Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

ms. ipríüs se. 9 Hozzászólás „Szorga!m3sabban kellene...“ című cikkhez * Köszönettel vettük, hogy a Kelet-Magyarország 1975. március 15-i számában „Szor­galmasabban kellene...” című cikke után megkeresték trösz­tünket és módot adtak arra, f hogy álláspontunkat kifejt­hessük. A cikk és a február 2l-én közölt „A jobb sorsra ítélt hulladék. Lehetőségek a MÉH-nél” című riport a kö­vetkezőkét veti fel: Nem lehetne-e korszerűbb bizományosi rendszerben visszaállítani a régi ószeres módszert, és házról házra iár- va gyűjteni a felhasználható hulladékot, illetve telepített megbízottakat jutalék ellené­ben a gyűjtéssel megbízni... A MÉH ne azzal kezdje á taka­rékoskodást, hogy pénzt kér valamiféle nagy beruházá­sokra, hanem ragadja meg a kisebb lehetőségeket... A MÉH csak lassan mozgolódik, ha szorgalmasabb volna, nagyobb hasznot hozhatna a népgaz­daságnak. Biztosak vagyunk abban, hogy a cikkek íróit a jószán­dék vezette, de egyes tények kiegészítést kívánnak. Ezért a tényleges helyzetről szólunk. Ugyanis a MÉH vállalatok je­lenleg is foglalkoztatnak egyes hulladékanyagok gyűjtésére jutalék ellenében úgynevezett „igazolványos gyűjtőket”, akik a részükre adott megbízás alapján a lakosságtól például textilhulladékot, nyersbőrt vásárolnak meg. Számuk or­szágosan 1974. végén 662 volt. Ugyancsak kötnek bizomá­nyosi szerződést a MÉH vál­lalatok olyan úgynevezett „te­rületi gyűjtők”-kel, akik az adott községben jutalék el­lenében végzik a felvásár­lást. Számuk 1974. végén 413 volt. A MÉH vállalatok ezeknek a gyűjtőknek számát szíve­sen növeli, ha van olyan vál­lalkozó, aki az előfeltételek­nek megfelel. Azonban csak a gyűjtői há­lózat bővítésével nem oldha­tók meg azok a feladatok, melyek végrehajtása jelentő­sen bővítené a hazai nyers­anyagforrásnak számító hul- ladékanyagok gyűjtését és feldolgozását. A MÉH Tröszt keretébe tartozó vállalatok - 1974-ben mintegy 750 ezer tonna hasznosítható hulla­dékanyagot gyűjtöttek be és ezt az anyagmennyiséget a feldolgozás és értékesítés so­rán még többször meg kellett mozgatni. 1980-ra — várható­an — ez a mennyiség el fog­ja érni az 1 millió tonnát. A MÉH vállalatok telepeinek nagy része már ma sem felel meg a korszerű tárolási és feldolgozási követelmények­nek. A megnövekedett feladatok elvégzésének egyik előfeltéte­le, hogy a telephálózatot bő­vítsük, illetve a meglévő te­lepeket rekonstruálják. A te­lepeket alkalmasabbá kell tennünk arra, hogy a több­nyire vegyesen beáramló hul­ladékanyagokat szabványok szerinti, illetve a felhasználó iparágak előírásának megfe­lelő minőségű másodnyers­anyagokká dolgozzuk fel. Eh­hez pedig nemcsak megfelelő úthálózattal, tárolótérrel és raktárhelyiségekkel ellátott telepek, hanem korszerű fel­dolgozógépek is szükségesek. A nagy, illetve egyre növek- nő mennyiségű hulladékanya­gok szállítása, a nehéz fizikai munkát jelentő rakodás gé­pesítése megkívánja a szállí­tó-rakodó kapacitásunk bőví­tését. Tehát a kisebb lehető­ségek megragadása mellett nélkülözhetetlenek a nagyobb beruházások is. Azok a ható­ságok, melyek hivatottak ar­ra, hogy a saját forrásainkat meghaladó beruházási igé­nyek felett döntsenek, nyil­vánvalóan gondosan mérle­gelni fogják, hogy a hulladék­hasznosítási tevékenységek fejlesztése a népgazdaság ré­szére szükségesek — és hasz­nosak-e. A MÉH vállalatok „mozgo- lódás”-ának összhangban kell lenniük a rendelkezésre álló szállító-, rakodó- és feldol­gozó kapacitással. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat­na, hogy a gyűjtők összegyűj­tik a lakosságtól a hulladék­anyagokat, azonban ha a MÉH vállalatok nem tudják folyamatosan átvenni a gyűj­tőktől és nem képesek ezek feldolgozására, az összegyűj­tött anyagok tönkremennek, a gyártótelepek r.övjd.Jdő alatt fó'gadóRéptelsoftéíválná­nak. Éppen a népgazdasági érdek szem előtt tartása teszi kötelezővé, hogy vállalataink csak fokozatosan, a rendelke­zésünkre álló szállító- és ra­kodókapacitás figyelembevé­telével növeljék a gyűjtést. Trösztünk saját hatáskörén belül intézkedéseket tett a rendelkezésre álló kapacitá­sok jobb kihasználására, il­letve a saját forrásokból meg­valósítható fejlesztésre. Ezen túlmenően az arra illetékes hatóságok foglalkoznak a hul­ladékhasznosítás gyorsabb ütemű fejlesztését célzó elő­terjesztéseinkkel. Balassa János vezérigazgató C sak egy vállrándítás, vagy egy csípős jneg- jegyzés. Lappang, ólálkodik, felkacag és dühöng. Kesereg, veszekedik, sérteget. Igen! 0 az, úgy hívják, hogy „Bizonyos Közöny”. Arról van szó, amelyik testvére a ci­nizmusnak. Olyan ez a „Bizonyos Kö­zöny”, mint a polip. Alkal­mazkodó a viz színéhez, amelyben úszik, amelyben •sápjait hordozza. Ha azt mondjuk, hogy „ezt !s ezt, így és így kell csinál­ni”, akkor tj „Bizonyos Kö­zöny” válaszol: „helyes, igy kell csinálni”. Azt mondjuk, hogy mégis másként lenne jó. .Bizonyos Közöny” válaszol: .úgy van, másként kell csi­nálni”. Nagyon furcsa ez a „Bizo­nyos Közöny”. Egyszer fehér pincér ruhában jelenik meg, máskor tisztviselőnek öltöz­ködik. Aztán megjelenik az utcasarkon és zsebredugott kézzel ténfereg. Néha össze­vesz a házmesterrel is. De gz,sem ritka, hogy leissza ma­gát a sarga földig és befek­szik a kapusarokba. Tegnap összetalálkoztam „Bizonyos Közönnyel”. Nem akármilyen volt, hanem jól öltözött. Világos szürke ruhát viseli, szemüvegét fényes réz- pántok díszítették. Hogyan ismertem fel? Egy­szerűen! Tekintete közönyö­sen, mélázva ingott az aszfalt és a kék ég között. Rögtön nyomába szegültem. Haladunk az utcán. Alig mentünk, száz métert, amikor egy idős néni fel akart lépni a járdára, de megbotlott és el­esett. Kosarából a krumpli és zöldségféle szanaszét szóró­dott. „Bizonyos Közöny” éppen csak odanézett, ha jól láttam még mosólygott is — aztán megcsóválta fejét és fütyü- részve folytatta útját. „Bizonyos Közöny” lépéseit megszaparázxa. Valószínűleg eszébe jutott valami sürgős. Egyre jobban sietett. így történt, hogy „Bizonyos Közöny” el akarta érni az autóbuszt, amely már moz­gásban volt. De amikor leié, pett a járdáról, tompa köp- panás, majd fékcsikorgás hal­latszott, és „Bizonyos Közöny' kezeit széttárva ott feküdt egy hatalmas teherautó alatt, Szemei segélykérőén mere- deztek. Arcán gyorsan oszlás, nak indult az a Bizonyos Kö, zöny. Az emberek oda rohan­tak, jajgattak, sajnálták. Szirénázva megérkezett á mentőautó. Az ápoló és a so­főr hordágyra tették és be­emelték a kocsiba, aztán elin­dultak. A mentősofőr fejében va­lami motoszkált, ismerős volt ez a szerencsétlenül járt em­ber. Valahol már látta. Vagy az utcán, vagy máshol... „Vgy van!” — ötlött fel benne. Ö az a „Bizonyos Közöny"! És erősen nyomta a gázpe­dált. Vincze György KELET-MACYAROlSMa A lakosságért Az IKSZV igazgatói tanácsa kibővített értekezletet tartott. Részt vettek és felszólaltak vezetők, középvezetők, brigád-, ■ szocialista brigád vezetők és szakszervezeti bizalmiak. A ta­nácskozás az 1975. évi városfejlesztési gondokat tűzte fő na­pirendre. Határozatok születtek a város lakóinak fűtésigény- ..kielégítése érdekében, a táv- és hőközpontok korszerűsí­tésére. Acs István, az IKSZV igazgatója külön gondossággal hív­ta fel az építőrészleg figyelmét a tavasz beálltával megkezdő­dő nagy felújításokra. Elmondta, hogy az Arany János és Ár­pa -* itca találkozásának 1975. évben műszaki bírája lesz a kül­föld túristától kezdve országunk mindazon lakója, aki a fel­újítás ideje alatt egyszer is ott fog eljárni. Kérte az illetékes építésvezetőket, hogy már most keressék fel az érintett bérlő­ket és a munka zavartalan menetének érdekében gondos elő­készületi vizsgálatokat tartsanak. A résztvevők közül még sok értékes hozzászólás hangzott el és a XI pártkongresszus tiszteletére szép felajánlások születtek A 2. építőrészlegnek már 2 eredményesen működő szocialista brigádja van. Ezen az alakuló értekezleten a részleg többi öt brigádja is úgy határozott, hogy a XI. partkong­resszus tiszteletére valamennyien beneveznek a szocialista cím eléréséért küzdő mozgalomba. A részleg felveszi á Szé- chervi István építőrészleg nevét és a szocialista cím elnyeré­séé r* ^ersületes munkával fognak dolgozni. E nemes kongresszusi felajánlás, a verseny folytatása ér. dekében kérik a részleg dolgozói a vállalat és a város illető kés vezetőit tegyenek javaslatot a város területének arra a részére, ahol 'egalabb száz négyzetméte* ‘erűlétén „kongresz. szusi parkot” létesíthessenek és afölött minden évben véd nökséget vállaljanak. Katona János, az IKSZV dolgozója Épülő új házak Vásárosnaményban. (Elek Emil fel­vétele) Napirenden az állami felügyelet Ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Kedden ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülésen a termelésellátás-felügyeleti és műszaki osztály vezetője számolt be a szövetkezetek és taná­csi vállalatok állami felügyeletének helyzetéről. Ezt követően i megvitatták a költségvetési szervek és egyesületek múlt' évi ellenőrzéseiről készített jelentést, majd jóváhagyták a titkár1, ság, az igazgatási osztály, a műszaki osztály ügyrendjét é* elfogadták a nyíregyházi Tempó Általános Szolgáltatóipari Szövetkezet módosított alapszabályát. Védeni é$ építeni Szakmát szerző katonák HOLNAP NYIT: Az ifjúsági park Május 1-én a Zenith együttes fellépésével meg­nyitja kapuit a sóstói ifjú­sági park, amely ezúttal szí­nesebb, gazdagabb program­mal áll a város ifjúságának rendelkezésére. A hét két napjának kivételével, min­dig akad valamilyen műsor, amely a hagyományoktól el­térően nemcsak az úgyneve­zett szórakozási, hanem a fiatalok kulturálódási igé­nyelt is kielégítheti. A park programjában az állandó jellegű műsorok do­minálnak. A szerdai napot jelölték ki