Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

irre. mája* m SBSCT-IÄÄGFiÄRORSZÄO 3 Vál asz és tett FÉLKÉSZ CSARNOK „TALONBAN“ GONDOLOM MEGLEPŐDÖTT £*sd6 Béla, Molnár Károly, Balogh Kálmánná, s mindazok, akik a fehérgyarmati nagyközségi pártbizottságtól levelet kaptak, amelyben arról értesítik őket, mi lett a sorsa azoknak a javaslatoknak, kezdeményezéseknek, észre­vételeknek, amelyeket a pártértekezleten vagy taggyűlésen mondtak el, tettek szóvá. Sok fáradozással járó aprómunkával mérte jel a nagyközségi pártbizottság és az alapszervezetek, mi az, amiben a párttaggyű­lések, a pártértekezlet határozatai nyomán intézkedniük kell. Frendl Dezső, az MSZMP Fehérgyarmati nagyközségi Bizottságának a titkára mondta el, hogy április 18-án végre­hajtó bizottsági ülésen tárgyalták meg az év végi beszámoló taggyűléseken, vezetóségvá- lasztó taggyűléseken és a nagyközségi párt­értekezleten elhangzott javaslatok, észrevé­telek megvalósítására tett intézkedéseket. Ezeken az említett pártfórumokon a pártélettel 67, a gazdasági élettel 45, az ide­ológiai munka javításával 18, a tömegszerve­zeti munkával 19 és a kulturális élet kérdé­seivel kapcsolatban 10 olyan javaslat, észre­vétel hangzott el, amelyek a különböző párt-, állami, társadalmi, tanácsi stb. szervek intézkedését, válaszát sürgetik. Ezekre húsz elapszervezet több száz kommunistája, sok­sok pártonkivüli várja a választ, az intéz­kedést. Valójában ezen a módon érvényesül a pártdemokrácia, s erősödhet a centralizmus. Olyan érintkezési pontja ez a pártmunká­nak, ahol összeér a demokratikus centraliz­musról vallott és hirdetett egységes lenini elv két oldala. FIGYELEMRE ÉRDEMES MÖDON dol­gozta fel, s foglalkozott a pártfórumokon el­hangzott intézkedést igénylő javaslatokkal a nagyközségi pártbizottság. Követendő mód­szer lehet máshol is, hogy a korábban meg­választott különböző — pártépítési, gazdaság- politikai, ifjúsági, stb. — bizottságoknak munkát adtak! Feladatul határozták meg ré­szükre saját területüket tekintve a javaslatok összegezését, elemzését, s annak megállapí­tását, mj igényel azonnali vagy későbbi in­tézkedést. Például így dolgozott a pártépítés'i bizottság, s brigádvizsgálattal elemezte ezek­nek az elhagzott javaslatoknak a sorsát az a lapszervezetek bén. Először a pártértekezleten elhangzott ja­vaslatok feldolgozását kezdték meg. Megva­lósításukra intézkedési tervet készítettek. Minden intézkedésre jogosult párt-, állami, stb. szervezetnek megküldték az őt érintő •javaslatot, kezdeményezést. Kérték válaszol­janak, jelöljék meg, miben, mikor tudnak intézkedni. így érkezhetett érdemleges válasz a megyei tanács elnökétől a fehérgyarmati szakmunkásképző intézet és a szakközépiskola V. ötéves tervben várható bővítéséről. Intéz­kedhetett a nagyközségi tanács, hogy es év­től a pedagógusnapot együtt tartsák az ál­talános és középiskolákban, s épül meg ta­nácsi segítséggel — a társadalmi összefogás és munka révén — 1975. augusztus 20-ra az atlétikai pálya. A pártfórumokon elhangzot­tak nyomán foglalkozik hatékonyabban a ta­nács a Lenin utcai óvoda gondjainak a meg­oldásával. Nemes gesztus volt mindazoknak az üze­meknek, intézményeknek levélben is köszö­netét mondani, amelyek társadalmi munká­val segítettek egy kéttantérmes iskola épí­tésében a Lenin utcában. Ez az intézet tel­jesen társadalmi összefogásból készült el. Hálásak az emberek, s jólesik nekik, ha az áldozatvállalásukért köszönetét mond a párt- bizottság, a pártszervezet. HASONLÓ JELLEGE, SZELLEME van és lehet azoknak a leveleknek, amelyeket a nagyközségi pártbizottság küldött a pártta­goknak. És hasonlóan fogadták a válaszokat az alapszervezetek taggyűlésein is azok, aki­ket tájékoztattak arról, m; lett a sorsa a ja­vaslataiknak, észrevételeiknek. Ez megsok­szorozza a kommunisták kezdeményezőkész­ségét, aktivitását, erre