Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-24 / 120. szám

|9?5. m|]u$ 24. KL15T-MA©YAR@R8*A(5 § A gyermek védelmében Állandóan visszatérő gond, hogy miként véd­jük meg gyermekeinket az áramütéstől. Leggya­koribb baleseti forrás az, hogy a kisgyermek drótot dug a konnektor­aljzatba, s ekkor éri az áramütés. Vannak ugyan forgalomban olyan mű­anyagból készült dugók, amelyekkel „eltorla­szolható” az aljat nyílá­sa, de előfordul, hogy ezt a felnőttek a konnek­tor használata után el­felejtik visszatenni, s máris kész a baj- De egyébként sem lehet a lakás összies dugaszoló aljzatát — köztük a fo­lyamatosan használta­kat is — ilyen dugókkal ellátni. Sokkal hatásosabb vé­delmet nyújthat a Sie­mens-cég által kifejlesz­tett védőkapcsoló al­kalmazása. Ez a kapcso­ló egyrészt rövidzárlat ellen védő, több áram­körös pillanatkapcsoló, másrészt olyan fqld- áramrelé, amely már 30 milliamper áramerős­ségre 0,03 másodperc alatt kikapcsol. A rend­kívül rövid reakcióidő következtében a feszült­ség alatt álló vezetékkel érintkező személy nem érez áramütést, így sem­mi baja nem történhet. A kapcsolón látható gomb benyomására a kapcsolónak ki kell ol­dania. Időnként ezzel ellenőrizhető, hogy. ki­fogástalanul működik-e. Az újfajta védőkapcsoló persze nemcsak a gyer­mekek életvédelme ér­dekében készült, alkal­mazása mindenki sz4i_ mára nagyobb biztonsá­got nyújt az áramve- széllye] szemben. Községfejlesztésben kiváló Egészségház, sütőüzem, vízmű Nagyecseden A nagyközségi ranghoz il­lően fejlődik Nagyecsed, a közös tanácsi Fábiánbazával. Előbbieknek kis kerekítéssel 8600, utóbbinak 2600 lakosa van. A szatmári lápi tájegy­ség legnagyobb tanácsának. munkáját, szervezését és köz­reműködését egész sor siker dicséri. ( A korábbi eredményeket az utóbbi évben és hónapok ban újabbak gyarapították. Nagyecseden két új orvosi lakas épült, rendelőkkel együtj. Felújították az egész- ségbézat> korszerűsítették a bölcsődét, az óvodát és « az öregek napközi otthonát. Megnagyóbbították, és új be­rendezéssel látták el a ta­nácsházát. Kész a gázcsere­telep és a törpe benzinkút. A takarékszövetkezet új szék­házat épített. Sokat áldozott a takács utcarendezésre, szennyvizelvezető-hálózat, lé­tesítésére. A nemrég kész sütőüzem Ecsedet és még Öt községet lát el rendszere­sen pékáruval, időnként még Mátészalka város ellátásában is segít. A két közös tanácsú község kpzött javult a közle­kedés, naponta négyszer van buszjárat. Helyet adott a ta­nács a TITÁSZ-kirendeltség kétszintes épületének meg­építéséhez. A községi párt- és ifjúsági házat a múlt évben avatták. Az ötvenkét ütcáfc>an — néhány kivétellel —, szi­lárd járda készült Nagyecse­den, a múlt évben végzett társadalmi munka értéke meghaladja a kétmillió- nyolcszázezer forintot. A társ tanácsi község, Fá- biánháza sem mellőzött. Ren­delővel ellátott orvosi la­kást, két új mély fúrásfi ku­tat kapott. Felújították a pe­dagógus, védőnői lakást és a tanácskirendeltség épületét. A tanács segítségével épített és nyitott az ÁFÉSZ két ön- kiszolgáló boltot. Csaknem egy kilométerrel növelték meg a villanyhálózat hosszát, ja­vult a közvilágítás. Készül — mintegy félmil­lióért— a vízművesítési terv­dokumentáció. Megépítéséhez jó szervezésre, tettrekészseg- re és sok munkára van szük­ség. ✓ (ab) Szép kiejtési verseny a tanárképző főiskolán A pedagógusképző intéz­mények, egyetemek, tanár, képző főiskolák, tanítóképző és óvónőképzők május 24-én Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főisko Ián rendezik meg másodíz­ben a Kazinczy Ferenc szép kiejtési versenyt. Május 24 én délelőtt 9 órakor a föis kőig zsebgzmházában a sza­badon választott szöveg el­mondásával kezdődik a ver­seny. Délután 3 órától kerül sor a kötelező szöveg elmon. dására. Május 25-én hirdetik ki a verseny eredményét és adják át. a