Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

1975. május 6, » A népfront q járásokban A NÉPFRONT FŐTITKÁ­RA mondta a közelmúltban: „Jelentős azoknak az állam­polgároknak a száma, akik még a beépített és fejlesztés­re kijelölt településektől tá­vol: tanyákon, pusztákon, egyedülálló kisközségekben, vagy városi külterületeken laknak. Szükségesnek tart­juk, hogy ennek a több száz­ezer embernek a jövőjével a népfront rendszeresen fog­lalkozzék. Társadalmi össze­fogással és a helyi tanácsok e célra felhasználható esz­közeivel lehet az itt élő em­berek életkörülményeit ja­vítani. Meggyőződésünk, hogy e vonatkozásban a Ha­zafias Népfrontnak a felada­ta a jövőben is a kezdemé­nyező lépéseket megtenni.” Ez a törekvés jellemezheti a népfront munkáját: eljutni mindenkihez, megteremteni az érdekeltséget a nemzeti egységben mindenki számá­ra. Ebből a feladatból jelen­tős szerepet vállalhatnak a járási népfrontszervezetek. A járási népfront tevé­kenysége kettős. A Hazafias Népfront megyei bizottságá­tól kapott feladatokat, irány- mutatásokat továbbítja a községeknek, s emellett ter­mészetesen önálló politikai munkát, népfronttevékenysé­get végez. Ez utóbbi a leglé­nyegesebb a járási népfront tevékenységében. A járási népfrontnál ismerik a köz- igazgatási egységhez tartozó községek, települések gond­jait, feladatait. Nyilvánvaló, hogy a tennivalók ellátásá­hoz, az egész területen hat­hatós segítséget tud nyújta­ni. Segítheti a tanácstagok területi, az országgyűlési képviselők választókerületi munkáját. De ugyanilyen át­fogó lehet a helyismerete, kezdeményezőkészsége az elet minden területén. EGY-EGY JÁRÁSI NÉP­FRONTHOZ átlagosan 4—8 nagyközség, 15—20 község, il­letve kisközség tártöilk — mindenütt helyi népfrontbi­zottságokkal. Ezenkívül több tanyai bizottság is működik területükön. A végzett mun­ka felmérésekor az elmúlt óv végén egyértelműen bebizo­nyosodott, hogy a járási nép­frontbizottságok tevékenysé­ge jelentős a közigazgatási egységben. Sok munkát pe­dig csak a járási népfront se­gítségével, irányításával le­het elvégezni. Ez a szervezeti egység képes például arra, hogy a községek összehan. golt munkájával helytörténe­ti gyűjteményt állítson össze, emlékparkokat építsen, vagy akár a vízellátás közös gondjain enyhítsen. Ezek megteremtéséhez valóban kevés egy-egy községi nép­front ereje, egy-egy község összefogása. A járási népfrontok mun­kabizottságokban dolgoznak. A községpolitikai, a mező- gazdasági, a művelődéspoliti­kai, a béke- és barátságbi­zottságok a maguk munkate­rületén átfogóan ismerik az egész járás tennivalóit, s ha jól dolgoznak, akkor valóban hatékonyan segíthetik a köz­ségeket. Választások idején komoly szerep vár a nép­frontra, de nem nélkülözhető a választottak tevékenységé­nek segítésében sem. A fa­lugyűléseken adtak számot a helyi vezetők a végzett mun­káról, az elkövetkező tenni­valókról. És ezeken a fóru­mokon nyilvánított véle­ményt a lakosság, mondta «4 kívánságait. A járási nép­front képviselője pedig ezt az alkalmat, nyílt fórumot használhatta fed arra, hogy megismertesse a helyieket a környék, a társközségek gondjaival, feladataival. Itt nyűt lehetőség arra is, hogy egy-egy nagyobb, vagy több települést érintő kérdésiben, tennivalóban összefogásra hívja az emberéket, HA A JÁRÁSI NÉPFRONT GONDJAI, feladatai tükrö­zik a járás gondjait, felada­tait — jó úton járnak. Jel­szavuk ezért nem is lehet más: együttműködés a lakoß- saggal, a pártszervezetekkel, a tanácsokkal. Ez a módja, hogy mozgósító erővé váljék, bizonyíthatja létjogosultsá­gát, munkájának fontossá, gát. Kállősemjéni változások „Legyen közös, nagyüzem“ Szakszövetkezet holnap Elnök, faagronórmis, le­könyvelő, adminisztrátor, brigádvezető együtt, egyet­len szobában. Nem értekez­leten, csak véletlenül éppen együtt. Kint esett az eső. Be­szélgettünk. Nem sokáig. Idős, egyenes tartású ember lépett be. A becslésem sze­rint legalább 70 éves bácsi azért jött a kállősemjéni Egyesült Erő Szakszövetke­zet elnökéhez, hogy meg­mondja: ' — Sándor, a bétagosított földért nem kell csere. Le­mondok róla, legyen ! végér­vényesen közös. Az elnök szólt az admi­nisztrátornak, hogy írja meg a nyilatkozatot, ame­lyet az öreg azonnal és té­továzás nélkül aláírt, misze­rint átadja a bétagosított föl­det a közös alapba, a közös tulajdonba. — így megy es — fordult hozzám Zsurzsa Sándor el­nök. — Nem kell a föld. Se a fiataloknak, se az öre­geknek. A fiataloknak azért nem, mert ők már nem akarnak régi módon gazdál­kodni, az öregeknek meg azért nem, mert már nem bírnak a földdel, se lépést tartani a fejlődéssel, a mai mezőgazdasági termelési követelményekkel. Végét járja az egyéni világ. Még itt, a szakszövetkezetben végét járja, Nem tarthat sokáig. „. A bácsi hallotta a beszél­getést s mielőtt kiment a szobából, még ezt mondta: — Minek már ez? Ette vol­na fene,, amikor így maradt. * Egyéni gazdálko­dás... ? Legyen közös, nagyüzem. Az a jobb... A kállősemjéni Egyesült Erő Szakszövetkezet a leg­fejlettebbek közé tartozik. Mátészalka keleti lakónegyedében 120 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát építettek. A kis gyerekek és gondozóik a közelmúltban vették birtokukba az új létesítményt. *. ­Nem is kicsi. Szántóterüle­te 1800 hektár, s ebből 600 hektárt közösen, termelő­szövetkezeti módszer szerint művel. Van 180 hektár kö­zös erdő és legelő is. A szakszövetkezet közös ter­melési értéke 1974-ben — a rossz időjárás ellenére is — csaknem ötmillió forint volt. Napraforgóból 10 mázsa termést takarítottak be hektáronként. A szakszövetkezetben mindenütt a 15 éves elma­radásra, a szervezetlenségre, az egyéni művelés uralko­dására, a hiányos gépesí­tettségre hivatkoznak. Le­maradás van, ez is igaz. El­sősorban a gépesítettségben és az állattenyésztésben. De ezek viszonylag gyorsan be­hozhatok, különösen akkor, ha az átalakulás után a he­lyi adottságokhoz igazodva jól szervezik meg a terme­lést és az állam is megadja a szükséges anyagi segítsé­get. Márpedig megadja, bár nem annyira nagy összegek­ben, ahogyan a szakszövet­kezetek vezetői szeretnék. Saját erőből A kaflősemjérn Egyesült Erő Szakszövetkezet mosta­ni nagysága W74 februárjá­ban alakult ki három kisebb szafcsaö'vetfcezet egyesülésé­vel. űzzél azonban csak egy kicsit lépték előre. Ennél ér­tékesebb az a lépés, amelyet áz ugyancsak kállósem jéni Virágzó Szakszövetkezet tagsága határozott el. Átala­kítják a szakszövetkezetei termelőszövetkezette és egyesülnek a kallósén» jóm üj Élet Tsz-szel. (Az egye­sülés július 1-vel kezdődik.) De még igy is kisebb lesz a kállősemjéni Uj Élet Ter­melőszövetkezet, mint az Egyesült Erő Szakszövetke­zet — Miért nem egyesülnek maguk is? — kérdeztem Zsurzsa Sándor elnöktől. — Sok lenne egyszerre. Az Uj Élet Tsz se bírná. Ne­künk a saját erőnkből kell előbbre lépni. A tagok azonban főleg nők és idős férfiak. A fia­talabb férfimunkaerő az iparban dolgozik. Traktor csak tíz van, bár most vásá­roltak egy új, korszerű, nagy teljesítményű Dutra- erögépet Az idén már majdnem egymillió forintot költöttek fejlesztésre, első­sorban gépvásárlásra. De gépjavító műhely és más gazdasági épület is kellene. Az erőgépek —- az új Dut- rával együtt — képesek az talaj munka elvégzé­sére akkor te, ha a szak- szövetkezet átalakul. Mun­kagépek is varrnak. „Annál jobb“ Miközben beszélgettünk újabb vendég érkezett: a Herbária Gyógynövényter­mesztő és Forgalmazó Válla­lat szakembere, örömmel újságolta, hogy az anyarozs­termesztéshez szükséges fer­tőző anyagot a szakszövet­kezetnek