Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

4 A tömegvonzás bizonyítéka: A dagály Macedóniai Nagy Sándor ókori görög hadvezér hajó­hadával furcsa kaland esett meg. Indiai hadjárata során az Indus folyó torkolatának vidékén a hirtelen beállott apály miatt valamennyi ha­jója zátonyra futott. Legna­gyobb meglepetésére még ugyanazon a napon szörnyű robaj és dübörgés közepette visszatért az ár és könnye­dén leemelte a hajókat a zátonyról. A mai Hollandia alacsony fekvésű marschföldjein már az időszámítás előtti III. év­században építettek a lako­sok méteres magaslatokat, ún. wurteket, ahová a fe­nyegető vihardagályok elől településeiket áthelyezték. A dagály és apály jelentő­ségét tehát régóta ismeri az emberiség, de az egymást szabályosan követő hullámok magyarázatát csak a tömeg­vonzás törvényének felfede­zése után ismerhette meg. Newton a nagy angol fi­zikus 1666-ban ismerte fel, hogy két test tömege mindig kölcsönösen vonzza egymást. Ez a természeti törvény nemcsak minden földi test­re vonatkozik, hahem álap- törvénye az egész világegye­temnek. Felfedi az égitestek mozgásának, a köztük ható erőknek a titkát és egyebek mellett, megmagyarázza a dagály és az apály keletke­zését is. A Föld és a Hold kölcsönösen hatalmas, 20 trillió kilopondnyi erővel vonzza egymást. A Föld von­zása tartja pályáján a Hol­dat. A dagály és az apály hat óránkénti váltakozását, a tenger járást viszont a Hold vonzása hozza létre Földün­kön. A Föld Hold felőli oldalán, a Hold vonzása dagályhullá­mot kelt. Ugyanakkor a Föld és a Hold közös keringése következtében a centrifugá­lis erő a Földnek a Holddal ellentétes oldalán is felduz- zasztja a vizet. A két da­gályhullám — mivel a Föld tengelye körül Ny—K-i irányban forog — mintegy 800 km/óra sebességgel ke­letről nyugatra körbejár a világtengeren. Ennek meg­felelően ugyanazon a ten­gerparton naponta kétszer vah dagály és kétszer apály. A folyók tölcsértorkola­taiba épített kikötők dokk­jai a dagály ésszerű kihasz­nálásával működnek. A londoni kikötő például mint­egy 70 km-re van a Themze , torkolatától, de dagály ide­jén nagy tengeri hajók is fel tudnak hatolni a dokkokba. A nagy kiterjedésű dokk- rendszert apály idején le­zárják, hógy a magas vízál­lást biztosítani tudják és csak a dagály érkezésekor nyitják ki ismét. Ez a kikö­tő forgalmában a tenger já- ráshoz alkalmazkodó szaka- szósságot jelertt. A mai energiainséges idők­ben az árapály-erőművek — bár építésük rendkívül költ­séges —, a Föld energia- gondjaiiiak megoldásában távlati lehetőségnek tekint­hetők. Franciaországban 1967. óta működik egy ilyen erőmű, a St. Malói öbölbe törcsértorkolattal ömlő kis Ráncé folvócskán. Dagály­kor a tölcsértorkolatban a vízszint 13 méterrel emelke­dik. A dagály tetőzésekor 6 zsilipkapuval elvágják a be­került vizet a süllyedő víz­szintű óceántól. Apálykor 21 turbinán keresztül zuhan a víz az óceánba és közben elektromos energiát ter­mel. Ha a dagály viharral pá­rosul, vagy a Holddal egy- időben a Nap is maximális hatást gyakorol a dagályra, szökőár, vihárdagály kelet­kezik. Különösen veszélyes ez Hollandiában, ahol az ország területének mintegy egyharmada a tenger szint­jénél alacsonyabban fekszik. A vihardagályok;, szinté min­den évszázadban szörnyű ka­tasztrófákat okozták ebben a kis országban, 1421-ben 71 falut és 100 Ó00 embert, 1574-ben 400 000 embert pusztított el a vihardagály. 