Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-18 / 115. szám
KELET-MAGYARORSZÁO 19T5. rná^us IS, Az események krónikája HÉTFŐ: Kambodzsai hadihajók elfogtak egy amerikai kereskedelmi hajót, amely fegyvereket szállított kambodzsai parti vizeken — Izraeli egységek behatoltak Dél-Libanonba KEDD: Kissinger nyilatkozata az amerikai külpolitikáról — Giscard d'Estaing francia elnök Párizsban fogadta Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettest SZERDA: Koszigin szovjet kormányfő Tripoliban tárgyalt Kadhafi líbiai köztársasági elnökkel — Varsóban a tagországok parlamenti küldöttségei ünnepelték meg a Varsói Szerződés aláírásának 20. évfordulóját, Moszkvában az ünnepségen Gromiko külügyminiszter mondott beszédet CSÜTÖRTÖK: Az amerikai tengerészgj'alogosok katonai akcióval visszaszerezték a Mayagucz hajót, a kambodzsai hatóságok szabadon engedték a 39 amerikai matrózt — Saigonban megkezdődött a győzelem ünnepe PÉNTEK: Thaiföld visszahívta washingtoni nagykövetét — Szadat elnök Jordániában tárgyal — Az iráni sah Washingtonban. SZOMBAT: Koszigin szovjet kormányfő befejezte tunéziai tárgyalásait — Amerikai kereskedelmi embargó Dél-Vietnam és Kambodzsa ellen. Még mindig Indokína ál! az emberiség érdeklődésének középpontjában. Egyfelől az újjáépítés megkezdése kel: figyelmet, másfelől az amerikaiak szolgáltattak újra okot arra, hogy egy jellegzetesen imperialista, agresszív cselekedetük nyomán világszerte elítéljék a húsz. év alatt any- nvisz.or megbélyegzett politikájukat. A Mayaguez nevű kereskedelmi hajójuk visszaszerzésére megint az „áeyu- naszád-diplomáciát”' alkalmazták •Az USA hadügymihiszté- r i u ma tengerészgyalogosok. helikopterek és bombázók, valamint 'repülőgép-anyahajó és más hadihajók igénybevételét tartotta szükségesnek ahhoz, hogy a Mayagueat, kiszabadítsa a kambodzsai „fogságból''... A Mayaguez a kambodzsai partok előtt haladt, rakománya — amerikai körök szerint — „posta és fegyver-’ voit. A khmer hadihajók feltartóztatták és égy kambodzsai kikötőbe kísérték a hajót, fedélzetén 39 amerikai matrózzal'. Washington az első perctől kezdve kardesörteléssel válaszolt a kambodzsai intézkedésre. A lépés jogosságát még egyes amerikai jogászok sem vonták kétségbe. A Coral Sea repülőgép-anya- hajót nyomban a Sziámiöbölbe irányították. Ezer tengerészgyalogost küldtek Thaiföldre, nem törődve azzal, hogy a bangkoki kormány épp most sürgeti az egyéb amerikai támaszpontok felszámolását. A thai tiltakozás ellenére ezekről a támaszpontokról indult el a Mayaguez kiszabadítására elhatározott katona; akció. A csillagos-csikos lobogó nevében csak úgy „mellékesen megsemmisítették az egyik khmer kikötő, város olajfinomító berende. zéseit is...” Nem lephet meg senkit hogy az 5 millió lakosú ki' ország és az USA újabb ka tonai erőpróbájából most av egyszer Amerika került ki „győztesen”. De ez a győzelem politikái szempontbó pyrrhusi győzelem, mive Délkelet-Ázsia népeit mé inkább az amerikai imperializmus ellen fordítja. Kuala Lumpurban, Malaysia fővárosa bar éppen ezekben a napokban ülésezett az ASEAN regionális szervezet őt külügyminisztere. Hangsúlyozták: nem tűrnek idegen beavatkozást a térség belügyibe! Thaiföld kormánya máris ’cselekedett?