biztosítják, sőt, egy korszerű, anyarozsbe- takarítő (úgynevezett ka­lászfésülő) gépet is, amely nem drága és használatával növelhető a betakarított anyarozs mennyisége. Azt is elmondta, hogy a Herbá­ria Vállalat 1976-fa anya­rozstermesztő rendszert tér vez — korszerű módszerrel és gépekkel — s ebben a rendszerben a gemzsei és a leveleid termelőszövetkeze­tekkel együtt számít a vál­lalat a kállósemjéní Egye­sült Erő Szakszövetkezetre; is. Teremi Mihály, a szak­szövetkezet fiatal főagronő- musa csendesen enngret mon­dott; — Lehet, hogy akkorra már mi is termelőszövetke­zet leszünk. — Annál jobb — örven­dezett a gyógynővényter- roesztő szakember. — Ak­kor tovább növelhetitek az anyarozs-termőterületet As idén folytatják .ßfc anyarozs termesztést es to­vábbra is nagy lehetőséget lát benne a fiatal főagronó- mus. — Homokon gazdálko­dunk — mondotta —•, de le­hetőség volna itt bőven,, ha felzárkózhatnánk az igazi nagyüzemek sorába. Jó ná­lunk a dohány is. A közös­ben 200—250 hektáron le­hetne termeszteni. Legin­kább ebből élnek az egyéni­leg dolgozó szakszövetke­zeti tagok is. Közösben még többet adhatna a dohány. És jó itt a napraforgó. Az is más lenne igazi nagyüzem­ben. És lehetne foglalkozni zöldségfélékkel. Azt az asszonyok is értik. Csak lépni kell Minden igaz, de még sem­mi sem késő. A kállósemjé- ni Egyesült Erő Szakszövet­kezetben különösen nem. Erős a közös bázis és jók a lehetőségek. Csak lépni kell. Meg kell tenni azt a nagy lépést, amelyet néhányszor ismételve viszonylag gyor­san behozhatják a lemara­dás'. Saendrei József Czocialista brigádjaink még mindig nem tet­ték meg takarékossági válla, lásaikat — mondta felszóla­lásában a vállalat verseny- felelőse. Az általánosan meg­fogalmazott bírálatot nem követte néma csend. Glacka Gyula lakatos tempós, meg­fontolt szavakkal érvelt: „Én nem tudom, mit vál­laljon az a brigád, amelyik meg tudna csinálni 25 orsó­házat, de csak 15 elkészítésé­hez kap anyagot. Mondok én mást is. öthatos ékanyagol reszelünk tízes acélból. így mit takarítsunk meg? Vagy egy másik példa: a fogaske­rekeket előbb elviszik edzés­re és mi azután fúrhatjuk a lyukat. Ordít a fúró a ke­mény anyagban, aztán bele. törik.” FOGASKERÉK A jó példa ragadós. Egyet­len követ kell csak megmoz­dítani ahhoz, hogy megindul­jon a lavina. Az „ordító fúró” volt most a kő, és az utána következő felszólalások a la­vina közöttük Madarász Miklós véleményé: „Meséskönyv az, amit ná­la kapunk. Szóltunk az él­szívóberendezés miatt, egy évig szóltunk valaki mindig felírta a jegyzetfüzetébe. Va. jón minek írja fel, ha úgy is elfelejti. Ezt csak melléke­ssé mAwdfcarw ai faskajsékc&­ságról akarok én is beszélni. Mi sokszor nem termelünk, hanem barkácsolunk. Filléres értékű apró alátéteket büty­kölünk, sasszegeket készí­tünk. Másik véglet* ha. ka­punk is ilyen alkatrészeket, lapáttal adják ömlesztve és ml órákig válogathatjuk. Néma lehetne minden géphez egy- ségcsamagot készíteni? Az sem régen történt, hogy meghozták a kovácsszenet és nekünk szóltak; tessék ki­menni, behordani. Nem esik 'jb £ tg eggiBBiB. «51, az önérzetünket sem sér. ti, ha ilyen munkát is ránk bíznak, csaíkhogy a mi óra­bérünk igen magas és lát­juk, tudjuk, hogy szénlapáto. lásra van elég cseHengő ssz udvaÄ>n.’, A takarékossági vállalásra történő felszólítás varázsszó­ként hatott. Megoldatta a nyelveket és a szavakból ki­tűnt nem a munkások, vagy a brigádok passzivitása az, amely a párt- és kormány- határozat üzemen belüli mii. Uókat hozható megvalósítá­sát késlelteti. A munkás, a brigád nőm vállal csak azért is. Ha lenne, nem pocsékol­ná eí az alátéteket, a ös­szegeket, feleslegesen nem reszelné az ékanyagot. A fú­rót sem törné el a lágy to­jpirflnywiifrtfMi és ha » kényszerülne, nem