pedig a jövőben még nagyobb szükség lesz. így lehet és szükséges ébrentartani a pezsgő pártéletet, így sikeres küzdeni a közöny, a kispolgári as szemlélet- mód érvényesülése ellen. A nagyközségi pártbizottság ilyen mun­kastílusából, munkamódszeréből tanulnak az alapszervezetek. Ennek is köszönhető, hogy a taggyűléseken elhangzott javaslatok meg­valósítására mind a 30 alapszervezet intéz­kedési tervet készített. Ezekben meghatároz­ták a felelősöket és a határidőket is. A tag­gyűlések valamennyit megtárgyalták, s a megvalósításról rendszeresen tájékoztatják a párttagságot. Ez az egyik legfontosabb for­mája a politikai tájékoztatásnak, mert ál­landó mozgásban tartja a pártszervezetet és hatása kisugárzik az egész társadalmi, gaz­dasági életre, környezetre. AHOL ILYEN FELELÖSSEGTEL.TESEN FOGLALKOZNAK a pártfórumokon elhang­zott észrevételekkel, javaslatokkal, az ott elfo­gadott határozatokkal és megvalósulásukért cselekednek, ott megvalósulnak a párt határo­zatai. A központiak is, a helyiek is. Szüksé­ges, hogy a partmunka e helyes módszereit minél több pártbizottságunk, pártszerveze­tünk alkalmazza. Ezt a pártmunkastílust ér- vényesítei kell, mert megsokszorozza az emberek alkotó energiáját, s általa válhat még következetesebbé, a fejlődésnek megfe­lelővé a pártvezetés. Ez a munkamódszer erősíti a pártfegyelmet, s a demokratikus centralizmus megtartása révép növeli a párt egységét is. F. K. Átadták a jutalmat a Rakamazi Nagyközségi Tanácsnak Többek között a múlt évi társadalmi munkát értékelte péntek délutáni ülésén a Rakamazi Nagyközségi Ta­nács. A község lakossága 1974-ben a XI. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére kibontakozott ver­senyben kiváló sikereket ér­tek el: 3,7 millió forint érté­kű közhasznú munkával se­gítették a fejlesztési tervek­ben szereplő feladatok meg­valósítását. Az egy lakosra eső társa­dalmi munka értéke 710 fo­rint volt. Ezzel az eredmény­nyel Rakamaz a települések közötti verseny harmadik kategóriájában a második helyet érte el. Az ezért járó félmillió forint jutalmat ugyancsak ezen a tanácsülé­sen adta át Bodó József, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának a tagja. Ezt az összeget szintén községfej- leszté&re használják fél. A 4300 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnok tartóvázát szerelik a nyíregyházi vasipari szövetke­zet telepén. (Hammel József felvétele) Egy beruházás viszontagságai Az itt látható félkész csar­nok már három éve válto­zatlan. Illetve most már mozgolódnak körülötte. Ez reménykedtek hogy fél éven belül kész épület lesz Nyír­egyházán, a Rákóczi utca 96. szám alatt. Mondhatnánk: tipikus pél­dája az elhúzódó beruházá­soknak, amelyek ellen már annyi fórumon szóltak. Eb­ből az épületből nem az lesz, aminek készült. A VAGÉF vállalat autószervizt akart, ahhoz kapott állami támogatást, s kezdett gyor­san a munkához megyei építőipari vállalat segítségé­vel, mivel megvolt az anyag a csarnok szerkezetéhez. Ke­rült mindez 3 millió forint­ba — még 1972-ben. Kettő helyett csak egy... Aztán az építkezés abba­maradt, a VAGEP jobb üz­letet talált. A megyei ta­nács határozata alapján 1973. április 1-től átvette a megszüntetett — s igen rosszul gazdálkodó — gép- jármütechnikai vállalatot és annak félkész beruházásait. Azóta, tavaly ősszel el is készült a GTV égisze alatt indított autószerviz a déli ipartelepen, a Lujza utcá­ban. (Az már más kérdés, és a pénzt adó szervek vizs­gálatát követelné, hogy mindkét vállalat több millió forintot kapott a szolgálta­tásfejlesztési alapból a szer­viz építésére, s végül a ket­tő helyett csak egy szerviz épült fel.) Talán év végére... A Rákóczi utcai félkész csarnok a két vállalat egye­sülésével „talonba” került Aztán — a gazdaságosságot figyelembe véve — szóba ke­rült az épület, s a terület eladása. Előbb