-visszahívta washingtoni nagykövetét, ami a diplomácia szokásai szerint a nagyfokú rosszallás kifejezése. Bangkokban nagyszabású amerikaellenes tüntetések robbantak ki. Az „Ami go home!” már hangosabb ma Délkelet-Ázsiában. •Mi volt - a?, amerikai tépés célja, értelme? Meglehet, hogy valóban olyan elektronikai berendezések voltak a kémhajón, amelyeket még ilyen kétségbeesett akcióval is érdemes volt visszaszerezni. Az már valószínűbb, hogy hogy a 39 amerikai matróz kiszabadítása presztízskérdéssé vált a Ford-kormány- zat számára — mindenekelőtt belpolitikai okokból.' Jövőre elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban... Viszont ha erőfitogtatásnak szánták az ügyet Wa-. shingtonban, ha azt remél-1 ték, hogy a mostani kemény- ! ség feledtetheti a vietnami, j kambodzsai, laoszi vissza vo- ' nulást, akkor tévedtek. Táj- j vajban és Dél-Koreában,} Thaiföldön és a Fülöp-szige- teken ezután is lidércnyomás marad az amerikaiak csatlósai számára, hogy az USA egy szép napon sorsukra hagyja őket. S legfeljebb a .19 amerikai matróz sorsával fog akkor is törődni... A Közel-Kelet újra előtérbe került a világnoütiká- bán. Koszigin szovjet miniszterelnök két észak-afrikai arab országban, Líbiában és Tunéziában tárgyalt. Gazdasági vagy stratégiai szempontból fontos lehet holnap, még inkább holnapután. Szadat egyiptomi elnök pedig a nyugatbarát arab országokat járta végig Szaud- ' -ábiától Jordániáig. Kairóban híre kelt, hogy rövidesen összeül a már majdnem elfeledett egyiptomi— szíriai—líbiai hármas állam- szövetség vezető testületé, az elnökök tanácsa. A meg lepetés . annál nagyobb, mert köztudomású: az utóbbi hó napokban Kadhafi és Szadat között igen feszültté vált a viszony a kölcsönös vádaskodások nyomán. Valószínű, hogy az egyiptomi elnök minden arab vezetővel ismertetni szeretné elképzeléseit, mielőtt Ford amerikai elnökkel június 1-én az ausztriai Salzburgban találkoznak. A szovjet—arab tárgyalásokon, valamint az arab vezetők egymás közti megbeszélésein egyformán középponti helyet foglalt el a genfi békekonferencia felújítása. Most már nem várathat sokáig magára a békeértekezlet összehívása. A tunéziai tárgyalásokon hangoztatták: a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek is teljes jogú tagként részt kell vennie az értekezlet munkájában. A szocialista világ ünnepelt a héten: a Varsói Szerződés aláírásának 20. évfordulóján a lengyel fővárosban a tagországok parlamenti küldöttségei emlékeztek meg a béke biztosításának nagyszerű szervezetéről. Közös felhívást is kibocsátottak, amely bizonyította, hogy a Varsói Szerződés célja: az európai földrész békéjének, biztonságának szavatolása. A szocialista fővárosokban külön ünnepségeket, gyűléseket is rendeztek: Moszkvában Gromiko szovjet küt ügyminiszter felszólalása alkalmat adott a szovjet béke- pülitika megerősítésére, a szovjet békediplomácia törekvésének újabb összegezésére. E diplomáciát a gyakorlatban olyan eseményeken alkalmazzák, fnint a küszöbönálló Gromiko—Kissin- ger-találkozó Becsben, amely a SALT-tárgyáíások eredményességének előmozdítását éppúgy szolgálja, mint'az európai biztonsági és együtt- ’ működési értekezlet, befejező szakaszának közeiebbre hozását, illetve az őszre tervezett ■ BrezsnyeV“-Ford:-:talál-j kozó előkészítését. Pálfy József % ■■ * ■ *M&A FELSZABADÍTOTT DA NANGBAN a lakosok kitörő örömmel fogadták a népi felszabadító fegyveres erők harcos ait. Számvetés Vietnamról Történelmi szakasz zárult le április 30-án, saigoni idő szerint 11,30-kor, amikor a DIFK aranycsillagos zászlóját kitűzték az elnöki palotára. Befejeződött a második világháború utáni időszak legsúlyosabb cs legpusztítóbb háborús konfliktusa. Dtven nappal azután, hogy az első lövések eldördültek Ban Me Thout tartományi székhelyre, egész Dél-Vietnam felszabadult, a saigoni rendszer maradványai kártyavárként omlottak össze. Természetesen hosszú idő telik el még addig, amíg a világnak teljes képe lesz arról, milyen hatással volt is a háborúi Vietnamra, az Egyesült Államokra és a nemzetközi politikai életre. Tény, hogy Vietnamon szörnyű sebeket ütött az amerikaiak háborús kalandja. Az Indo- kínával foglalkozó amerikai kutató intézet adatai szerint 1991 és 1975 között hétmillió- háromszázezer vietnami halt meg, illetve sebesült meg. (Mintegy hárommillióra becsülik a halálos áldozatok számát!)- A laoszi háború 1991 és 1974 között 80 000 polgári és katonai személy életébe kerüli. Í49 000 a sebesült.. A kambodzsai háború öt esztendeje alatt mintegy 700 000 ember vesztette életét. A Vietnam körül dúló amerikai politikai vitákban nem egy olyaji „vád”, hangzik el a Fehér Házzal szemben, amely szerint nem tett. meg minden lehetséges erőfeszítést a saigoni bábrendszer megmentéséért. Minden ilyen vád képtelenség! Washington emberéletek és anyagi értékek tömegét áldozta fel t.a lajtai an indokínai bábrendszevek felszínen tartására. Attól kezdve, h.ogy 1961 decemberében partra szálltak az első- amerikai egységek Vietnam földjén. 56 000 amerikai halt meg, 303 000 sebesült meg. Az Egyesült Államok csillagászati összeget, több mint 140 milliárd dollárt fektetett tragikus végű kalandjába. Csak az amerikaiak távozása után visszamaradt fegyverek értése több, mint ötmilliárd dollár. Az Egyesült Államok saigoni nagykövetségének katonai attaséi hivatala előtt (külön városnegyedet alkotott) Thieu uralma alatt hatalmas transzparens hirdette: „Nem felejtjük el soha a szövetséges csapatok nemes áldozatát”. Mármint az amerikaiak és néhány délkelet-ázsiai csatlós állam intervencióját: fegyverrel, tűzzel-vassal próbáltak alapot teremteni a népszerűtlen saigoni rendszernek. A kormányzattal szemben álló amerikai kongresszusi körök fényt akarnak deríteni arra, milyen okok idézték elő az amerikai politika kudarcát, a saigoni rendszer szégyenletesen gyors összeomlását. Az ugyanis mindenki számára nyilvánvaló volt. hogy amerikai támogatás nélkül Thieu rendszere eleve halálra1 ítéltetett. Mégis, Washingtonban nem kevesen tápláltak illúziókat, a saigoni rezsim „viszonylagos álló- képességét" illetően. Hisz végül is, amikor 1973 elején az amerikai inváziós egységek utolsó csoportja is ösz- szecsomagolt, Thieu hadserege nem kevesebb, mint 909 ultramodern vadászbombá- zóval, 900 helikopterrel, tankok és tüzérségi egységek ezreivel, jól kiképzett és ,fel- fegvverzet.t 700 ezer katonával rendelkezett.. Es ráadásul a saigoni ármádia mögött — párizsi egyezmény ide, párizsi egyezmény oda mindvégig ott álltak az amerikai katonai és rendőri tanácsadók, a CIA egész hatalmas gépezete. Természetesen zavaró ég roppant kínos feladat most magyarázatot adni arra, miként omolhatott össze kártyavárként ez az éveken át felépített, „vietnamizált” rendszer az első olyan pillanatban, amikor az Egyesült Államok nem tudott többé á hagyományos módon, tehát nyílt beavatkozással védence segítségére sietni. A washingtoni hivatalos mérlegkészítésnek számolnia kell a vietnami vereség belső, traumatikus hatásával is. ,,A háború az amerikai történelem múlt századának legszomorúbb fejezete — állapította meg a Newsweek című politikai hetilap — ég még évekbe telik, amíg világosan felmérhetővé válik, mit jelentett Vietnamnak és Vietnam mit jelentett Amerika számára. Gyakorlatilag szertefoszlott az amerikaiak hite vezetőiben, és sokan most meg vannak győződve arról, hogy kormányuk félrevezette és becsapta őket.” Aligha véletlen, hogy nyilvános állásfoglalásaiban Ford elnök és Kissinger külügyminiszter is igyekszik kerülni a vereség kifejezést, g a kudarc súlyának kisebbítésére törekszik. Kétségtelen azonban, hogy a valóságos kiutat kizárólag az amerikai politika átértékelése jelentheti. Erre az