Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-18 / 115. szám
Saját portánkon K ülönböző tények, adatok forognak közkézen arról, miként dézsmálta meg termelőmunkánk gyümölcseit 1974-ben a cserearányok számunkra kedvezőtlen változása a tőkés külkereskedelemben. Előre látható, hogy e hatásoktól idén sem függetleníthetjük magunkat. Akadnak, akik számára mindez már megnyugtatóan hangzik. Ha ilyen folyamatok zajlanak a világgazdaságban, mit tehetünk ellene? Többet kellett fizetni az olajért, vegyi termékekért, a műtrágyáért, a cukorért, a papírért? Savanyú képpel ugyan, de leszurkoltuk azt az árat, melyet az eladó kért. Gondoljuk meg jobban vásárlásainkat — mondják, s úgy érzik, azt tartják, ha nem következik be a cserearányok romlása, házunk táján minden rendben lenne. Nos, az igazság az, hogy gazdasági problémáinkat nemcsak importáljuk. Ebből hazai „áruval” is ellátjuk magunkat bőven. Pusztán arról van szó, hogy — amint azt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülésén elhangzott előadói beszédében megfogalmazta — „a külső feltételek kedvezőtlen változása érzékelhetőbbé tette gazdasági munkánk gyengeségeit, szembe- ötlőbbé a tervező és a szervező munkánk fogyatékosságait”. Mert hisz’ miféle, határainkon túlról jött problémákban kereshetnénk egyebek mellett a beruházási tevékenység alacsony hatékonyságának, az energia, a nyersanyag sok helyen fellelhető pazarlásának okait? Célravezetőbb, tisztaségesebb, ha először mindig a magunk portáján nézünk körbe. Igaz ugyan, hogy a világ 113 országával folytatunk úgynevezett szabad- 'devizás elszámolású kereskedelmet — azaz sokfélé, s olykor váratlan hatásnak vagyunk kitéve —, de ezzel aligha magyarázhatjuk termelőberendezéseink elérhetőnél kisebb kihasználtsági fokát. Az indok nagyon gyakran a szervezetlenségben — az anyagellátás akadozásától a megmunkálási műveletek logikus rendjének elhanyagolásáig —, az élőmunka pocsékolásában lelhető. Vállalatainknál a termelőberendezések kihasználásának tízszázalékos növelése sok tíz-, vagy százmillió forinttal gyarapithatná a termékkibocsátást. Jogos a kérdés: jut erre akkora figyelem, mint a tőkés áremelkedések vállalati következményeire? Pedig e tíz- százalékos javulás — az üzem- és munkaszervezésre támaszkodva — nem tartozik a túlzott, teljesíthetetlen követelmények közé. L ebecsülnénk a világgazdasági változások okozta gondjainkat? Aligha. Inkább azt mondhatjuk, hogy a vállalatok, a különböző irányító szervek felcserélik teendőik fontossági sorrendjét, ha a gondokat megvilágító fénynyalábot a cserearányok romlására vetik, s a maguk portájára csupán néhány sugárka jut. Mert igaz, a nyersanyagok túlnyomó részét drágábban mérik, mint néhány esztendeje — s a jövő sem ígér lényegesen kedvezőbb feltételeket, de vajon észszerű gazdálkodással nem tudnánk az anyagköltségekből egy százalékot lefaragni? Hiszen a drága nyersanyag akkor igazán drága, ha pazarolják, l^a nem készül minden kilójából hasznos termék, hanefn harmada, fele hulladékba jut. Tapasztalható hajlam arra. hogy a vállalati, iparági irányítás elsősorban külső okokban keresse a nehézségek, a megnőtt követelmények forrását, s ha nem a külkereskedelem alakulásában, akkor az ágazati kapcsolatokban, a kooperáció gyengeségeiben, mások mulasztásaiban, fegyelmezetlenségeiben. S csak végül, úgy mellékesen kerülnek elő a saját porta rendetlenségei, lazaságai, ami már a cselekvés irányát és erejét is meghatározza. Ez a szemlélet, s a nyomában kialakuló gyakorlat veszélyesebb, nagyobb károkkal jár, mint a világpiacról származó kedvezőtlen hatás. A fogalmazás nyersességét az menti, hogy többségében régóta meglévő problémákkal kellene szembe nézni — csak utalásszerűén: a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a termékcserélődés gyorsításával, a készletgazdálkodás gyengéivel —, de ez még nem általános jellemzője a vállalati magatartásnak, az irányító szervek tevékenységének. A népgazdaságunkat kedvezőtlenül érintő külső hatásokat — kemény munkával — mérsékelhetjük. Magunk teremtetté problémáinkon azonban — úgyancsak kemény, következetes .munkával — úrrá lehetünk. A kettő összefügg, de a teendők élén saját portánk dolgai állnak. Kórházi épületek, bölcsődék Gyorsítják az egészségügyi intézmények építését Megyénk egészségügyi ellátásának fejlesztésére 45 millió forint soron kívüli támogatást adtak az illetékes minisztériumok, elsősorban 1975. évi felhasználásra. Az összeg .jelentős részét legutóbbi ülésén osztotta el a megyei tanács végrehajtó bizottsága: elsősorban a befejezés előtt álló létesítmények építését gyorsítják. Ebből fedezik a Sóstói úti szanatórium 200 ágyas új kórházi épületének költségeit. Meggyorsítják a mátészalkai kórház 100 ágyas pavilonjának építését. A végrehajtó bizottság 13 millió forintot ad építési, berendezési és gép-műszer beszerzési költségekre. A megye néhány más egészségügyi intézményében is javítani kívánják a felszereltséget. E célra 1 millió forintot költenek ebből az ösz- szegből gépekre, műszerek vásárlására. Nyíregyházán évek óta rendkívül nagy gond a bölcsődei elhelyezés. A városban jelentős társadalmi ösz- szefogással akciót szerveztek a bölcsődeépítés segítésére. Az így előteremtett összeghez a megyei tanács vb 3 millió forintot tesz hozzá. E segítséggel hamarabb és több hellyel bővíthetik Nyíregyházán a bölcsődéket. Az összeget az idén fel kell használni. xxxn. ÉVFOLYAM, 15. SZiSSJ ARA: 1 FORINT Í975. MÁJUS 18., VASÄRNAP Jól fejlődnek a kalászosok Felkészülés 20 ezer vagon kenyérgabona fogadására A levelek! Dózsa Termelőszövetkezetben kedvezett a tavaszi idő a lucernának. Az első kaszálás, amelyet a legmoderneb b géppel végeznek, jó hozamot ígér. (Elek Emil felvétele) v • A kedvezőtlen őszi időjárás miatt a termelő gazdaságok nem tudták a teljes vetési előirányzatukat teljesíteni. Ellenben, a földbe került magvak fejlődésének kedvezett az enyhe tél, s aránylag jó termés várható. Ennek fogadásáról, a felkészülésről tájékozódtunk a gabonafelvásárló vállalatnál. Ezúttal 20 ezer vagon körüli kenyérgabona értékesítése várható megyénkben. Legjobb és legtöbb búzatermés a nyíregyházi járásban ígérkezik. Kevesebb a hagyományos búzatermő helyekről, a mátészalkai, fehérgyarmati és vásárosnaményi járásokból, ahol az erősén kötött talajokon most nem tudtak kielégítően vetni. A várható termésnek megfelelően készül a vállalat. Ürítik a raktári területet, s az üreseket fertőtlenítik. Minden eshetőségre számítva, tovább bővítik a szárító kapacitást Nyíregyházán, Kisvárdán, Vásárosnaménybar., Fehérgyarmaton, Kótajban és Máriapócson. Az átvételek gyorsítására a vállalat mintegy másfél millió forint értékben vásárolt rakodó- és anyagmozgató gépeket Ez évben már segíti a felvásárlást — tárolás tekintetében — a kisvárdaá és a nyírbátori 600—600 vagonos új beton- siló-tároló. De igénybe veszi a vállalat á Nyíregyházán készülő, 2000 vagonos siló egy részét is. Körzeti emberei időben felkeresik a termelő gazdaságokat, és megállapodnak a terményszállítások ütemében. Lehetőséget ad — körzeti szervezések keretében —, hogy a gazdaságok magtárosai megismerjék a minősítések feltételeit, a helyi szárítások feladatait A vállalat még bő készlettel rendelkezik. Aratás után is készít lisztet, vegyesen tavalyi és idei termésű gabonából, ' - " ((ab) Másodszor kap bőséges öntözést a székel yi Búzakalász gyümölcsöse. Az első öntözés alatt hatóránként telepítettek, a m ásodiknál háromóránként telepítik át a szóróberendezést. (Hammel József felvét ele) "S Külföldi államférfiak üdvözlete Lázár Györgyöt, a Minísz. tertanács elnökévé történt megválasztása alkalmából táviratban üdvözölte A. N, Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Horts Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke, Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke és Aldo Moro, az Olasz Köztársaság miniszterelnöke. Folytatódnak a felölő gyűlések Hétfőn kezdődtek me- gyénkben az országgyűlési képviselők választását megelőző jelölő gyűlések. Sza- bolcs-Szatmár megyében 20 országgyűlési képviselőt választunk június 15-én. Eddig tizennyolc választókerületben jelöltek képviselőt. Három helyen éltek a kettős je. lölés jogával az állampolgárok, a többi választókerületben eddig egy jelöltet állítottak. Kilenc választókerületben már befejeződtek a jelölö gyűlések, mindegyikben két, vagy három jelölő gyűlést tartattak. Nagy érdeklődés kíséri a belpolitikai életünk e kiemelkedő eseményét. Az ed. dig megtartott 31 jelölő gyűlésen csaknem tizennégyezren vettek részt. Sokan érkeztek a választókerület székhelyén megtartott jelölő gyűlésekre a szomszédos községekből is, a lakosság minden rétege képviselteti magát. Nagy az aktivitás: éddig 182 hozzászóló volt. A héten folytatódnak a jelölő gyűlések. Hazaérkezett a Szovjetunióból a pártmunkáskiíldöttség c Hazaérkezett megyénkbe az a pártmunkásküldöttség, amely az Ukrán Kommunista Párt Kárpátomtúli területi Bizottságának meghívására tartózkodott Kárpát-Ukraj- nában. A pártmunkás-delegáció — amelynek vezetője Koncz Károly, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszer. vezeti osztályának vezetője, tagjai: Novak Gábor, a Nyíregyházi Állami Gazdaság pártbizottságának titkárhelyettese, Pelyvás Piroska, a VOR 2. alapszérvezetének titkára, Gyulai Pál, Dombrád nagyközség pártbizottságának titkára és Fábián Imre, a mátészalkai járási pártbizottság osztályvezetője ^ voltak — ott-tartózkodásuk idején tanulmányozta • f párt- munka és a pártélet tapasztal latait. A delegációt a, határon Alexa László,, a. megyei párti bizottság titkára fogadta,
