Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

4 KELET-MAGYARORSZA« J978. május ft

HARMINC ÉVE TÖRTÉNT:

1945. május 8.

Harminc esztendővel ezelőtt, sok-sok véráldozat árán világtörténelmi jelentőségű eseményhez érkeztünk ezen a napon. A Szovjetunió Vörös Hadserege — amelynek döntő része volt a győzelemből — a szövetségesekkel karöltve térdre kényszerítette a fasiszta fenevadat saját otthonában. Győzött az élet a halál felett, győzött a haladás, az emberi humanizmus. Vége szakadt a világtörténelem legborzalmasabb háborújának. A Győzelem napjára emlékezünk lapunknak ezen a kétoldalún.

Győzelmi zászló a berlini Reichstagon.

Moszkva, Vörös tér: díszszemle 1945. május 9-én.

Három évtized alatt épült megyénkben

A 30 évvel ezelőtt született győzelem hozta el népünk szabadságát is. Szép szokás születésnapon az ünnepeltet virágcsokorral köszönteni. Újjászületett megyénknek jelképes csokrot kötöttünk szemelvényekből, amelyeket a Magyar Nép, a Néplap és a Kelet-Magyarország 30 év alatt, a felszabadulástól napjainkig megjelent lapjaiból válogattunk.

1945 egyik februári napján

— amikor hazánk nyugati felében még tombolt a háború

— ezt írta a Magyar Nép: „Hónapok óta várjuk, hogy villanyvilágításunk legyen. Kevés a petróleum, nincs lámpa, se gyertya... Az áramot szolgáltató gépeket, a villanytelepet rendbehoz, ták. A szén kérdése is megoldható, mert a borsodi bányák biztosítanak naponta 5 vagon szenet. Az orosz követség hozzájárult ahhoz, hogy megfelelő vagon és kíséret álljon rendelkezésre. A szállítás á közéli napokban megindul és így reményünk van arra, hogy Nyíregyháza a közeljövőben villanyvilágítást kap, ami egyben azt is jelenti, hogy az ipari üzemek is megindulhatnak.*’

j

1946. október 8. „Molnár Erik népjóléti miniszter megnyitotta a baktalórantház* munkás tbc-szanátóriumot.”

1947. augusztus 35-án adta hírül a láp, hogy „Szabolcs vármegye hároméves tervének beruházási költségeire 248 737 670 forintot irányoztak elő.”

1945. szeptember 26. „Ünnepélyé» kéretek között adták át NagykáUóban a megye első állatni mezőgazdasági gépállomását.”

Í

194§. augusztus 31: „Megkezdi működését a nyíregyházi kenyérgyár.”

1950. szeptember 12-én írja a Szabolcs-Szatmári Néplap: „Bébrits Lajos közlekedés- es postaügyi miniszter ünnepélyesén ádta át Nyíregyháza

modem, korszerűen berendezett új vasútállomását.”

1951: „A nyíregyházi gépi fermentáló egész Közöp.Európa Legmodernebb dohányüzeme.”

1952: „A kincses kapu”. Záhony — amelyen át nagy mennyiségű vasérc, fa, gya. pót és több más nyersanyag, gép érkezik naponta a Szovjetunióból — új ércátrakóval bővül.”

1953: „Befejezés előtt az Irodaház épülete Nyíregyházán. Mellette épül a Békeház.”

1954. május 9. „A Tiszalöki Duzzasztómű megkezdte az öntözővíz szolgáltatását.”

1955: „Április 1-én több,

már korábban 's működő kísérleti telep összevonásával Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kezdte meg munkáját Nagykállóban.”

1956. október 25-i számában közölte a lap: „Mezőgazdasági gépgyárrá alakult a Nyíregyházi Gépjavít« Vállalat.”

1957-ben Nyíregyházán 3 millió forintos költséggel elkészült a szennyvízcsatorna a Kórház utcától az Arany János utcáig.

1955. július 27. „Felavatták Nyíregyházán, a sóstói erdő szélén a Tiszántúl egyik legmodernebb stadionját.”

1959. Hozzáláttak az első hazai almakombinát építéséhez Nyíregyházán.

1960. március 25. Színhás- ávaló díszelőadás a Móricz Zsigmond Színházban.

1961. „Megnyílt a rhegye első felsőfokú mezőgazdasági taníntéaménye, a Felsőfokú Kertészeti Technikum.”

1962. Az év tavaszán megkezdte termelését a nyíregyházi gumigyár első üzeme.

1963. augusztus 20. „Befejeződött a falvak villamosítása. Kigyüft a tény ApcrHge- ten, az utoljára villamosított szabolcs-szatnxán községben.*

1964. augusztus 20. „Ünnepi nagygyűlésen avatták fel a Nyíregyházi KonzervgyáraL*

1965. Végzik a tiszavas_ várj Alkaloida Gyógyszerve. gyészetiGyár nagyarányú rekonstrukcióját

1966. „A vízműépítés programjának első szakasza elkészült Nyíregyházán, azonban a napi 8 ezer köbméter víz kevés. A város vízfogyasztása rohamosan növekszik, növelni kell a vízmű kapacitását.”

1967. A Nyíregyháza—Sze.

rencs vasútvonal villamosítása után megkezdődött a Záhony—Nyíregyháza közötti

vonal villamosítása is.

1968. december 30. „Az ér utolsó munkanapján átadták a régi gyár helyén épült automata téglagyárat Fehér, gyarmaton.”

1969. Megkezdték a próba- üzemelést a vasárosnaményi farostlemez gyárban.

1970. „Még az idén felépül

a tanárképző főiskola központi épülete.”

1971. Megkezdődött a loeaváros építése.

1972. Ünnepélyes keretek között felavatták a nyíregy. házi hullámdoboz- és zsák, gyárat1

1973. „Március 24-éfi átadtak rendeltetésének Nyíregyházán, az Árok utcán épült 300 személyes középiskolai kollégiumot.”

1974. augusztus /9-én, 14

órakor üzembe helyezbék a Crossbar-rendszerű helyi és helyközi távbeszélő főközpontot Nyíregyházán.

1975 mareius. „Felavatták a Mátészalkai Bútorgyárat.”

Kádár Edit

TISZTA ÉGBOLT

ISZ

A hétköznapok gondjai-bajai közepette az embernek nincs ideje a visszaemlékezésre — mondja élgondolkozva beszélgető partnerem, Vlagyimir Scserbak, a muka- csevói vasútállomás híradási részlegének villanyszerelője. — Aztán valami esemény mintha megemélfté a múltat elzáró zsilipet és az embert megrohanják az emlékek, ügy voltam vele én is néhány héttel ezelőtt, amikor Beregsuránynál átléptük a szovjet—magyar határt. Több mint 30 évvel ezelőtt lejátszódott jelenetek elevenedtek fel lelki szemeim előtt.

— Ha jól emlékszem, október 6-án repültem be először Magyarország területére. Ez- redünk, melyben egy IL—2-es csatarepülő- gepekböl álló rajnak voltam a parancsnoka, ezt a feladatot kapfa, hogy levegőből biztosítsa az előnyomulást, Plijev tábornok lovashadtestének, amely keskeny ékben mélyen behatolt a fasiszták hátországába. Nagyon kellett ügyelni, nehogy véletlenül saját csapatainkra zúdítsuk a tüzet. Figyeltem a gép szárnyai alatt gyorsan tovasuhanó té.iat. És - tudja mi ötlött a szemembe? El sem hinné. A szociális egyenlőtlenség! Igen. Ez még -madártávlatból is világosan kivehető volt. •Szegényes, szálmatetős házak, s közöttük nagyritkán egy-egy cseréppel vagy bádoggal fedett téglaépület — valamely jobb módú gazda majorsága.

— Most. április elején, mikor a kárpátomtól) küldöttség tagjaként Nyíregyházán tartottam, ahová az ország felszabadításának 30 évfordulójára hívtak meg. önkéntelenül L azt néztem, meglátszik-e még valamelyest

éz az ellentét a inai magyar falvakban? És örömmel állapítottam meg; a múltnak nyoma veszett.

— De énnél a külső változásnál még jób- ban örültem az emberek lelkivilágában végbement átalakulásnak. Amikor megérkezésünk második napján Mátészalkán a termelőszövetkezettel ismerkedtünk, a legjobban az emberek célratörekvő. lelkes tevékenysége ragadott meg, az a büszkeség, amellyel valóban szép eredményeikét mutatták be. Csak úgy áradt belőlük a derű, a tettvágy, az a tudat, hogy sorsuk valódi gazdái. Míg a gazdaságot jártuk, egy emlék motoszkált bennem. Csak késő este, amikor szállásunkra tartottunk, jutott az eszembe, mit is kutattam emlékeim közt...

