Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

19TS. április VS, KELÉT-MAGYARÖRSZAG — KISVÁRBA! Í1RLLÉKLET 7 Másodszor is kiváló HUNNIACOOP Kisvárdán A szeszíinomító szövetkezettől a világkiállítás aranyérméig Cél a lakosság jobb ellátása Már több mint ötven éve, a húszas évek elején „SzaboLcsi Gazdák Szeszfinomító Szö­vetkezete” létesült Kisvárdón. Miért yolt ez akkor „nagy esemény”? Köztudott, hogy a felszabadulás előtt csaknem minden szabol­csi községben volt szeszfőzde, amit uz ott lévő földbirtokos létesített, hogy a burgonyából szeszt készítsen, s a moslékot a sőrék hiz­lalására használták- Ez a pálinkafőzdés szesz azonban aligha vette fel a versenyt a fino­mabb italokkal, nem beszélve arról, hogy a gyógyászatban egyáltalán nem lehetett hasz­nosítani. Finomításra volt tehát szükség, s erre vállalkozott a gazdák szövetkezete Kjs- várdán ... Majd a harmincas években Fran­ciaországból víztelenítő berendezést vásárol­tak (ami még ma is működik), s így már megnőtt annak a lehetősége, hogy gyógyá­szati célra is alkalmas szeszt készítsenek Kisvárdán. A „vérátömlesztés” Az utolsók között államosították ezt az üzemet 1950-ben, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak száma nem érte el a szá­zat. Mostani formáját 1971-ben „vette fel", de ezt megelőzte az új gazdasági mecha­nizmus. Hegedűs Ferenc igazgató: — Nekünk valóságos vérátömlesztést ho­zott a gazdasági reform, aminek eredménye­ként az országos vállalat italgyárat létesített az egykori kis finomító helyén. 1969-ben kezdtük itt a palackozást almavodkával, s majd ahogy nőtt a külföld igénye a konyak itánt, fokozódott a fejlesztés is. Egy évvel később a Gazdasági Bizottság döntése nyo­mán összevonták a Szeszipari Országos Vál­lalatot és a Magyar Likőripari Vállalatot. Vidéken öt önálló vállalat létesült. A Ti­szántúlon az egyetlen: Kisvárdán. Az új forma azt jelenti, hogy tizenhá­rom egysége van a Kisvárdai Szeszipari Vál­lalatnak, ebből három termelő gyár: a kis­várdai, a demecseri keményítő- és üditőital- gyár, valamint a miskolci likőrgyár. Deb­recenben, Miskolcon, Sárospatakon kereske­delmi területtel, lerakatta! rendelkezik a vállalat, mig a vásárosnaményi pálinkafőzde mellett hét mezőgazdasági szeszgyár is ide­tartozik. Az egykori kis üzem ma 830 főt foglalkoztat, s az évi termelési értéke meg­közelíti a 400 millió forintot. Nem lepi meg az igazgatót a kérdés, amit a beavatatlan olvasók nevében is tesz fel az újságíró. — Miként lehet pálinkafőzéssel kiváló címet nyerni? — Lehet, ráadásul most másodízben nyerte el vállalatunk ezt a magas kitünte­tést. Némileg, érthető a kérdés, hiszen úgy vélik, hogy a pálinka a káros szenvedélyre való, s hogy azt nem is olyan túlságosan bo­nyolult dolog előállítani. Jóllehet, ez az utób­bi sem teljesen igaz, de el kell mondanunk, hogy a mi vállalatunk igen szerteágazó, he­terogén profilú. Specialitás, vásárdíj Nem titkolják hogy a bevételük fő for­rása a szeszes ital készítése, ami nem szük­ségszerűen káros szenvedélyre vall. Igen élénk az érdeklődés a kisvárdai termékek iránt külföldön is, amit elsősorban annak köszönhetnek, hogy a Club 3randy termé­kük például aranyérmet nyert a világkiállí­táson. ugyanakkor vásárdíjjal tüntették ki a BNV-n, 6 megkapta a kiváló áruk emb­lémáját is. A Red Star Brandy ezüstérmes lett a világvetélkedőn, specialitásuk közétar­tozik még az almavodka, a szatmári szilva, összegen tizenhatféle szeszes ital hagyja el egész éven át az üzemet. — Azt már viszont kevesen tudják, hogy a szeszvíztelenítés által nyert termék igen fontos a gyógyászatban. Ebből évente 300 vagonnal készít. Búzából és burgonyá­ból Demecserben évenként összesen több piint 650 vagon keményítőt gyártunk. Ugyan­itt az elmúlt évben négyféle ízben 25 mű­ik a'q.