Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-04 / 103. szám
lÖESFftAffMMBHR» HÉTFŐ: Magyar—dán külügyminiszteri tárgyalások Budapesten — Az európai közvélemény képviselőinek kongresszusa Belgiumban — A ciprusi görög és török népközösségek küldöttei Bécsbert tanácskoznak. KEDD: Gromiko—Arafat-megbeszélés Moszkvában -— Sajtóértekezlet a szovjet fővárosban a Szojuz—Apollo tervezett közös űrrepülésről — A kambodzsai nemzeti erők értekezlete — Nemzetközösségi tanácskozás Jamaicában. • ,, w SZERDA: A saigoni rendszer kapitulál, Dél-Vietnam felszabadul — Odaítélik a nemzetközi Lenin - békedíjakat — Ford fogadja a jordániai királyt s a Washingtonba látogató egyiptomi képviselőket — Kekkonnen finn elnök elfogadja újbóli jelöltetését. CSÜTÖRTÖK: A világ haladó erői harcos seregszemlével ünnepük meg május elsejét — Portugáliában életbe lép az új szakszervezeti {örvény. PÉNTEK: Púja Frigyes külügyminiszter Kairóban tárgyal, kétoldalú egyezmények aláírása — Tartományi gyűlés választása Észak-Iror- szágban. SZOMBAT: Előkészületek az NSZK-ban az észak- rajna-vesztfáliai választásokra — A francia elnök Marokkóban — A világ országai egymás után diplomáciai elismerésben részesítik a DIFK-et és a kambodzsai nemzeti egységkormányt. Ha bárki ezen a hétén csupán a május 1-i beszámolókat olvasta végig, akkor is kiadós ízelítőt kapott a politikai események alakulásából. Moszkvában s a többi szocialista ország -fővárosában az építőmunka új sikereinek, a beke igenlésének, a nyugodt magabiztosságnak jegyében telt az ünnep. A fejlett tőkésországokban mindenütt többen voltak az utcákon, mint tavaly: a felvonulók különösen nagy erővel emeltek szót az infláció, a munka- néküliség, a .válság megnyilvánulásai ellen. Japánban, a sokat reklámozott „gazdasági csoda” földjén — jóllehet május elseje nem volt hivatalos munkaszünet — hétmillió dolgozó tüntetett. Az idén először viszont állami ünnep volt ez a nap Etiópiában, S Portugáliában, a második szabad május 1-én életbe léptették az egységes szakszervezetekről hozott törvényt Ám nemcsak fények, hanem árnyak is mutatkoztak. Uruguayban kétezer letartóztatás, Spanyolországban rendőrök puskagolyói és & junta Chilében katonai szuperkészültség — anélkül, hogy képesek lettek volna megakadályozni a mély illegalitásba kényszerített kommunista párt röpcéduláinak terjesztését. S ezen a május elsején új helységnévre lelt az olvasó a távirati jelentésék keltezésében. Az ünnep előestéjén a párizsi egyezményeket felrúgó saigoni rendszer feltétéi nélküli kapitulációt jelentett bé: egész Dél-Vietnam felszabadult! A hirt mái Ho Si Minh-városból sugározta világgá a Félszabadulás rádióadó. Saigon tulajdonképpen nem új nevel kapott, hanem a régit nyer te vissza, hiszen a japán iga alóli felszabaduláskor, az • 194? augusztusi forradalom 1 nap óban nevezték el a várost Vietnam nágv fiáról. A felszabadult Dél-Viet n am ban gyorsan konszol: dálódik az élet. Az Egyesi!’ Államoknak, a világimpe rializmus vezető hatalma nak tudomásul kellett ven ni a számára keserű igazs.i got: kudarcot vallott köz vetlen katonai beavatkozó sa csődött mondott a Nixon doktrína: „ázsiaiak harcol .janak ázsiaiak ellen”. Nem teljes becslések szerint eddig ötmilliáj.