említetteken túl más nyomóg okai is vannak a Fehér Háznak. A vietnami háború egykori kiszolgáló bázisa, Thaiföld az amerikai támaszpontok felszámolását követeli. Ugyanerre szólította föl az amerikaiakat Malik indonéz külügyminiszter is. ősz Ferenc: Simó, nyomában Rózsival felrohant az udvarra. Kázmér Krisztina mellé térdelt. A lány mosolygott. — Megkapta a levelemet? — Igen, de most ne beszéljen — mondta Tószeghy és felemelte a lányt egy ágyra. Szétnyitotta a kabátját és látta, hogy a lány blúza, a bal melle alatt lassan átitatódik vérrel. Krisztina többé nem szólalt meg. Néhánvat rebbent még a szeme, aztán megnyugodott. Tószeghy felállt a halott lány mellől és a szülőket kereste. Azok még mindig a vizeshordók mögé bújva reszkettek. — A lányuk: Nem értik? Meghalt Krisztina! — És nemsokára mi is követjük ót — szólalt meg Erzsi. — A szomszéd házban lévő németek biztos meghal, lották a lövöldözést. — Végünk van! —- sikított Melanie. — Maguk a hibá(KISREGENY) 18. sak, mert maguk lőttek rájuk. — Ettől nem kell félni. A németek valamennyien le- bujtak a csatornákba, így próbálnak elmenekülni a hegyek fele. Ezalatt Simó és Rózsi a földszirtti lakásokból kihordott bútorokkal eltorlaszolta a pince szellőzőjét. Tószeghy megrugdosta a pince vasajtaját és németül kiabált be: — A német csapatok elmenekültek. Maguk foglyok,, de semmi bántódásuk nem iesz, ha a kinyitott ajtó résén kiadogatják fegyvereiket. A felszólítás úgy látszik kijózanította a németeket, méri a szűk ajtónyitáson scy '' hálták ki géppisztpl Utána újra rájuk zárult a nehéz vasajtó. Közben visz. szaérkezett Simó. Tószeghy odalépett hozzá: —Nos, kedves Simó úr, nipst már dönthet a Sorsom felől — lassan megfordult és. leült a halott Krisztina mellé: —.Álljon fel — kiáltott rá Sirhó. — Azonnal szerezzen egy nivil ruhát, mert ha az oroszok ebben a mundérban megtalálják, hiába magyarázom nekik, hogy magának végül is azért megjött az esze. A magyarázkodás már csak azért is nehéz lenne, mert bár egy nyelven beszélünk, egy szót sem tudok oroszul. — Ne haragudjön Simó úr — felelte Tószeghy. — Én ezt nem tudom megtenni. Nem öltözöm át civill ruhába. Annak idején esküt tettem arra, hogy... Simó elvörösödött: — Én marha! Sejthettem volna, hogy a maguk fajtája nem változik. Hát így js -jó, Tószfeghy testvér. Most pedig induljon előttem!... Gyerünk! — Rózsi, nyisd ki a fogolj. pince ajtaját! — dobta oda a kulcsot a lánynak. Rózsi látta, hogy minden vita hiábavaló lenne. Kis rést nyitotl ■íz ajtón. Simó fegyvere hv , ajtónyilásra irányult. 1— Lóduljon a testvéreihez — mondta Tós/eghynek... —*■ Csak egyet kérnék — fordult a zászlós Rózsihoz. — Temessék el Krisztinát!... — Aztán belépett az ajtón... — A pincéből senkit ne engedj ki. Akárhogy könyörögne js — mondta. — Én kimegyek az utcára. Három házzal odébb, állítólag már oroszok vannak... Rózsi bement a pincébe. Mindenki egyszerre kezdett beszélni. Rózsi béketűrően hallgatott. Csak akkor mozdult meg és emelte fel a fegyvert, ha valaki az ajtóhoz közeledett. Közben odakint besötétedett. Február 12. napja volt Egy lövés sem hallatszott a csendet csak a ház pincéjébe zárt katonák dörömbölése törte meg. — Engedje ki őket, had meneküljenek... Azok is emberek —i mondta az egyik lakó... Rózsi nem felelt. De elhatározta, hogy ha alkalma nyí. ük rá, Tószeghyt kiengedi. Simó nagyon dühös lesz, de nem baj... Kemény ember ez a Simó — gondolta Rózsi —, csak tévedhetetlennek hiszi magát. Igaza van a nagy igazságokban és ettől úgy elvakul, hogy nem tud a részietekre felfigyelni. (Folytatjuk) BlBrj | I íj \ | Mm |fl|| 1 k á\ W a T H 11 -J iT íj fii íj a I k y A 1 a A *
