Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

a világban Az elmúlt napokban szer­te a világon megemlékeztek Magyarország felszabadulá­sának 30. évfordulójáról. A Magyar Népköztársaság kül­képviseleteinek vezetői fo­gadást adtak, sajtókonferen­ciát rendeztek, s több kül­földi fővárosban ünnepségre, megemlékezésre került sor. Az ünnepi megemlékezések közül kiemelkedik a moszk­vai rendezvénysorozat, ame­lyet a Kreml kongresszusi palotájában megtartott szer­da esti ünnepi hangverseny nyitott meg, s amelynek ke­retében a Szovjetunió Köz­ponti Forradalmi Múzeumá­ban „Magyarország ma” cím. mel fotókiállítás nyílt, A fő eseményre csütörtök este a moszkvai szakszerve­zetek házának oszlopcsarno­kában került sor. Az ünnepi nagygyűlésen Mihail Szusz- lovval az élen részt vettek az SZKP Központi bizottságá­nak képviselői és Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja vezetésé­vel Moszkvában tartózkodó magyar küldöttség tagjai. Az ünnepi ülés szónokai han­goztatták, hogy április 4-ét nem csak a magyar, de a szovjet nép is sajátjának te­kinti. 1945. április 4-e óta sor­sunk közös, összeforrott a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országé­val. Együttműködésünk ki­terjed a nemzetközi politika és a gazdasági épitőmunka minden szférájára. Ennek az együttműködésnek, proletár internacionalista szövetsé­günknek köszönhetjük ered­ményeinket, ez az alapja és biztos záloga további fejlő­désünknek. Ez volt lényegi mondanivalója annak a tele­víziós interjúnak, amelyet Kádár János, az MSZMP KB első titkára adott a moszk­vai televíziónak. Ünnepi nagygyűlést tartot­tak csütörtökön Prágában is, ahol Josef Kempny, a CSKP KB elnökségének tagja ve­zetésével megjelent a párt és a kormány több tagja, vala­mint a Nemzeti Front képvi­selői. Bensőséges ünnepi megem­lékezésekre került sor más testvéri szocialista országok fővárosában, így Szófiában, Hanoiban és Havannában is. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága által rendezett havannai ünnep­ségen jelen volt a központi bizottság titkárságának több tagja, a diplomáciai testület képviselői, intézmények és üzemek dolgozói. A Granma, a párt központi lapja Buda­pestre küldött különtudósí- tójának riportját közölte a magyar főváros ünnepi han­gulatáról, a harminc eszten­deje szabad magyar nép Si­kereiről. Nemcsak a testvéri szocia­lista országokban, de sok más országban is méltókép­pen emlékeztek meg hazánk felszabadulásának harmin­cadik évfordulójáról. Uj-Del- hiben, az indiai fővá­rosban megtartott ünnep­ségen Pranab Mukherd- zsi pénzügyi államminiszter méltatta az évforduló nem­zetközi jelentőségét, rámu­tatva a szovjet hadseregnek a második világháborúban betöltött felszabadító szere, pere és a harminc év előtti eseményeknek a .világban végbemenő változásokra gya­korolt hatására. Daccában, a bangladesi fővárosban kiál­lítás nyílt az évforduló al­kalmából. Tokióban, a Ja­pán—Maeyar Baráti Társa­ság rendezett ünnepi estet, amelyen a megemlékezése­ket magyar zenei műsor kö­vette. Lehetetlen valamennyi megemlékezést számbavenni, de a kiragadott példák is ta­núsítják: a harminc év előt­ti események nem csak a ma­gyar nép számára nagy je­lentőségűek. nem csak a szo­cialista testvérországok né­pei. de más barátaink, tá­voli országok népei is velünk együtt ünnepeltek ezekben a napokban. S bár az alkalmat hazánk felszabadulásának 30. évfordulója szolgáltatta, az ünnepségek és megemlé­kezések Moszkvától Uj-Del- hiig. Szófiától Tokióig ennél Jóval messzebbre mutattak. XXXII. ÉVFOLYAM. 81. SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1975. Április s, kedi Moszkvában hétfőn ünnepélyesen megnyitották a magyar jubileumi kiállítási Beszédet mondott Foc’í j?nő és Alekszej Koszigln A moszkvai népgazdasági kiállítás hatal­mas vegyipari pavilonja ad otthont hazánk hétfőn megnyílt jubileumi kiállításának, amely a „Felszabadult Magyarország 1945— 1975” címmel történelmünk három évtizedes új korszakáról, népünk eredményeiről és bol­dogulásáról ad számot. Az ünnepi megnyitón Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökének vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség vett részt. A de­legáció tagjai: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, pír. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Bíró József külkereskedelmi minisz­ter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, az MSZMP KB tagjai és Marjai József külügymi- nisztériumi államtitkár. Az ünnepségen megjelent Nyikolaj Pod. gornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter, Kirill Mazurov, Dmitrij Poljünszkij, Alekszandr1 Selepin és Mi­hail Szoloméncev, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai, Pjotr Gyemicsev, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, kulturális mi­niszter, Vlagyimir Dolgih, Ivan Kapitonov és Konsztanlyin Katusev, az SZKP KB titkárai, Ivan Arhipov, Mihail Leszecsko és Vlagyimii Kirillin, a Szovjetunió minisztertanácsának el­nökhelyettesei, valamint Ivan Kazanyec vas- kohászati miniszter, Nyikolaj Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter, Nyikolaj Rogyionov külügyminiszter-helyettes, az SZKP KB tagjai. Az ünnepségen részt vettek a Szovjet-Magyar Baráti Társaság, a Szovjet Háborús Vétgaíánok Szövetsége képviselői és ott voltak a szocialis­ta országok moszkvai diplomáciai képviseleté­nek vezetői. A megnyitó ünnepség résztvevőit Borisz Boriszov, a Szovjetunió ipari és kereskedelmi kamarájának elnöke üdvözölte, majd Fock Jenő tartott megnyitó beszédet. Fock Jenő megnyitó beszéde Utánvét Ft maíir*,’ ,V -ar az elmúlt év végi nehéz időjárás oko­zott. Ezzel azonban az is együtt jár, hogy több helyen meg kellett változtatni a ve­tések arányát. Természetesen a felázott és sáros talajokat előbb fel kel­lett szántani. Vetni csali az­után lehet Ebből követke­zik viszont, hogy évek óta nem volt ilyen nagy vetés­terve a szabolcsi mezőgaz­daságnak, mint idén. Jóval fölötte kétszázezer hektár­nak. Ebből az első negyed­év végéig 20 ezer hektáron végeztek, ami körülbelül 10 százalék. Ha összehasonlítjuk az elmúlt évi április eleji adatokkal, akkor — a terü­let nagyságához mérten — jó eredmény. Borsóból és tavaszi árpá­ból már a vetés háromne­gyedét jelentették készre az üzemek az ünnepekre. De ehhez az is hozzátartozik, f., azaz 4 .T c í l/lLlt . hektárra léfvez­/’’e‘ "*40*' A több mint hétezer hek­táros dohányföldeken még nem kezdődött el a palántá­zás, nincs is itt még az ideje. Viszont a zöldségtermesz­tés adatai elgondolkoztatóak. Hétezer hektgton terveznek idén Szabolcs-Szatmár me­gyében zöldségtermesztést. De a termelőszövetkezeti te­rület néhányszáz hektárral kevesebb a tavalyinál, és a:: elmúlt évben ilyenkor már elvégzett munkához képes; is mutatkozik némi elmara­dás. A szakemberek azt re­mélik, hogy az intenzív faj­ták bevezetésével a gyorséi terjedő fóliasátras rendsze­rekkel — melyeknek segít­ségével azonos területről évente többször is lehet zöld­séget szedni, — minden le­maradást behoznak, sőt túl is szárnyalhatnak. A gyümölcsösökben általi-' ban permeteznek, az adott­ságok és a szükséglet szerű, t, van ahol már harmadszor is. Külön érdekessége a jelen­Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa nevében köszöntötte a megnyitó ünnepség részve­vőit és tolmácsolta az egész szovjet népnek, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának, Leonyid Brezsnyevnek, • a magvar nép és pártja, az Elnöki Tanács, a kormány és személy szerint Kádár Já­nos szívélyes üdvözletét. Utalt arra, hogy immár hagyománnyá vált: legna­gyobb nemzeti ünnepünk ju­bileumi évfordulóin bemu­tatjuk Moszkvában hazánk felszabadulása óta elért ered­ményeinket. — A mostani kiállítás — folytatta — szándékaink és reményeink szerint híven tükrözi azokat a mélyreható politikai, társadalmi és gaz­dasági változásokat, amelyek az eltelt három szabad évti­zed során hazánkban végbe­mentek. Bemutatónk annak a programnak megvalósulá­sát tükrözi, amelyet tártunk csaknem három évtizede megfogalmazott és népünk elé tárt. Ezután köszönetét mondott a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Szovjetunióból érkezett leve­lekért és táviratokért, majd így folytatta: — E kiállítás is jó alka­lom, hogy ismét őszinte szív­vel megosszuk örömünket hozzánk legközelebb álló ba­rátainkkal, akikben önzet­len, népünkért nagy áldoza­tokat vállaló felszabadítóin­kat köszönthetjük. — A Szovjetunió megte­remtette népünk számára is a lehetőséget ahhoz, hogy megdöntse a magyar kizsák­mányoló osztályok hatalmát, pártunk vezetésével saját ke­zébe vegye sorsának irányí­tását. — Nincs az életnek olyan területe, nincs országunknak olyan vidéke, amely ne fe­jezné ki három szabad évti­zedünk eredményeit. A ter­melési eszközök társadalmi tulajdonba vétele, a szocia­lista tervgazdálkodás lehető­vé tette a népgazdaság gyors fejlődését. A szocialista ipa­rosítás gyökeresen átalakí­totta hazánk arculatát, gaz­dasági és társadalmi szerke­zetét. Az ipar napjainkban tízszer annyit termel, mint 1938-ban. — A villamosenergia-ter- melés most egyik esztendő­ről a másikra annyival nö­vekszik, mint amennyi a tel­jes évi termelés volt Ma­gyarországon a háború előtt. A szocialista iparosítás fo­lyamán új, szocialista váro­sok nőttek fel, és olyan új iparágak egész sorát hoztuk létre, amelyek termékeit jól ismerik a Szovjetunióban is és másutt a világon. — Több mint egy évtizede hogy befejeztük hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A szocialista termelési viszonyok a falvak­ban is megszilárdultak és gyökeresen megváltoztatták a falvak képét, életét. A nagyüzemi mezőgazdaság fe­leannyi munkaerővel és jó­val kisebb termőterületen 80 százalékkal több terméket ad az országnak, mint ameny- nyit 1933-ban adott a mező- gazdaság. — A nemzeti jövedelem a háború előttinek csaknem ötszörösére nőtt. Ezzel össz­hangban jelentősen javultak népünk életkörülményei. 1974-ben az egy főre jutó reáljövedelem csaknem há­romszorosa volt az 1950. évi­nek. Fejlődött a tudomány és a kulturális forradalom eredményeként magas szín­vonalat ért el népünk mű­veltsége. — Sohasem fogunk meg­feledkezni arról, hogy 1945 tavaszán, amikor hazánk még romokban hevert, a kommunista párt mellett a szovjet hadsereg katonái, a szovjet munkások és pa­rasztok biztatták, segítették népünket az újjáépítés első nehéz lépéseiben. Segítettek a romok eltakarításában csakúgy, mint az első gé­pek, az első termelőüzemek megindításában. A szovjet katonák segítettek, hogy a falusi dolgozók vetni tudja­nak, városaink és falvaink ne éhezzenek, s megindul­jon a közlekedés a főváros és a vidék között. — Eredményeinkben azóta is kiemelkedően fontos sze­repe van a magyar—szovjet kapcsolatoknak, barátsá­gunknak. Ezek a kapcsola­tok az élet minden területé­re kiterjednek, pártjaink együttműködésére, a kül- és a gazdaságpolitikára, a kul­turális és tudományos mun­kára egyaránt. Azonosan ítéljük meg teendőinket a szocialista országok együtt­működésében, testvéri kap­csolataink erősítésében, a nemzetközi politikában, az elvi-ideológiai küzdelem­ben. — A Szovjetunió hazánk legnagyobb külkereskedel­mi partneré. Árucsere-for­galmunk értéke már tavaly meghaladta a 2 milliárd ru­belt. Ez több mint tizenhét­szerese az 1948. évi forga­lomnak. Az 1975. évre ter­vezett kölcsönös áruforga­lom csaknem 10 százalékkal lesz .nagyobb az előző évi­nél. — A kölcsönös áruszállítá­sok nagy ütemű fejlődését segíti a gazdasági együttmű­ködés új, fejlettebb formája. A kölcsönös áruforgalomnak mintegy 25 százaléka terme­lési együttműködésre épül. (Folytatás a 2. oldalon) * 26 hogy idén háromszor annyi tavaszi árpát kívánnak vetni az üzemek, mint az elmúlt évben. (Hétezer-hatszázhúsz hektár airáből 3700 kész.) A zabvetésnek már a felén is túl voltak a jelentes idő­pontjában. Pedig ennek is kétszeres az idei terve, mint a tavalyi. Jól halad a lucer­natelepítés és -felújítás is. Javában tart a cukorrépa ve­tése. A terv kis híján ki­lencezer hektár, amiből ket­tő és fél ezer hektáron már iparszerű rendszerben ter­melnek cukorrépát megyénk­ben. A munka negyedét ün­nepig elvégezték. Megkezdő­dött a burgonyavetés is, több mint két és fél ezer hektáron kerültek földbe a gumók. A tervezett terület tizenkét százalékán. A munka dandárja azon­ban csak most, áprilisban következik. Éppen elérkezett az ideje a kukorica és nap­tésnek, hogy először szerepel benne az üzemanyagok és fűtőeszközök felhasználásá­nak mértéke. Csak'a temre- lőszövetkezetek adatai: gáz­olajból nyolcezer tonnát fo­gyasztottak, az évi terv 19 százalékát. Tavaly ugyanez a szám húsz volt, de idén töb­bet szántottunk a tavaszias télben, tehát az adat jó. Ben­zinből 957 tonnát, az évi terv 21 százalékát. Ez is jó. Tü­zelőolajból 1663 tonnát, az évre szánt mennyiség 32 százalékát. Fűtőolajból 52S tonnát, a terv 27 százalékát. Ezek az adatok, tekintettel arra, hogy az első negyedev a télies időszaka az eszten­dőnek, már most mutatja*:, hogy mezőgazdasági üzeme­ink takarékossági tervei kez­denek megvalósulni. (GN2-) Rekord társadalmi munka •• Ülést tartott a várcsi tanács Nyíregyházán Április 7-én, hétfőn ülést tartott Nyíregyháza város tanácsa. Napirenden szere­pelt a társadalmi munka el­múlt évi eredményeinek ér­tékelése, az ez évi célok is­mertetése. Beszámoló hang­zott el a város mezőgazda- sági üzemeinek 1974. évi gazdálkodásáról, ismertették a lakosság napi élelmiszer- ellátásának helyzetét, a ter­melő és felvásárló vállala­tok, valamint az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat te­vékenységét. Nyíregyházán évről évre növekszik a társadalmi te­vékenység. Az 1974-ben el­végzett társadalmi munka összértéke megközelítette a 26 millió forintöt, amely mintegy nyolcmillió forinttal több az előző évinél. Az egy lakosra jutó társadalmi mun­ka értéke megközelítette a 350 forintot. A lakosság te­vékenysége elsősorban a Tiszta, virágos Nyíregyházá­ért és a Járdát minden nyír­egyházi utcára akciók kere­tében volt eredményes. Si­kerrel zárult a bölcsődei ak­ció is, amelynek keretében a vállalatok, szövetkezetek és intézmények összefogásának eredményeként, a kommu. nista műszakok bevételeinek befizetésével segített a város égető gondjainak megoldásá­ban. Az elvégzett munka alap­ján döntött a tanács a helye­zésekről és a rendelkezésre álló, a további fejlesztések­re fordítható egymillió fo­rint jutalom elosztásáról. A verseny első helyezettje a IX. körzet, jutalma 270 000 forint. A további sorrend: I. körzet. II. körzet, III. körzet, IV. körzet, V. körzet és a Vajda-bokori körzet. A vál­lalatok, üzemek, intézmé­nyek által végzett társadal­mi munka értéke 13 millió forint volt. A legnagyobb ér­tékű munkát végezte a KE- MÉV, a MEZŐGÉP és a 110-es számú Széchenyi Ist­ván Ipari Szakmunkásképző Intézet. Munkájuk egy-egy lakás, illetve minőségi csere biztosításában kerül elisme­résre. A tanács, a végrehajtó bi­zottság és a Hazafias Nép­front városi bizottsága ja­vaslatait figyelembe vévj döntött a társadalmi mun­kában, azok Szervezésébe - kitűnt kollektívák és szemé­lyek részére alapított Nyír­egyházáért jelvény arany, ezüst és okiévá fokozatai­nak odaítéléséről. Végül a tanács és a Hazafias Nép­front és a KISZ városi bi­zottsága közös felhívással fordult a város üzemeihez, intézményeihez és a lakos­sághoz: továbbra is vegyék ki részüket a társadalmi munkából. Legyen továbbra is cél: még szebbé, kulturál­tabbá, gondozottabbá tenni a várost. Fokozottabban óvják, védjék, tartsák rendben la­kókörzetüket és közvetlen munkahelyüket. A felhívás hangsúlyozza: Nyíregyháza az ország egyik legdinami­kusabban fejlődő városa, amely öt év alatt több, mint egymilliárd-nyolcszázmillió forintot áldoz a feljesztésre. E tervszerű fejlesztés mel­lett is szükség van a társa­dalmi összefogásra, amely­nek szép példája az elmúlt esztendő. 1 MEGY EI K ö N ff y> 7 Kjp työtSzab ácsban Hely,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents