Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-30 / 125. szám
RELET-MAuYAROR3ZA3 1975. május 30. 2 i Gáspár Sándor választási beszéde (Folytatás az 1. oldalról) kát. Sok múlik azon, s/ámí- tanak-e munkájukra, szak- ludasukra, véleményükre, érdemes-e művelődniük, tehetségükhöz, tudásukhoz mérten a legtöbbet nyújtaniuk a nagyobb közösségnek, a társadalomnak. A munkások számára az teszi leginkább kézzelfoghatóvá, hogy a hatalom részesei, valóságosan részt vesznek az üzemi döntések meghozatalában. Az üzemi demokratikus fórumok működésében azonban ma még gyakoriak a a problémák, sok benne a formális elem. A demokratizmus kiszélesítésével kapcsolatban a legtöbb tennivalónk az igények felkeltése, a valóságos érdekek felismertetése terén van. A gazdasági vezetőket saját tapasztalataik győzhetik meg a leginkább arról, hogy a fontosabb kérdésekben éppen az a jó döntés, g helyes határozat legfőbb biztosítéka, ha a dolgozók aktivitására. kezdeményező készségére, meggyőződésből fakadó egyetértésére épül. Ugyanakkor elő kell segítenünk azt is, hogy egyre több dolgozó ismerje fel saját szerepét, jogait és kötelezettségeit a demokrácia érvényesülésében. A munkahelyi demokratizmus szervezeti keretei mind erre alkalmat teremtenek, sőt — hangsúlyozta Gáspár Sándor — többre adnak lehetőséget, mint amit ebből jelenleg hasznosítani tudunk. — Törvényeink a dolgozó emberek jogainak képviseleCsütörtökön választási nagygyűlést tartottak Debrecenben. a . Magyar Gördülő- csapágy .Művekben. Az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos. .Tgnácsán^lj,. elnöke, SikuJa György, Hajdú-Bihar megyei partid- ' zottság első titkára és dr. Választási nagygyűlés volt csütörtökön a salgótarjáni József Attila Művelődési Közoontban. a város ipari üzemei, vállalati, intézményei és valamennyi lakókörzete képviselőinek részvételével. A nagygyűlésen részi vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző ' Bizottságának elnöke, továbbá dr. Boros Sándor és tét — nagyon fontos kérdésekben — a szakszervezeti választott testületekre ruházták. Ezt a tevékenységet a szákszervezetek eg.vre magasabb szinten látják el és munkájuk további tökéletesítésére törekszenek. E tevékenység nemcsak a szak- szervezeti. munka törvényes formáját jelenik nem Is egyszerűen azt a törvényes jogot, amellyel vagy élnek vagy nem. Ezek a szakszervezeti jogok a dolgozók jogai. A szakszervezeti testületeknek éppen ezért nem csak lehetőségük, de kötelességük is élni a jogokkal, men ha ezt elmulasztják, a dolgozókat fosztják meg annak lehetőségétől, hogy érvényesítsék szocialista törvényeinkben lefektetett széles körű jogaikat. Az állami és a gazdasági vezetőktől ilyen körülmények között még inkább meg kell követelni a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását és ezért helyes az is, ha a pártszervezetek még következetesebben kérik számon a szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól a kötelességük megalkuvás nélküli teljesítését. — A demokráciáról szólva — emelte ki a szónok — hangsúlyozni kell, hogy a munkásosztály hatalma nem szervek vagy intézmények hatalma. Ezért a munkahelyi demokrácia érvényesülésében is kifejezésre kell jutnia, hogy a nép hatalmáról van szó: arról, hogy együtt kell terveznünk, együtt kell cselekednünk: arról, hogy a mi rendszerünktől és pártunktól idegen az, hogy ne vegye fiAmbrus István, a megyei tanács elnöke. A nagygyűlést. — amelyen több ezer választópolgár vett részt —..dr. Postás Sándor, a debreceni városi pártbizottság- : efsö.. tijkjija nyitotta meg^ . rrfájcT V.Kaítgf. Gvula, "Hajjcra-feitifh" ríiegye .4. számú választók érül étének1 '"képviselőjelölt je mondott beszédet. Matuz József, a Nógrád megyei . pártbizottság titkárai, Hoffer István, a megyei tanács' elnöke és Marczinek István, a megyei népfrontbizottság titkára. A megjelenteket Szabó Fe. reric, a városi népfrontbizottság titkára köszöntötte, majd . Brutyó János, Salgótarján országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet, A gyelembe azoknak az Igényeit és vagyait, akiket képvisel, akiket vehetnie kell. — Mindahhoz — hangsúlyozta ezután Gáspár Sándor —, hogy a szakszervezete^ a feladataikat hatékonyan ellássák, megvannak és állandóan javulnak a lehetőségeik, feltételeik. Pártunk ugyap a szocialista társadalom építésének előrehaladásával egyre fokozottabban támaszkodik a szakszervezetekre és mind többet vár tőlük hivatásuk teljesítésében, a társadalom fejlődése érdekében. — A szakszervezeti mozgalom nemcsak közvetíti a dolgozók észrevételeit, jelzéseit a párt politikájának végrehajtásáról, de cselekvő módon részt is vesz e politika egészének és részleteinek kialakításában, végrehajtásában. A szakszervezetek eredményes tevékenysége — mindennapi és távlati értelemben egyaránt — a szocialista társadalom építésének, a munkáshatalom erősítésének fontos feltétele. A szónok végül arról szólott, hogy munkánkhoz, forradalmi harcunkhoz kedvezően alakulnak a nemzetközi feltételek, s ehhez, mint mondotta, mi is hozzájárultunk, többek között szocialista épitömunkánk eredményeivel. A nagygyűlésen az első választók nevében felszólalt Udvardi Erika gimnazista. Cserháti Pál, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet elnöke és Tóth Jenő, a Csepel Autógvár alkatrész- gyáregységének géplakatosa. Ezt követően felszólalt Balogh Antal, a csapágyművek munkatársa, dr. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, az Elnöki Tanács tagja, Hersku Jánóswé. a' B u (lapos ti--'Irin om- , X -. r vese A A i*)f kötöttárirgTcir nebréeopv gya-' m ; iának munkása- és' Nabrádió Andrásné magánkisiparos. nagygyűlésen felszólalt Sípos József, a Ganz-MÁVAG mát- ranováki híd- és darugyáregységének előrajzolója, Pförtner Zsuzsa, a Salgótarjáni öblösüveggyár finom-« csiszolója, dr. Tuba Gábor, a salgótarjáni Madzsar József kórház gyermekorvosa és Surányi Sándorné, a BRG munkása, a városi és megyei tanács tagja. Kubai változások \ 2. A kongresszus éve A forradalmi Kuba népe a győzelem után is sokáig harc- ■ ban állt. Az elsó Időkben egyaránt fenyegette a belső és a külső ellenség, majd hosszú időn keresztül a kívülről jövő veszély miatt kellett készenlétben állnia. Az Egyesüli Államok földrajzi közelsége növelte az imperializmus természetéből fakadó veszélyt. a latin-amerikai országok nagy többségének ellenséges politikája sem kedvezett a konszolidációnak. A hetvenes években azonban megváltozott a helyzet. A nemzetközi viszo- nvok javulása, az országépítés politikai, társadalmi gazdasági nehézségek csökkenése, az elkövetett Hibák fölismerése és megszüntetése erősítette a forradalomnak és vezető erejének a Kubai Kommunista Pártnak a pozícióit. Ilyen körülmények között kerülhetett sor arra. hogy Kuba vezetői megtegyék az előkészületeket az állam és a társadalom intézményesítésére. Ennek egyik szembeötlő jele, hogy elhatározták: az idén megtartják a párt első kongresszusát. A kommunisták és az egész társadalom szempontjából rendkívüli jelentőségű esemény indokolja, hogy — a forradalom