Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-30 / 125. szám
Í975. májas SW. JceraT*5frÄ.i^ARöRszAo fl párt paUtikája: A BURZSOÁZIA és mindenféle antimarxista irányzat ideológusai azzal rágalmazzák a szocialista országok kommunistáit, hogy „pártpolitikát” folytatnak. Szótárukban ez azt jelenti, hogy a kommunisták csupán saját érdekeiket képviselik, a munkásosztállyal, a tömegekkel szemben politizálnak. Hogyan is állunk a valóságban ezzel a pártpolitikával? A párt politikája tudatosan vállalt, nyíltan hirdetett, következetesen érvényesített osztálypolitika. Kétféle értelemben is. Egyrészt a társadalom osztályviszonyaira épül, a társadalmi jelenségeket, törekvéseket osztály- tagozódás alapján vizsgálja, rugóikat, ellentmondásaikat osztályérdekek megnyilvánulásai, ban keresi, megoldásuknál is azokból indul ki, osztálycélokat követ. Ez az osztályszemlélet a marxizmus-leninizmus alapvető, a gyakorlat által - mindig igazolt felfogása. Másrészt ez nem valamiféle osztályok feletti, különálló, minden osztálynak „igazságot osztó” politikát jelent: a párt egy osztály, a munkás- osztály álláspontjáról ítéli meg a mindenkori helyzetet, és a munkásosztály alapvető érdekeit, történelmi törekvéseit figyelembe véve jelöli ki a tennivalókat. A párt ennek az osztálynak a része: neki tartozik felelősséggel po. litikájáért. Kommunista párt nem folytathat külön, öncélú „pártpolitikát”: rendkívül súlyos hibákhoz vezethet, ha egy párt megkísérel az osztálytól független „pártérdekeket” érvényesíteni. A párt a munkásosztály politikáját fogalmazza meg, fejezi ki, képviseli és váltja valóra. A MUNKÁSOSZTÁLY objektív helyzete teszi vezető erővé a szocializmusban, hiszen munkája, társadalmi státusa a történelmi haladást képviselő nagyüzemhez, a fejlettebb szocialista tulajdonformához kapcsolódik, s ennek folytán ma is a legszervezettebb, legön- tudatosabb osztály. Ha a kapitalizmusban következetes forradalmiságának egyik kritériuma az volt, hogy „csak láncait veszítheti”, ma azért is forradalmi vezető erő, mert van már veszíteni valója: a nép javára kivívott hatalma, magasabb életszínvonala, új kultúrája, szocialista hazája, a nemzetközi szocializmus elért pozíciói. A vezető szerep értelemszerűen magában foglalja a szövetségi politikát is. Hiszen vezető osztálypolitika csak az lehet, akinek van kit vezetnie, akinek szövetségesei vannak. Nem az alá- és fölérendeltség viszonya fűzi össze a munkásosztályt szövetségeivel, nem parancsnokló, hanem a társadalmi fejlődést meghatározó erő a munkás- osztály! Mégpedig azon az alapon, hogy távlati céljai azonosak minden dolgozó osztály és réteg perspektivikus érdekeivel. Ami a dolgozó parasztságot illeti, benne a felszabadulásért és a felemelkedésért, a közös ellenség ellen vívott harc során érlelődtek meg a társadalmi célokat megfogalmazni tudó és ezért irányító munkásosztály törekvései. Ugyanilyen elvi alapokon erősíti szövetségét a munkásosztály az értelmiséggel is, amelynek nélkülözhetetlen és egyre nagyobb szerepe van a szocializmus építésében, s amely többségében ma már a munkásság és a parasztság saját értelmisége, közeli-távlati érdekeinél fogva a munkáshatalomhoz kötődik, zöme eszmeileg is Szocialista irányban fejlődik. E szövetségi politika érvényesül minden más réteg irányában. A NEMZETI EGYSÉG megszilárdulásának objektív alapjai vannak. A nagy társadalmi változások, a létfeltételek átalakulása, a kollektivizálás, a tudományos-technikai haladás az alapvető érdekek közeledése, a szocialista tudat fejlődése csökkentette az