— 1944 október Végén lehetett, Ézrédúnk Tótkomlós közelében, egy tábori repülőtéren helyezkedett el. Tisztes távolból néhány ember figyelt bennünket, Intettünk nékik, jöjjenek közelebb. Csak többszöri hívásra merészkedtek elő . .. nagyon riadtan, elfogódot- tan. Eleinte azt hittük, hogy valamitől tartanak. Hiszen az ellenséges propaganda mindent megtett, hogy félrevezesse a népét. Csák később értettük még. hogy nem is érről van szó. A kiszolgáltatottság, a társadalmi egyenlőtlenség tetté őket ilyenekké. Nem IS tudták elképzelni, hogy egyenrangú emberekként érintkezhetnek, társaloghatnak tisztekkel... Hát érré gondoltam, amikor a felszabadultan, örömteljesen ünneplő mátészalkaiakkal, nyíregyháziakkal találkoztam, beszélgettem,

Scserbak elvtárs elgondolkozott, es mmíh* a kónklülsíőkai Torma le az elmondottakból, megjegyezte:-» Nem könnyű dolog helyrehozni a háborús pusztításokat, új épületeket, üzemeket építeni. Ez idő kérdése. Ahhoz azonban nem élég csupán az idő, hogy új, szabad ember névélkédjén. Ehhez új társadalmi viszonyokra van szükség. 30 év múltán a szocializmus embereivel találkoztam Magyarországon. És ez nagy elégtétel számomra, mindannyiunk számára, akik Magyarország felszabadításáért harcoltak. Ném voltak hiábavalók az áldozatok.

.. .Ellágyul, hangja megremeg, a szeme is bepárásodik ennek a most, ötvenkét évesén is keménykötésu, katonás embernek, amikor arról beszél, milyen szeretettel és gonddal veszik körül mindenütt, ahol megfordult Magyarországon az alatt á pár náp alatt, az elesett szovjet hősök sírjait. Az ő közvetlen katonatársai közül is nem egy maradt örökre magyar földön. Budapest határában lőtték le ezredtársának, Potapov kapitánynak a harci gépét. Valahol Debrecen környékén van eltemetve Vinyicsenko hadnagy, .. Sorolhatná tovább a neveket, ö életben maradt. Kedvezett neki a hadisze- rencsé. Ha lehet egyáltalán ezt a szókapcsolatot használni. Mert nagyon ném összeillő szavak ézek.

Vissáakányáfödunk a múltba, katonai pályafutásának élejere. A középiskola padjaiból került a katonai pilótaképző iskolába. VofOEilövgrádban kezdte, nem messze szülővárosától, RöVenykitől, ahol annak idején mint diák a repülőklub egyik leglelkesebb növendéke volt. Közben kitört a háború, a front egyre közelebb került, az iskolát az Ura!vidékre helyezték át Ide érkeztek 1S42

nyarán a harcterekén már bevált Tt»~2-«*

csatagépek, amelyeket katonáink erős vérte- zetükért és kiváló fegyverzetükért „repülő tankoknak” névezték.

Ezen a gépen indult első bevetésére Scserbak Vlagyimir fiatal pilótatiszt is 1942. december 4-én, A kalinyini fronton, Bjelaja város körzetében az ellenség csapatösszevonását támadták. Az időjárás kedvezőtlen volt, a felhők alacsonyan szálltak. A célpont felett érős légelhárító tűz fogadta a mélyrepülésben támadó gépeket. Ebben a Scserbak számára első ütközetben a gép több találatot kapott, zuhanni kezdett, ő maga megsebesült és csak az utolsó pillanatban ugrott ki. Az ejtőernyő közvetlenül a föld felett nyílt ki. Az erős ütéstől eszméletét vesztette. Amikor magához tért, fogságban találta magát

— Életem legnehezebb 47 napja követe kezelt ezután. — Még most is elborul az arca. amikor erre emlékezik. — Sebesülten, étlen-szomjan hajtottak bennünket a hitr leristák a gyűjtőtáborig.

— Sikerült kitörnünk a vagon deszkái! és az éj leple alatt kiugrálnunk. 18-an eljutottunk a belorussziai partizánokhoz. Ott folytattuk a harcot, míg repülőgépen él nem szállítottak bennünket a hátországba.

Csak egy fél évre rá került vissza áss ezredhez. Katonatársai már megsiratták. A parancsnoksag értesítetté hozzátartozóit, hogy elesett.

— Ezután már semmi bajod sem eshei — mondta tréfálva az ezredparancsnok

Pedig csak most kezdődött a harcok java. A kurszki kiszögelésen támadták nap mint nap a felvonuló ellenséget 1943 július —augusztus folyamán. Az ő érdemük ü, hogy a frontra küldött számos hadiszállitmány sem érte el a célját