Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-18 / 115. szám
irre. mája* m SBSCT-IÄÄGFiÄRORSZÄO 3 Vál asz és tett FÉLKÉSZ CSARNOK „TALONBAN“ GONDOLOM MEGLEPŐDÖTT £*sd6 Béla, Molnár Károly, Balogh Kálmánná, s mindazok, akik a fehérgyarmati nagyközségi pártbizottságtól levelet kaptak, amelyben arról értesítik őket, mi lett a sorsa azoknak a javaslatoknak, kezdeményezéseknek, észrevételeknek, amelyeket a pártértekezleten vagy taggyűlésen mondtak el, tettek szóvá. Sok fáradozással járó aprómunkával mérte jel a nagyközségi pártbizottság és az alapszervezetek, mi az, amiben a párttaggyűlések, a pártértekezlet határozatai nyomán intézkedniük kell. Frendl Dezső, az MSZMP Fehérgyarmati nagyközségi Bizottságának a titkára mondta el, hogy április 18-án végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalták meg az év végi beszámoló taggyűléseken, vezetóségvá- lasztó taggyűléseken és a nagyközségi pártértekezleten elhangzott javaslatok, észrevételek megvalósítására tett intézkedéseket. Ezeken az említett pártfórumokon a pártélettel 67, a gazdasági élettel 45, az ideológiai munka javításával 18, a tömegszervezeti munkával 19 és a kulturális élet kérdéseivel kapcsolatban 10 olyan javaslat, észrevétel hangzott el, amelyek a különböző párt-, állami, társadalmi, tanácsi stb. szervek intézkedését, válaszát sürgetik. Ezekre húsz elapszervezet több száz kommunistája, soksok pártonkivüli várja a választ, az intézkedést. Valójában ezen a módon érvényesül a pártdemokrácia, s erősödhet a centralizmus. Olyan érintkezési pontja ez a pártmunkának, ahol összeér a demokratikus centralizmusról vallott és hirdetett egységes lenini elv két oldala. FIGYELEMRE ÉRDEMES MÖDON dolgozta fel, s foglalkozott a pártfórumokon elhangzott intézkedést igénylő javaslatokkal a nagyközségi pártbizottság. Követendő módszer lehet máshol is, hogy a korábban megválasztott különböző — pártépítési, gazdaság- politikai, ifjúsági, stb. — bizottságoknak munkát adtak! Feladatul határozták meg részükre saját területüket tekintve a javaslatok összegezését, elemzését, s annak megállapítását, mj igényel azonnali vagy későbbi intézkedést. Például így dolgozott a pártépítés'i bizottság, s brigádvizsgálattal elemezte ezeknek az elhagzott javaslatoknak a sorsát az a lapszervezetek bén. Először a pártértekezleten elhangzott javaslatok feldolgozását kezdték meg. Megvalósításukra intézkedési tervet készítettek. Minden intézkedésre jogosult párt-, állami, stb. szervezetnek megküldték az őt érintő •javaslatot, kezdeményezést. Kérték válaszoljanak, jelöljék meg, miben, mikor tudnak intézkedni. így érkezhetett érdemleges válasz a megyei tanács elnökétől a fehérgyarmati szakmunkásképző intézet és a szakközépiskola V. ötéves tervben várható bővítéséről. Intézkedhetett a nagyközségi tanács, hogy es évtől a pedagógusnapot együtt tartsák az általános és középiskolákban, s épül meg tanácsi segítséggel — a társadalmi összefogás és munka révén — 1975. augusztus 20-ra az atlétikai pálya. A pártfórumokon elhangzottak nyomán foglalkozik hatékonyabban a tanács a Lenin utcai óvoda gondjainak a megoldásával. Nemes gesztus volt mindazoknak az üzemeknek, intézményeknek levélben is köszönetét mondani, amelyek társadalmi munkával segítettek egy kéttantérmes iskola építésében a Lenin utcában. Ez az intézet teljesen társadalmi összefogásból készült el. Hálásak az emberek, s jólesik nekik, ha az áldozatvállalásukért köszönetét mond a párt- bizottság, a pártszervezet. HASONLÓ JELLEGE, SZELLEME van és lehet azoknak a leveleknek, amelyeket a nagyközségi pártbizottság küldött a párttagoknak. És hasonlóan fogadták a válaszokat az alapszervezetek taggyűlésein is azok, akiket tájékoztattak arról, m; lett a sorsa a javaslataiknak, észrevételeiknek. Ez megsokszorozza a kommunisták kezdeményezőkészségét, aktivitását, erre pedig a jövőben még nagyobb szükség lesz. így lehet és szükséges ébrentartani a pezsgő pártéletet, így sikeres küzdeni a közöny, a kispolgári as szemlélet- mód érvényesülése ellen. A nagyközségi pártbizottság ilyen munkastílusából, munkamódszeréből tanulnak az alapszervezetek. Ennek is köszönhető, hogy a taggyűléseken elhangzott javaslatok megvalósítására mind a 30 alapszervezet intézkedési tervet készített. Ezekben meghatározták a felelősöket és a határidőket is. A taggyűlések valamennyit megtárgyalták, s a megvalósításról rendszeresen tájékoztatják a párttagságot. Ez az egyik legfontosabb formája a politikai tájékoztatásnak, mert állandó mozgásban tartja a pártszervezetet és hatása kisugárzik az egész társadalmi, gazdasági életre, környezetre. AHOL ILYEN FELELÖSSEGTEL.TESEN FOGLALKOZNAK a pártfórumokon elhangzott észrevételekkel, javaslatokkal, az ott elfogadott határozatokkal és megvalósulásukért cselekednek, ott megvalósulnak a párt határozatai. A központiak is, a helyiek is. Szükséges, hogy a partmunka e helyes módszereit minél több pártbizottságunk, pártszervezetünk alkalmazza. Ezt a pártmunkastílust ér- vényesítei kell, mert megsokszorozza az emberek alkotó energiáját, s általa válhat még következetesebbé, a fejlődésnek megfelelővé a pártvezetés. Ez a munkamódszer erősíti a pártfegyelmet, s a demokratikus centralizmus megtartása révép növeli a párt egységét is. F. K. Átadták a jutalmat a Rakamazi Nagyközségi Tanácsnak Többek között a múlt évi társadalmi munkát értékelte péntek délutáni ülésén a Rakamazi Nagyközségi Tanács. A község lakossága 1974-ben a XI. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott versenyben kiváló sikereket értek el: 3,7 millió forint értékű közhasznú munkával segítették a fejlesztési tervekben szereplő feladatok megvalósítását. Az egy lakosra eső társadalmi munka értéke 710 forint volt. Ezzel az eredménynyel Rakamaz a települések közötti verseny harmadik kategóriájában a második helyet érte el. Az ezért járó félmillió forint jutalmat ugyancsak ezen a tanácsülésen adta át Bodó József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának a tagja. Ezt az összeget szintén községfej- leszté&re használják fél. A 4300 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnok tartóvázát szerelik a nyíregyházi vasipari szövetkezet telepén. (Hammel József felvétele) Egy beruházás viszontagságai Az itt látható félkész csarnok már három éve változatlan. Illetve most már mozgolódnak körülötte. Ez reménykedtek hogy fél éven belül kész épület lesz Nyíregyházán, a Rákóczi utca 96. szám alatt. Mondhatnánk: tipikus példája az elhúzódó beruházásoknak, amelyek ellen már annyi fórumon szóltak. Ebből az épületből nem az lesz, aminek készült. A VAGÉF vállalat autószervizt akart, ahhoz kapott állami támogatást, s kezdett gyorsan a munkához megyei építőipari vállalat segítségével, mivel megvolt az anyag a csarnok szerkezetéhez. Került mindez 3 millió forintba — még 1972-ben. Kettő helyett csak egy... Aztán az építkezés abbamaradt, a VAGEP jobb üzletet talált. A megyei tanács határozata alapján 1973. április 1-től átvette a megszüntetett — s igen rosszul gazdálkodó — gép- jármütechnikai vállalatot és annak félkész beruházásait. Azóta, tavaly ősszel el is készült a GTV égisze alatt indított autószerviz a déli ipartelepen, a Lujza utcában. (Az már más kérdés, és a pénzt adó szervek vizsgálatát követelné, hogy mindkét vállalat több millió forintot kapott a szolgáltatásfejlesztési alapból a szerviz építésére, s végül a kettő helyett csak egy szerviz épült fel.) Talán év végére... A Rákóczi utcai félkész csarnok a két vállalat egyesülésével „talonba” került Aztán — a gazdaságosságot figyelembe véve — szóba került az