Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

8 *ft®’f-MAeTAKOK§2Xe — &.ÍÍ>VAA©AÍ KfriSLIgKbffiP 1973. áprttfs 99. Történelem nylonzacskóban Töredékek egy gazdag életútról Heti kétszáz cigarettáért dolgoztak. A pénz nem kellett, mert amiért egyik nap mil­liót kértek, másnap már billióért sem adták Százért lisztet, százért olajat vettek. Otthon a legidősebb — 14 éves — lány nyugtatta két kisebb testvérét: majd akkor esznek, ha anyu hazajön. És anyu napról napra késik. Bent a gyárban is sok a munka, aztán az új élet új lehetőségeket ad. Nincs már aki önérzetükben sértve hajcsároskodjon felettük, de gond *az van bőven. Az egyik mindjárt, hogy alig lehet éle. lemhez jutni. A beváltó asszonyai összedugják fejüket, aztán Erzsiké kitalál valamit. Másnap közösen vágnak disznót. A porcióját mindenki kifizeti, aztán Erzsiké viszi a gazdának, aki hitelben adta előre, mert olyan becsületes ké­pe volt. Este könnyeit a párnába fojtja, mert nem meri elmondani a gyerekeknek, hogy megjött a hivatalos értesítés: férje a hadifog. Ságban meghalt. Erzsiké megint kigondolt valamit. Jó. jó ez a disznóvásár, de nem mehet örökké. Vala­mi konyha kellene, aztán bent megfőznék az ebédet. Mit akar ez, itt is a csajkarendszert akarja bevezetni? Mikor ilyet hall, csak mo­solyog magában, volt aki a földet sem akarta elfogadni, mert félt, hogy visszajön a volt tu­lajdonos. Este a „zöldházban” volt. így nevezték el a színéről a Lenin utcán az Osváth-féle házat, ahol 1945 tavaszán megalakult a kommunista párt. Erzsiké „csak” ősszel jelentkezett. Fér. fiák között érvelt, vitatkozott, aztán sietett haza, hogy éjfélig megfőjön a; gyerekek más­napi ebédje. Közben férje fényképét; nézeget­te. akiről másodszor is megjött az értesítés, hogy meghalt. A párt őt bízta meg az MNDSZ szervezé­sével. Esténként, a munkaidő után két—há­A kertben, unokájával. rom gyűlésre is várták, pedig napközben ! akadt intéznivaló. A munkát — ha könnye is lett — el kellett végezni, aztán tőle várta' az asszoni'ok, hogy szerezzen zsírt, szappan mert Hát ő volt a szakszervezeti titkár is. 1947-ben újabb feladatot kapott. Ner csak ő, hanem a többi párttag is: agitálni választások előtt, hogy terveiket azok is me ismerjék, akik nem kommunisták. Aztán 194: Az akkor nagyon nehéznek tűnő év ma visz szatekintve egyik legszebb volt. A harmadik a férj haláláról szóló hivatalos értesítés h megérkezett, de néhány nap múlva megérke. zett a többszörösen elsiratott férj is. Erzsiké kicsit félve mondta el. hogy kommunista lett. annál nagyobb volt az öröme, amikor férje egyetértett vele, sőt ő is kérte felvételét a pártba. A 360 tagú községi alapszervezet Erzsikét választotta meg titkárnak Reggel rohanás a munkahelyre, délután a pártházba. Tsz-t kel­lene szervezni, de az emberek nem akarják. Akinek földje volt, nem akart megválni tőle. akik most kapták, nem értették miért kell visszaadni. Az érvelés, a vita már könnyebben ment. mert otthon könnyebbé vált a helyzet Férje többet maradhatott otthon és a nagy­lány ‘is 16 éves lett. jobban vigyázott a kiseb. bekre. Megalakult az első tsz. Ettől kezdve nemcsak a párt. az MNDSZ gyűléseire járt. nemcsak itt tartott beszédet, hanem a tsz tagjainak is. A sok és nehéz munka megtá­madta egészségét és 1950-ben 39 évesen havi 250 forinttal rokkantsági nyugdíjba ment. A hatalmas létszámú községi alapszerve­zetben csúcsbizottságot alakítottak, titkárhe­lyettesnek Erzsikét választották. Ekkor már tagja volt a Hazafias Népfront községi bizott­ságának, a községi tanácsnak, alapító tagja a Hangya, majd a földművesszövetkezetnek, araikor pedig megalakult a községi pártbizott­ság, annak is tagjává választották. A munka persze nem csak gyűlésekből állt: ők voltak az első sorban, amikor a békekölcsön jegy zések megkezdődtek, ők segítettek Kisvárda környé­kén megalapítani a szövetkezeteket, és ő, Er­zsiké kezdte szervezni az első bölcsődét is, hogy a dohánybeváltó asszonyai nyugodtan dolgozhassanak. El akarja venni tőlünk a gye­reket, már kicsi korában az anyja ellen akar­ják nevelni őket — mondták a legtöbben — és a propaganda megtette hatását. Az egyik legnehezebb feladat volt 17 gyereket beszer­vezni az első bölcsődébe. Tovább ssépBl a fovasoáSya Helyszíni ellenőrzések Az idei munkaterv szerint a bizottság ed­dig két ülést tartott. Januárban a kulturális ágazat idei költségvetését tárgyalták meg és hagyták jóvá. Februárban a városi-járási könyvtár eredményeiről és gondjairól tárgyal­tak, a tárgyalás előtt azonban megtekintették a kölcsönzési tevékenységet. Megállapították, hogy a felújítás után a könyvtár vonzóbb lett, de szükség van a gyermekolváső bővítésére. A bizottság az itt hozott határozata alapján kérte a városi tanácsot, hogy a könyvtárban hozzon létre egy feldolgozói és nyilvántartói állást. Végül a bizottság beszámolt a tanács­nak az ellenőrzési tevékenységéről. Elmond­ták, hogy a helyszíni ellenőrzéseknek is kö­szönhető, hogy javult az ifjúságpolitikai mun­ka a városban, Szovjet exportra készülnek a gyermek ruhák a Kisvárdai Ruházati Szövetkezetben. Napirenden az ifjúsági bizottság min kája Egy törvény a valóságban Oláh Györgyné most 64 éves. Otthonában, ahol egyik vejével és annak családjával lakik, ma boldogan emlékezik az eltelt 30 évre. Nylonzacskót vesz elő, benne dokumentumok, kitüntetések, munkája elismerése, amely már történelem. Egymás után kerülnek elő a régi és újabb plakettek: az Országos Béketanácr 1953-ban adott Békéért kitüntetést, az MNDSZ 30 éves plakettje, egy másik kitüntetés, amit 1956 után kapott, mert az ellenforradalom ide­jén vigyázott a szövetkezet vagyonára, a Kis- várdáért-kitüntetés, amelyet a leírtakon, élet­művén kívül a legutóbbi években végzett munkájáért, a várfürdő építéséhez, a vár rendbehozatalához, a vízműtársulás megszer­vezéséhez kifejtett társadalmi tevékenységéért kapott. Ott van az a kitüntetés is, amely a legértékesebb, de amelyhez a legszomorúbb élménye is - fűződik: a Munka Érdemrend bronz fokozata. 1970. április eleje volt. Né­hány soros levelet kapott, amelyben tudtára adták,' hogy az Elnöki Tanács kitüntette és a ki. tüntetést a Parlamentben adiák át. Oláh né ni, Erzsiké néni nem tudott elutazni, mert ezer a napon halt meg férje. • özv. Oláh Györgyné most 64 éves. Nyug­díja az 1950-ben megállapított 250 forintról 1202 forintra emelkedett, három gyermeke saládot alapított, egyik unokája magyarból negyei tanulmányi versenyt nyert. Ma épp >lyan aktív, mint fiatalabb korban, ma épp igy szót emel bármeiy fórumon, ha segítségét érik, mint akkor, amikor 13 funkciója volt. ma épp úgy nem kér semmit magának, mint ármikor korábban. Oláh néni boldog! Most látja, hogy min­ien beérett, amiért 30 évig dolgozott és mert na is sokan kérik segítségét, ha valamit el kell intézni. És ez a szeretet, a bizalom jele. Nemrégiben számoltak be a Kisvárdán ! .nüködő művelődésügyi és ifjúsági bizottság munkájáról a városi tanácsnak. A bizottság javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőr­ző és összehangoló tevékenységet folytat, s mint a beszámolóból is kiderült, jól látja el feladatát. A bizottság tagjai minden olyan eseményen jelen vannak, amelyen a fiatalokat érintő ügyekről tárgyalnak, vagy döntenek. A városi tanács a tanácstörvényben meghatáro­zott módon szabályozza a bizottság munkáját, a tanács és a bizottság között jó az együttmű­ködés és ennek elsősorban a fiatalok veszik hasznát. Tizenkét javaslat A bizottság munkájában az elmúlt évben különös hangsúlyt kapott, az állami oktatás to­vábbfejlesztése, az intézmények közötti szint. ki^lijniyffijfjft felszámolása, a közmű velőd és-po- litikai'natárosat megvalósítása és;»»■ifjúsági' törvény végrehajtása. A bizottság állandó fel. adatai közé tartozik az ifjúságvédelmi albi. zottiság munkájának segítése, a kulturális fel­adatok előkészítése, valamint a különböző rendezvények ellenőrzése. Ezeknek a felada­toknak is maradéktalanul eleset tesz a bízott, ság hét tagja. Figyelemre méltó, hogy a hét bi­zottsági tag közül négy tanácstag is. Tavaly öt ülést tartott a bizottság és 12 határozati javaslatot is hozott. Szó volt azonban a beszá. mólón az 1973-as munkáról is. Elmondták, hogy tavalyelőtt a bizottság javasolta a városi művelődési ház építési tervének elfogadását, a Móricz Zsigmond utcai általános iskola felújí­tását, a javaslatok között szerepelt az is. hogy az ifjúsági zenekarnak vásároljanak mielőbb egyenruhát. A tavalyi öt ülésről részletesen is beszá. molt a tanácsnak a bizottság. Elmondták, hogy a márciusi ülésen az éves munkaterv ismerte­tése és megvitatása szerepelt s. napirenden, különös hangsúlyt kapott itt az ifjúsági tör­vény végrehajtása a helyi üzemekben és a he­lyi intézményekben. A májusi ülésen a ci- cigánylakosság kulturális és szociális helyzetét értékelték, különös tekintettel a fiatalokra. A:, ülésen határozat született arra, hogy a bizott­ság tagjai végezzenek felvilágosító munkát a cigánylakosság körében, keressék meg a vál­lalatokat, termelőszövetkezeteket és kérjék a vezetőket, hogy fordítsanak nagyobb gondot a munkába álló cigányok anyagi ösztönzésére. Elhatározták, hogy a művelődési osztály segít­ségével elérik, hogy a cigánylakosok közül mi­nél többen tanuljanak meg írni-olvasni, az analfabéták részére az iskolák vezetői anal, fabéta-tanfolyamot szerveznek. Arról is szó esett itt, hogy a cigánytanulók napközis ellá­tására nagyobb gondot kell fordítani. Szorosabb kapcsolat Az elhatározások, a javaslatok közül az: óta már sok minden megvalósult. Ugyanezen az ülésen tárgyaltak a gyermek, és ifjúságvé. delemről, valamint az állami gondozásról Megállapították, hogy a városban javult azs említett munka, de még mindig sok a veszé­lyeztetett gyerekek száma. A bizottság június* ülésén a városi-járási könyvtár és a művelő: dési központ igazgatója számolt be a bizott­ságnak a. két művelődési intézmény eredmé­nyeiről és gondjairól. Itt azt is elhatározták, hogy a bizottság szorosabb kapcsolatot alakít ki a két intézménnyel. Júniusban tárgyaltak még az ifjúsági törvény helyi értelmezéséről és végrehajtásáról. Elmondták, hogy nem minden üzemben hajtják végre maradéktala­nul az ifjúsági törvényt, ezért a bizottságnak hatékonyabban kell segíteni a fiatalok érvé: nyesülését, a törvény végrehajtását. A bizott­ság novemberi ülésén a 2. sz. általános iskola igazgatója és az iskola ifjúságvédelmi felelőse számolt be a veszélyeztetett kiskorúak és a kihelyezett állami gondozottak helyzetéről. A beszámoló egy sor ked vezőtlen tapasztalattól adott számot, ezért a fiatalok helyzetének ja­vításához a bizottság kérte a rendőrség segít­ségét is. A decemberi ülésen a városi és járási művelődési központ tevékenységét részletesen is tárgyalták, mivel a közművelődés-politikai határozat végrehajtását szigorúan napirenden kell tartani. A bizottság tagjai megtekintették a művelődési központ szakköreinek és klub. jainak a tevékenységét. A tapasztalatok után a bizottság határozatokat hozott. Az egyik ha­tározat szerint össze kell hívni a közművelő: dési társulás üzemi és vállalati megbízottait és egy közös munkaterv összeállítására van szükség. A munkaíerv elkészítésénél figye­lembe kell venni az üzemek idei kulturális alapjának összegét. Határozat született arra is, hogy a művelődési központ igazgatója tölt. se be a vonzáskörébe tartozó üres állásokat is és javítsa kapcsolatait a városi KISZ-bizott. Sággal, valamint az üzemek, vállalatok kul. túrfelelőseivel. Az egyik határozat szerint a művelődési központ igazgatója a jövőben szo­rosabbra fűzi kapcsolatait a klubok vezetői­vel, segít abban, hogy a klubok és a szakkö­rök vonzóbbak legyenek a fiatalok számára. I

Next

/
Thumbnails
Contents