barkácsol­na, hasznos szakértelmét nem kótyavetyélné el szén lapáto­lásra. A munkás a takarékosság­ra intő intézkedésekkel egyetért A feltételekkel, a szervezetlen alkatrész- és anyagellátással, az emberi és gépi kapacitás rossz irányú hasznosításával nem át egyet, nem is érthet, ennek megváltoztatásától teszi füg­gővé takarékossági vállalását. A ventillátorral példázva; a rossz elszívóberendezéstől csak a műhely levegője szennyezett, de a sok felírt és teljesítetlenül maradt ké­réstől, figyelmen kívül ha­gyott javaslattól az üzemi légkör rossz, vagy ha még nem, eiőbb-utóbb azzá válik. Sceas Ssaäü ípsa, Közgazdasági rendezvények Nyíregyházán Május 7. és a, között narfc ponta egy-egy előadást rem» dez különböző közgazdaságé témákban a Magyar Közgáz dasági Társaság megyei tí— nöksége. Kétnapos látogatás­ra érkezik a megyébe dr. Km Pál, a Magyar Nemzett Banfe mezőgazdasági hitelfőosztá-» lyának vezetője, aki 7-én, IS órakor a MTESZ Víz utcai előadótermében Hitelpolitikai irányelvek érvényesülése a mezőgazdasági nagyüzemek^ ben címmel tart előadást. Lá- togatása során felkeresi a tM szabercelj és csengeti term®» lőszövetkezetaket is. Damian Ondó Mane köte gazdász Egyenlítői Guinea szakembere háromnapos sza­bolcsi látogatásra érkezik május 7-én. Két előadást tart Nyíregyházán. Május 8-áa az MNB-ben Hazám, Egyen­lítői Guinea dmmeá, május 9-én a MÉSZÖV etöadóter- mében Egyenlítői Afrika or­szágainak gazdasági helyzet« és osztályszerkezete, a neokoJ kvmalizmus megnyilvánulása formái fesz előadásának; eő4 Megbecsülés O KSválő társadalmi rmas- káért kitüntetett dolgozók­kal beszélgettem a napok­ban, s feltűnt, hogy milyen, sokszor került szóba a meg­becsülés szó. Nerr ar-j ml beszéltek a társadalma munkát szervezők, hogy <«, népfront, a tanácsok, fez üzemek becsüljék meg a társadalmi munkát végső­ket — ez általában így is van. Inkább arról: a társa­dalmi munkával készített parkot, létesítményeket, ar, elültetett fákat, virágokat*1 mások is védjék, becsüljék' — olyanok, akik magúk; f esetleg nem vettek részt <ar.* akcióban. Tavaly csaknem 150 anl-, Hó forintot jelentett Sza- bolcs-Szafenárban ez, a munka, és településszégnté- / si akció mellett olyan szép? létesítmények is elkészüli tek a segítő kerek nyomású, mint Kislétán a kézilabdk- pálya, MHSZ-lőtér, Fan^o- ; la község így kaphatott Jha- marabb gázcseretelepet, Nagy cserkeszen így segítet., ték a cigánytelep feisssámo lását. Kisvárdán sok egyéb./, mellett a várfürdőt szépí-J tették és szökőfcútra is fu­totta az ötletek és a .segítő./ kész társadalmi munka ^ nyomán. Ratemaaoss készült ét az ifjúsági faáz, í Tiszalökön pescSg az óvoriaá bővítésére és fdújffcására' rsoportiosílották a táasedaií-- mi erőket. Tavaly mésr-megyéfelKisélrá csaknem jranden l^neása- átlagosan 300 tatarí értékű elvégzett jússadBÉmfciraKJjsa jutott, KÜK» oetei *násis;J| látszik, a mcezgaSaen tewsshbJI ftáytaíódfc 1975-bae. csafe-jffi nem roiodeB vähspüäeeQrsteS konkrét fervefefcei rendel- kezűi, tadják, hcSL,,s ’í«®s«2c.® oél énetekébe» kfeédgSiffl szervezett j| társadataú mmfeM -=»áep- § mészetesem ® -itefepMssaafe-- j| pfbés meöett 1 Fomas » #5 -axemmÜH, hogy sreiKffijtooli, anyagok, j hiánya, esetleg sy, VányAdé szakember íawoBete sei akadályozna a aegí­tőteéssz csoportok muíúsijáfe Ha hoKzáteSBZüfc, hogy I csak az ekmilt esztendőben ? több, mint ezer közérdekű | javadat valósulhatott meg | társadalma munka segítse- * gével. és több, mint 60 míl-i Hó forintot fordíthattunk/ megyénkben a fejlesztési tervekben nem szereplő új t feladatok megvalósítására * — máris jó programot je. , leshetünk. Ezért érdemes i dolgozni, s megbecsütaí 5 ; aasokat, aitóte az első hívó szóra tmaokäfeog látnak, » közért. h. s. :

Next

/
Thumbnails
Contents