díjakat. Harminckét hallgatót ne-" veztek be az érdekelt intéz, mények. a zsűri díszelnök' Péchy Blanka színművésznő, az elnöke Benazédy József főiskolai igazgató lesz. Gondozójuk az állam A Gyermek- és Ifjúságvédő Iutézetbeu Nincs még egy éve, hogy Nyíregyházán, a Sóstói úton elkészült a gyermekvédelem megyei központja, a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet. Tavaly augusztusban költöztek be a nyolcvan fia­tal átmeneti elhelyezésére alkalmas épületbe, illetve a negyven személyes leányne­velő intézetbe. A megválto­zott feltételek lehetővé tet­ték, hogy az intézetre váró nevelési és egyéb feladatokat eredményesebben végezhes­sék. Az intézet működése óta tizenháromezer gyermek sze­mélyi anyagát őrzik. Tizenöt évvel ezelőtt alig több mint ezerháromszáz gyermeket vettek állami gondozásba, ez a szám most csaknem eléri a háromezret. Átlagosan há­rom hétig tartózkodnak az átmeneti intézetben, addig amíg további sorsukról gon­doskodnak. Az állami gon­dozásba kerülő gyerekek legnagyobb része — csak­nem ezer gyerfek — nevelő­szülőknél lakik. A többieket nevelőotthonokban, külön­böző egészségügyi intézetek­ben, kollégiumokban helye­zik el. Varinak azonban ki­vételes esetek.' amikor há­rom hónapon túl is az átme­neti intézetben maradnak, szakmunkásképző intézetbe, kisegítő iskolába, vagy mun­kába járnak, munkahelyet keresnek, vagy hosszubb-rö- videbb ideig szökéssel kísér­leteznek. A család melegét helyette­síteni, a szülői szeretetet pó­tolni nem lehet. Az intézet munkatársai a legnagyobb pedagógiai optimizmussal is csak arra vállalkozhatnak, hogy a gyermekek harmoni­kus testi és személyiségfej­lődését biztosítják. A legkülönbözőbb módon igyekeznek otthonossá tenni az intézetet. Igazi otthont azonban nem teremthetnek. A legtermészetesebb tehát, hogy L. Nagy László, az In­tézet igazgatója azt szeretné, ha minél kevesebb gyermek kerülne az otthonba. — A gyermekvédelmi na­pok rendezvényeivel éppen arra szedetnénk felhívni a figyelmet; milyen nagy sze­repet tölthet be az iskola, a munkahely, egyszóval a tár­sadalom a megelőzésben. Nem elég csak saját gyer­mekünket nevelni, észre kel] vennünk a környezetünkben lévű úgynevezett veszélyez­tetett gyermekeket. Ha ide­jében intézkedhetünk, ha a munkatárs, a barát, az isme­rős, gz állami és társadalmi szervek jókor figyelmeztetik a szülőket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalko­zó szakembereket, eredmé­nyesebben dolgozhatunk. Ko­rábban az árvák és elha­gyottak jelentették a legna­gyobb gondot, ma az úgyne­vezett nehezen nevelhető, veszélyeztetett gyermekek- Ezért tartottuk fontosnak a megelőzés és az utógondo­zás feladataira felhívni a munkahelyek, az iskolák, a szülők figyelmét. B. E. Rendhagyó órák Kis gyermekek nagy élméaye: a köpyr X Bár már egy hete véget ért, bizonyára sokan vannak, akik még jó emlékezetükben őrzik a megyei gyermek- könyvhónap rendezvényeit. Nem először rendezett tava­szi gyermekkönyvhónapot a megyei könyvtár — minden évben más, gazdagabb prog-^ rammal várták viszont a résztvevőket. Szabolcs-Szatmár megye kilencvenezer könyvtári ol­vasóba közül körülbelül hat­vanezer a 18 éven aluli. Eb­ből iá negyvenezernél több az általános iskolás korú gye­rek. író-olvasó találkozók, rendhagyó órák, bemutató bábfoglalkozások óvodákban — sokrétű for.mában igyekez­tek közel kerülni a gyerekek­hez a meghívott előadók. Áp­rilis 14-től május ,Í4-ig negy­venöt jól megszervezett ren­dezvényre került sor a me­gye községeiben, városai, ban, ahol Fészt vett Húnasze- gyjdiklá^, Kiss Dénes, ' Gra~ rtSSii^ói" Szilitih, Janikovszky Évg, dr. Kulin György —, hogy csak néhány nevet em­lítsünk a vendégek köziU. Jó néhány járásban — például a nagykgllóiban — progra­mon kívüli találkozókat is szerveztek, hogy minél több község lakói — gyerekei! — lehessenek részesei a