Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-24 / 120. szám

4

KEU5T-MAGYAH0RSZAG

1975. mp jus 24

Szülők /ói urn a:

Miket hall a gyermek?

Az udvari jelenet nem Volt éppen szívderítő. Egy anya a legválogatottabb káromkodásokkal szidta gyermeke játszópajtását, amikor egy íocimeccs során érvényesült a test-test elleni játék, és fiacskája elesett. Az ügy kezdetben. ott tartott, hagy a hétéves „sportolók” annak rendje és módja szerint kezet fognak, és elintézik egymás között az ügyet. De a felháborodott és trágár anya közbelépése megrettentette a srácokat, és az érintett fiúcska sírva rohant haza. Az ok: tudta, hogy olyanokat mondtak neki, ami csúnya, amit ott? hon nem hall, de biztos valami borzalmasan drasztikus dolog lehet.

Ez eset kapcsán érdemes másra is figyelni, nevezetesen arra, hogy milyen aggasztó módon elterjedt a gyermekek, tinédzserek között — feltehetően a felnőttek példáját követve — a trágár beszéd, a gorombaság, a szitkozódás és káromkodás. Ha valaki azt mondja, mindez gyermekbetegség, kinövi az ember, akkor ez liberális vélekedés, mert itt nem egyszerűen felnőttes- kedésről van szó. hanem egyfajta „stílusról”. Azt nyomozni, hogy hol kezdődött, ki kezdte és mikor, oktalanság lenne. A tényből kell kiindulni, A fiatalok nemcsak az anyanyelv szépségeit veszik semmibe, hanem ami ennél bosszantóbb: közmegbotránkozást okoznak lépten-nyomon. Nem mentem a felnőtteket, tisztelet a kivételnek itt is elburjánzott — hivatalban és egy-két helyen otthon is — ez a különben büntetendő szöveg.

Nos, azt ajánlhatja Valaki: szólni kell ilyenkor, figyelmeztetni a trágárt. De ki meri ezt megtenni? A válasz — tapasztalatok szerint — olyan vaskos, hogy az a bizonyos hajdani huszárőrmester is megirigyelheti. Kockázatos dolog tehát, sajnos. Viszont újra és újra ott kell keresni a megoldást, ahol a legtöbb remény van a változtatáson: a családokban és az iskolában. Nem valószínű, hogy egy kampány segít. Nem hiszem, hogy világmegváltó. dolog lenne, ha ma gyorsan nekikezdenénk annak, hogy lelkizzünk. A tisztességes beszéd kialakítása gyermekben és felnőttben egyaránt nevelési kérdés. Az világos, a gyermek az otthoni befolyások erősségétől függően válik érzékennyé. De hq- gvan védekezzen társai ellen, akik esetleg lenézik, mert nem tart velük?

Vagy tegyük fel a másik jogos kérdést: a fiatal, aki azt látja, hogy a felnőtteknek szabad, azonnal felteszi a kérdést: neki miért ne lenne? Tehát nem á tüneti kezelés, hanem a nevelés az, ahová visszatérünk. Talán túlzás, de a figyelmeztetés ellenére sem javuló elleni bojkott hozhat eredményt. De azonnal szankcionálni? Ha azt mondjuk, hogy társadalmi üggyé kell lenni a tisztességes beszédért folyó küzdelmet, akkor megint elodázzuk a dolgot, mert ki-ki felteszi a kérdést: miért éppen én. miért én tegyem ki magam inzultusnak? Meggyőződésem, hogy a trágár, káromkodó fiatéi Telki szegény, akinek ha nincs mondanivalója, így akar feltűnni, aki ha nem tud megoldást, egy káromkodással hárítja ej a felelősséget, ha" /?zzel leDlezni igyekszik.

Sok minden mércéje' van annak, hogy egv társadalom mikor érett, felnőtt és kulturált. Ebbe tartozik a beszéd tisztességessége is. Nem egyszerűen a szép világos és szabatos, hanem a művelt beszéd gyakorlata is. Igv aztán kár lenne az egész ügyet csak egy jelenséggé degradálni, amitől még lehet szép és gazdag az élet. És vajon törvényszerűen el kel! tűrni azt, hogy a sok valóban szépre és nemesre vágyó ember vagy bedugott füllel járjon, vagy természetesnek vegye ezt a vadhajtást? Manapság, amikor olyan sokat beszélünk felvilágosításról, a fiatalok szexuális neveléséről, jó lenne ha figyelembe vennénk azt is, hogy a fiatal téved akkor, amikor azt hiszi, hogy a vaskosság már fel- világosutt.ság, a trágárság pedig az érettség kifejezője. Ezt megmagyarázni pedagógus és szülő feladata egyaránt.