épület, s a terület eladása. Előbb nem akadt jelentkező, aztán amikor vevő akadt — a kárpitos- és üveges ipari szövetkezet — a VAGÉP rájött, hogy mégis kell neki a csarnok. Az előzmény, hogy a vállalat demeeseri telepe a nyáron megszűnik. A megyei tanács eladta a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárnak és az ott egy több száz nőt foglalkoztató üzemet épít feL Az ottani, évi 40— 45 millió forintos vasszerkezeti termelést hozza be a VAGÉP Nyíregyházára, ezért fejezi be mielőbb a csarnokot. Erre a pénze úgy gyűlt össze, hogy a demeeseri telep eladásából kap 2 milliót és a fejlesztési alapból is tesznek hozzá. A tanácsi építőipari vállalat a napokban fogott a befejező munkákhoz, a falak felhúzásához, a belső szerelésekhez. Tehát — ha minden igaz — az év végére mégis elkészül egy viszonylag nem nagy méretű, de azért több millió forintba kerülő beruházás. Hátravan még a tanulság. Az mindenképpen biztos: a népgazdaságnak káros az ilyen elhúzódó beruházás. Rögtön felvetődik a kérdés: ki a felelős ? rtveí pedig nem találni a szó jt>^ gi értelmében. Miért hagyták? A kérdőjelek azonban megmaradnak: az illetékes tanácsi osztályok, mint felügyeletet gyakorló szervek miért hagyták, hogy ilyen lassan történjen mindén? Hol marad az átgondolt területfejlesztés? Hiszen a kárpitos szövetkezet kitelepítése a Dózsa György utcából a megyeszékhely elsőrendű érdeke, addig nem készülhet el a körút további szakasza. A VAGÉP elképzelései is évről évre változtak, egyrészt saját elhatározásból, másrészt a külső körülmények miatt. Az elkészülő csarnokba viszont nem biztos, hogy az igazi profilt telepítik. S mindez — mégegyszer hangsúlyozzuk — három évet vett igénybe. Lányi Botond Hajnal a körúton A Nap már kúszott felfelé a Kun Béla utca környékén, és bár nem kelt „lila dalra a nyakkendő”, szép volt a hajnal a körúton. A Nappal együtt jött a szellő, nyáriasan, melegen, és hozta a Hímes felől a ko. ránkelő kutyák ugatását, és a kakasok ébresztő kukurikú. ját. Egy gyalogos iszkolt az állomás felé, sietősen, nagyokat lélegezve, aztán feltűnt egy legény, melegítőben kocogva. Motor zúgott fel, rajta sietett valaki, élvezte a forgalom nélküli idő boldog biztonságát. Kanyargóit, ke. ringöt járt az MZ, és mindez akkor is szép bolt, ha N nem mondható szabályosnak. És valahol messze, még a kanyaron túl, koppannak a nőt cipők. Könnyedek és súlyosabbak, Ikippenóek-köppa- nőak, dallamosak és tompák. Jönnek a lányok., az asszonyok, és versenyt csivitelnek a fák madaraival, kiket éppen most ébresztett, a felkelő Nap. A konzervgyáriak ők, minden reggel erre sietök, szemükben még álmot vivők, testükben erőt rejtegetök. Valahonnan vadgalamb kerül a tájra, kis gyűlt vízből iszik, fejet hátrakapva, majd elre. pül. Kapuk nyílnak, s mun. kaba igyekvők kapnak kerékpárra, függönyök görgői hoznak új muzsikát. A ne. gyediken virágot locsol egy asszony, elöl szemérmesen összefogja pongyoláját. Mo tort kikapcsolva, siklik a megállóba az első busz, a túl. oldalon gumikerekű kocsit húz egy árva gebe, patkója csattan, mintha vad csatolónak. képzelné magát. És mind több ablak nyílik, álmot töröl szeméből a koránkelő, és mind több az utcán a siető, a motoros, a gyalogos, a.z autós ás biciklis és mire a Nap magasabbra hág az égen, a fűről felszáradt az éjszaka könnye, csak bokrok levelén várja még a melegebbet egy harmat. Szép a hajnal a körúton, g a kökap. tárak között ilyenkor érzik, mint ébred és lélegzik, sóhajt egy város, miközben nyújtóz- kodó csontok egészséges ropogásába nótaként vegyül a rádió időt jelző sípszava, és a fény felé repkedő madarak vidám dalolása. Korán kelni jő, és ki így ébred, egész nap ott őrzi tüdejében a nap első frissén szippantott jó levegőjét, a fényadta, jó kedvre derítő nagy ragyogást. Bürget Látja*
