek. a szövetkezetek részvé­telét is értem ez alatt na. gyobb arányú lesz. Ezzel már sokat tettünk az igények ki­elégítéséért. Mindezeken tú! elsőrendű feladatunk, hpsy megtermel. jük. amit az ország elvár tő­lünk. Ez az alapja minden fejlesztésnek. na — Felfedezhető bttnnvos szintkü­lönbség a meyve ezres területei kö­zött is. Mit lehet tenni ennek a CSÖk- kén teáéért? — Nem könnyű ügy, de tenni kell érte. Persze tudom, hogy ezzel soha sem lehet elégedett mindenki. Ám a te­rületek arányos fejlesztése el­mélyült döntést, tervezést igényel. Fő célunk, hogy a megyében is tovább csökken­jen az egyes körzetek közt a valóban meglévő különbség. Ez tervező munkánk sarka­latos kérdése, alapvető köve­telménye. A megyei vezetés határozott törek/ése: a jövő­ben az elmaradott körzetek, a munkáslakta területek igé­nyeinek kielégítésére kell fo­kozottabb gondot fordítani. Érvényesíteni^akarjuk azt, a nagyon helyes elvet, hogy kerüljenek összhangba a he­lyi érdekek a terület érde­keivel — csakúgy, mint a megye érdekei az országéval. ||fj — Sokan azt ■*** mondják, hogy ma már Szabolcsban sincs munkaerő, ezért nem szabad az ipar fejlődését szor­galmazni: Ml /erről elnök elvtárs véle- vénye? — Nem lehet velük egyet­érteni. Hiszen a munkaalkal­mak jelentős bővítése ellené­re megyénk helyzete elüt az országostól. Itt még van sza­bad munkaerőforrás. Nem számolunk az ingázók számá­nak csökkenésével sem. To­vábbra is gond és feladat te­hát, hogy megoldjuk a kere­sőképes lakosság teljes fog­lalkoztatását. Számítások sze­rint 70 ezren élnek a megyé­ben állaridó munkaviszony nélkül, döntő többségben nők. Megyénkben a száz aktív ké- resöre jutó eltartott az Or­szágos 106-tal szemben 125. Felméréseink szerint mintegy 20—24 ezer .keresőképes, korú gyorsan munkába állítható. Ez is mutatja: nélkülözhetet­len a további iparfejlesztés. Részben telepítés, részben in­tenzív fejlesztés útján. Külö­nösen a vásárosnaményi a fehérgyarmati, a mátészalkai járásban és a nyírbátori já­rás déli területén, s nem utolsósorban Záhony térségé­ben fontos a nők munkába állítása. Ez bosszú ideig tartó, állandó folyamat. A foglalkoztatás egyben a lakosság jövedelmét növeli, végső soron javítja az itt élő emberek életét. ^ — Mutatkoznak-e ennek a törekvés­nek kedvező jelel? — Jelenleg Is folyamatban van az iparte^pítés. újabb beruházás. Mátlszalkán nép­gazdasági beruházásból épül kötszövőgyár, Kisvárdán az Egyesült Izzó létésít gváregy­ségét. Ezért kívül Mátészal­kán. Kisvárdán. Fehérgyar­maton, Nagykállóbari, Deme- cserbén, Üjfehértón és ,Vásá- rosnáménvban réjlődik az ipar. Kedvezőek, a további kilátások is. I Bét — t«m«=W mezS- gazdaságunk sajá­tosan nehéz helj-ze- te. Ön szerint ml éhből a kiüt? — Mégyénk mezőgazdásá­ga gyorsabb Ütemben növel­te termelését az elmúlt évek­ben, mint áz országos átlag. Megépültek a szakosított ál­lattenyésztő telepek is, kez­deti eredményeket értünk el az ipari termelési rendszerek­ben. Jó ütemben halad a koncentrálódás és a szakoso­dás. Nagyon fontos, hogy a korszerűsítést tovább folytas­suk. Itt is érvényes: a meg­lévő korszerű kapacitást ki kell használni, azzal szüksé­ges gazdaságosan termelni. A viszonylag nagyszámú kedve­zőtlen természeti körülmé­nyek között gazdálkodó tsz megerősítése is fontos fel­adatunk. Népgazdaságunk ér­dekeivel egyezően elsődlege­sen a megye speciális kultú­ráinak — téli alma, dohány burgonya, napraforgó — termesztését korszerűsítjük. Ennek anyagi feltéte­lei behatároltak, ezért is elkerülhetetlen, hogy me­zőgazdasági üzemeink jobban hasznosítsák saját lehetősé­geiket, például a termőtalajt, a hozzáértést, a szakszerűié, get, az erők egyesítésében rejlő tartalékokat. A szak: szövetkezetek jövőjét is ren­dezni kell, erre is van meg­felelő párt-, tanácsi progra­munk. f*S| — A városiasodás •*■" folyamatával ne­künk is számolni kell. Szaboles-Szat- márnak ma négy városa van, s ezek­ben él a lakosság közel 23 százaléka. Miben látja elnök elvtárs az urbanizá- lódás további fetté­teleit? — Az ipari foglallkioztatá« növeléséből alapvetően kö­vetkezett a városiasodás. Ez egyrészt új városok alakulá­sával, másrészt a települések városiasodásával, a nagyköz­ségek gyorsabb fejlődésével jár együtt Má több, mint egyszer annyi ember él a me. gyénk városaiban, mint 15 éve. A folyamat azonban - tovább tart. A megye telepü­léshálózati fejlesztési elkép­zelése szerint etekre a ki­emelt szerepkörű városokra és községekre nagy figyelmet fordítunk a jövőben az Iparo­sításnál és a lakossági igénye­ket szolgáló intézmény, és Kereskedelmi hálózat létesíté­sénél. Ríj — Miben látja Pénzes elvtárs me­gyénk tovább fejlő­désének garanciáit? Vasbetonszerelők Nyíregyházán, a Jósavárosban. L Megérkezett a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet­be az új magyar óriásgép: a Rába-Steiger. ><> 1 — A párt XI. kongresszu­sa ée a megyei pártértekezlet olyan programot fogadott el, amely a megyében élők érde­keit Szolgálja. Ezért az min­denki programja. Teljesíté­séhez tehát mindannyiunk személyes érdeke is fűződik. Ez, és eddigi utunk nagysze­rűsége biztonságot jelent, op­timizmusra ad okot. ÍL l Korszerű laborfelszerelések készülnek az UNIVERSLL üvegtechnikai üzemében. Fejlődésünk új korszakában 3

Next

/
Thumbnails
Contents