Az írás elején említett gyermek sírt. sőt, zokogott. Hogy gyengeszívű ? Túlérzékeny? Majd megszokja? Noí^. ilyen és ehhez hasonló mesterkélt válaszok he. tvett fogjuk meg a dolog nehezebb végét, és fényünk, hogy a szép élet szebbé legyen áltól is, hogy a durvaság gyomnövényeit kiirtjuk.

Bürget Lajos

Vers a kakasról

V

A napfényben ott áll kakas vité-z s a tyúkokhoz ily szavakat intéz:

„Nézzetek rám. én a kakas vagyok, nézzétek, a tarajom hogy ragyog.

Szemem éles. ahogy nézek vele, toliam piros, arany és fekete.

A tartásom oly szép és királyi, nem merik a nyakam lenyiszálni.

Kiáltásom akár a harsogó csodálatos, bűvös trombitaszó.

A sarkantyúm mint az éles penge, mintha csak a huszárcsizmán lenne.

S az ütése milyen, kevéiv. kemény, valósággal hősnek születtem én." így beszélt a hetyke, gőgös kakas s a taraja ugyancsak sugaras.

Ámde. ni csak, jön egy mopszli kutya, kicsi még s oly ügyetlen és suta.

E ím a kutva vadul ugatni kezd, ezt a haragot, ezt a félelmetest!

S oda lett á kakas bátorsága S s ahogy csak bírt a sarkantyús lába, futott s fejét a szalmakazalba dugta mélyen, az1 hitte a balga, hogy nem látja meg a kutya, ez az ügyetlen és suta.

ölbey Irén

© Gyerekeknek © Gyerekeknek ©Gyerekeknek © Gyerekeknek ©

VÍZSZINTES:

1. Megfejtendő (folytatása a függ. 15-ben). 6. Kicsinyítő képző. 7. . . .-mérő = óra. 3.

Európai nép. 9. Romai 999. 1. 1!. Attila beceneve. 12. S O M I. 14. Parányi részecske.

16. Nyári mezőgazdasági munkát végző. 18. Talmi. 20. Káros számára. 21. Zamat.

22. Régi súlymérték. 24. Vércsatornája. 25. Loránd beceneve. 27. Összevissza utál.

28. Égéstermék, de forditvij.

29. E L S M.

állóvíz. 13. Irta vala. 14. Tál betűi keverve. 15. Megfejtendői, a vízszintes 1. folytatása.

17. Menyasszony. 19. Távolkeleti állam. 21. Scriptum. 23. összevissza tűr! 24. Fiatal. 26. Gróf Monte Cristo itt volt fogságban. 27. Személyes névmás.

Megfejtendő:

Megyénk országosan ismert kulturális létesítménye (vízszintes 1., függőleges 15.).

Múlt heti megfejtés:

— PÖSA LAJOS —

FÜGGŐLEGES:

1. ... kapitány (Verne- alak). 2. Római 2. 3. Eredők egynemű betűi. «. Tág. 5. Szomszédos államfő. 6. Kirepült. 10. Fohász. 11. Névelős

Könyvjutalmat nyertek:

Molnár Edit Ura. Lengyet Mária Virányos, Nagy Erzsébet Nyíregyháza, Büscsei István Nyírtelek, Juhász

Attila Máriapócs.

___ v - ton.6 nso rc*L. . rslvy

Fényeske

A kis szentjánosbogarat Fényeskének hívta az erdő népe, mert ő volt az erdő lámpása.

Az elkésett madárkák is az ő fényénél találtak haza fészkeikbe eseténként.

A poroszkáló róka, egyik este megállt mellette és hízelegve szolt:

— Úgy ragyogsz, mint valami gyémánt. Mutasd meg

magad te is, hogy csodáljanak. Itt az erdőben senki sem \ eszi észre a szépségedet. Itt, csak masoknak vagy hasznára, szolgálatára. Ez nem elet Fényessé! Tudod mi az élet?!... A ragyogás! Az igen!

Fépyeske többé nem érezte jól magat.

A nyár elején el is indult. Nem szólt senkinek. Ment, ment úítalan-utakon.

