Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-14 / 138. szám
KELET-MAGYARORSZÄO HW.'Jtofw » Szülők fóruma: A családi költségvetés Minden hónapban esemény a családoknál, amikor a szülök szerbe-számba veszik a várható kiadásokat, beosztják a fizetést.. Sole helyen a gyermek kireked ebből, azzal a felkiáltással: úgysem érti, és különben is ráér megtanulni a beosztást. Ugyanakkor mintegy százötven szabolcsi iskolás körében folytatott gyors közvéleménykutatás szerint kiderült: a gyérnek ugyancsak érdeklődik. Érdeklődik, mégpedig nem önös céllal, hanem mert így szoktatták a családban. Vajon mi értelme van ennek — kérdheti valaki. Mos, a kisgyermek beavatása a helyes gazdálkodásba az első lépés ahhoz, hogy kialakítsuk benne a munka megbecsülését. Nem, nem a pénzét, nem a pénz előtti hódolatot, hanem azt a tudatot, hogy ami beosztásra kerül, az édesanya és édesapa munkájának az eredménye. Amikor a gyermek látja, hogy mennyi az elosztható, mennyi, ami a háztartásra jut, miből lesz ruha, lakástörlesztés, villany, gáz, fűtés és telefon, stb., akkor sokkal jobban tudja ebbe beilleszteni saját igényeit is. Mert ilyen is van: saját igény. A gyermek is szeretne hol játékot, hol ruhát, hol egy kis zseb. pénzt — életkortól függően. De milyen más az igény bejelentése és mértéke akkor, ha a határokat is látja és időben megtudja: elosztani csak annyit lehet, amennyi van. Talán kár is folytatni: ebből tanulja meg a későbbiek során a társadalmi elosztás törvényeit is. Van más nevelési előnye is a családi költségvetés közös készítésének. Ez a gyermek felelősségérzetének növekedése. Érzi a bizalmat, látja a szülők ama törekvését, hogy a befolyt pénzek igazságos és okos felosztásánál az ő tanácsát vagy ötletét is figyelembe akarják venni. Ez a családhoz tartozást jelentősen növeli, teljes jogú tagnak érzi magát. Különösen jó, ha a gyermek látja, hogy a család jövedelméből hogyan lehet megtakarítani, miként lehet tervezni a jövőre is, nyaralásra, új vásárlásra, biztonságra. Mindebből a gyermek szeme előtt bontakozik ki a kép: a munka eredményével okosan lehet és kell gazdálkodni, hiszen csak ez eredményezheti a család előrelépését. Természetesen nem kell túlzásokba esni, nem lenne jó, ha a gyermek határozná meg a pénzbeosz. tást, vagy éppen az ésetleges gondokat is reáhárítjuk. Mert ilyen is adódhat. A szülőnek feltétlenül éreznie kell, meddig mehet el, mennyi az ,a felelősség, amit a gyermek elbír. Számos konkrét példa igazolja, hogy az így növekvő gyermek saját zsebpénzével is másként bánik, képes a takarékosságra, nem szórja oktalanul a pénzt. Ennek a tulajdonságnak a fejlesztése később nem csak egyéni életében kamatozik, de jellemzője lesz munkájának is. Nem elég az, ha valaki csak az életbe kilépésekor találkozik az ilyen fogalmakkal: gazdálkodás, pénz, munka, elosztás, takarékosság. Ezt a gyermekkortól kell fokozatosan megismerni és főleg alkalmazni tudni. A nyári vakációban sok gyermek megy el egykét hónapra dolgozni. Ilyenkor keresnek önállóan, ekkor ismerik meg a munka és a kereset gyakorlati összefüggését. Nem rossz, ha lehetőséget adunk, ezt is felhasználjuk arra, hogy gyakoroltassuk a beosztást, és adjunk bizalommal szabad kezet a gyermeknek, hogy keresetét elköltse. Ilyenkor kiderül, hogy fiúnk vagy lányunk pazarlón vagy ésszerűen kíván-e gazdálkodni munkája gyümölcsével. De no feledjük: ez az esemény kontroll a szülőnek is, aki ilyenkor viszontláthatja kicsiben magát, hiszen a gyermek tetteihez a példát többnyire otthonról meríti. Igv tehát figyeljünk, hiszen van idő korrigálni az esetleges nevelési hibát, és mód van erősítenünk a jó törekvé. seket. * B. L. Könyvajánlatunk Arany Mesekönyv A Kriterion Könyvkiadó je_ lentette meg az Arany Mesekönyv című müvet. meLynek alcíme: A világ legszebb meséi, meséli Benedek Elek. A huszonhat mesét tartalmazó könyvet eleve fémjelzi, hogy az egyik legnagyobb magyar mesemondó szavai közvetítik a kicsiknek a Kelet szép történeteit, és Európa legszebb meséit. A kiváló válogatás kereszt- metszetét adja annak a csodálatos kénzeletvilágnak, amely a mindig jó győzelmét hirdető históriákkal egv- időben szórakoztat és nevei A mesék megtartják eredeti légkörüket, de értékük csak nő. hogv nem egyszerű fordításukat olvashatjuk, hanem egy gyönyörűen beszélő és író ember, Benedek Klek átköltése is benne foglaltatik. A sorok között visz- sza-visszaköszön az erdélyi képalkotás szépsége, a nagy mesélő jó kedve, a néha komor északi mesét is derűssé varázsoló bája. Deák Ferenc. aki a könyvet illusztrálta, nem könnyű feladatot oldott meg akkor, amikor e kettősséget kiváló képességével képben ötvözte. Az illusztrátor. aki egyébként a szokványos meserajzoktól élté. rően már-már önálló képzőművészeti alkotásnak is felfogható modern képeket készített. azt bizonyítja, hogy a mesevilág bemutatása egyben hordozója lehet olyan gondolatoknak is, amelyek a rha élő gyermeket is meglógják. A mű még felnőtteknek is örömet okoz. O Gyerekeknek O Gyerekeknek © Gyerekeknek © Gyerekeknek © TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Kerti munkát végez. 7. Ki szelet ..., vihart arat. 8. Európai nép. 9. Hajóorr. 11. Ábrázat. 12. Ügyirat. 14. Tartozik valakinek valamivel. 16. Nem mind ..., ami fénylik. 18. Alumínium vegyjele. 20. Imre beceneve. 21. Talmi. 22. Főzeléknövény. 24. Irta va- la. 25. .. .-útfélen. 27. Országjáró Diákok Országos Találkozója. 28. Némán letépik ! ! ! 29. Honvéd. Függőleges: 1. Csupán. 2. Római 4. Z. Lengyel Tamás. 5. Igazságot szolgáltat, ítéletet hirdet. 6. Átváltozik. 10. Részben itta!!! 11. Nagy magyar költő. 13. Aranka beceneve. 14. Annus. 15. Savanyúságféle. 17. Vonatkozó névmás. 19. Válit. 21. Csapadékvíz-elvezető. 23. Csen. 24. Női név. 26. Nitrogén, kálium vegyjele. 27. Szibériai folyam óriás. Megfejtendő: Magyarország legjelentősebb úttörőtábora: vízszintes 1. Múlt heti megfejtés: a Kisvárdai napok. Könyvjutalom: Benkei Ágnes Nyíregyháza, Sallai Mária Balkány, Sipos Sa- nyika Anarcs, Török Endre Nyírmeggyes és Gáti Csilla Mátészalka. A három királylány Volt egyszer egy király, annak három lánya, a nevük Ezüstke, Aranyka, Gyémántka. Mind a három leány gyönyörű szép lány volt, mint a nap sugara, a szemük úgy lángolt. De emellett bennük hiba is elég volt, nem kellett azt kölcsön kérni a szomszédból. Ezüstke lusta volt, rettenetes lusta, nem kellett őneki semmiféle munka. Aranyka napestig dúlt-fult, veszekedett, a testvéreire nyelvet öltögetett. Hányaveti, kényes, kevély volt GyémántKa, reggeltől kék estig magát cicomázta. A szomszéd királynak volt három nagy fia, három délceg legeny, három szép dalia. A legidősebbnek megtetszett Ezüstke, no, fel is öltözött talpig, színezüstbe. Szép színezüst nyerget tétet a lovára, megyen a, indul a szomszéd királyságba. Előtárja ottan, elvenné Ezüstkét, napsugaras dél volt s Ezüstke aludt még. Másik oldalára akkor fordul éppen, rázzák, keltegetik napsugaras délben. Mikor meghallotta, . hogy