Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-14 / 138. szám
IT!. J&ifus Tl RELET-MAfftARÓftSzAö sr Felsősimáink írják... Tanyanapló t Az album első ránézésre semmiben sem különbözik más, díszes kötésű, ízléses kivitelű társaitól. Ha azonban belelapozunk, minden másként fest — hisz ennek a naplónak sorai egy település történetéről vallanak... A honismereti kutatómunka igen ritka és érdekes módját választotta a felsősimái művelődési ház igazgatója, Csertő Kálmán. Több mint egy évtizede vezeti a tanyai település, Felsősima s a körülötte elszórtan elhelyezkedő bokortanyák mindennapjait — gondjait, örömeit egyaránt — megörökítő tanyanaplóját. Miről is szólnak a napló sorai ? Több oldalon foglalkozik a napló a település történetével, külön fejezetet szentelve a felszabadulás eseményeinek s az azt követő újjáépítés nehéz, de emlékezetes napjainak. Megörökítette a tanyanapló az új bekötő út avatását, a hidroglóbusz felállítását. a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeit s a művelődési ház és klub tevékenységét, országosan is elismert munkáját. Tekintélye van a tanyanaplónak! Ma már egy társadalmi bizottság dönt arról, mi is kerülhet feljegyzésre a naplóba. Sőt, a legutóbbi tanácstagválasztáskor a jelölő gyűlés egyhangúlag megszavazta, hogy a leköszönő tanácstag elévülhetetlen érdemeit vezessék be hivatalosan a naplóba. Hasonlóan bekerült a napló oldalaira néhány, a településről elköltöző közéleti ember, a tanyáért sokat tett lakos neve és érüéme is. Lassan betelnek a napló lapjai. A klub fiataljai azonban már készítik, díszítik a következő albumot, hogy újabb évtizedre feljegyezhessék, megörökíthessék az utókornak, a kis település nagy eseményeit, napjait. (kz.) Fényecske szülei Arab kislány névadója JNy íregyházán Nagymama Dzsakartában él Együtt a család. öt év alatt több, mint háromezer kis magyar állampolgár kapott nevet a nyíregyházi házasságkötő teremben a Családi Eseményeket Rendező Iroda jóvoltából. Az első külföldi kis emberek névadójára a ha^xlik évben, az elmúlt vasárnap került sor. Elsőnek a megyei kórház jemeni ösztöndíjas szülészorvosának, dr. Zaid bin Yahyának és a nyíregyházi Tóth Mariannának a kislánya, Nawirah, kapott nevet. Egy tanár Kairóból ígérő tájára, Indonéziába. Zaid már ott született. Dzsakartában. Édesanyja — hazája szokása szerint édesapja unokatestvére —, még mindig ott él. Az ő nevét kapja most a nyíregyházi unoka. Nawirah lett. ami magyarul Fényecskét jelent. Zaid már kisfiú korától orvos akart lenni, mert véleménye szerint így szolgálhatja legjobban népe boldogulását. De mire elvégezte a középiskolát, édesapja tönkrement. Egy mekkai zarándokút következett, utána Kairóba ment és tanított, várva az ösztöndíjat. Már kezdetben rokonszenvezett Magyarországgal. Más, mint Anglia, vagy az Egyesült Államok, ahová sok társa ment. Nem csalódott. Most már igazi hazájának érzi országunkat. Tolmács és az A kis ünnepség után bujtosi otthonában kerestük fel baráti körben a jemeni doktort, aki kifogástalanul beszél magyarul és szívesen emlékszik vissza eddigi pályafutására. Bizony, nem is olyan egy- Ösztöndíjasok szerű sora van annak, aho- J gyan Magyarországra került és Mariannával megismerkedett. Kezdi mindjárt azzal, hogy nagyapja a szultánok kevés kenyeret adó Jemenjéből kivándorolt a mohamedán világ valamivel jobb sorsot Az elnök segít Z suzsi néni hajnalban kelt, ingerülten etette meg a két hatalmas sertést, mert idejét rabolja, leeszi a „fejéről” a hajat is, s már nem bírja, ha túl nem ad rajta. De ma intézkedik, határozta el. Indult a határba kapálni. Alig várta a déli harangszót, hogy az ő hatvannégy esztendejével fusson haza etetni, utána a tsz-irodába, hátha el tudja kapni az elnököt... Ezek a jószagok csak híznak, híznak, s már senkinek nem kellenek. Mi lesz vele? Kinek adja el. Csak segít tán az elnök. Várta, míg az szabadul a vendégeitől, s azonnal eléállt az udvaron. Nem is kellett megszólítani. Szólította őt az elnök. — Mi baj, Zsuzsi néni? — kérdezte. — Drága elnök elvtárs! Segítsen rajtam — kezdte Zsuzsi néni. de még nem mondott semmit. Megigazította fején a színes kendőt, aztán megeredt a nyelve, pergett, oergett. mondta a magáét. — Ha most nem segít, nem is tudom, mi lesz. Nem tudom kapálni a felfogott krumplit, cukorrépát, nem tudok jönni dolgozni... Czine Ferenc, a pátrohai Zöld Mező Tsz elnöke nem tudta mire vélni az áradozó siránkozást. — Mit kell segítenem? — kérdezte. Elnök elvtárs, lelkem! Van két sertésem. Csak híznak, híznak, már felül van mindkettő a 240 kilón. Nem tudok már mit adni nekik. Értékesíteni kellene, de kinek kell két ekkora jószág most? A tsz értékesíthetné. Nem?! Segítsen, elnök elv- társ. Meghálálom. Felkapja a fejét az elnök. — Mivel hálálja meg Zsuzsi nénétn? — Mivel, mivel fiam. Hát a munkámmal. Meglátja, olyan tiszta lesz az a föld, mint a patyolat... — Jól van Zsuzsi néném. Holnap visszük a maga két sertését is, eladjuk. Ilyen kell a téliszalámiba, amit Gyul4n készítenek. Zsuzsi néni megkönnyebbül. — Akkor nyugodtan mehetek vissza kapálni? — Nyugodtan Zsuzsi néni, ha bírja még hatvannégy éve- sen. (f, k.) Az ösztöndíjasokkal foglalkozó Műszaki-Tudományos Együttműködési Iroda nagyon gondosan készítette fel az arab ösztöndíjasokat. Egy évig csak a nyelvet tanulták, majd következett a Budapesti Orvosegyetem. Zaid olyan kifogástalanul megtanult rpagyarul, hogy' vakációban mindig vállalkozott turisták és arab küldöttségek mellett tolmácsolásra, így került, egy iraki küldöttséggel Nyíregyházára. Itt ismerkedett meg feleségével. Ettől kezdve Zaid mindig szívesen vállalkozott keletmagyarországi kirándulásra, még a vizsgaidőszakban is. A körülbelül hatvan hazánkban tanuló jemeni diákcsoport bizottságában mindvégig élénk közéleti szerepet játszott, éppúgjr. mint két unokatestvére, akii: közül az egyik Szegeden, a másik Ajkán dolgozik. És Marianna? (Becenevén Maya.) Milyen dolog egy szülészorvos feleségének lenni ? — Szeretem, hogy hivatás- tudatból minden nőbeteghez van egy-két megnyugtató kedves szava — nevet a kismama —. de állíthatom, hogy idehaza nem orvos, hanem férj. •«•és fi nagymamák Közben a „főszereplő” kislány is felébred és hangosan nyilvánítja, hogy enni szeretne. Amint kinyitja nagy nyugdíjasok munkában. Az almásládák javítását végzi három nyugdíjas tsz-tag; Bodó László, Rásky József és Filep Adám, a számos-'.égi Dózsa TernM-löizövetkez,étben. (Elek Emil felvétele). sötétbarna szemét, rácsodálkozik a világra, már rohan is be a nagymama, Tóth Menyhértné. Hát neki mi a véleménye? — Először nagyon meghökkentem. Hiszen az ember még a Dunántúlra is nehezen adja férjhez a lányát, mert hányszor fogja akkor látni évente. Hát még Aden be? Hogy még az unokámat se láthassam? Pedig Fényecskét a másik nagymama is szeretné látni. És Megveri doktor, aki éppen Nyíregyházáról van az ádeni kórházban, egyre gyakrabban írja Zaid doktornak, hogy várják, szükség van rá. Zaid gyakorlata lejárt május elsején, de meghosszabbította decemberig. Most szakorvos szeretne lenni, amihez még két év kellene. Alighanem mégis elutaznak, de aztán visszajönnek. És ha közben születik egy másik kicsi? Mondjuk egy fiú? — Alinak fogjuk nevezni -- mondják kórusban —. mint a nagyapát. Mert az arab világban nemigen szokás a nagyapáról elnevezni a gyermeket. Az arab nevekben amúgy is benne van az apai név. Fényecske teljes neve is Nawirah binti Zaid bin Yahya. A binti jelenti, hogy lánya, a bin, hogy fia Az unoka nagyszülők utáni elnevezése! tőlünk vették át. Általában a doktor szorgalmasan olvassa az Alsabab al Arabi című újságot, amely hazája sorsáról tájékoztatja. De Magyarország is összefonódott már a sorsával. Szép hölggyé nőjjél Aden- ben is, Nyíregyházán is kisleány! Gesztelyi Nagy