Hol keressem itt a ragyogást? — körülnézett és gyönyörű park előtt találta magát. Azon gondolkodott, hogy valamelyik virág kelyhében lepihen, amikor egy kisfiú meglátta és így kiáltott:

— Nini! Egy zöld bogár! Megfogom!

Szerencsére Fényeske még idejében elbújt egy közeli hangyájukba. Ott reszketett, amikor nekirontottak a hangyák. Csípték, mardosták. lökdösték kifelé.

— Mit keresel itt? Takarodj!

Fényeske hebegett, dado- gogott valamit, hogy ne bántsatok. De a hangyák csak tuszkolták kifelé. Mit volt mit tennie, kibukdácsolt a nyíláson, és még jó, hogy egy virág szárához odalapulhatott Még sokáig remegett és félve figyelt Aztán elnyomta az álom.

Mikor felébredt, olyan világos volt akárcsak nappal.

Az utcákon száz, meg száz villanynapocska szórta a fényt. — Biztosan ez/az a fény, amiről a róka beszélt. — gondolta. — De ettől az én fényemet látni sem lehet

Szomorúan baktatott a poros aszfalton. Az egyedüllét nagyon nyomta a szívét. Eszébe jutott az erdő és könnyes lett a szeme. Igv nem látta meg, hogy egy félelmetes, nagy cipő közeli! feléje. Utolsó pillanatban vette észxe, különben az óriás cipő menthetetlenül agyontaposta volna.

Rémülten dohogó szívvel húzta meg magát egy omladozó falrepedésben és sírt - és keserű könnyek közt panaszkodott:

— Ó, jaj! Miért is hagytam «1 az otthonomat?! Itt ezer veszély leselkedik rám. Itt olyan kápráztató a fény. hogy engem hiába hívnak Fényeskének, meg sem lát .senki. Nem örül nekem sem a kismadár, sem a nyuszi. Ez az a ragyogás, amiről a róka beszélt?! Hajnalban hazaindulok, és amíg élek világítani fogok az erdőben, a hazatérő nyusziknak, madárkák, nak. A rókának pedig megmondom : — nagyon téved, ha azt hiszi, hogy csak a ragyogás, a szórakozás az élet:

Lámpása voltam az erdőnek ... jó volt. hogy esténként meggyűjthattam zöldfényű kis lámpásomat”, és világítottam, teljesítettem kötelességemet. Igen. mert az élet mégis a hasznos munká ból áll.

Ezekután úgy sietett Fényeske hazafelé, árkon-bok. ron, országúton, pihenés nélkül. hogy nagyon fáradtan, de boldogan ért az erdőbe.

Láng Etelka

Tamási Izabella és Jakab Valéria a jármi-paposi úttörőcsapat Dózsa rajának megbízásából írtak egy tartalmas rajgyűlésről.

„Országunk, és a mi falunk életében is óriási fejlődés ment végbe a felszabadulás óta. Erről beszélgettünk raj- gy ülésünkön. A múlt és a jelen összehasonlításához az adott alapot, hogy expedíciós munkánk, a »Kicskeresők« akciója során nemcsak tárgyakat gyűjtöttünk, hanem sokat beszélgettünk idős emberekkel községünk múltjáról. Megtudtuk, hogyan éltek nagyapáink, szüléink, milyen iskolába jártak, hogyan tanullak.

Jármiban régen egy két- tanterm.es iskola volt, amely az 50-es évek végén nagyon kevésnek bizon.y%lt. A két tanteremben hét csoport három váltásban tanult. Iskolát kellett építeni, mert a szomszéd községben Paposon sem volt ideális az oktatás. A vezetők úgy döntettek, közös iskolát létesítenek a felső tagozatosoknak. 1960- ban a tanulók már birtokukba vették a szép, modern emeletes iskolát, ahol jobb feltételek között dolgozhattak. Ez volt a két község közeledésében az első jelentős kulturális esemény, amelyet a községi tanácsok egyesítése követett. Iskolánk és környéke azóta is épül, szépül. Pár éve készült el a modern, tágas napközi otthon, 1974-ben pedig úttörő játék- és sportpályával gazdagodtunk. A létesítmény társadalmi munkában készült el a szülők, a termelőszövetkezetek, a nevelők és a tanulók összefováisávak Most a központi fűtés beszerelése a következő nagy felad:at. Igazgatónk azon fáradozik, hogy még a nyáron átadják helyűútiö-ió- pos ta

kát a cserépkáb'hák a radiátoroknak.