1775, 1808, 1894, 1916 mind Hasonló katasztrófák esz­tendői voltak. 1953. február 1-én az Ignác-napi viharda­gály 62 helyen szakította el a fából, kőből és betonból épített hatalmas gátakat, a víz 90 falut öntött el, 1795 ember vesztette életét és 60 000 ember vált hajlékta­lanná. De a hollandok nem adják fel a harcot. Még az állam címerében is ez a francia nyelvű felirat olvas­ható; Je maintiendrai — fennmaradok. Folyékony puskapor A kaliforniai Pulsepower Systems munkatársai főivé, kony puskaport állítottak elő. Az ágyú robbanóterébe be­juttatott folyadék a gépko­csiknál használt egyszerű gyertya segítségével feirob. bántható. A folyékony pus­kapor előnye, hogy a löve­dék pontosabban irányítható, mint a hagyományos robba­nóanyagok felhasználásával. Hajlítható fényszórói: Egy nyugatnémet cég mozgatható fényvezetőkkel felszerelt fényforrást állított elő fényképészek számára mikro- és makrofelvételek- hez. A rugalmas fényveze­tőket a tulajdonképpeni fényforráshoz csatlakoztatják és minden oldalra mozgatha­tók, hogy a tárgyat külön­féle irányokból intenzív meg_ világítás alá helyezzék. Min­den fényvezető fémszál aggal rögzített 2300 fényvezető rost- fcötegből áÍL Kísérleti karambolbábu A világítás szabályozása Az elektromos feszültség szabályozói lehetővé teszik, hogy szükség esetén csök­kentsék a szoba világítását. Dániában már kereskedelmi forgalomba is kerültek olyan szabályozók, amelyeket kö­zönséges villanylámpákba szerelnek. Egy könnyed le­gyintésre megváltozik a lámpa fényereje. A szabá­lyozó fészkébe hatszáz wat­tos lámpa is becsavarható TÖBB, MINT JÁTÉK. A mechanikus távirányítású gyermekjátékok igen elterjedtek és ma már nem is drágák. Természetesen a velük szemben támasztott követelmények sem magasak. Egészen más a helyzet az olyan táv­irányítási móddal, amikor nincs vezetékes kapcsolat a kicsinyített jármű és annak irá­nyítója között, hanem rádió adó-vevő beren­dezés segítségével kell megoldani a „paran­csok” továbbítását. Az ilyen készülék már ter­mészetesen nem olcsó és nem is kifejezetten gyermekjáték. Francis Bertrand angol fogorvos állítólag magyará­zatot talált arra, hogy Lud­wig van Beethoven mikép­pen hallotta a zenét idősebb korában, teljes süketsége el­lenére. Bertrand a nemzet­közi fogászszövetség londoni értekezletén, 55 ország kül­dötteinek jelenlétében azt ál. Utotta, hogy Beethoven a fogain keresztül hallhatott. Állítólag Thomas Edison amerikai feltaláló is — aki ugyancsak teljesen, síiket volt, — valamilyen trükk se­gítségével a fogain keresztül fogta fel az akusztikai jelen­ségeket. Bertrand a következő pél­dát idézte: két ember beleha­rap Ugyanabba a fadarabba és befogja a fülét. Az egyik morog valamit és a másik azt megérti. „Amikor Beethoven egyre nehezebben hallott, rá_ szögezett egy fadarabot a gorájára és hallotta a zongorán játszott zenét, ha a fadarabot foga közé fogta” — mondta az angol fogorvos. Edison gramofontűt erősített a foga közé és azzal tapogatta te a fonográffelvételt. Bertrand állítása szerint az Egyesült Államokban a szá­zadfordulóban ismertek egy „ den tophon ”- n ak nevezett instrumentumot. Aki egyik végét a foga közé vette, hal­lotta amit a másik végén egy tölcsérbe beleszóltak. Bert­rand felszólította a tudóso­kat: foglalkozzanak alapo. sabban ezzel a jelenséggel. Lehetséges lenne ugyanis a nagyothallók és süketek szá­mára apró felvevőkészüléke­ket szerkeszteni, amelyet hídszerűén a fogakra erősít­hetnének. Ókori kondenzátor? Repülőgép- és hajőmodellek távirányítása céljára a képen látható ..mindentudó” beren­dezést gyártja egy osztrák cég. A „Vienaprop” nevű készülék akár három-, akar hatcsatornás adóval kaphatói A jókora antennával ellátott adót stabil fémházacskába építették be a gyár­tók. Működtetéséhez három lapos zseblámpa- elem szükséges, amelyek kb. 15 óra üzemidőt biztosítanák. A modellbe beépített vevőberen­dezésnek három kormányszerkezet számára van szervoerősítő je (a hatcsatornás váltogat­nál még további három művelet irányítására van lehetőségi Iraki ásatások során isme­retlen célra használható, kez­detleges villamos kondenzá­tor került napvilágra. A bagdadi múzeumban őriznek egy 15 cm magas agyagvázát, a vázában aszfalt burkolatban 26 mm átmérőjű rézcsövet süllyesztettek be 9 cm mélyen. A csőből vékony oxidált vasrúd nyúlik ki. amelynek végén 1 / cm-es ólotnbürkolát van. Á régé­szeti leletet a Khujut Rabush. ásatások során hozták fel- szíhre, König, német régész aprólékos leírást ad róla a Rudolf Rohrer kiadó 1940-ben megjelent „Kilenc évet töl­töttem Irakban” c. könyvé­ben. Egyetlen olyan régészeti mű nem áll rendelkezésünk^ re, amely magyarázatot adna ennék az érdékés tárgynak a használatáról, amely 18 év- saáaaddal megelőzte a tey­deni palack feltalálását. Tu­lajdonképpen kategorikusan nem is jelenthetjük ki, hogy valóban kondenzátorról van szó, hiszen sem a rézhenger­ben levő oldatot, sem a fel­tételezett kondenzátor hasz­nálatát nem ismerjük. Arról sincs tudomásunk, hogyan töltötték fel a kondenzátort annak Idején. Legfeljebb azt tételezhetjük fel, hogy gyó­gyításra vagy a különböző varázslatok alkalmazásával került használásra. Lehetséges, hogy a rézhen­gerbe illesztett fémrúd segít­ségével a varázslónak sike­rült látványos szikrázást elő­idéznie. Lehetséges, hogy ennek a „mutatványnak” gyógyító célja volt (afféle kezdetleges elektrosokk-keze- lés), de minden bizonnyal hozzájárult a varázsló hírne. vének növeléséhez. És talán ebben rejlik Aladin csoda­lámpájának eredete is. Bélyeg­gyűjtőknek TÉVEDÉSBŐL MILLIÓK Gondos ellenőrzés ellenére is előfordul, hogy a bélyegek készítése során keletkező hi­bás példányok, távnyomótok forgalomba kerülnek. Az USA-bán századunk elején több kiadásnál megtörtént, hogy a feliratot tartalmazó keret kinyomtatása után egy- egy bélyegivét véletlenül megfordítottak, mielőtt a más színben készülő rész nyomása céljából újból gép­be helyezték. Ennek követ­keztében a bélyegeken egy­máshoz viszonyítva fordított a kéret és a középrész. Né­hány ilyen tévnydrhatot Svájcban most 20—30 ezer frankos kikiáltási áron bo­csátanak árverésre. Közülük az 1918. évi repülősorozat 24 centes értéke világritkaság­nak számít, ezért közel egy­millió forintot kérnek. Nagy kincs az egyetlen ilyen magyar tévnyomat is, az 1923-ban feltalált ún. fordított Ma­donna. Összesen nyolcvan darab került forgalomba, amiből Hamburgban 400* márkás áron kínálnak egy használatlan példányt, míg lebélyegzetten Zürichben as amerikai tévny orrotokkal együtt árverezik a magyar ritkaságot. A hazai árjegy­zék 40 ezer forintra értéket 11 a fordított Madonnái. BETÖRÖK A VATIKANS Alt A fi lateli sta ______ fékének még a pápái udvar» tartás tagjai sem tudnak Bé­len állni A páncélterme!* rejtjeles zárait ismerő baft alkalmazott mintegy 70 mii» lió líra értékű bélyegéi, tat lajdonftott el, de nem hagy­ták a kasszában a 10 müttf líra összegű bankjegyet Sen», A betörők a nyári időszaka! használták fel tettük elköve­tésére, amikor az őrség Ki­mét a pápa nyaralójának vé­delmére rendelik ki. A ny»-; mozás során sikerült a> zsákmányolt értékeket «tns» szaszerezni. A BéLYEGABRAR DOKTORA Josef Bendert nemiig) avatta doktorrá a bonod egyetem. Bender, aki as NSZK postaügyi miniszté­riumában dolgozik, doktort értekezését a bélyegképék fejlődéséről állította össze. A bélyegábrákat az első kiad­ványtól, az 1840-ben megje­lent angol bélyegtől a mai napig vizsgálja ez a tanul­mány, mégpedig postai, tör­ténelmi, művészi és fi laté- lista szempontból is. Bender nem csak elméletben kivá­ló ismerője a bélyegrajzok­nak, hanem esetéhként maga is tervez bélyegeket, főleg külföldi államok részére. Legsikerültebb alkotása az 1966. évi Európa-kiadás raj­za, amelyet 18 ország jelen­tetett meg. A doktori érteke­zés 700 gépelt oldalt tölt meg, valószínű, hogy ez az egyedülálló mű rövidesen nyomtatásban is napvilágot lát. ÚJDONSÁGOK A Szovjetunió 6 kopek névértékű, nagyon szép kivi­telű bélyeggel emlékezett meg hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójáról. Az új érték a Parlamentet és a Szabadság-szobrot ábrázolja. — Egyszerű és kifejező mó­don, szögesdróton túltekintő emberi szem fényképével vi­lágít rá a holland posta új bélyege az ország felszaba­dulásának jelentőségére — Kuba hétértékű sorozata a kozmosz jövőjét, az évtize­dek múlva más égitesteket is használó embert Léonov űrhajós festményei alapján mutatja be. — Tengeri men­tők hősies munkáját köszön­ti a finn posta a tengeri se­gélyszolgálat nemzetközi konferenciája alkalmából. immmMsmmmzmmm ' ’ h ^ ^ ' 1 " "■ A nagy autógyárak kutatói goik szándékos összeütközést hajtanak végre annak vizsgálata céljából, hogy milyen erőha. tások érhetik a gépkocsit és a benne ülőiket. Az embereket ter­mészetesen kísérleti bábuk helyettesítik az autóban, amelye­ket sok érzékelő elemmel látnak él. A vizsgálatok tapasztala­tait azután felhasználják az. új konstrukcióik kialakításánál, a biztonsági berendezések megtervezésé né!. A Ford gyár kutatói a kísérleti bábuk arcát minden egyes balesetkísérlet után kicserélik. Az új arcmaszk belső oldalát, villamos vezető festékkel vonják be. Ugyanilyen festékkel ván bevonva a maszk mögötti fej is (a kettőt levegőréteg vá­lasztja el egymástól), így az összeütközés során az arcot ért minden egyes ütődés, benyotnódás kapcsolatot hoz létre a két vezető rétég 'kötött; ami jeladást eréHáíéfiyez.'’Égy külön e célra való készülék jegyzi fel a „fájdalmai” és regisztrálja a fejsérüléseket. Beethoven a fogain keresztül hallotta a zenét?

Next

/
Thumbnails
Contents