nem akadt jelentkező, aztán amikor ve­vő akadt — a kárpitos- és üveges ipari szövetkezet — a VAGÉP rájött, hogy mégis kell neki a csarnok. Az előzmény, hogy a vál­lalat demeeseri telepe a nyáron megszűnik. A me­gyei tanács eladta a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár­nak és az ott egy több száz nőt foglalkoztató üzemet épít feL Az ottani, évi 40— 45 millió forintos vasszer­kezeti termelést hozza be a VAGÉP Nyíregyházára, ezért fejezi be mielőbb a csarno­kot. Erre a pénze úgy gyűlt össze, hogy a demeeseri te­lep eladásából kap 2 milliót és a fejlesztési alapból is tesznek hozzá. A tanácsi építőipari vállalat a napok­ban fogott a befejező mun­kákhoz, a falak felhúzásá­hoz, a belső szerelésekhez. Tehát — ha minden igaz — az év végére mégis elké­szül egy viszonylag nem nagy méretű, de azért több millió forintba kerülő be­ruházás. Hátravan még a tanul­ság. Az mindenképpen biz­tos: a népgazdaságnak ká­ros az ilyen elhúzódó beru­házás. Rögtön felvetődik a kérdés: ki a felelős ? rtveí pedig nem találni a szó jt>^ gi értelmében. Miért hagyták? A kérdőjelek azonban megmaradnak: az illetékes tanácsi osztályok, mint fel­ügyeletet gyakorló szervek miért hagyták, hogy ilyen lassan történjen mindén? Hol marad az átgondolt területfejlesztés? Hiszen a kárpitos szövetkezet kitele­pítése a Dózsa György ut­cából a megyeszékhely első­rendű érdeke, addig nem készülhet el a körút további szakasza. A VAGÉP elkép­zelései is évről évre változ­tak, egyrészt saját elhatáro­zásból, másrészt a külső kö­rülmények miatt. Az elké­szülő csarnokba viszont nem biztos, hogy az igazi profilt telepítik. S mindez — mégegyszer hangsúlyozzuk — három évet vett igénybe. Lányi Botond Hajnal a körúton A Nap már kúszott fel­felé a Kun Béla utca környékén, és bár nem kelt „lila dalra a nyakkendő”, szép volt a hajnal a kör­úton. A Nappal együtt jött a szellő, nyáriasan, melegen, és hozta a Hímes felől a ko. ránkelő kutyák ugatását, és a kakasok ébresztő kukurikú. ját. Egy gyalogos iszkolt az ál­lomás felé, sietősen, nagyo­kat lélegezve, aztán feltűnt egy legény, melegítőben ko­cogva. Motor zúgott fel, raj­ta sietett valaki, élvezte a forgalom nélküli idő boldog biztonságát. Kanyargóit, ke. ringöt járt az MZ, és mindez akkor is szép bolt, ha N nem mondható szabályosnak. És valahol messze, még a ka­nyaron túl, koppannak a nőt cipők. Könnyedek és sú­lyosabbak, Ikippenóek-köppa- nőak, dallamosak és tompák. Jönnek a lányok., az asszo­nyok, és versenyt csivitelnek a fák madaraival, kiket ép­pen most ébresztett, a felkelő Nap. A konzervgyáriak ők, minden reggel erre sietök, szemükben még álmot vivők, testükben erőt rejtegetök. Va­lahonnan vadgalamb kerül a tájra, kis gyűlt vízből iszik, fejet hátrakapva, majd elre. pül. Kapuk nyílnak, s mun. kaba igyekvők kapnak ke­rékpárra, függönyök görgői hoznak új muzsikát. A ne. gyediken virágot locsol egy asszony, elöl szemérmesen összefogja pongyoláját. Mo tort kikapcsolva, siklik a megállóba az első busz, a túl. oldalon gumikerekű kocsit húz egy árva gebe, patkója csattan, mintha vad csatoló­nak. képzelné magát. És mind több ablak nyílik, álmot tö­röl szeméből a koránkelő, és mind több az utcán a siető, a motoros, a gyalogos, a.z autós ás biciklis és mire a Nap magasabbra hág az égen, a fűről felszáradt az éjszaka könnye, csak bokrok levelén várja még a mele­gebbet egy harmat. Szép a hajnal a körúton, g a kökap. tárak között ilyenkor érzik, mint ébred és lélegzik, sóhajt egy város, miközben nyújtóz- kodó csontok egészséges ropo­gásába nótaként vegyül a rá­dió időt jelző sípszava, és a fény felé repkedő madarak vidám dalolása. Korán kelni jő, és ki így ébred, egész nap ott őrzi tüdejében a nap első frissén szippantott jó levegő­jét, a fényadta, jó kedvre de­rítő nagy ragyogást. Bürget Látja*

Next

/
Thumbnails
Contents