Szinte nem tudunk belátni azzal- a gondolattal, hogyan vált az egykori kukori cáfold ilyen szép, kellemes második otthonunkká. Napomra szépít, jük. ápoljuk a környezetét, s hálás köszönetünket fejezzük ’ki' azoknak, akik létrehozták számunkra. Iskolánk az idén a tizenötödik osztályt bo- csájija útjára.”

Szilágyi Erzsébet nyírtass! pajtás leveléből most csak röviden idézünk. Csapatunkban a felszabadulási ünnepségeket május elsején műsoros tábortűz zárta.

„Sokat játszottunk, énekeltünk és versenyeztünk ezen a napon. Május 9-én orosz nyelvű műsort adtak az orosz szakkör tagjai, s ekkor nyitottuk meg egész évi gyűjtőmunkánk befejezéseként a bemutató és a rajzikiállítási

Gyurecskó Mária, a kál- mánházi úttörőcsapat tanácsának titkára a következőket irta:

„Április 27-én Nyíregyházán rendezte meg a járási úttörőelnökség "Én hazám-« címmel az expedíciós őrsök vetélkedőjét, amelyen a hetedik „á” osztály Pillangó őrse 10-es létszámmal vett részt. A nvíregvházi járásból 12 őrs nevezett a versenybe, mely izgalmas első fordulója után az őrsünk bejutott az első öt közé. A továbbjutottaknak nehéz feladatokat kellett megoldaniuk. Ültőink nagy lelkesedéssel, figyelemmel dolgoztak. Az eredmény nem maradt el. szereplésükkel harmadikok lettek. A zsűri többször dicsérte még az őrsünket tiszta versenyzésért, a jó megoldá- "sökért. a szép, ötletes naplóért. Mind a tízen értékes könyvjutalommal és oklevéllel tértek haza.”

Tanácsok nyárra

A gyermek

egészségvédelme

Érdemes gondolni arra.

hogy a nyár sok olyan egészségügyi kérdést vet fel szülőnek, gyermeknek, amelyeket emlékezetbe kell vésni:

— engédjük jó idő esetén a gyermekeket mezítláb szaladgálni, mert ez a lúdtalp elleni legjobb gyógymód;

— erős ’napsütés esetén krémezzük a bőrt, főleg a kiálló részeken (orr, vállhe- gyék). és szükség esetén ken- dőcskét, kalapot tegyünk a fejre, a napszúrás ellen;

— jó tudni, hogy főleg » csecsemőknél a nagy meleg az influenzával azonos tüne- tű megbetegedést okozhat, amikor is orvoshoz kell fordulni;

— mértékletesen a fagylalttal — lehet a jelszó, mert könnyen torokgyulladás lehet a túlzott fogyasztás eredménye. Csak friss fagylaltot engedjünk fogyasztani:

— figyeljünk gyermekünkre strandolás idején, mert ott, ahol sok ember megfordul. könnyen kaphat gombás fertőzést:

— a hirtelen vízivás felhe. vült állapotban tüdőgyulladást okozhat, sőt, súlyosabb következményei is lehetnek;

— nyáron több a gyermek- baleset. mint máskor, ezért minden gondos szülőnek van otthon néhány olyan gyógyszere. kötszere, amivel elsősegélyt nyújthat;

— az a szülő, akinek gyermeke egyedül van otthon, gondoskodjék arról, hogy naponta legalább egy meleg étkezést biztosítson, mert erre elengedhetetlen szüksége van a növekvő szervezetnek is:

— oktassuk kj a gyermeket, hogv gyümölcsöt cspk folyó vízben töftént mosás után fogyasszon, mert a vegyszerek mérgezést is okozhatnák;

— a lehetőség szerint biztosítsuk. hogy a gyermek vagy gyermekek szobájában éjszakára szellőzés legyen;

— jó krémek is elkelnek a nyári időszakban, mert sok ruha által dörzsölt bőrirritáció lehetséges, ami a gyermek számára kellemetlen és szinte elviselhetetlen:

— legyen a kisgyermekes családoknál kéznél rázókeverék, vagy csalánkiütés elleni tabletta, mert sok gyermek bizonyos ételek, gyümölcsök esetén szenved a viszkető kiütésektől :

— és végül a legíontosabbt ha a szülőknek a legkisebb aggálya van. forduljon orvoshoz. és ne kuruzsoljon. hiszen nincsen mindenre házi gyógymód, és nem mindig elég az otthoni segítség!