osztálykülönbségeket. Ezen az egységen belül azonban (mint minden egységen belül) ellentmondások, érdekellentétek is léteznek: a különböző népgazdasági ágazatok, vállalatok dolgozói között, az országos és helyi érdekek között, a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésében, az ár-, bér- és piaci viszonyokban stb. A párt politikája csak akkor érvényesülhet mozgósító erővel, ha ezeket reálisan figyelembe veszi, és az ellentmondások folytonos feloldásán keresztül halad előre. A FEJLETT SZOCIALIZMUS megteremtése ily módon nemzeti program is — a párt politikája egyben nemzeti politika is. És éppen azért az, mert osztálypolitika — egy olyan osztályé, amely saját felemelkedését csak valamennyi dolgozó osztály, réteg, az egész nemzet felemelkedésével együtt érheti eL L. Gy. Intézkedések a vidék orvosellátottságának javítására A vidéki orvosellátás helyzetéről tárgyalt a napokban a Minisztertanács. Mint a kormány elé terjesztett jelentésből kitűnik, csaknem két és félszer annyi orvce dolgozik az országban, mint 15 évvel ezelőtt, ennék ellenére több, mint 2300 orvosi munkahely betöltetlen. A szakemberek hangsúlyozták: az, hogy az üres orvosi állások aránya vidéken nagyobb, mint a fővárosban vagy más, orvosegyetemmel rendelkező városokban, korántsem jelenti, hogy több ezer orvost kellene a községekbe irányítani. Jelenleg több, mint 4000 körzeti orvos dolgozik a falvakban, és az országban mindössze 230 körzeti orvosi állás üres. A minisztérium vezetői ezért úgy döntöttek: számiba veszik', melyek azok az üres állások, amelyekre feltétlenül szükség van és melyek azok, amelyeket esetleg meg is lehet szüntetni. A kormány ülésén az is szóba került, hogy az eddigieknél nagyobb arányban kell biztosítani a munkás és paraszt származású fiatalok felvételét az orvosegyetemekre. Két nagyközség és tíz község országgyűlési képviselőjének jelölték a választók Szabó Bélát, a demecseri Kossuth Tsz elnökét. A mezőgazdaságban dolgozóknak talán nem is kellene bemutatni az új jelöltet, hiszen fiatal kora ellenére — ebben az évben tölti be a 36. évét — már „öreg” szakembernek számít, aki munkáját nem foglalkozásnak tekinti, hanem hivatásnak és hobbynak, olyan életpályának, amelyet eredményesen csak nagy szeretettel lehet végigdolgozni. A föld szeretetét nem iskolapadban tanulta: már gyerekkorában szükség volt az ő munkájára is. Korán özvegyen maradt édesanyja segítségre szorult és mire Béla 9—10 éves osztálytársai felébredtek, ő már elláta a ház körüli teendőket. Sokáig kényszerből fogott kapát és kaszát, hisz ő is szeretett volna játszani, később azonban a munkában is megtalálta örömét. Továbbtanulását már ez határozta meg: mezőgazdasá. gi technikumba jelentkezett, majd ennek elvégzése után Nyírtassi Állami Gazdasár mezőgazdász-gyakornoka lett A gyakornoki idő lejárta után rövid ideig beosztott ag- rcmómus volt, szorgalma hozzáértése nyomán azonban hamarosan a kertészeti üzemág vezetője lett. Közben a tanulásról sem feledkezett meg: elvégezte a felsőfokú mezőgazdasági technikumot. Szorgalmának, hozzáértésé6-os számú választókerület Szabó Béla nek nagy szerepe volt abban, hogy az állami gazdaság árbevételének legjelentősebb részét a kertészet adta. Szakmai tudásán kívül emberi magatartása, munkatársaihoz való viszonya is példamutató volt, ezért választották meg a gazdaság szakszervezeti bizottsága titkárának. Szabó Béla állami gazdasági dolgozó korában is rendszeresen hazajárt szülőfalujába, Demecserbe, ahol a helyi tsz-nek nem volt növényvédő agronómusa. Megkeresték a tsz