-d dollár értékű amerikai felszerelés és hadianyag Jutott, Dél-Viet- namban megfelelő állapotban, a szabadságharcos erők kezébe. A vietnami nép a Szovjetunió és a szocialista országok által támogatott áldozatos küzdelme ezzel túljutott a legnehezebb szakaszon s a nemzetközi politika porondján sikerült felszámolni az egyik legsúlyosabb válsággócot. Tudjuk azonban, hogy a több évtizedes imperialista jelenlét súlyos örökséget hagyott: a romok eltakarítása, a sebek begyógyf- tása, az új élet építése sem lesz egyszerű feladat. Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép a jövőben is képes lesz úrrá lenni minden nehézségen, támaszkodhat a harcban elért sikereire. a szocialista országok s a vi- lágbéke-mozgalom cselekvő; szolidaritására. Ezt fejezte ki 3 magyar párt- és állami vezetők távirata is a DIFK- hez s a DNFF-hez. Nagy figyelemre méltó folyamat zajlik az indokínai térség szomszédságában is. A délkelet-ázsiai Szövetség, az ASEAN öt tagja (Indonézia, Thaiföld, Szingapúr, Malaysia és Fülöp-szigelek) miután elismerte a Kambodzsai Nemzeti Egységfrontot, hasonló elhatározásra jutott a DIFK-bel kapcsolatosan. Tháiföld, ahol március vége óta viszonylag haladó magatartást tanúsító tizenkétpárti koalíció van kormányon, felkérte az Egyesült Államokat, hogy egy évén bélül szüntesse meg támaszpontjait. vonja vissza 350 háfréi repülőgépét és 25 ezer katonáját. Az amerikaiakká! létrehozott biztonsági rendszer „teljes felül Vizsgálatát” helyéété kilátásba Marcos, o Fülön-szigetek államfőié. Belső viták lángoltak tel Tokióban, mivel a japán knrmánvoárt eddig tartózkodott, minden önálló lenéitől s kritika nélkül követte az amerikai politika cikcakk - iáit. s a nemzetközi sní(ó kninmentáriaiban mindinkább polgárlogot nyer a „Vi ■*nam után” kifejezés... Az érdeklődéi előterében — igaz — a héten Deik*>>et- 'zsia állt. azonban földrészünk sem volt eseménvte- kn. Becsben úrnak—'’'Htok a ciprusi tárevalások Klerl- desz és Denktas. a szigetor- száe két népcsoportja nevében, egyelőre a legsürgetőbb ügyeket vette sorra, a menekültek problémáit, a nicosiai repülőtér megnyitását, a további megbeszéléseket folytató szakértők kijelölését. Kedvező hír érkezett Helsinkiből: általános megegyezésre jutottak Kekkonnen elnök újrajölésében. (A finn alkotmány szerint az ország külpolitikáját az államfő határozza meg, S Kekkonnen személye biztosíték Helsinki nemzetközi alkotó szerepének növelésére, újabb kezdeményezésekre az - európai békéért, és biztonságért. Erről tanácskoztak Belgiumban is, ahol az európai közvélemény képviselőinek kongresszusa fontos ajánlásokat fogadott el a hogyan továbbról. Moszkva vendége volt a héten — a közel-keleti ügyekről Gromikóval tanácskozó Arafat mellett — Mitterrand, a francia szocialisták vezetője, akit a hagyományos szovjet—francia jó kapcsolatok szellemében fogadott Brezsnyev is. A héten urnák elé járultak, méghozzá tartományi választásra Észak-Irország- ban. Az eredménynél sokkal érdekesebb a még megválaszolatlan kérdés: vajon ez a szavazás csökkenti vagy növelni fogja a belső feszültséget, az újra lábra kapó terrorhullámot? Választanak ma. vasárnap iS: a legnagyobb lélekszámú nyugatnémet Szövetségi államban. a 1? milliós Észak- Rajna-Vesztfállában. Felmérni ott sem lehetett, hogy az NSZK Stockholmi nagy- követsége elleni anarohisia támadás milyen irányba lendíti majd az ingadozó és határozatlan választópolgárokat. A héten iámét igén tevékeny volt a