Zoltán Vasútforplmi szakkizépiskola épül Záhonyban Vasútforgalmi és gépészeti szakközépiskola épül Záhonyban. Az első állásfoglalás három esztendeje történt: a megyei tanács végrehajtó bizottsága a beruházás területi és műszaki előkészítését az 1974—1975. évekre, míg az építkezések kezdését 1976- ra ütemezte. Tavaly elkészült a beruházási program, de a magas költségek — 70 millió forint — miatt át kellett dolgozni. A NYIRTERV nemrégen elkészült új dokumentációja szerint a létesítmény 47 millió forintból megépíthető. Hat tanterem, három szakelőadó-, négy műhelytérem, nyelvi labor, tornaterem kap helyet az oktatási épületben; a kollégiumi szárny földszintjén 300 személy kiszolgálására alkalmas konyha, kétszáz személyes étterem, több kiegészítő létesítmény, az emeleti részeken pedig 38 — egyenként négyszemélyes — hálószoba lesz. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén ezt a tervet tekintette át, s intézkedett a megfelelő ütemekben szükséges pénz biztosításáról. A KPM és a MÁV-vezérigazgatóság vállalta, hogy az oktatáshoz jelentős gépparkot, és különböző felszerelést, berendezést ad. Megkezdték a terület kisajátítását, a SZÁÉV még az idén elkezdi az építkezést. Szükségtantermekben már az elmúlt tanévben is két osztály tanult a forgalom- irányítási szakon. Ezért rendkívül fontos a beruházás pontos ütemezése, 1977 szeptemberében . az új szak- középiskolának már működni kell. A megyei tanács és a KPM vasüti főosztály külön együttműködési megállapodás alapján segíti a beruházás lebonyolításában részt vevő szerveket A nyíregyházi rádióprogramból Júniusban halljuk Napirenden levő kérdéssel, aktuális témával foglalkozik a nyíregyházi stúdió kéthetenként, szerdán jelentkező műsora, a „Nők 20 perce”. Amikor arról beszélünk, hogy Szabolcs-Szatmár fiatal iparával együtt érthetően fiatal a megye munkás- osztálya, akkor méginkább érvényes ez a megállapítás a nőkre. Azokra az asszonyokra és lányokra, akik képletesen is, a valóságban is nagy utat tettek meg a gyárak kapujáig, a munkapadokig. A nők jogainak érvényesüléséért — törvény is kötelez rá — igen „sokat.tét-, tek a szabolgsj, szatmári üzemekben. Á mikéntre keresi a választ a nők 20 perce szerkesztőriportere, Rózsavölgyi Erzsébet. Az adás június 18-án, szerdán hangzik el Nyíregyháza hullámhosszán. 21-én, szombaton a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat munkásfiataljai — két szocialista brigád tagjai — lesznek vendéglátói a vendégségbe érkező nyíregyházi stúdiónak. A TITÁSZ festői környezetben levő sóstói üdülőjében huszonéves fiatalok — villanyszerelők, tekercselők, technikusok beszélnek munkájukról, örömeikről, gondjaikról, de szívesen vallanak magánéletükről is. Az erre az estére klubtagsági igazolványt váltó riporterek pedig igyekeznek bemutatni a rádióhallgatóknak a vállalat tevékenységét, a fiatalok szerepét a mindennapi munkában. Napközisek tábora Sóstón Ismét megkezdi kórjára tát az iskolabusz Nyíregyházán, június 30-án reggel. A város általános iskoláinak napköziseit szállítja ki több fordulóval a sóstói napközis táborba minden nap, augusztus 23-ig. A tavaly már sikerrel kipróbált napközis táborba — amelynek épületeit a Sóstóra vegető út felüljárója mellett láthatják az utazók — naponta mintegy háromszázö tven—négyszáz általános iskolás járhat ki. A többnyire szűk, poros iskolaudvarok helyett itt az erdő szélén, jó levegőn játszhatnak a gyerekek naphosa- szat. __ Kirándulások, erdei séták, fürdés a strandon, látogatás a közeli vidám parkban — változatos a program. Élelmezésükről a jősavá- rosi általános iskola konyhája gondoskodik — onnan hordják ki az ebédet. Tíz— úzenhárom pedagógus felügyelete alatt folynak majd a foglalkozások, melyeket a rossz idő sem zavarhat meg. Hat terem áll rendelkezésre — különféle játékok, könyvtár szórakoztatja a napköziseket. 1 Hä lesz még egy fiú, Ali lesz