vezetői: nem vállalná-e, hogy munkája mellett segíteni a tsz-nek. Szabó Béla igent mondott. Hogyan látta el feladatát? Úgy, hogy a legközelebbi vezetőségválasztó közgyűlésen a tsz tagjai őt választották meg elnöknek. Mindez 1972-ben volt. Beszéde — amelyben megköszönte a bizalmat — nem volt hosszú, de annál érthetőbb volt. Dolgozni kell, méghozzá fegyelmezetten, mert csak így emelkedhetnek a járás jobb termelőszövetkezeteinek sorába. A beszédnek sikere volt, de amikor megkezdődtek a hétköznapok, kiderült: nem is olyan egyszerű fegyelmezetten dolgozni. Az első évben — kimondani is sok — 63 fegyelmit kellett kiosztani, két embert kizártak a tagok sorából, hárman pedig önként elmentek. Nem voltak ezek népszerű intézkedések, ám a nagy többségnek tetszett, mert a fegyelmezett munka meghozta gyümölcsét. Már az első évben 6 millióval termeltek többet és a nyereség megnégyszereződött. Látták, saját zsebükön érezték ezt a tsz tagjai és még szorgalmasabban dolgoztak, a vezetőség pedig az adottságoknak legjobban megfelelő szerkezetet alakított ki a 2700 hektáros terűMátészalka: A borsodi sörgyár több mint 20 millió forintos beruházásból korszerű sörpalackozó üzemet épít a szatmári központban. A tervek szerint az új üzemet július végén adják át. Képünk; , az NDK-gépsort Kirtyán István és Wolfgang Müller szedren. (E. E.) s Pályázatta! vagy anélkül ? Rüvldebb utat a két munkahely kizStt KÉT ÉS FÉL ÉVE JELENT MEG A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTER ÍÍENDELETE A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK PÁLYÁZAT UTJÁN VALÓ BETÖLTÉSÉRŐL. Azóta a tapasztalatok igazolták, hogy a pályázatos elhelyezkedés, helyváltoztatás a korábbinál lényegesen egyszerűbb, rugalmasabb forma. A pályázat lehetősége sok pedagógusnak teszi elérhetővé, hogy családi és egyéb körülményei miatt helyet változtasson. Az iskolák számára pedig megkönnyíti az üres állások betöltését. A rendelet értelmében a munkaviszonyban álló pedagógusok részére — a tanév zavartalanságának biztosítása érdekében — minden évben egy alkalommal hirdethet pályázatot a munkáltató, mely a Művelődési Közlönyben március elején létén. A gyümölcsös természetesen maradt, sőt 35 hektár őszibarackot és 30 hektár fekete ribizkét telepítettek, de az állattenyésztésben megszüntették a „mindenből egy kicsit” és felfejlesztették a juhállományt. Ma 3000 anyajuha van a tsz-nek, de ezt az állományt 5000-ig akarják tovább növelni. A növénytermesztésben is kialakultak a fő növényfélék: a sárgarépa, a zöldbab, a káposzta, a paprika és a póréhagyma. Ez utóbbi nemcsak a jövedelem-növelésben döntő fontosságú, hanem ezzel, illetve ennek feldolgozásával oldották meg a régi nagy gondot, a nők téli foglalkoztatását Is: ma mindenki dolgozhat egész éven át, sőt a nagy munkaszezonokban még Ajakról is viszik Demecserbe naponta a munkaerőt. Szabó Béla elnöksége idején 59 forintról 101 forintra nőtt az egy 10 órás munkanapra jutó jövedelem, több mint kétszeresére a tsz árbevétele és a költségek csak 60 százalékkal nőtték. Ezek eredményeként érte el a szövetkezet, hogy fennállása óta első ízben megkapták a „Kiváló szövetkezet” címet, Há- mán Kató szocialista brigádjuk pedig nemrég vette át a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét. Szábó Bélának eddig két munkahelye volt és mindkét helyen bizonyított. Ez pedig garancia arra, hogy ha június 15-én választópolgárai rá szavaznak, a választókerület érdekeit is méltó módon képviseli majd a Parlamentben. jelenik meg. A végzős hallgatók részére megpályázható állásokat