a városi és a megyei ifjúsági klubok mű­sorának időpontjává. Ezen a napon mutatkoznak be a népitánc együttesek, a kü­lönböző művészeti csoportok, de tartanak színes út.rajz­beszámolót és előadásokat is. Minden nap csütörtökön nyitva tart a parkban a mo- presszó, egy-egy nagy sikerű új vagy archívfilm levetítésé- vel. A könnyű műfajt, a tán­cos szórakozást a keddi na­pon megtartott Disc-Jockey műsor jelenti. Szombaton­ként lép fel a Zenith együt­tes, a koncertet nyolcforin­tos belépővel lehet megte­kinteni. Vasárnap megyénk és a város kevésbé ismert beat­zenekarai szórakoztatják a park ifjúságát. Minden hó­napban ' egyszer fővárosi együttesek — így az Apostol, valamint a debreceni és sze­gedi egyetem zenekara is — fellépnek. Ebben az esetben 15 forintos belépődíjat kell fizetni. Az ifjúsági park na­ponként délután hat órától este tízig tart nyitva. A Ze- nith-koncertek kivételével egységesen 5 forintban szab­ták meg a belépődíjakat. A tervek szerint még eb­ben az évben egy klubot és mellé presszót építenek. A klubban játékteremmel, tele­vízióval, magnóval! Á jövő tervei szerint ez képezné a park leendő ifjúsági klubjá­nak alapját. Ezenkívül egy állandó kiállítást is létesíte­nek, mely a megye ipari ter­mékeivel ismerteti meg a fi­atal látogatókat. Miként a Magyar Szocia­lista IVÍunkáspárt XI. kong­resszusa is megállapította, az ország fegyveres erőit és a fegyveres testületéi alapvető feladatuk ' teljesítése során fontos és növekvő szerepet töltenek be népgazdasági fel­adatok megoldásában is. A párt Központi Bizottságának a kongresszus küldöttei számá­ra készített előzetes jelentés­ből is kitűnt, hogy a néphad­sereg katonái a kiképzési és harckészültségi feladatok eredményes végrehajtásán kí­vül — az utóbbi négy év alatt — 8,6 milliárd forint ér­tékű munkával vettek részt a népgazdaság kiemelt beruhá­zásainak megvalósításában és egymijliárd 222 millió forint értékű munkát végeztek a laktanyák felújításában. Tehát a Magyar Néphadse- seg katonái az ország fegy­veres védelmével egyidőben a gazdasági építő munkában is részt vesznek. Különösképpen erőteljesen kifejeződik ez nagy természeti csapások,, például árvíz, rendkívüli idő­járás alkalmával, miként az legutóbb 1974 őszén is tör­tént, amikor katonák ezrei álltak helyt az árvíz által ve­szélyeztetett országrészekben, s tízezrek vettek részt a szűn­ni nem akaró esőzések miatt veszélybe került termés beta­karításában. A népgazdaság érdekében végzett rpunka és a néphad- -séféiben ;|ölyo kiképzés során a- fiatolok 1 hétősége szakmái- ^fierefei- nek gyarapításába, iÉfetve szakképzettség megszerzésé­re a sorkatonai, szolgálat tel­jesítése közbeni A múlt év második felében jelent meg a munkaügyi és honvédelmi miniszter együttes utasítása a sorkatonai szolgálat letöltése alatt megszerezhető szakmai ismeret és gyakorlat elisme­résére és a Rolgári életben történő has/rttxútáaára.-Ennek alapján azök a sorkatonák, akik szolgálati-idejük alatt valamely szakmában elméleti ismeretet és gyakorlatot is szereznek, erről szakmunkás­képesítést, illetve a szakmai gyakorlatról igazolást is kap­nak. Akik 1974. július elseje után kezdték meg a szolgála­tot, s meghatározott katonai beosztásokban tevékenyked­nek, az országos szakmun­kásképzési jegyzékben fog­lalt szakmákban szakmun- kásképesítóst, illetve a szak­mai gyakorlatról igazolást. szerezhetnek. Bizonyos beosztásokban, amelyekben a katonai kikép­zés és a polgári szakmunkás- képzés között csekély a szak­mai egyezőség, s emiatt a hiányzó ismeretek pótlása a szolgálati idő alatt nem lehet­séges, vagy ha a katonának nincs meg az előírt iskolai végzettsége, ebben az esetben sorkatonai szolgálatának tel­jes időtartamát a polgári élet­ben szakmai gyakorlatként ismerik el. Az érvényben lévő intéz­kedések szerint jelenleg a középiskolát végzett sorkato­nák 41 beosztásból 26 féle szakmában; az altalános iskf»- lat végzettek pedig 22 beosz­tásból 13 féle szakmában te­hetnek szakmunkásvizsgát. A. katonáknak általában három­szor két hét kiegészítő tan­folyamot kell végezniük. A szakképesítés megszerzé­sére a sorkatona önként jp- lentkezhet, a szükséges igazö- lásokat az alakulat parancs­noksága szerzi meg. Az ön­kéntes jelentkező kötelezett­séget vállal arra, hogy a Szakmunkásvizsgához szük­séges elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátítja. Az alakulat parancsnoksága a je­lentkezett katonák ismeretei­nek gazdagítása érdekében a kijelölt szakmunkásképző is­kolákkal együttműködve a kiképzési időszakok végén ki­egészítő szaktanfolyamot szer­vez. A résztvevők tankönyve­ket kapnak, konzultációkon vesznek részt, a csapatmű­helyekben pedig lehetővé te­szik számukra a szükséges gyakorlati ismeret, készség elsajátítását. Az érintettek leszerelésük előtt valamelyik Állami Szakmunkás Vizsgabizottság előtt bizonyítják képzettségü­ket. A vizsga elméleti, gya­korlati, szóbeli részből áll és szakmánként meghatározott követelmények szerint zajlik. A résztvevő sorkatonák isko­lai végzettségüktől függetle­nül mentesülnek a szakmun­kásvizsgát megelőző tantár, gyjLí-Viz^gák alól. Ez a könnyí­tő? azonban nem csökkenti a ..kapott bizopyítvány szakmái értékét: á más módon szer­zett képesítéssel azonos ér­tékű. Az említett képzésben, részt Vevő katonákat voltaképpen semmiféle költség nem íer>- heli, még a szakmunkás viza- gadíjukat is az alakulat fize­ti. Ha vizsgájuk esetleg nem sikerül, leszerelésük után az általánosan érvényben lévő rendelkezések szerint javfici. vagy Ismétlő vizsgát tehet­nek. Számos sorkatona tölt be olyan beosztást, amelynek teljes időtartama szakmai gyakorlatnak minősül. Az érintett katonák erről lesze, relésük előtt igazolást kap­nak. Ennek értéke megegye­zik a termelővállalatok által kiállított okmánnyal. Azok a leszerelő sorkatonák is kap­nak ilyen igazolást, akiknek nincs meg a szakmunkáskép­zéshez szükséges iskolai vég­zettségük, vagy jelentkeztek ugyan a szakmunkásképzés­re. de nem végezték el a ki­egészítő tanfolyamot, illetve nem tették le a szakmunkás- vizsgát. így is előnyt jelent számukra a hadseregben szer­zett gyakorlat. Ugyanis ennek, birtokában az általános isko» lát végzettek kétévi, a közép­iskolát végzettek egyévi szak­mai gyakorlat után tanfolyam elvégzése nélkül is szakmun­kásvizsgát tehetnek. Ha elr végzik a szakmunkásképző tanfolyamot, egy évvel keve­sebb gyakorlat is elég a vizs­gához. Az előírt iskolai végi zettség azonban mindenkép­pen alapkövetelmény.

Next

/
Thumbnails
Contents