Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-24 / 120. szám

4 KEU5T-MAGYAH0RSZAG 1975. mp jus 24 Szülők /ói urn a: Miket hall a gyermek? Az udvari jelenet nem Volt éppen szívderítő. Egy anya a legválogatottabb káromkodásokkal szidta gyer­meke játszópajtását, amikor egy íocimeccs során ér­vényesült a test-test elleni játék, és fiacskája elesett. Az ügy kezdetben. ott tartott, hagy a hétéves „sporto­lók” annak rendje és módja szerint kezet fognak, és elintézik egymás között az ügyet. De a felháborodott és trágár anya közbelépése megrettentette a srácokat, és az érintett fiúcska sírva rohant haza. Az ok: tudta, hogy olyanokat mondtak neki, ami csúnya, amit ott? hon nem hall, de biztos valami borzalmasan drasztikus dolog lehet. Ez eset kapcsán érdemes másra is figyelni, neve­zetesen arra, hogy milyen aggasztó módon elterjedt a gyermekek, tinédzserek között — feltehetően a felnőt­tek példáját követve — a trágár beszéd, a gorombaság, a szitkozódás és káromkodás. Ha valaki azt mondja, mindez gyermekbetegség, kinövi az ember, akkor ez liberális vélekedés, mert itt nem egyszerűen felnőttes- kedésről van szó. hanem egyfajta „stílusról”. Azt nyo­mozni, hogy hol kezdődött, ki kezdte és mikor, okta­lanság lenne. A tényből kell kiindulni, A fiatalok nem­csak az anyanyelv szépségeit veszik semmibe, hanem ami ennél bosszantóbb: közmegbotránkozást okoznak lépten-nyomon. Nem mentem a felnőtteket, tisztelet a kivételnek itt is elburjánzott — hivatalban és egy-két helyen otthon is — ez a különben büntetendő szöveg. Nos, azt ajánlhatja Valaki: szólni kell ilyenkor, fi­gyelmeztetni a trágárt. De ki meri ezt megtenni? A válasz — tapasztalatok szerint — olyan vaskos, hogy az a bizonyos hajdani huszárőrmester is megirigyelhe­ti. Kockázatos dolog tehát, sajnos. Viszont újra és újra ott kell keresni a megoldást, ahol a legtöbb remény van a változtatáson: a családokban és az iskolában. Nem valószínű, hogy egy kampány segít. Nem hiszem, hogy világmegváltó. dolog lenne, ha ma gyorsan neki­kezdenénk annak, hogy lelkizzünk. A tisztességes be­széd kialakítása gyermekben és felnőttben egyaránt nevelési kérdés. Az világos, a gyermek az otthoni be­folyások erősségétől függően válik érzékennyé. De hq- gvan védekezzen társai ellen, akik esetleg lenézik, mert nem tart velük? Vagy tegyük fel a másik jogos kérdést: a fiatal, aki azt látja, hogy a felnőtteknek szabad, azonnal fel­teszi a kérdést: neki miért ne lenne? Tehát nem á tü­neti kezelés, hanem a nevelés az, ahová visszatérünk. Talán túlzás, de a figyelmeztetés ellenére sem javuló elleni bojkott hozhat eredményt. De azonnal szankcio­nálni? Ha azt mondjuk, hogy társadalmi üggyé kell lenni a tisztességes beszédért folyó küzdelmet, akkor megint elodázzuk a dolgot, mert ki-ki felteszi a kér­dést: miért éppen én. miért én tegyem ki magam in­zultusnak? Meggyőződésem, hogy a trágár, káromko­dó fiatéi Telki szegény, akinek ha nincs mondanivaló­ja, így akar feltűnni, aki ha nem tud megoldást, egy káromkodással hárítja ej a felelősséget, ha" /?z­zel leDlezni igyekszik. Sok minden mércéje' van annak, hogy egv társada­lom mikor érett, felnőtt és kulturált. Ebbe tartozik a beszéd tisztességessége is. Nem egyszerűen a szép vi­lágos és szabatos, hanem a művelt beszéd gyakorlata is. Igv aztán kár lenne az egész ügyet csak egy jelen­séggé degradálni, amitől még lehet szép és gazdag az élet. És vajon törvényszerűen el kel! tűrni azt, hogy a sok valóban szépre és nemesre vágyó ember vagy be­dugott füllel járjon, vagy természetesnek