magyar diplomácia A dán külügyminiszter budapesti látogatása külügyminiszterünk kairói, külügyi államtitkárunk lisszaboni útja. a sokirányú tárgyalások mutatják, hogy lehetőségeinkhez képest igyekszünk kivenni részünket az államközi kapcsolatok javításából, az enyhülési folyamat érvényre juttatásából." Réti Ervin A nukleáris biztonságért Felülvizsgálják az atomsorompó-szerzftdést Interjú Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel Az atomsorompó-szerző, dés hatályba lépése, 1970. március 5-e óta eltelt öt év nukleáris mérlegét hivatott megvonni az a felülvizsgálati konferencia, amely május 5-én ül össze Genf ben. A tanácskozáson a magyar küldöttséget Szarka Károly külügyminiszter-helyettes vezeti, aki elutazása előjt interjút adott Tóth Ferencnek, az MTI diplomáciai tudósítójának. — Mik voltak az atom- sorompó-szerződés nemzetközi politikai és jogi előzményei és melyek az alapvető rendelkezései? — A szerződés létrejöttének történelmi előzményeihez tartozik a Hirosimát és Nágaszakit ért tragédia, amely teljesen világossá tette, hogy az atomháború, a nukleáris veszély elhárítása alapvető feltétele az emberi civilizáció fenntartásának. Ugyancsak előzmény — az atomfegyverek elterjedése veszélyének széles körben felismerése és á javuló nemzetközi viszonyok között — az államok többségének azon készsége, hogy megakadályozzák az úgynevezett nukleáris proUferációt (az atom. erő-szaporulatot) s ez hosszú évek munkájának eredményeként egy széles körben elfo- fogadható szerződéstervezet kidolgozásához vezetett. — Az atomsolrompó-szerződés a második világháború után létrejött leszerelési, fegyverkorlátozás) egyezmények k4»ött * - Vmfontmtabb helyet foglalja el. Az ENSZ- ben első ton — egy nagyon szerény határozati javaslat formájában — foglalkoztak az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának témájával. 1962-ben indult csak meg az érdemi foglalkozás e kérdéssel a leszerelési bizottságban. Az 1963-ban létrejött moszkvai részleges atomesendegyez- mény újabb kedvező feltételekét biztosított azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányultak. Több éves megfeszített munká után Született meg az atomsorompó- szerződés tervezete, amelyet 1968. július 1-én — a három letéteményes állam fővárosában — Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírásra terjesztettek élő. Ebből az alkalomból több mint 50 állam, köztük a Magyar Népköztársaság is aláírta az atomsorompo-szer- ződ-ést, — A szerződés lényege röviden abban foglalható ösz- sze: a szerződésben részes, nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak arra vállalnak kötelezettséget, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át atomfegyvert vagy nukleáris robbanószerkezetet más államnak. A szerződésben részes azon államok, amelyek nukleáris potenciállal nem rendelkeznek, arra vállalnak kötelezettséget, hogy sem közvetlen, sem közvetett formában nem tesznek szert nukleáris fegyverekre és békés célú nukleáris tevékenységüket a nemzetközi atomenergia ügynökség keretében működő biztosítási rendszer ellenőrzése alá helyezik. Az egyezmény előírásainak megfelelően ugyanakkor az összes részes állam vállalja, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználása érdekében a felszerelés, az anyag, valamint a tudományos és műszaki ismeretek lehető legszélesebb körű cseréjét valósítja meg. — Mennyien írták alá, illetőleg ratifikálták a szerződést, és mi tette szükségessé a felülvizsgálati konferenciát? — 1974 végéig összesen 107 állam írta alá az atomsorompó-szerződést. Ez az ENSZ tagállamainak csaknem 80 százalékát jelenti. Figyelembe kell azonban venni, hogy az aláírók közül hiányoznak olyan fontos Országok, mint Franciaország és a Kínai Népköztársaság. Ugyanakkor 83 ország ratifikálta a szerződést és ezzel a részesévé vált. A biztosi- téki egyezményt a nemzetközi atomenergia ügynökséggel 40—45 állam kötötte ősz Ferenc: " Tálán nem is szeretem, csak nagyon egymáshoz Valók vagyunk — mondta Krisztina és elindult a pincéjük felé. Az ajtóból visszafordult: — És köszönöm... Mire Rózsi a pincébe ért mindenki aludt. Téiikabátokkai. szőnyegekkel takaróztak es a kikészített mosdóvíz . tisztán csillogott a lavórban. Rózsi a petróleumlámpát ,a vacka mellé vitte, a lerá- gasztatlan borítékból kivette a levelet és minden iélki- ismeretfurdalás nélkül, mint egy anya. olvasni kezdte: „Kázmér kedves! Azt mondom: igén. Azt nem mondom, hogy szeretem. Kedvelem magát., mert gyengéd és udvarias. Er főként igazat adok magának. Ebben a világban már egyetlen szabály vagy törvény sern érvényes. Megér tern én, hogy milyen rettenetes érzés lehet magának úgy élni, hogy azt teszi, amit gyűlöl, és mégsem mer és nem tud ellene fellázadni. Az ember nyomában ott settenkedik a halál és ha netán kikerüli, majdan azért kell bűnhődnie, amit maga is elítélt. Azt mondja, bogy az óngyilkossághoz sincsen (KISREGÉNY) 13. bátorsága. Kedves Kázmér. ehhez nem bátorság, éppen ellenkezőteg: gyávaság kell. Ezt nekem elhiheti. En gyáva vagyok úgy élni tovább, hogy körülöttem míndenk. tátja a rámfröccsent szeny- nyet. Anyám égy gyilkos szeretője: önző. lelketlen nőstény. Maga megérti, hogy min mentem keresztül, amíg ódáig eljutottam, hogy mindezt le merem írni az anyámról. És azt is le merem írni. hogy irigylem ezt a nyomorult, gyáva, jeliemtelén apámat, aki legalább lopott maganak egy kis tisztaságot, aki ha későn is, de legalább megtanult szeretni. Es erre egy cselédlány tanította meg. ahogyan mi mondjuk : egy műveletlen paraszt. És ez a paraszt, akit én tanítottam meg huszonöt éves kofában olvasni, mindannyi link fölé emelkedett. De térjünk vissza a mi dől guhikra, kedves Kázmér. Hetek óta ostromól Elhiszem, hogy szeret, talán jó] is esik. De elhatározásomhoz mégsem ez vezetett, hanem egy racionális ok: lehet, hogy maga, lehet, hogy én. vagi’ (alán mind a ketten hama rosab meghalunk.. Nincs jogom magától megtagadni azt, amiről maga úgy érzi, hogy ebben a sivárságban is bői- ! doggá tudná tenni. íme, ki' ajánlatom: jöjjön és amikor akarja, a magáé leszek. Sírnom kellene, de nevetők. Hányféleképpen megálmod, tam én ezt az eseményt és most talán egy pincerekesz- ben... Ugye nem kell folytat, nőm? liehet, hogy csodálkozik de bízom benne, hogy megért. Megért, mert szeret és mert egy a sorsunk. A viszontlátásig, a maga Krisz. tinója. Utóirat: Drágám, bevallom, hogy én még csak nem is csókol óztam soha... Kriszti.” Rózsi hangosan sírt.. — Egy magamfajta soha nem tudna ilyen szép levelet írni — mondta magában. Aztán felállt, magára borította a kendőjét és kiment az utcára. A kapu előtt a sváb parancsnok ácsorgott. — Megmondtam, hogy nétn kilépsz az utcára! — Egy fontos