győzelme után kialakult szokásoknak megfelelően — az 1075. esztendőt „az első kongresszus éve” névre keresztelték. A pártkongresszus pontos idejéről még nem döntöttek, de minden valószínűség szerint az év végén kerül sorra. Bias Koca. a Kubai Kommunista Párt titkárságának tagja a magyar újságíróküldöttség látogatása alkalmával személyesen tájékoztatott bennünket a kubai társadalom új intézményeinek megteremtéséről, illetve az ezzel kapcsolatos előkészületekről. B ias Ruca elmondotta, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság nemrég adta át az i lkot mány tervezet szövegét Fidel Castrónak. hogy a járt vezető szervei és a kormány tagjai megvitassák. Az alkotmány-előkészítés éppen a napokban lépett új szakaszba: április 10-én meg1 kezdődött az országos népi vita. Ennek befejeztével, szeptemberben összesítik a nyilvános vita eredményeit és a pártszervezetek észrevételeit, az év végén pedig a pártkongresszus vitatja meg a tervezetet. Ha ez a fórum jóváhagyja, népszavazást tartanak, és a lakosság igenlő véleménye esetén törvénybe iktatják Kuba új, szocialista alkotmányát. Az új alkotmány összegezi a szocialista rendszer gazdasági és politikai alapjait, az eddig elért vívmányokat, rögzíti a dolgozók jogait és kötelességeit. Figyelembe veszi a faji megkülönböztetés felszámolását, a jogi és szociális egyenlőtlenség megszűnését. A szocialista intézmények megteremtése keretében kerül majd sor jövőre a választásokra. Tulajdonképpen már ezeknek az előkészületei is megkezdődtek: a műit év közepén a Havanna közelében tévő Matanzas tartományban — kísérleti jelleggel, de az egész országra gondolva — létrehozták a tanácsokat, amelyeket Kubában néphatalomnak neveznek. Következik: A NEPHATALOM ELSŐ TAPASZTALATAI. A vajdasági fővárosban a nagykállói kultúr csoport. Katowice főutcája—balról a Szilézia szállóval. Hatnapos vendégszereplésre kapott • , meghívást a nagykállói Kállai kettős nép- láncegyuttes a felsö-sziiéziai nagy ipari és liültűrközpontba. Katowicébe. A városnak húsz évvel korábban még csak 70 ezer lakója volt, ma 300 ezer lelket számlál. Öt főiskoláján a fiatalok ezrei tanulnak, élénk tudományos munka, valamint kulturális és sportélet folyik a városban. Szinte egyedülálló az a kultür- és sportpark, amely 600 ezer hektáros területen feleszik Katowice szívében. Itt található többek között a 93 ezer nézőt befogadó stadion, valamint nagy tavak és kulturális létesítmények. Az ünnepség egyik sportcsarnok. színhelye: a „Millióknak örömteli szórakozása” — írja május 16-1 számában a Trybuna Robot- nicza című katowicei vajdasági lap. Ebben a cikkben arról tájékoztatja olvasóit az újság, hogy a lap tízéves jubileuma alkalmából — amelyet 24-én és 25-én rendeznek — milyen hazai és külföldi- együttesek szórakoztatják a városlakókat. A .leglátványosabb fellépésre a sport- csarnokban kerül sor, ahol 7 ezer néző előtt a legnépszerűbb hazai beategyütte- sek, táncdalénekesek mellett a meghívott, szocialista országokból érkezett művészek is fellépnek. A Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Bulgáriából és Magyarországról könnyűzenei, esztrád- és néptáncegyüttesek kaptak meghívást. Hazánkat a nagykállói néptáncegyüttes képviselte. A huszonnyolc tagú tánckar és 7 fős zenekar a sportcsarnokban szabolcs-szatmári néptáncokat mutatott be nagy sikerrel. Egy alkalommal a kultúr, és sportparkban nagy számú nézősereg előtt mintegy 50 perces önálló műsorral is szerepeltek. Elek Emil A kallói táncosok fellépés közben a sportcsarnokban.