vegye ezt a vadhajtást? Manapság, amikor olyan sokat beszélünk felvilágosításról, a fiatalok szexuális neveléséről, jó lenne ha figyelembe vennénk azt is, hogy a fiatal té­ved akkor, amikor azt hiszi, hogy a vaskosság már fel- világosutt.ság, a trágárság pedig az érettség kifejezője. Ezt megmagyarázni pedagógus és szülő feladata egy­aránt. Az írás elején említett gyermek sírt. sőt, zokogott. Hogy gyengeszívű ? Túlérzékeny? Majd megszokja? Noí^. ilyen és ehhez hasonló mesterkélt válaszok he. tvett fogjuk meg a dolog nehezebb végét, és fényünk, hogy a szép élet szebbé legyen áltól is, hogy a durva­ság gyomnövényeit kiirtjuk. Bürget Lajos Vers a kakasról V A napfényben ott áll kakas vité-z s a tyúkokhoz ily szavakat intéz: „Nézzetek rám. én a kakas vagyok, nézzétek, a tarajom hogy ragyog. Szemem éles. ahogy nézek vele, toliam piros, arany és fekete. A tartásom oly szép és királyi, nem merik a nyakam lenyiszálni. Kiáltásom akár a harsogó csodálatos, bűvös trombitaszó. A sarkantyúm mint az éles penge, mintha csak a huszárcsizmán lenne. S az ütése milyen, kevéiv. kemény, valósággal hősnek születtem én." így beszélt a hetyke, gőgös kakas s a taraja ugyancsak sugaras. Ámde. ni csak, jön egy mopszli kutya, kicsi még s oly ügyetlen és suta. E ím a kutva vadul ugatni kezd, ezt a haragot, ezt a félelmetest! S oda lett á kakas bátorsága S s ahogy csak bírt a sarkantyús lába, futott s fejét a szalmakazalba dugta mélyen, az1 hitte a balga, hogy nem látja meg a kutya, ez az ügyetlen és suta. ölbey Irén © Gyerekeknek © Gyerekeknek ©Gyerekeknek © Gyerekeknek © VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (folytatása a függ. 15-ben). 6. Kicsinyítő képző. 7. . . .-mérő = óra. 3. Európai nép. 9. Romai 999. 1. 1!. Attila beceneve. 12. S O M I. 14. Parányi részecske. 16. Nyári mezőgazdasági munkát végző. 18. Talmi. 20. Káros számára. 21. Zamat. 22. Régi súlymérték. 24. Vér­csatornája. 25. Loránd bece­neve. 27. Összevissza utál. 28. Égéstermék, de forditvij. 29. E L S M. állóvíz. 13. Irta vala. 14. Tál betűi keverve. 15. Megfejten­dői, a vízszintes 1. folytatása. 17. Menyasszony. 19. Távol­keleti állam. 21. Scriptum. 23. összevissza tűr! 24. Fiatal. 26. Gróf Monte Cristo itt volt fogságban. 27. Személyes névmás. Megfejtendő: Megyénk országosan is­mert kulturális létesítménye (vízszintes 1., függőleges 15.). Múlt heti megfejtés: — PÖSA LAJOS — FÜGGŐLEGES: 1. ... kapitány (Verne- alak). 2. Római 2. 3. Eredők egynemű betűi. «. Tág. 5. Szomszédos államfő. 6. Kire­pült. 10. Fohász. 11. Névelős Könyvjutalmat nyertek: Molnár Edit Ura. Lengyet Mária Virányos, Nagy Erzsé­bet Nyíregyháza, Büscsei István Nyírtelek, Juhász Attila Máriapócs. ___ v - ton.6 nso rc*L. . rslvy Fényeske A kis szentjánosbogarat Fényeskének hívta az erdő népe, mert ő volt az erdő lámpása. Az elkésett madárkák is az ő fényénél találtak haza fész­keikbe eseténként. A poroszkáló róka, egyik este megállt mellette és hí­zelegve szolt: — Úgy ragyogsz, mint vala­mi gyémánt. Mutasd meg magad te is, hogy csodálja­nak. Itt az erdőben senki sem \ eszi észre a szépsége­det. Itt, csak masoknak vagy hasznára, szolgálatára. Ez nem elet Fényessé! Tudod mi az élet?!... A ragyogás! Az igen! Fépyeske többé nem érezte jól magat. A nyár elején el is indult. Nem szólt senkinek. Ment, ment úítalan-utakon. Hol keressem itt a ragyo­gást? — körülnézett és gyö­nyörű park előtt találta ma­gát. Azon gondolkodott, hogy valamelyik virág kelyhében le­pihen, amikor egy kisfiú meglátta és így kiáltott: — Nini! Egy zöld