Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

IWT5. mflug Itt éh EiíLET-M AG Y ARORSZ Ail s Az első üzemi olvasóklub Könyvbarálok a J konzervgyárban Könyvbarát klubok meg­alakulásáról, működéséről, programjáról gyakran kap híreket szerkesztőségünk, el­sősorban könyvtárakból, mű­velődési házakból, iskolák­ból, lakóterületi klubokból. Az év elején az SZMT központi könyvtára kezde­ményezésére elsőként a Nyír­egyházi Konzervgyár szak- szervezeti bizottsága terem­tette meg a lehetőséget a klub létrehozására, az olva­sás megszerettetésére, irá­nyítására, az esztétikai ne­velésre, vagyis a szervezett művelődésre. Februárban megalakult klubjukat dr. Bánszky István főiskolai ad­junktus vezeti, örvendetes, hogy a havonkénti foglalko­zásokon rendszeresen húsz— huszonöt dolgozó — alkal­mazott és fizikai munkás — vesz részt, s egyre többen érdeklődnek a klub munká­ja iránt. Erre az évre a ma­gyar és a világirodalom ki­emelkedő alkotásainak elem­zését választották az epika, a líra és a dráma műfajának vizsgálatával. Terveik kö­zött múzeum-, mozi- és könyvtárlátogatás, megyei irodalmi körút is szerepelj Hallottuk, hogy hasonló klubok alakítását tervezik Kisvárdán és több nyíregy­házi vállalatnál. Érdemes a konzervgyáriak példáját ta­nulmányozni — és követni. CSATORNÁZÁS. A Kelet-magvarországi Vízügyi Építő Vállalat dolgozói végzik Kisvárda szennyvízhá­lózatának építését. (Elek Emil felvétele) BNV előzetes Amit a vásárra utazóknak tudniuk kell !ií: Ermebedobós automata üli MÁV utazási kedvezmény A beruházási javakat fel­vonultató második... tavasai Budapesti Nemzetközi Vásár május 21 és 29 között fogad­ja vendégeit. A vásár kapuit naponta délelőtt 10 órakor nyitják és délután 6 órakor zárják. A belépőjegyek ára nem változott. Ezúttal is 60 fo­rintba kerül az egyszeri be­lépésre érvényes szakmai jegy, 200 forintba a kiállítás égész időszakában napi egy­szeri belépésre jogosító jzakmai bérlet. A nagykö­zönség belépőjegye 15 fo­rintba kerül. Érdekes újdonság, hogy az idén kísérleti célból a, BNV í. és II. kapujánál érmebedo- bós automatát szereltek fel. Nemcsak papírból lesznek belépőjegyek, haném 'ómból is. Ezt az ékesen cizellált ér­mét, amelyet ugyancsak a pénztárnál vásárolhatnak rrieg a látogatók — a kapu­nál felállított automatába kell bedobni. A kísérlet cél­ja, hogy meggyorsítsák a kapuknál belépő látogatók áramlását, kevesebb legyen a zsúfoltság. Az általános iskolások, az ipari tanulók és más iskolák tanulói, valamint a katonák belépőjegye csoportos látoga­tás esetén személyenként 5 forint. A csoportosan látoga­tó katonák a I. kapun lép­hetnek be á vásár területére, más csoportok pedig a l. és a III. kapunál. Az iskolából a csoportos látogatásról iga­zolást. kell hozni, és bemu­tatni a pénztárnál. A második tavaszi BNV vidéki látogatói ezúttal is 33 százalékos menettérti utazá­si kedvezményt kapnak. A MÁV bármelyik vidéki pénz­táránál megvásárolhatják a menettérti jegyet, de vissza­utazás előtt a öNv III. szá­mú kapujánál a vásár terü­letén felállított. MAV-kicen- deltség pavilonjában le kell bélyegeztetni, mert enélküi már nem érvényes a jegy a visszautazásra. Budapesten főid alatti vas­úttal, autóbusszal és villa­mossal közelíthetik meg a vásárközpontot. A metro Örs vezér tért 'mégállójáfól^ ‘ a BNV főbejáratáig és vissza körforgalomban közlekedik a 100-as jelzésű autóbusz, ame­lyen a szokásos bérletek ér­vényesek, és természetesen vonaljegy is váltható. A Nagykörút és a Népszínház utca sarkától a 29-as villa­mossal, a hét végén pedig a Baross térről induló 29/y jel­zésű villamossal juthatnak cl a látogatók közvetlenül a vásár főbejáratáig. Tulajdon­képpen ez a 'legcélszerűbb megközelítési lehetőség, mert a zsúfolt közútj forgalom gyakran nehezíti a metro végállomásától induló 100-as jelzésű autóbusz közlekedé­sét. Megközelíthető még a vásár a '38-as villamossal a BNV közelében lévő felüljá­róig, ahonnan néhány . per­ces sétával érhető el a főbe­járat. A személygépkocsik parkolási lehetőségei az idén sem javultak, s ennélfogva a gépkocsi-tulajdonosok részé­re egyszerűbb megoldás, ha nem saját járművükkel, ha­nem