rendez­vénysorozatnak . A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy szükség van az eh­hez hasonló vállalkozásokra — a gyermekolvasók feszítő kíváncsiságát, nagy érdeklő­dését dicsérték a vendégek mindenütt.. A gyeim ekkönyv- hónap záróaktusaként kiál­lított gyerekraj zok is ezt iga­zolják: nyolcszáz pályamunka érkezett a felhívásra. A zsűri véleménye szerint — s ezt a látogatók is osztották — nagy élvezettél és fantáziával fes- tettek-rajzoltak a gyerekek. A feladat az volt: olvasmány- élményeiket ültessék át a rajzlapra. (tgrj) ■ Levél a szerkesztőséghez * V .............- * - - ■ Labdaügyben Tisztelt Szerkesztőség! Nagy an kérem érdeklődjék meg: mi az oka, hogy váro­sunkban hónapok óta nem lehet labdát kapni. Itt a gyermeknap, és mj nagyma­mák kétségbe vagyunk es­ve, mert az ígért labdát nem tudjuk unokáinknak meg­venni. Naponta érdeklődünk az üzletekben, pedig fájós lábunk már nehezen bírja a sok járkálást, ami végül is hiábavaló, mert labda sehol sincs. A gyerekek kedvenc já­tékszere az ugrálókötél is. A 8,50-cs már régen elfogyott, a közeli napokban a drágább, a 42,— forintos is. Mit vegyünk unokáinknak gyermeknapra, ha nem játé­kot? Bennünket anyák nap­ján virággal köszöntöttek, mi miért nem viszonozhat­juk egyik legkedvesebb játé­kukkal? Tisztelettelt Erdélyi Gyuláné Nyíregyháza, Közép u, ÍZ. n. Ü.j úszómedencét építettek a (Elek Emil felvétele) mátészalkai strandou. ( SZABOLCSI MŰEMLÉKEK MADRIDBAN Aranyérmes f j!m az építő- művész- kongressznson Ebben az esztendőben Madridban rendezték meg az építőművészek nemzetközi tanácskozását, amelyen ha­zánk is képviseltette magát A magyar küldöttség tágja volt Bán Ferenc építészmér­nök, a NYIRTERV tervezője is. A konferencia, amelyen a modern tervezés, építés és városrendezés időszerű kér­déseit vitatták meg a részt­vevők, sok hasznosítható ta­nulsággal szolgált. Ez alka­lommal filmfesztivált is ren­deztek, természetesen szak­mai művekből. Ez jelentős magyar sikert hozott, hiszen az aranyérmet a Szabolcs. Szatmár műemlékei című alkotás nyerte el. A dijat pénteken adták at Budapes­ten a film készítőinek. ‘ A nagy szakmai elismerést ara­tott mű Európa-szerte nép­szerűsíteni fogja megyénk tájait, építészeti, népi művé­szeti alkotásait. hozzászólás A „Szerénádéról TISZTELT „BE”! Sajnos, csak így szólítha­tom, hiszen a Kelet-Magyar- ország 1975. május 20-i szá­mában így írta alá a Szere­nád című cikket­Biztosan volták olyan bal­lagó csoportok] akik az éneklés mellett hangoskod­tak is. Az egyedi esetekből nem helyes általánosita v.! Kívánom, hogy^ kedves kis lakótelepük lakóinak nyugal­mát sose zavarja nagyobb zaj; például autódudálás éj­fél felé, motorkerékpárok turáztatása hajnalban, vagy éppen egy részeg lakótárs kiabálása. Ezek gyakrabban előfordulnak, mint az éven­kénti szerenádok. Ezekre nem figyelt még fel? Ön úgy írja, hogy a „cím­zettek jó alvók”. Gondolja, hogy a tanárok alva és pi­zsamában várják diákjai­kat” A „tisztázást” nem hiszem, hogy az iskolákban kell el- kezí^ni. Mert a lakók több­sége tiszteli a hagyományo­kat, eszükbe jut vidám, oly­kor hangos ifjúságuk. Sok városi lakó pedig várja ejt a minden évben egyszer elő­forduló „csendháborítást.? Nyíregyháza is előlépett az iskolavárosok sorába és ki­alakítja sajátos — ebben az esetben nem is egyedi — szokásait! Tisztelettel: egy, a „címzettek” közül Nádasy Csaba középiskolai tanár Megjegyzésünk: Az írás óvatosabb volt, mint a hozzászólás, nem említette ugyanis a pálinkásüvegeket és a teljes repertoárt, a régi „szép” idők nótáit. Nem hisz- szük, hpgy ez lenne a hagyo­mányápolás — és tisztelet A glossza egyébként közli, hogy írója nem a ballagás és a szerenád ellen van, ha­nem az ellen, hogy azok túl­ságosán is elhúzódnak. Na­pokban is, éjszakában is. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents