Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

* Kt£«T-MAG¥ÄS6ft§ZA(t #75. IprflSs IL Alekszej Kosziam beszéde Az önök személyében, drága magyar barátaink, szí­vélyesen üdvözöljük a ma­gyar népet, a Magyar Szo­cialista Munkáspártot es an­nak Központi BizuW&ágát élén Kádár János elvSfÍTssal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát és Minisz­tertanácsát. EHsrtterésünket fejezzük ki mindazoknak, akik munkájukat, tudásukat, szeretetüket és tehetségüket adták e nagyszerű jubileumi kiállítás megalkotásához. Harminc évvel ezelőtt, 1945 feledhetetlen tavaszi napjaiban döntő fordulat ment végbe a magyar nép történelmi sorsában. Az a tény, hogy a szovjet hadse­reg felszabadította az orszá­got a fasiszta iga alól, nagy­szerű, izgalmas kerete lett annak a dicsőséges harminc esztendőnek, amelyet most büszkén ünnepel a magyar nép és a magyar nép vala­mennyi barátja. A felszaba­dulás az élet és a haladás győzelmét jelentette a fasiz­mus és a reakció erői felett, a józan ész és a hurnanizmus diadalát azok eszteíensége és embertelensége felett, akik a magyar népet más népekkel együtt a véres háborúba so­dorták. 1945 tavasza Magyarország valódi nemzeti újjászületé­sének kezdetévé vált, a szo­cialista építés útján való elő­rehaladásának, felvirágzásá­nak előhírnöke lett. Azóta a népi Magyarország a kom­munisták vezetésével, szoros együttműködésben és szövet­ségben a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, szüntelenül növelte erejét és egyre szilárdabbá tette elide­geníthetetlen jogát arra, hogy a dolgozók szuverén állama, a hatalmas szocia­lista közösség részvevője le­gyen. Ezért a mostani jubileumi össznépi és internacionalista ünneppé lett. A szovjet nép osztja a magyar nép örömét ezen az ünnepen, a testvéri büszkeség érzését táplálja azoknak a nagyszerű sikerek­nek és eredményeknek a lát­tán, amelyeket oly ragyogó­an mutatnak be ezen a kiál­lításon. Magyarország felszabadu­lása harmincadik évforduló­jának ünneplése időben nem sokkal követi a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusát. A magyar kommunisták legmagasabb fóruma kiemelkedő esemény- nyé vált a párt és az ország életében. A kongresszus el­fogadta a fejlett szocializ­mus Magyarországon való telepítésének 15—2Ó évre szóló programját, amely egy. ben a kommunizmus útján való további' előrehaladás programja' is. A kongresszus teljes erővel aláhúzta, hogy a párt és a nép előtt álló feladatok sikeres megoldá­sának legfontosabb feltétele. A munkásosztály és marxista —leninista élcsapata vezető szerepének következetes ér­vényesítése. A szovjet emberek mély elismeréssel fogadták azt a nagyszerű értékelést, ame­lyet a szovjet—magyar ba­rátság és sokoldalú együtt­működés kapott a kongresz- szuson. Kommunista pártunk és a szovjet kormány a to­vábbiakban Í3 megtesz min­dent annak érdekében, hogy a szocialista Magyarország­gal való testvéri szövetség és internacionalista összetör, rottság tovább szilárduljon és újabb gyümölcsöket hoz­zon. „Az együttműködés minden újabb esztendeje — mondotta az MSZMP XI. kongresszusán L. I. 3rezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, — va­lamennyiünket erősebbé tesz politikailag, gazdagabbá szel­lemileg, megsokszorozza or­szágaink gazdasági potenci­álját, elősegíti népeink életé­nek további javítását.” Magyarország történeté­ben még soha nem volt eh­hez hasonló időszak az álta- nos felvirágzásban, a nép összes alkotó erőinek soka­sodásában. A kizsákmányoló osztályok nem akartak, s nem is voltak képesek akár­csak egy részecskéjét meg­tenni annak, amit a dolgo­zók hatalma tett a kommu­nista párt vezetésével. A háború előtt Magyaror­szág ki volt téve a kapitalis­ta világgazdaság minden konjunkturális ingadozásának. Ismeretes, hogy milyen pusz­tító hatással volt Magyaror­szágra a húszas évek végé­nek, a harmincas évek ele­jének gazdasági világválsága, amikor a munkanélküliek száma az országban megkö­zelítette az egymilliót. Ma a kapitalista világban ismét komoly válságjelensé­gek tapasztalhatók. A kapita­lista gazdaságot betegség taxija lázban és — mint min­dig — a burzsoá világ törvé­nyes szerint az erős elnyomja a gyengét, az uralkodó osztá­lyok áthárítják a válság ter­hét a dolgozók vállára. Ennek alapján különösen pontosan rajzolódik ki a szo- cialiátas termed rrftéd ■* i. («46- „ nye. A.ez^ialista közösség or­szágainak gazdaságai a stabi­litás és a magabiztos növeke­dés jellemzi. Természetesen a kapitalista piaci konjunktúra hallat magáról a mi külke­reskedelmi szféránkon ke. resztül is, de képtelen a leg­csekélyebb hatást gyakorolni országaink népgazdaságának általános helyzetére, mert mi a szocialista gazdaság törvé­nyei szerint fejlődünk és ne­vezetesen ez a tényez® képe­zi állandó előrehaladásunk alapját. A KGST-tagoirszáaoik szo­cialista gazdasági integráció­ja 1971. évi komplex prog­ramjának megvalósítása ha­talmas eszköz valamennyi testvéri ország társadalmi termelése hatékonyságának növelésére, a tudományos­műszaki haladás meggyorsí­tására, gazdasági fejlettségi szántjuk, további közelítésére. Bővülnek és szilárdulnak a szovjet—magyar gazdaság és tudományos-műszaki kapcso­latok. Országaink között egész sor fontos megállapo­dás jött létre: a gépkocsi­gyártásban való koopeációról. a traktorok, hajók, Diesel- vonatok, autóbuszok, műsze­reik és egyes mezőgazdasági gépek termelésének szakosí­tásáról. Közösen valósítjuk meg az „olefinprogramot”, mellyel összhangban a Szov­jetunióban és Magyarorszá­gon hatalmas olajvegyészeti kapacitások jönnek létre, me­lyek egyazon komplexum láncszemeit alkotják. Nemrégiben, az MSZMP XI. kongresszusának megnyi­tása előtt a határidőt meg­előzve befejeződött annak az új gázvezetéknek az építése, az építkezés első része, amely földgázt szállít a Szovjetunió­ból Magyarországra, a vegv- ipar és az energetika szük­ségleteinek kielégítésére. Or. szagaink soronkövetkező öt­éves terveik összehangolása­kor megkülönböztetett jelen­tőséget tulajdonítana^ a nyersanyagtartalékok, a fűtő­anyag- és energetikai forrá­sok közös kiaknázásának, va­lamint a gépgyártás legfonto­sabb ágazataiban való koope­rációnak, mely területén meg Kádár János Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a KB székhazá­ban fogadta a hazánk fel­szabadításában részt vett 5. szovjet gárda légideszant jelentős tartalékaink vannak. Magyarország harminc­éves szocialista fejlődésének eredményeivel ismerkedve ejen 9 kiállításon minden szovjet ember különösen mé­lyen átérzi barátságunk, Ma­gyarországgal való együtt­működésünk óriási jelentősé­gét, mert az elmúlt 30 év a közös harc és munka, a ma- SMM. fiü avSSPHjet dolgozók­nak az uj «let építésében va­ló' közös íörWdalmi alkotó­munkája időszaka volt. Testvér-pártjaink egysége megszilárdításának dicső évei voltak ezek, pártjainké, I melyeket a marxizmus—le- j ninjzmus eszméihez való hű-j ség. a szocialista és kommu- j nista építés, a valamennyi j eivi kérdésben képviselt né- 1 zetazonosság, a nemzetközi [ kommunista-nozguiom, a bé­kéért, a társadalmi haladá­sért és a népek biztonságá­ért vívott harc elveinek egy ­sége fűz egymáshoz. Kádár János elvtárs adott • hangot egyik beszedőben az í alábbi gondolatnak: „Elkép- j zelhecetlen a magyar nép be - j esúietes szolgálata, érdékeinek | képviselete anélkül. hogy i ne támogassuk szilárdan, ta 1 ne fejlesszük szüntelenül test- j veri barátságunkat és j együttműködésünket a Szov- ? jetunióval”. Számunkra ked­vesek ezek a szavak, az el­ismerés érzését váltják ki bennünk, s a szovjet nép, partunk, mely mindig is ba- s rátsággal válaszolt a barát-1 ságra, igaz barátokat lát a S magyar kommunistákban, a ' magyar dolgozókban, kikhez céljaink egysége, eszméink közössége köt bennünket. Biztosíthatjuk Önöket, kedves magyar barátaink, hogy pártunk, a szovjet nép továbbra is szilárdítani fog­ja a megbonthatatlan szov­jet—magyar barátságot és a népeink közötti testvéri együttműködést. Engedjék meg. kedves elv­társak, hogy újabb nagy si­kereket kívánjak Magyaroi- szág valamennyi dolgozójá­nak a szocializmus építésé­ben, haladást és felvirágzást kívánjak az egész magyar népnek. Teljes sikert kívánunk a magyar jubileumi kiállítás­nak. A kiállítás megnyitó ün­nepsége a magyar és a szov­jet himnusz hangjaival zá­rult, majd a jubileumi be­mutató fogadócsarnokában Fock Jenő a nemzeti színű szalag átvágásával megnyi­totta a kiállítást. A szovjet vendégeket Fock Jenő vezette végig a kiállí­hadosztáiy küldöttségét, Mi­hail Mihajlovics Boriszov ezredesnek, a hadosztály ve­terán tanácsa elnökének ve­zetésével. A gárdahadosz­tály Kádár Jánost 1974-ben tiszteletbeli tagjává válasz­totta. Dr. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke televíziós interjúban foglalt állást amellett, hogy az európai biztonsági konferencia har- ipadHv Máró szakaszat, csúcs- s/iritén. június végén ' vagy1 július''elején tartsák meg. A felhívás több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt azért, mert a konferencia múltbeli és leendő házigaz­dája intézte minden érde­kelthez, másrészt azért, mert Finnország egész helyzete, magatartása minden vonat­kozásban iskolapéldája an­nak, milyen szívélyes, alko­tó kapcsolatok alakulhatnak ki különböző rendszerű or­szágok között, ha erre meg­van a kölcsönös óhaj. Urho Kekkonen beszéde újabb jeLe annak, hogy az EBK zárószakaszát előkészítő folyamat felgyorsult. Ne­künk, magyaroknak, jo arra gondolnunk, hogy ennek a szakasznak mintegy a nyitá­nya — Leonyid Brezsnyev beszéde a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XI. kongresz- szusán ■— éppúgy Budapesten hangzott el, mint annak ide­jén az a dokumentum, amely a konkrét kezdetet jelentette és amely budapesti felhívás néven vonult be a történe­lembe. Amint befutottak a buda­táson. Hosszasan időztek a könyvbemutató polcainál, a Központi Fizikai Kutató In­tézet működés közben be­mutatott legújabb műszerei­nél. A könnyűipari bemuta­tónál a korszerű konfekció- ipari gépek munkája keltet­te fel érdeklődésüket, Nyiko- laj Podgornij és Alekszej Koszigin néhány ruházati A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón részt vett Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője és Nap® Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. nyugati visszhangjai, Valen- tyin Zorin, a moszkvai tele­vízió világhírű kommentáto­ra elégtétellel állapíthatta meg, hogy az SZKP KB fő­titkárának javaslata termé­keny talajra hullott: altalá­nos az óhaj a konferencia mielőbbi eredményes, ünne­pélyes befejezésére. Mint mindig, akadnak per­sze másfajta hangok is. Az Egyesült Államoktól a Né­met Szövetségi Köztársasá­gig — például Leber had­ügyminiszterig — most is vannak olyanok, akik sze­retnék visszahozni a hideg­háború időszakát. Egyesek azzal az érvvel is előállnak, hogy az időpont „az indokí­nai fejlemények miatt” nem alkalmas a befejezés meg­gyorsítására. A hivatalos reagálásra a jelek szerint nem ez jellem­ző. Jó fogadtatásra talált Callaghan angol külügymi­niszternek az a javaslata, hogy üiiön össze a NATO csúcsértekezlete, nem utolsó­sorban az EBK záróakkord­jával kapcsolatban. Ha sike­rül, már pedig úgy tűnik, si­kerül — eredményesen, csúcsszinten befejezni az európai biztonsági konferen­ciát, kontinensünk a lehető legszebb módon ünnepli meg a fasizmus feletti diadal ju­m unkadarabot kézbe is vett, s alaposun megvizsgálta. Nagy feltűnést keltett 3 kiállításon felállított komplett ABC- áruház. A gyógyszeripari bemutató is nagy érdeklődést keltett Fock Jenő a körséta után koktélt adott a szovjet ven­dégek tiszteletére. Kommentár Felhívás Helsinkiből pesti Eresznyev-beszéd első bileumi esztendejét. Az SZMBT küldöttsége Győri Imrénél Győri Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára hétfőn a KB székházában fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségét, amelyet — J. F. Karpova el­utazása után — G. Ty. Bere­govoj űrhajós vezérőrnagy, a Szovjetunió hőse vezet. Je­len volt Nagy Mária, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára, valamint I. L Bagyul, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének első titkára. ban, a KGST komplex prog­ramja következetes végre­hajtásában. Ez az együttmű­ködés népgazdaságunk egyik szilsjjú bázisa. Éneikül, nem JjjéBfeútuk volna el azokat a '■;yd:í|jáiis!ó eredményeket. |si]§pi®kről a kiállítás is ta­ír kiállítás összeáli i- arra törekedtünk, .a látogatók, a szovjet emberek minél átfogóbb és •«túhden érdeklődést kielégi- ííif képet kapjanak hazánk­ról. a fejlett szocialista tár­sadalmát építő Magyar Nép- " köztársaságról. — Köszönetemel fejezem ki a Szovjetunió kormányá­nak és mindazoknak a szov­’ jet embereknek, akiknek se­gítsége lehetővé tette kiállí­tásunk megszervezését. Egy- ' ben megköszönöm a magyar intézményeknek és dolgozók­nak a kiállítás előkészítésé­ért végzett önfeláldozó mun­káját. — Ez a kiállítás is bizo­nyítja, hogy a szovjet nép­nek hazánk függetlenségéért es szabadságáért'* hózott nagy áldozata nem volt hiá­bavaló. A magyar nép a párt vezetésével jól alkal­mazta a marxizmus—lenin- izmus elveit a sajátos ma­gyar viszonyokra, felhasznál­ta az idősebb testvér, a ma már kommunizmust építő szovjet nép ajkotó munkájá­nak gazdag tapasztalatait. — E gondolátok jegyében megnyitom a Magyar Nép- köztársaság 30 éves fejlődé­sének, a magyar munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség ‘ szocializmust építő munkájának hű képét adó kiállítást. Ezután Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke mondott ün­nepi beszédet. ■ Mét m .«ny húiéo— -korszak a váltotta fel, és különöset! Európába nagy lépést tet- S&nk béke jé’, egymás mellett eles megvalositasa érdekeben. A Szovjetunió Kom.óúijAtipartja XXI\Í kongi'jjS^sj^ qjijj kidolgozott bekeprögram JÍfi. 'lendületei megvalositasa a legfőbb bizí­nemzet^ közi politikában visszafor • ÄäÄli: tBVMigáxél tőtíívbteíta t&3fya . UspkiJlegi^gu^bb igviwptea rr.arahb .sor keruijun. „ »- ■ őrei* nib|bíifM#pfnun».eéíg,T1j sz«6Ke<a^*tBmVftir<lbfíizete;ő­ÍÖHelíajfult cinlikta^rsá'áÍ?«Kt!Í ^f!rrhar gyár népies.,ac«»; íetteje becsülettel vfeljesít^TOteles- ségét. Mindenkor készen áll a szocializmus, a béke vé­delmére. — A szocialista országok testvéri együUműködése az élet minden területén kiállta az idő próbáját. Fölbecsül - hetetlen jelentőségű, hogy hazánk a világ legdinamiku­sabban és tervszerűen fej­lődő gazdasági közösségépek, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tagja. Az ebből származó előnyök kü­lönösen meggyőzőek most, amikor a tőkés világ súlyos politikai és gazdasági válsá­got él át. A KGST negyedszáza­dos munkáját pártunk XI. kongresszusa is nagyra érté­kelte. Ä kongresszusi hatá­rozatok szellemében hazánk továbbra is tevékenyen köz­reműködik a szocialista in­tegráció kibontakaztatásá­(Folytstas » L oldalról) Jubileumi kiállításunk.,, is gyakran utal. epraUimfbjd, az aluminium, az Camobusz­rész’égységek, á ' Zsiguli-al- katrészek, a számítástechni­kái berendezések kölcsönös szállításaira. És hozzátehe- tem, az olefin-műanyagok cseréjével újabb fejezetet nyitottunk országaink'' -, ipari termelési együttóftrilö- désében. — Államközi megállapo­dások alapján részt veszünk" — többek között — az< uszty—ilimszki céílulózkpm- binát, a kiembajevi azbeszt-, dusifómű. a kipgiszeppi arijmor^fosztfátüzem ' e$ az préri^űrgi gázvezeték meg­építésében, továbbá egyptt-» működünk a Vinyica—Al- beriirsa. közötti 75Ö kilo-' voltos' ’ villamos távvezeték létesítésében is. A szovjet népgazdasággal folytatott -'együttműködésünk további sokoldalú kibonta­koztatása, még magasabb szintre emelése — számunk­ra létfontosságú. Mindent megteszünk, hogy ezek a kapcsolatok tovább bővülje­nek és szélesedjepek. — Éz a kiállítás bizonyára hozzájárul majd az új le­hetőségek feltárásához, a kezdeményezőkészség to­vábbi kibontakoztatásához, az országaink közötti gyü­mölcsöző együttműködés el­mélyítéséhez, népeink meg­bonthatatlan barátságához. — Országaink politikai és gazdasági fejlődésének bizto­sítéka az a békepolitika, amelyet a szocialista orszá­gok immár három évtizede — a lenini békepolitika elvei alapján következetesen és eredményesen folytatnak. E békepolitika sikerét bizo­nyítja, hogy a hidegháborús

Next

/
Thumbnails
Contents