-g üdítő italt készítettünk amellyel Hajdú, Szabolcs és Borsod megyét látjuk el, de jut belőle a távolabbi területre is. Kevesen tudnak a keményítoszörpröl is, erről a sűrű masszáról, amit „akár a cuk­rot", úgy vár a Szerencsi Csokoládégyár. De cukrot is gyárt a vállalat: a szőlőcukor és a burgonyacukor, valamint a Korvitái évi mennyisége eléri a 100 vagont. Miért lett tehát kiváló a Kisvardai Szeszipari Vállalat? Egyfelől azért, mert a 400 milliós termelést 64 milliós nyereséggel élte el. Az évi exportérték közelíti a 80 mil­lió forintot (például búzakeményítőből 70 vagonnal exportálnak, ami egyeljek között nem csak a szomszédos országokba, de még Libanonba is eljutott). A vitális glutin né­ven ismert fehérjét Anglia kéri igen nagy mennyiségben. Kevesebb devizává! Aztán tovább a bázishoz kepest tízszá­zalékos termelésnövekedést ért el tavaly a vállalat, ami azt is jelenti, hogy 1971-hez viszonyítva megkétszerezték a termelést. Ta‘ Ián még ennél is fontosabb, hogy deviza megtakarítási céllal import helyett a testvér - vallalatok termékeit dolgozták fel igen je~ A díjnyertes termék. lantos mennyiségben. Talán furcsának tűnik a kifejezés: „hulladékszesz”, de ennek a fel­vásárlásával és finomításával is éltek. (A gyógyszergyáraktól 87 vagonnyi szennyezett szeszt vásároltak és finomítottak hasznosí­tásra.) A keményítő fajlagos kihozatala 73- -ól 79 százalékra növekedett, ami gyakorlati­lag 10 vagon pluszterméket hozott. Mind­amellett a kereskedelmi forgalmuk az el­múlt évben 22 százalékkal növekedett. Mindehhez jő munkaszervezésre volt szükség. Méltán bizonyítja ezt, hogy tavaly I százalékos létszám-megtakarítás mellett II százalékkal emelkedett ennél a vállalat­nál a termelékenység. Az érdem természe­tesen a munkáskollektíváé. — Ez sem volt könnyű: kialakítani a jó, ütőképes törzsgárdát. Képzelheti, mit je­lentett, hogy 1971-ben szinte 24 óra alatt 80- ről 800 főre növekedett a vállalat létszáma. A-dölgozók túlnyomó többsége azelőtt még nem is látott üzemet, teljesen ismeretlen volt nekik a munkahelyi rend, a fegyelem. Ezen is túljutottunk szerencsésen, a tervezett idő­nél sokkal hamarabb. Már korábban sokat tettek azért, hogy dolgozóik igazi munkásokká váljanak. Gyá­ron belül indították az általános iskola kihe­lyezett tagozatát, s akik oda iratkoztak, azo­kat tankönyvvel segítették, s a sikeres vizs­gát tevőknek külön 300 forint jutalmat ad­tak. Ötven fő részére kétéves szakmunkás- képzést indítottak, de igen sokan járnak tanfolyamra, középiskolára, egyetemre, főis­kolára. Jelenleg 38 szocialista brigád dol­gozik a vállalatnál, ezek mindegyike el­nyerte a kitüntető cím valamelyik fokozatát. A kongresszusi munkaversenybe a dolgozók 92 százaléka kapcsolódott be konkrét válla­lással. Szép tettek a városért Igaz, hogy a Kisvárdai Szeszipari Vál­lalat országos központhoz tartozik, de azért a város vállalatának is érzi magát. Megnyil­vánult ez például abban, hogy jórészt nők­nek igyekeztek kialakítani munkahelyet; az­tán abban, hogy tavaly például negyedmillió forinté t juttattak a városi tanácsnak bölcső­deépítésre; húszezret adtak a sportkörnek és 40 ezer forintot az MHSZ-székház építésére. Tőbe százezer forintot tesz ki a vállalat dol­gozói által Kisvárdán végzett társadalmi munka értéke, amelynek kézzel fogható bi­zonysága egyebek között a várszínnad, a lovaspálya környéke, a várfürdő és több más hasonló létesítmény. Április 19-én adták át a kitüntető cí­met a vállalat dolgozóinak; ekkor két dol­gozó miniszteri kitüntetést, egy munkás mi­niszteri dicséretet kapott, míg huszonnyol­cán a vállalati kiváló cím birtokosai