itt a lánykérő, nem mondom, az ágyból kiugrott' egy-kettő. A két szeme álmos, haja szénaboglya. Nézi a királyfi: — Ez Ezüstke volna. Szívében a harag zúgott, mint a tenger: — Nekem, bizony, ilyen lusta asszony nem kell. S mint a sebes orkán, hirtelen elszalad, a híres Ezüstke szégyenben így maradt. Középső legénynek megtetszett Aranyka. No, fel is öltözött talpig színaranyba. Szép színarany nyerget tétet a lovára, megyen a, indul a szomszéd királyságba. Előtárja ottan: ,szépséges Aranykát feleségül venné, hogyha neki adnák. Egy- szercsak felfigyel rettenetes zajra, a belső szobában kiabál Aranyka. Döngeti n bútort, .veszekszik, Aran.vka, másik két testvérét majdnem hogy bekapta. Figyel a királyfi: — No, ez nem bolondság. És se szó, se beszed, szedi a sátorfát. Elment a királyfi, a királykisasszony így maradt csúfságban, így maradt biz hoppon. Legkisebb legénynek megtetszett Gyémántka, no, fel is öltözött gyémántos ruhába. Szép gyémántos nyerget tétet a lovára, megyen a, indul a szomszdé királyságba. Előadja ottan, Gyémántkát elveszi, rubinlos. gyémántos trónusra ülteti. Hallja ezt Gyémántka a szomszéd szobából, kipirul az arca, a két szeme lángol. Hej, örül a lelke s öltözködni kezd el, előbb selyem ruhát, aztán bársonyt' vesz fel. Azután leveszi s öltözködik újra, libeg a, ie- beg a ruha csipkeujja. Se piros, se rózsás, ez se, az se tetszik, öltözik, vetkőzik egész öreg estig. Várt egy darabig rá a derék királyfi, de azután lassan csak megunta várni. Azt mondja, mikor a várás- ban kifáradt: — Nekem bizony nem kell ilyen lány mátkának. Ei is porzott onnan, akár a gondolat, így hát Gyémántka is csak csúfságban maradt. Gondolkozni kezdett a három királylány, hiába szépek ők, mint a szép szivárvány. S feltették maguk; ban, bizony, megváltoznak, egy esztendő, kettő, no meg is változtak. Dolgos lett Ezüstke, többé nem aludta át a napot, égett kezében a munka. Aranyka meg többé nem haragoskodott. Gyémántka napestig már nem cifrálkodott. A három szép lánynak híre kerekedett, nem telt e! sok idő, hamar férjhez mentek. Mind a három lányból híres királyné lett, hanem most már. hipp- hopp, vége a mesének. ölbey Irén KEDVES PAJTÁSOK! A nyári szünidőben minden héten megosztom veletek tapasztalataimat. Mint erdőben élő ember sok ismeretet szereztem a természetről, az ottani életről és úgy gondolom, szívesen meghallgatjátok, amit mondok. Gyorsan hozzá is teszem, ha valamilyen kérdésetek van, akkor csak írjátok meg, szívesen válaszolok arra is. Amikor az erdőt kezdtem járni, bizony elég sok holmit cipeltem magammal. Nos, megtanultam, hogy aki kirándulni megy, vagy éppen táborba készül, az legyen okos és csak azt vigye, amire szükség van. Kezdem azzal, hogy mindenre fel kell ■készülni. Hiába süt a nap, tudom, percek alatt beborulhat, s legyen bármilyen meleg, főleg az erdőben vagy víz mellett hamar lehűl a levegő. így hát pajtások ne berzenkedjetek, ha szüléitek tanácsolják: vigyetek olyan ruhát is, ami első pillanatra talán felesleges, de nagyon is jó szolgálatot tehet. Aztán egy-két nélkülözhetetlen apróság. Kés nélkül nem boldogul az ember. Nemcsak azért, mert néha egy-egy ágat kell vágni nyársnak, de bizony. az étkezéshez is szükséges. Éles bicska, olyan szerkezettel, amivel a vasdobozos ételt is ki lehet bontani. Meg a kulacs. Én hosszú ideig tömlőben vittem magammal a vizet, s csak később lett kulacsom. Ajánlom, minden olyan forrásnál, amelynek jó a vize, cseréljétek ki a tartalmát, így aztán friss és üdítő italban nem lesz hiányotok. És a zsineg. Nemcsak mint vadász tanácsolom, hogy legyen a zsebben vagy hátizsákban. Ki tudja) mikor kell. Bizony még balesetkor is használható, ha elsősegély, nél egy faágat kell a pajtásotok lábához erősíteni. És a sátor zsinórja is szakadhat, ilyenkor is hasznát vehetitek. És erről jut eszembe: baleset. Emlékszem, amikor Unkasszal mentem egyszer vadászatra, csak az mentett meg a biztos haláltól, hogy indián barátomnál ott volt az orvosságos zsákja. Nos, nektek is van ilyen, úgy hívják, hogy elsősegélycsomag. Ezt el ne feledjétek, hiszen ki Űttöiőposta tudja, mikor szúr meg egy tövis, mikor horzsol fel ág, vagy ér más baj. Az meg különösen jó, ha valaki közietek jól érti a segílségny . st, mint ahogy kell olyan is, aki főzni tud. Hosszú puskámmal —• ahogy fegyveremet elnevezték, sok vadat ejtettem el, és így finom falatokhoz jutottam. Nektek nem kell vadásznotok, de bizony az igazi erdőjáró tud sütni-főzni. Persze nem bonyolult ételeket. így aztán a szalonnasütés tudományát éppúgy meg kell majd tanulnotok, mint a főzést. Biztos, édesanyátok sok olyan tanácsot tud adni, ami hasznos. Csak a tűzgyújtással legyetek óvatosak! A Nagy Tavak mentén ez egykor nem volt gond, de bizony Csingacsguk elmondta, milyen vész adódik, ha meggyullad az avar, ha füstöl a vizes fa, ha táborhelyünkről elviszi a szél a parazsat, tüzet. Tudom, az úttörők tanulják ezt, de jó emlékeztetni erre, hiszen öreg barátotok sok tüzet látott. melyben erdők hamvadtak el. Puska helyett vihettek magatokkal hosszú botot, ami segít a hegyre mászásnál, lehet nálatok távcső, hogy meglessétek az erdő vadjait, lehet fényképezőmasina, ami_ vei megörökíthetitek magatokat. De csak okosan, mindig csak annyit vigyetek, amennyi nem akadályozza a könnyű mozgást, a jó menetelést. Láttam én bizony az erdők ösvényein olyan utast, aki csakúgy csörömpölt a sok felesleges kacattól és szuszogott a teher alatt. Ha többen mentek, előre osszátok el a csomagokat, könnyebb úgy. Befejezésül csak annyit, talán meg is haragusztok, hogy mondom, mert tudjátok: az erdő, a természet csendet parancsol. Csak akkor tudjátok meglátni szépségeit, megismerni titkait, ha nem veritek fel lármával. Az úttörő, aki szereti a természetet, ezt úgyis megtartja. Persze, jó kedvetekben, este a tábortűznél csak hadd szól. jón a nóta, de máskor legyetek csendesek. Ez is a természet védelme. Addig is amíg készültök, minden jót kíván nektek öreg pajtásotokS Bőrharisnya A halászkócsag A halászkócsag fiatal, gyönyörű madár volt. S módfelett gőgös. Belépett a vízbe s valósággal szónoklatot tartott a halaknak: — Ide figyeljetek halacskáim. Jöjjön ide a közelembe minden gyönyörű kövér hal. Jöjjön a harcsa, a ponty, a csuka, a cigányhal. S jöjjenek a többiek is. A legszebbeket, a legkövérebbeket akarom kiválasztani közületek. Amelyik hal az én begyembe jut, az dicsőséges halállal hal meg. Remélem, minden szép kövér hal vágyik erre a kitüntetésre és dicsőségre. Hopp, gyorsan ide mindnyájan, folyvást, folyvást, ne szégyenkezzetek. Tudjátok, hogy jóakarattal vagyok irántatok. Jertek hát ízletes, finom halacskáim. A halak nagyon jól hallották a szónoklatot, de nem vágytak a hallatlan nagy dicsőségre. A folyó örvényébe menekültek, volt, amelyik a folyó mélyén az iszapba fúrta magát- A halászkócsag nem tudta megkapni egyiket se. A gőgös, elbizakodott halászkócsagnak meg kellett elégednie néhány hitvány békával. saunazs 4