egy évben két alkalommal — április és június hónapban kell meghirdetni. Ebben az évben a megye iskolái, óvodái a következő állásokat hirdették meg: 69 óvónői, 144 tanítói, 220 általános iskolai tanári és 105 középiskolai tanári munkakört. Az általános iskolák főként magyar, matematika, ének és testnevelés, a középiskolák magyar, matematika szakos tanárokat, szaktechnikus, vagy szakmérnök oktatókat, közgazdászokat keresnek. Nem old meg mindent Pontos adat nem áH ugyan rendelkezésünkre, de az eddigi tapasztalatok szerint a megye iskoláiban mindig több az üres hely, mint amennyi betöltését az iskolák meghirdetik. Az eltérésnek több oka van. Még nem vált mindenütt tudatossá, tervszerűvé a munkaerő-gazdálkodás, nem mérik fel időben az új létszámigényeket. Nehezítik az állások betöltését a néhol mostoha tárgyi, ellátási, közlekedési és egyéb körülmények, a szolgálati lakásviszonyok, a férjnek-feleségnek felkínálható állás, stb. Előfordult, igaz egyre kevesebb- szer, hogy az üres állásokat csak kezdő fizetésű fiatalokkal akarják betölteni, ezért nem hirdetik meg a helyet a már dolgozó pedagógusok számára. A szabolcsi iskolák meglévő — és olykor igen szorító — létszámgondjai is bizonyítják: egyedül a pályázati rendszer nem tudja megoldani minden iskola munkaerő-problémáját. Akik azt remélték, hogy a meghirdetés után automatikusan le- vehetik a napirendről az üres állások dolgát, jócskán tévedtek. A pályázati lehetőségek mechanikus lebonyolítása is, — ami még elég gyakori — lassítja, körülményessé teszi az utat a régitől az új munkahelyig. Néha, látszólag formai — „papírokok” is — közrejátszanak a pályázat elhúzódásában, pedig a rendelet egyértelműen leszögezi: a pályázat továbbítását a munkáltató nem tagadhatja meg és azt hat napon belül köteles a pályázati felhívást kibocsátó intézményt»«, ? szervhez a pályázó személyi'Y irataival és minősítésevei j együtt továbbítani- Ha a pár* lyázóról minősítés nem ké-< szült, munkájáról írásban kell a munkáltatónak nyilat-i- koznia. A nyilatkozatot at' pályázóval alá kell íratni, Ha a munkáltató az állásvál- • toztatással nem ért egyet, in- - dókáit kísérő iratban közölj . - heti_ Hátrányba« a pályákéinak ? Milyen esélyekkel vehetik' igénybe a pályázati rendszert- a végzős főiskolai, egyetemi hallgatók? Erről is elé® sok szó esik, hisz sok igazság van abban: a pályakezdők csak azután nézhetnek hely után, amikor a már dolgozó pedagógusok elhelyez-' kedtek. ők csak azokat a helyeket pályázhatják meg, amelyek maradnak— Ennél is elgondolkoztatóbb, hogy nem kielégítő a végzős 'pedagógushallgatók és a tanácsok, az iskolák kapcsolata. Néha előbb felkeresik őket más megyékből, iskolavezetők, tanácsi munkatársak és tárgyalnak a betöltendő állásról, az élet- és munkakörülményekről, mint a mi megyénkből A Nyíregyházán végző fiatal tanítók és tanárok közül így sokan elmennek más megyébe, akik jórésze szívesen maradna Sza- bolcs-Szatmárban, ha jobban áttekinthetné az itteni elhelyezkedési lehetőségeket, tájékoztatnák őket. Informálás, kSzretífés A pályázati rendszer lényegében jó, de még nem használják ki minden lehetőségét és néhol nem elég rugalmasan töltik meg tartalommal. A szemléleten is szükséges változtatni: a pályázati rendszer mellett — kívánatos javítani a munkaerő-gazdálkodási munkát isi Esetleg úgy, ahogyan ezt a fővárosban és még néhány megyében teszik: munkaközvetítési, koordinálási munkát ellátó tanácsi munkatárs alkalmazásával is. A megye iskolái, oktatásügye nyerne vele, több szakképzett, jól dolgozó pedagógust (PGV *