bogár! Megfogom! Szerencsére Fényeske még idejében elbújt egy közeli hangyájukba. Ott reszketett, amikor nekirontottak a han­gyák. Csípték, mardosták. lökdösték kifelé. — Mit keresel itt? Taka­rodj! Fényeske hebegett, dado- gogott valamit, hogy ne bánt­satok. De a hangyák csak tuszkolták kifelé. Mit volt mit tennie, kibukdácsolt a nyíláson, és még jó, hogy egy virág szárához odalapulha­tott Még sokáig remegett és félve figyelt Aztán elnyom­ta az álom. Mikor felébredt, olyan vi­lágos volt akárcsak nappal. Az utcákon száz, meg száz villanynapocska szórta a fényt. — Biztosan ez/az a fény, amiről a róka beszélt. — gondolta. — De ettől az én fényemet látni sem lehet Szomorúan baktatott a po­ros aszfalton. Az egyedüllét nagyon nyomta a szívét. Eszébe jutott az erdő és könnyes lett a szeme. Igv nem látta meg, hogy egy fé­lelmetes, nagy cipő közeli! feléje. Utolsó pillanatban vet­te észxe, különben az óriás cipő menthetetlenül agyon­taposta volna. Rémülten dohogó szívvel húzta meg magát egy omla­dozó falrepedésben és sírt - és keserű könnyek közt pa­naszkodott: — Ó, jaj! Miért is hagy­tam «1 az otthonomat?! Itt ezer veszély leselkedik rám. Itt olyan kápráztató a fény. hogy engem hiába hívnak Fényeskének, meg sem lát .senki. Nem örül nekem sem a kismadár, sem a nyuszi. Ez az a ragyogás, amiről a róka beszélt?! Hajnalban hazain­dulok, és amíg élek világíta­ni fogok az erdőben, a haza­térő nyusziknak, madárkák, nak. A rókának pedig meg­mondom : — nagyon téved, ha azt hiszi, hogy csak a ra­gyogás, a szórakozás az élet: Lámpása voltam az erdő­nek ... jó volt. hogy estén­ként meggyűjthattam zöld­fényű kis lámpásomat”, és vi­lágítottam, teljesítettem kö­telességemet. Igen. mert az élet mégis a hasznos munká ból áll. Ezekután úgy sietett Fé­nyeske hazafelé, árkon-bok. ron, országúton, pihenés nél­kül. hogy nagyon fáradtan, de boldogan ért az erdőbe. Láng Etelka Tamási Izabella és Jakab Valéria a jármi-paposi út­törőcsapat Dózsa rajának megbízásából írtak egy tar­talmas rajgyűlésről. „Országunk, és a mi falunk életében is óriási fejlődés ment végbe a felszabadulás óta. Erről beszélgettünk raj- gy ülésünkön. A múlt és a je­len összehasonlításához az adott alapot, hogy expedíciós munkánk, a »Kicskeresők« akciója során nemcsak tár­gyakat gyűjtöttünk, hanem sokat beszélgettünk idős em­berekkel községünk múltjá­ról. Megtudtuk, hogyan éltek nagyapáink, szüléink, milyen iskolába jártak, hogyan ta­nullak. Jármiban régen egy két- tanterm.es iskola volt, amely az 50-es évek végén nagyon kevésnek bizon.y%lt. A két tanteremben hét csoport há­rom váltásban tanult. Isko­lát kellett építeni, mert a szomszéd községben Papo­son sem volt ideális az okta­tás. A vezetők úgy döntettek, közös iskolát létesítenek a felső tagozatosoknak. 1960- ban a tanulók már birtokuk­ba vették a szép, modern emeletes iskolát, ahol jobb feltételek között dolgozhat­tak. Ez volt a két község kö­zeledésében az első jelentős kulturális esemény, ame­lyet a községi tanácsok egye­sítése követett. Iskolánk és környéke azóta is épül, szé­pül. Pár éve készült el a mo­dern, tágas napközi otthon, 1974-ben pedig úttörő játék- és sportpályával gazdagod­tunk. A létesítmény társa­dalmi munkában készült el a szülők, a termelőszövetkeze­tek, a nevelők és a tanulók összefováisávak Most a köz­ponti fűtés beszerelése a kö­vetkező nagy felad:at. Igazga­tónk azon fáradozik, hogy még a nyáron átadják helyű­útiö-ió- pos ta kát a cserépkáb'hák a radiá­toroknak. Szinte nem tudunk belátni azzal- a gondolattal, hogyan vált az egykori kukori cáfold ilyen szép, kellemes második otthonunkká. Napomra szépít, jük. ápoljuk a környezetét, s hálás köszönetünket fejezzük ’ki' azoknak, akik létrehozták számunkra. Iskolánk az idén a tizenötödik osztályt bo- csájija útjára.” Szilágyi Erzsébet nyírtass! pajtás leveléből most csak röviden idézünk. Csapatunk­ban a felszabadulási ünnep­ségeket május elsején műso­ros tábortűz zárta. „Sokat játszottunk, énekel­tünk és versenyeztünk ezen a napon. Május 9-én orosz nyelvű műsort adtak az orosz szakkör tagjai, s ekkor nyi­tottuk meg egész évi gyűjtő­munkánk befejezéseként a bemutató és a rajzikiállítási Gyurecskó Mária, a kál- mánházi úttörőcsapat taná­csának titkára a következő­ket irta: „Április 27-én Nyíregyhá­zán rendezte meg a járási út­törőelnökség "Én hazám-« címmel az expedíciós őrsök vetélkedőjét, amelyen a he­tedik „á” osztály Pillangó őr­se 10-es létszámmal vett részt. A nvíregvházi járásból 12 őrs nevezett a versenybe, mely izgalmas első fordulója után az őrsünk bejutott az első öt közé. A továbbjutot­taknak nehéz feladatokat kellett megoldaniuk. Ültő­ink nagy lelkesedéssel, fi­gyelemmel dolgoztak. Az eredmény nem maradt el. szereplésükkel harmadikok lettek. A zsűri többször di­csérte még az őrsünket tiszta versenyzésért, a jó megoldá- "sökért. a szép, ötletes nap­lóért. Mind a tízen értékes könyvjutalommal és oklevél­lel tértek haza.” Tanácsok nyárra A gyermek egészségvédelme Érdemes gondolni arra. hogy a nyár sok olyan egész­ségügyi kérdést vet fel szü­lőnek, gyermeknek, amelye­ket emlékezetbe kell vésni: — engédjük jó idő esetén a gyermekeket mezítláb sza­ladgálni, mert ez a lúdtalp elleni legjobb gyógymód; — erős ’napsütés esetén krémezzük a bőrt, főleg a kiálló részeken (orr, vállhe- gyék). és szükség esetén ken- dőcskét, kalapot tegyünk a fejre, a napszúrás ellen; — jó tudni, hogy főleg » csecsemőknél a nagy meleg az influenzával azonos tüne- tű megbetegedést okozhat, amikor is orvoshoz kell for­dulni; — mértékletesen a fagy­lalttal — lehet a jelszó, mert könnyen torokgyulladás lehet a túlzott fogyasztás eredmé­nye. Csak friss fagylaltot en­gedjünk fogyasztani: — figyeljünk gyermekünk­re strandolás idején, mert ott, ahol sok ember megfor­dul. könnyen kaphat gombás fertőzést: — a hirtelen vízivás felhe. vült állapotban tüdőgyulla­dást okozhat, sőt, súlyosabb következményei is lehetnek; — nyáron több a gyermek- baleset. mint máskor, ezért minden gondos szülőnek van otthon néhány olyan gyógy­szere. kötszere, amivel elsőse­gélyt nyújthat; — az a szülő, akinek gyer­meke egyedül van otthon, gondoskodjék arról, hogy na­ponta legalább egy meleg ét­kezést biztosítson, mert erre elengedhetetlen szüksége van a növekvő szervezetnek is: — oktassuk kj a gyerme­ket, hogv gyümölcsöt cspk folyó vízben töftént mosás után fogyasszon, mert a vegyszerek mérgezést is okozhatnák; — a lehetőség szerint biz­tosítsuk. hogy a gyermek vagy gyermekek szobájában éjszakára szellőzés legyen; — jó krémek is elkelnek a nyári időszakban, mert sok ruha által dörzsölt bőrirritá­ció lehetséges, ami a gyermek számára kellemetlen és szin­te elviselhetetlen: — legyen a kisgyermekes családoknál kéznél rázókeve­rék, vagy csalánkiütés elleni tabletta, mert sok gyermek bizonyos ételek, gyümölcsök esetén szenved a viszkető ki­ütésektől : — és végül a legíontosabbt ha a szülőknek a legkisebb aggálya van. forduljon or­voshoz. és ne kuruzsoljon. hi­szen nincsen mindenre házi gyógymód, és nem mindig elég az otthoni segítség!

Next

/
Thumbnails
Contents