Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-04 / 79. szám
' 9tm$-mmx®5mA& = cÄsaastsr § Megyénk tájain A nevük is SZABADSÁG Küzdöttek vízben, sárban fésűnket, csak a kukoricát termeltük vegyszerezve és gépesítve, de azt is hagyományos gépekkel. Az idén nagyot lépünk előre. A növénytermesztő és a szállító gépparkunk kicserélődik, részben már ki is cserélődött és negfelel a nagyobb követelményeknek is. Az egyesülés A tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezet mai nagysága 1971. január 1-ével alakult ci négy termelőszövetkezet egyesüléséből. Az előző, az 1970-es — szintén árvizes — évet a négy tsz 11 millió forint mérleghiánnyal zárta. Mégis az egyesülés mellett határoztak. Miért? — Feszültségek voltak községünkben a négy tsz közt — válaszolt a kérdésre Pál Sándor, a termelőszövetkezet párttitkára, ö is fiatal ember. — Két tsz nagyon rossz területen gazdálkodott. Nem tudtak előbbre jutni, az ott dolgozó tagok is rosszul kerestek, rosszul éltek, ök mondták a másik két tsz tagjainak, hogy ez nem igazság. Egyesüljünk. Legyen egy a tsz, dolgozzon mindenki ereje és tudása szerint, s osszuk el a javakat a végzett munka alapján. Ne a jó, vagy a rossz föld határozza meg az életszínvonalat. — És? — És a legnehezebb időben, a rengeteg mérleghiánnyal egyesült a négy tsz. De ezt senki se bánta meg. Az egyesülés mindenütt meggyorsította a fejlődést, bár mi még nem. dicsekedhetünk kiemelkedő eredményekkel, se nagy. gazdagsággal. De hívom a főkönyvelőt; ő majd hozza a papírokat és elmondja, hogyan alakult a termelésünk 1971 óta... A főkönyvelőasszony: Mátrai Károlyné. Hivatalos, ellenőrzött és felülvizsgált iratokról mondta a számokat. 1971 végén már csak 2,6 millió forint volt az alap- és mérleghiány. Azóta a „hiány” szó ismeretlen a mérlegben. Illetve: van hiányos ágazat, vagy üzem, de a tsz 1972 óta mindig nyereséges. A felhalmozás aránya is megnőtt, most már 24—25 százalék. 1971-ben már az egyesülés után, a bruttó termelési érték 43 millió, 1974-ben 61 millió forint volt. 1975-re még többet, 64,3 millió forintot terveznek. 1971-ben az egy tagra jutó átlagos kereset 16 515 forint volt. 1973-ban több, mint 23 ezer forint. 1971 óta megépült egy 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telep is, amely a tsz legnagyobb beruházása és jelenleg legnagyobb terhe. Az építkezés után be kellett népesíteni. S ma már törleszteni kell a banktól kapott hitelt. Az elmúlt évben a Tisza négyszeri kiöntése miatt takarmány se termett elegendő — széna, siló jóformán semmi, legeltetni se tudtak — s most szűkös a takarmánybázis. — De nem ez a baj — mondta a főagro- nomus egy sóhajtás után, mert mindig sóhajt, ha a telepet említik. — Nagyobb baj az, hogy nálunk első a telep. Nálunk ez a zárt rendszer. A telephez csatlakozó takarmánytermesztő és kiszolgáló rendszerünk azonban még nincs. Amíg nem csatlakozik hozzá korszerű takarmánytermesztő és kiszolgáló rendszer — a telep keveset ér, ráfizetéses. Rét, legelő — gyepterület — bőségesen van, arra alapoztuk a tehenészetet, hozzá is kezdtünk a gyepgazdálkodás korszerűsítéséhez, de a Tisza itt közbeszól. Megfontolandó, hogy alapozhatunk-e a hullámtéri területekre. A Tisza itt duzzasztott, könnyen kicsap a medréből és már löki is a terveinket... Azt azonban aligha tudja a fiatal, nem tiszalöki főagronómus, hogy a Tisza szabályozása előtt a községet és határát 10—lß évenként teljesen elpusztította az árvíz. Ilyesmi ma, különösen a vízlépcső megépülése óta lehetetlen. A Szabadság Termelőszövetkezet az elmúlt évben átlagosan 23 000 forint jövedelmet adott a közösből minden tagnak, pedig nagyon nehéz esztendő volt 1974. Négyszer öntött ki a Tisza, mert Tiszalöknél a duzzasztás miatt könnyen kilöttyen és a tsz-nek 1600 hektár takarmánytermő területe van a hullámtérben. Úszott is tavaly minden. A hullámtér nem adott termést... Mindezek ellenére a Szabadság Tsz 3 500 000 forint mérleg szerinti eredménnyel — nyereséggel — zárta az évet. itt is, mint mindenütt, ahol nyereséges volt az 1974-es év — a vezetők a dolgozó embereket dicsérik, hogy ők küzdöttek sárban- vízben, nélkülük semmi se lenne. A tsz-tagok meg dicsérik a vezetőket, hogy azért szervezni. irányítani, gyorsan határozni, átcsoportosítani, a nehéz helyzetben lelkesíteni is tudni kellett ám. hiszen a vezetők is ott voltak, ahol a dolgozók, csak éppen nem ásták a répát és nem törték a kukoricát, hanem intézkedtek, irányítottak, hiszen volt olyan nap. hogy tíz-húsz nehéz, helyzetet kellett megoldaniuk. Márpedig éppen az a jó vezető, aki a nehéz helvzeteket gyorsan és jól oldja meg. A vezetők azonban nem dicsekszenek. Iván József. a fiatal főagronómus is szerény inkább sopánkodó szavakkal mondotta el, hogy sajnos csak 30 6 mázsát adott hektáronként a búza csak 34,8 mázsát az őszi árpa csak 36,5 mázsát a tavaszi árpa. csak 47,3 mázsát (májusi mcrzsoltban) a kukorica, csak 13 4 mázsát a napraforgó, csak 74.3 mázsát (száraz szénaként) a lucerna, csak 350 mázsát a cukorrépa. csak 12 mázsát a dohány. S hozzátette m^g: — Mi nem csatlakoztunk még rendszerekhez. mert egyelőre nincs pénzünk a drága gépekre és nagyon rosszak a talajadottságaink is. A mi határunkban tanítani lehetne a talajtant gyakorlatban, mert itt minden van: szik, homok, vizes szittyó. réti agyag, köze- .-,sen kötött erősen kötött talaj és egészen kivál''' fekete föld is. Tavaly még a hagyományos -ermesztés jellemezte a növénytermeszA tiszalöki Szabadság T sz korszerű szarvasmarhatelepe. Az idén 22 ezer almásiád a készül a helyi faipar! vállalat ládaüzemében. Amikor a tsz-ről és a község múltjáról^ jelenéről beszélgettünk — a vezetők és a tsz- tagok éppen tervtárgyaló közgyűlésre készülődtek. így — bár még nem jóváhagyva, da teljesen kidolgozva — megismerhettem a tiszalöki Szabadság Tsz idei termelési és gazdálkodási tervét is. Bátor, de nem túlzó, a valóságra épített, reálisan szép terv. ötvenhárommillió forint árbevételt tartalmaz 11,3 millió forint nyereséggel. Az árbevétel nagyobb részét, csaknem 30 millió forintot a növény- termesztésből várják majdnem kilencmillió forint nyereséggel. De — a tehenészeti telep vesztesége ellenére — nyereségesre tervezték az állattenyésztést is. Lépések a zárt rendszerekhez Lehet, hogy nehéz esztendőnk lesz, ezt tudjuk — mondta a főagronómus —, de a tavalyinál rosszabb aligha lehet. Márpedig ha az időjárás jobb lesz, a munkával és a nehéz feladatokkal megbirkózunk, s akkor teljesíthető a terv. Mert igaz, hogy nincsenek zárt növénytermesztő rendszereink, viszont vannak szikes és vizes területeink, mégis jó ez a határ. Tavaly a rossz időjárás, a nehéz betakarítás ellenére több, mint 47 mázsa kukoricánk termett hektáronként 368 hektár átlagában. Az idén viszont 730 hektár kukoricánk lesz, s mégis magasra terveztük az átlagot, pedig szikes talajba is vetünk kukoricát. A többi növény terméshozamát is a tavalyi átlagokra terveztük, mert nem azok voltak alacsonyak, hanem a költségek alakultak magasan. Tavaly csak a kukorica termett vegyszeresen és gépesítve. A cukorrépa részes volt, hagyományos műveléssel. Az idén a cukorrépa-termesztés felét — 75 hektáron — vegys-e- rezik és gépesítik, a másik fele hagyományos művelésben marad. Tavaly kipróbálták -a dohánytermesztés gépesítését. Az idén 61 hektáron a dohányt is vegyszerezve és gépesítve termesztik'/ És a napraforgó — a legjobban jövedelmező növény — 184 hektáron szintén gépesítve volt, Tavaly, még az őszi esőzések előtt sikerült a napraforgó felét repülőgépről vegyszerezve lombtalanítani. Erről a területről a betakarítás is sikerült. Ebből. a tanulság: lombtalanítani kell a napraforgót, úgy gyorsabban érik és könnyebb a betakarítása. — Ezek a mi kis lépéseink a zárt rendszerek felé — jellemezte idei tervüket a főagronómus. — Egy jó esztendő kellene, amikor minden sikerül, hogy jutna pénzünk bőven beruházásra, gépsorok vásárlására. Van itt lehetősége a zárt rendszereknek napraforgóban, kukoricában, cukorrépában egyaránt, da még a dohány is szóba jöhet. Sőt, szükséges is a teljesen gépesített korszerű termesztés kialakítása, mert nagy munkák idején nálunk kevés az ember. Tiszalök már nem paraszt község, hanem erősen iparosított mezőgazda- sági környezetű település... — És a paraszti, a mezőgazdasági munka mennyiben paraszti még? — Csak kis részben és nem folyamatosan. A régi értelemben vett paraszti munkáról meg jóformán beszélni se lehet. Elsősorban is: a 480 dolgozó tsz-tag közül 120 gépszerelő és traktoros, mind jól képzett szakmunkás. Hatvanan dolgoznak a szakosított tehenészeti telepen. Az se paraszti munka már, hiszen a technika, a technológiai berendezés határozza meg a munka jellegét. Van 12 növényvédő, tíz öntöző és hat fűtő szakmunkásunk. Ha: • mincan most tanulják a dohánykerlészc 1 szakmát betanított munkás szinten... Tehát a fele, legfeljebb az emberek fele dolgozik mi ' hagyományosan, a régi paraszti munkáhi j hasonlóan. De csak hasonlóan. Elsősorban: a gépek és más eszközök segítségével. Másodsorban: nem állandó jelleggel- S ami talaj»' mindennél fontosabb: nem olyan körülménye.; közt, nem állatként és nem megalázva, mint a gróf, a báró és a többi nagybirtokos földjén. Más a hozzáállás és más az öntudat. Hogy mást ne mondjak: öt brigádunk versenyzett tavaly is a szociálisig címért, s négy el is nyerte a címet. Közülük egy, az ifjúsági brigád már harmadszor. Ahogy a szó régi értelmében már nem falu Tiszalök, ugyanúgy nem paraszti munka termelőszövetkezetünkben a mezőgazdasági termelés. — A harminc év óta végbement változást, a gazdasági, társadalmi és politikai fejlődést hogyan lehetne a lehető legtömörebben megfogalmazni ? — Meg van az már fogalmazva — mondta a párttitkár. — Egyetlen szó, termelőszövetkezetünk neve: Szabadság. Benne van minden: a múlt és a jelen, de még a jövő Nem véletlenül választottuk mi ezt a nevet. Szendrei József Magyarország Ünnepi •• Melléklet Az idő hosszút szökkent Is mindent átalakított, megváltoztatott. A falu se falu már, hiszen a lakosság 85 százaléka az iparból él, s nem is úgy, hogy a munkások eljárnak mesz- szire, hanem helyben. Tiszalöknek 20 különböző ipari, vagy ipari jellegű üzeme van, s ebből tíz nem is kicsi. A község belterületén a vízrendezés kész, a csatornázás elkezdődött, és már négyen építenek egy házat, emeleteset. Jó a kereskedelmi hálózat és ellátás, aki akar: színvonalasan művelődhet, szórakozhat. De Tiszalök még nem város. Olyan se nem falu, se nem város. Igaz, hogy nagyon sokáig járási központ — székhely — volt. De a járás megszűnése óta se sorvad, hanem gyarapszik, s gazdagodik, hiszen azok, akik a szomszédos településekről járnak át dolgozni — e rra-rendre beköltöznek Tiszalökre, házat vesznek, vagy inkább építenek. Négy nagybirtok Rázompuszta, Hajnalos, Kisfás, Nagyfás, Képhalom, Vásárhalom — a régi majornevek — még nem merültek a feledésbe, ám a termelőszövetkezet már egyiket se használja. Uj fogalmak — leginkább számok — jelzik a dűlőket, táblákat. Uj elnevezés a tsz-ben csak egy keletkezett — Kakasdomb —, de már az is a múlté. Valaha ott volt a tsz törzsbaromfi- telepe, százával kukurékoltak ott a kakasok, ezért lett a telep s a terület neve Kakasdomb. De már baromfi sincs, telep sincs, csak az elnevezés maradt meg a többi régivel egy csoportban. A gróf, a báró, a földesurak is eltűntek rég, de Borivó Károly, a Szabadság Termelő szövetkezet elnöke, aki született tiszalöki em bor, s már nem is egészen fiatal, még kapás ból sorolja, kinek mennyi földje volt. — Desseffy grófnak 2200 hold, Vay báró nak 1600 hold, de csak itt, Tiszalök határában, mert volt nekik még másutt is rengeteg. Kor- nits Ferencné is 1600 holdon uralkodott, a két Szomjas fiúnak. Gusztávnak és Lászlónak szintén volt vagy nyolcszáz holdjuk. Ez a négy birtok volt a legnagyobb, de voltak kisebbek is, hiszen a termelőszövetkezetünk területe jelenleg is 4878 hektár, s ott van még az állami gazdaság. Az összes tiszalöki határt most a munkaképes lakosság tíz százaléka műveli, vagy még annyi se, hiszen a tsz 900 tagja közül* 420 már nyugdíjas és járadékos, de még a 430 munkaképes tag közt is 160' az 'idős, az .f0 év fölötti. A nyugdíjasokkal és a járadékosokkal együtt számítva is a nagyközség lakosságának csak 14—15 százaléka él a mezőgazda- sági termelésből. i — És régen? A felszabadulás előtt? > — Akkor? Hát akkor mindenki abból élt, a földbirtokos, a szolgabíró, a csendőr egyaránt, mert a rengeteg cseléd és napszámos eltartotta őket. A termés az uraságé volt, a cselédnek, a napszámosnak csak löktek belőle, nehogy éhen dögöljön... Ipar, meg ipari munkás... hát olyasmi Tiszalökön nem volt, pedig akkor is járási székhely volt...