üzenetei keil vinnem a várba Köpetzy ezredes úrnak... — Csak menj! Úgysem érsz eletben oda... — Azt csak bízd rám, kamerád! — mondta Rózsi és eltűnj, a hajnali szürkületben. Csak annyit tudott, hogy Tószeghy Köpetzyvei együtt a Prónay különítmény főhadiszállására ment. (Folytatjuk) meg. A közeljövőben várhat tó, hogy további országok válnak a szerződés részeseivé. — Maga a szerződés —I mint ismeretes — 1970. március 5-én lépett hatályba. Látható, nemzetközi tapasztalatokká! alátámasztott tény, hogy bár egy meglehetősen elhúzódó folyamatról van »zó, mégis nagyon fon. tos, pozitív nemzetközi nautikái, jogi és tudományos vonatkozású eredményekről beszélhetünk, akár a szerződés hatályba lépése előtti, akár az azt követő, fél évtizedes időszakra gondolunk. A hétfőn megnyíló felülvizsgálati konferenciára a szerződés előírása alapján kerül sor. Ugyanis a Szerződés kimondja, hogy a hatályba lépéstől számított öt év elteltével Genf ben összehívják a szerződés részeseinek konferenciáját, hogy megvizsgálják. miként érvényesül a szerződés és meggyőződjenek arról, hogy a szerződés bevezetőjében foglalt célok és A szerződésben lefektetett rendelkezések megvalósulnak-* és hogyan. — Milyen pozícióból, milyen céllal tárgyal most Genf ben. és mit várhat a tanácskozástól — a Magyar Népköztársasággal együtt — a szocialista országok közössége? — Az a tóm sorom pó-sz<= r ződés á jogok és kötelezettségek nagy, gpnddal kialakított egyensúlyát’ teremtette meg, s éppen az előbbiekben említett bonyolult helyzét indokolja, hogy szükség van a szerződés megőrzésére, öt év nem nagy idő egy — a világot átfogni kívánó — nemzetközi szerződés életében. Elegendő utalni arra, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló kezdeményezés és az egyezmény hatályba lépése között .12 év télt él, szemben azzal a fél évtizeddel, amióta a szerződés hatályban van. Az is közismert, hogy egy széles körű nemzetközi szerződéshez való csatlakozás Olykor ellentmondásos körülmények, számos politikái, katonai, gazdasági és más jellegű kérdések jelentkezése közepet- té megy végbe. Különösen érvényes ez az atomsorom- pó-szerződés esetében. — Minden akadémikus fölvetéssel szemben az eltelt öt év gyakorlatilag bizonyította be, hogy a szerződés kiállta az idők pró- 1 iáját. Betöltötte alapvető feladatúi Lété, érvényesülésé érezhető és pozitívan értékelhető. A Szerződés lényegét jelentő alapvető rendelkezéseket, legfontosabb cikkeit a szerződés egyetlen részese sem sértetté meg. Ezt és az e tényen nyugvó eredményeket még a Szerződés ellenzői sert tudják kétségbe vonni. — Á szerződés jelenlegi formájában életképes, hozzájárul á nukleáris háború veszélyének csökkenéséhez és erősíti a nemzetközi enyhülés folyamatát. Feladatunknak tekintjük, hogy a szerződés keretéin beiül, a jogok és kötelezettségek maradéktalan teljesítésével növeljük a szerződés hatékonyságát, a részes államok számának növelésével pedig erősítsük a szerkődé* egyetemes jellegét, szeretnénk, ha ez érőteljesen kifejezésre jutna a mostani genfi konferencia záróokmányában iS. Megítélésünk szerint ez a cél reális, s megfelel a szocialista Országok és minden más béke- széretö állam számára -e hangsúlyozta az interjú véé gén Szarka Károly, . — 11—-m U —ir-^mur P irripgr sawrE=dpj | ítM IT il lJ r|fYT#4TT| -J 1 iTi] I 1 !• fl V. I ■ II kT AV A A ¥