tömegközlekedési esz­közzel keresik fel a vásárt. Mátészalkai képeslap. (Gaál Béla felvétele) Ösztönöz-e az ösztöndíj? Kétmillió forint középiskolásoknak A fizikai dolgozók közép- iskolás gyermekeinek támo­gatása, tanulmányaik ösztön­zése. egyetemre, főiskolára való felvételének elősegítésé­re az elmúlt években több intézkedés született. Ezek kö­zé tartoznak az egyetemi-fő­iskolai előkészítők, a korrepe­tálások, a nyári tanulmányi táborok, s a tanulmányi ősz. töndíjak. Megyénk 29 középiskolájá­ban először 1973 szeptembe­rében hirdettek pályázati felhívást tanulmányi ösztön­díjakra, s összesen több, mint 2 millió forintot osztottak' szét. Ebben a tanévben is 2 millió sorsáról döntöttek. s több mint 700 diák részesül ebből az összegből. A tanulmányi ösztöndíjat a fizikai dolgozók tehetséges és szorgalmas gyermekei kap­hatják, olyan diákok, akiknek a szülők alacsonyabb kerese­te miatt sokat segíthet a 2000—4000 forint; a szülők keresete mellett figyelembe vészig a tanulmányi ered­ményt, az érettségi tanárgyak osztályzatait és a közösségért végzett munkát. Az eddigi tapasztalatok szerint az ösz­töndíj valóban ösztö­nöz: a tanulást és az iskolá­ért vállalt munkát. A következő tanév tanul­mányi ösztöndíjainak odaíté­lésében a diákszociális bi­zottságok az eddigieknél is körültekintőbben akarnak el­járni. Előfordultak hibák, például, hogy a tanulmányi ösztöndíjat összetévesztették a szociális segéllyel, a mező- gazdasági dolgozók kereseti igazolása sokszor nem a való­ságos jövedelmet tükrözte, stb. Az így adott ösztöndíj fe­szültséget teremt az osztály­ban. A másik gond a kollégis­tákkal kapcsolatos: a ren­delkezések őket kizárják a pályázatból, mert a kollégiu­mi elhelyezés már egyfajta kedvezmény. Közülük sokan felelnek meg az ösztöndíj fel­tételeinek. Megtörténhet, hogy — helyettük — kevésbé szorgalmas és tehetséges diá­kok kapják meg az ösztöndí­jat. A legnagyobb gondot azon­ban az jelenti, hogy a kö­zépiskolába kerülő fiatalok Szabolcs-Szatmár megye huszonkilenc gimnáziumá­ban és szakközépiskolájában holnap reggeltől, vagyis pon­tosan május 19-től írásbeli érettségi vizsgák kezdődnek. A mintegy kilencven végzős osztály megközelítően há­romezer diákja e naptól ad számot a szerzett tudásáról, elsőként a magyar nyelv és Irodalom tételeit dolgozva ki. Ezt követően egészen 25-ig hajolnak reggelente a padok fölé a gondterhelt fejek, hi­szen sok szabadon választott tantárgy is kínálja magát vizsgára. Az írásbelik után kis pihenő következik és a fiatalok június 9-én a szó­beli vizsgákat teljesítik. Ál­talános tapasztalat, hogy mind többen vannak olya­nok, akik az előírt tárgya­kon kívül azokból is vizs­gáznak,, amelyek a. több. szor­galmat és .nag>iQÄb..tvidäst hi.­figyeimét az általános isko­lában nem hívják fel az ösztöndijak lehetőségére. A diákszociális bizottságnak is­meretlen diák szorgalmáról, tehetségéről kell dönteni — az általános iskola javaslata nélkül. Indokolt tehát az a javas­lat, amely már több közép­iskolában elhangzott: a diák- szociális bizottságok tartsa­nak tapasztalatcserét, vizs­gálják meg az ösztöndíj oda­ítélésének feltételeit és kö­rülményeik vatottak bizonyítani. Így a második idegen nyelv, a bioló­gia, a kémia is feladat elé állítja a tizennyolc éveseket. Az iskolák megyeszerte igyekeznek a legjobb lehető­séget biztosítani az érettsé­gik idejére, hogy minél za­vartalanabbá végezhessék számadásukat a tanulók. Ezekben a napokban ren­dezik a legtöbb helyen az iskolai kirándulásokat, hogy a több tanterem és a csend segítse hozzá a maturandu- sokat a jó munkához. Az érettségi a tanárok számára is nagy felelősseget jelent, hiszen a tanulók munkája egyben az ö sokéves munká­juk mérője is. A feladat ne­heze most a tanulókon van, de biztos, hogy sokat segít, lia szülőkön, a családon kí­vül mi .is velük izgulunk a sikerért, a jó vizsgákért. Izguljunk velük! Hétfőtől: írásbelik Vénül mégis megbuktak Jogosítvány hamisa iólc — Élni tudni kell! Ez volt, a kedvenc válasza Kállai Mihály 28 éves őri la­kosnak, ha valaki megkér­dezte tőle: hogyan gazdago­dott meg hihetetlenül rövid idő alatt? A szomszédok, az ismerő­sök csak annyit tudtak róla, hogy korábban rendőr volt, most civilben jár és van egy fűrészgépe, amellyel bérfűré- szelést vállal. Látni azt lát­ták, hogy Kállait gyakran keresik idegenek és még gyakrabban négy férfi, fel­tehetően a barátai. Az isme­rősök a lényegről nem tud­tak. Kállai Mihály még rendőr korában felfigyelt arra, hogy milyen nagy a törekvés a mátészalkai járás községei­ben a különböző kategóriájú, de- különösen a személygép­kocsi, a teherautó, sőt újab­ban az autóbusz vezetéséhez érvényes jogosítvány meg­szerzésére, azt pedig tud­ta, hogy a vizsgák szigorú­ak, sok embert utasítanak pótvizsgára és a tanfolya­mokra sem könnyű bejutni. Ezt a konjunktúrát meg kell lovagolni — döntött magá­ban Kállai —, és hozzá is fogott. Az első néhány jogosít­ványt még mint rendőr ha­misította: nem új jogosít­ványt készített, hanem egy meglévő — mondjuk motor- kerékpár vezetésére jogosí­tó — vezetői engedélybe ha­mis bélyegzővel beütötte a magasabb kategóriát, azt, amelyiket éppen a „megren­delő” kivánta. Azt mondta, hogv ő. mint rendőr, ezt el tudja inrézni, természetesen meg kell fizetni azok fáradt­ságát is. akik ebben segíte­nek neki. A sorozatot 1973 szeptem­berében valami megzavarta: Kállai Mihály rendőtőr- mestert leszereltették és a katonai bíróság jogtalan előny elfogadásáért 1 évi szabadságvesztésre ítélte. Az esetről kevesen szereztek tudomást, mert a büntetés végrehajtását felfüggesztet­ték és Kállai — mintha mi sem történt volna — otthon maradt. Az egyenruha levé­telét azzal magyarázta hogy új beosztása van, s nem kell egyenruhában jár­nia. Sikerült azt a látszatot keltenie, hogy rendőr, és tovább foglalkozhatott jogo­sítványok "hamisításával. A percek alatt megszerezhető ezresek hamar kapzsivá tet­ték: felhajtókat vont be. Bartha István, Hagy István, Soós Ferenc és Puskás Mik­lós vállalkozott erre s isme­rőseiknek felajánlották Kál­lai szolgálatait. A soron kí­vül és vizsga nélkül adott jo­gosítvány csábító volt, s az ügyfelek szó nélkül fizettek: ezerötszázat, ötezret, hat és fél ezret, amennyit Kállai felhajtói révén „kialkudott”. Nagy István, az egyik fel­hajtó ingyen kapta meg Kállaitól a buszvezetésre jogosító pecsétet, de alig helyezkedett el buszsofőr­ként, közlekedési balesetet okozott. Még súlyosabb volt Kertész Pál 42 éves ramo- csaházi lakos esete, ő halá­los balesetet okozott egy au­tóbusszal, mert a hamis bé­lyegzővel kiállított jogosít­ványhoz vizsgája, vezetési gyakorlata nem volt. Kállai Mihály összesen 48 jogosítványt hamisított, amellyel — ezer forint hí­ján — kétszázezret keresett. Ügyét és tíz társáét a kato­nai bíróság tárgyalta: Kálla­it 5 év börtönre ítélte, «V- ■ rendelte a korábban egy, majd a napokban közlékedé- si baleset okozásáért kisza­bott 1 év két hónap szabad­ságvesztés végrehajtását és 50 ezer forint mellékbünte­tés megfizetésére kötelezte. Tíz társát kisebb időtartamú — végrehajtásában felfüg­gesztett — szabadságvesztés­re és 15-től 30 ezer forintig terjedő pénzbüntetésre ítél­te. A Mátészalkai Járási-Vá­rosi Ügyészség elkészítette a vádiratot a többi hamis jo­gosítványtulajdonosok ügyé­ben is: Bartha István és Nagy István társaságában 11, So­ós Ferenc társaságában 10, Puskás Mik)ös társaságában tíz embert vádoltak meg hi­vatalos személy megveszte- getesének látszatát keltő ó* üzletszerűen elkövetett hi­vatalos befolyással való üzérkedés, és egyéb bűncse­lekmények elkövetésével. Kállaiékon kívül két —■ tőlük függetlenül működő — jogosítványhamisító banda is lebukott:' egyiknek a 38 éves Nagy Jáno6 hodászi lakos volt a feje, ő leijénc vezetői engedélybe pecsételt maga­sabb kategóriát 33 ezer fo; rint haszonért. A másik tár­saság Nyíregyházán műkö­dött Cserjési János. 3ő éves nyíregyházi és Megyola Sán­dor 29 éves sóstóhegyi lakos vezetésével. Cserjéki kilenc jogosítványt hamisított, és közel 15 ezer forintot kere­sett. A három csoport által ha­misított 66 jogosítványt le­foglalták, így akik e bűncse­lekmény árán jutottak maga­sabb kategóriához, azt is el­vesztették. amelynek meg­szerzéséért valóban viasgát tettek. B. X

Next

/
Thumbnails
Contents