lettek. Termelési eredményeiken kívül az elmúlt évben az újítási versenyben országosan har­madikok lettek, ezért hét dolgozót díjaztak. Jutalom járt szert is, hogy a munkavédelem terén országosan a második helyezést érték el. Jutalomként összesen több mint másfé' százezer forintot osztottak ki. — Most már kétszeresen is kötelez ben­nünket a kiváló cím. ehhez igazítjuk az idei munkát. Nemcsak a termelés jelentős növe­kedését tervezzük — búzakeményítőből pél­dául 50 százalékos felfutást, üdítő italból pe­dig 30 millió palackot — hanem tovább ja­vítjuk a minőséget, a gazdaságosságot Is. Je­lentősebb fejlesztést a demecseri üzemben kezdünk mintegy 80 millió forintért, s ennek során 300 személyes szociális épület is elké­szült — mondja Hegedűs Ferenc igazgató aki okkal reméli, hogy a dolgozók a felsza badulás jubileumi évében is tovább folytat­ják a már hagyományosnak nevezhető szó cialista munkaversenyt. A, & HUNNIACOOP Szabolcsi Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat. Bár ez * hosszú nevű vállalat még 1973. október 18-án alakult, mégis kevesen hallották nevét. Az alapító tagok a szabolcsi baromfikeltető és értékesítő vállalat, a kisvárdai Rákóczi Tsz, a hernádi Március 15 Tsz, a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz, tiszaszalkai Búzaka­lász Tsz. a nagyszekeres: Egyesült Erő Tsz, a nyírmeggyesi Petőfi Tsz, a székelyi Bűza- kaiász Tsz, a sárospataki Kossuth Tsz, a sátoraljaújhelyi Uj Erő Tsz, és a Balkányi Állami Gazdaság. A Z ALAPÍTÓ TAGOK társgdalrp' szer- * * ződésben vállalták az igényeket tel­jes mértékben kielégítő baromfikeltetés, ba­romfi, tojás, tei./észtojás, házinyúl és ga­lamb termelését, felvásárlását és ipari fel­dolgozását. Tevékenységükhöz tartozik a kis- és nagykereskedelmi értékesítés, továbbá szolgáltatásvégzés a közös vállalatpt létreho­zó taggazdaságoknak. Ilyen szolgáltatás a piackutatás, a szakmai tanácsadás és az együttműködés összehangolása. A közös vállalkozás induló vagyopa 178.4 millió forint volt, amelyből 90 millió állami támogatás és 25 millió forint a megyei ta­nács iparfejlesztési alapból való hozzájárulá­sa. Ennyi pénzük vplt ahhoz, hogy fejépít­sék Kisvárdán a korszerű baromfifeldolgozó üzemet, ezt tökéletesen gépesítsék és bizto­sítsák az üzemeléshez szükséges forgóalapot. Mi tette szükségessé ennek a közös vál­lalatnak a létrehozását? Mindenekelőtt a la­kosság igényeinek jobb ellátása, amelyre egyetlen tsz, vagy állami gazdaság már kép­telen. A termelőerők fejlődése, a szakoso­dás, a koncentráció sok olyan feladatot állít előtérbe, amelyet a legnagyobb méretű me­zőgazdasági üzemek sem tudnak gazdaságo­san egyedül megoldani. Ebben az esetben pedig arról van szó, hogy a termelőszövet­kezeteken, állami gazdaságokon kívül ei kell látni tojással, naposcsibével, egyéb baromfi­val és végül vágott, tisztított baromfival a megye lakosságát, amelyet eddig a debrece­ni baromfifeldolgozó vállalat vállalt magára. A beruházás 1974. október l-én több hór napos előkészítés után kezdődött, hiszen az engedélyek, a technológiai beruházáshoz szükséges importgépek utáni valuta meg­szerzése nem ment egyik napról a másikra. Pedig a bonyolítást nem bízták másra, a közös vállalat igazgató tanácsa vállalta ma­jura ezt a feladatot. Az igazgatói teendők ellátásával Molnár Gyulát, a baromfikeltető és értékesítő vállalat igazgatóját bízták meg. Az igazgató tanács másik döntése az volt, hogy kérik a megyei tanács végrehajtó bizottságától: adja át a baromfikeltetőt a közös vállalatnak, mert így jobban eleget tudnak tenni annak a MÉM és PM elképze­lésnek, hogy egyes ágazatokban a vertikális kapcsolatok mindjobban kialakuljanak. A KIVITELEZÉSSEL a Nyíregyházi TÖVÁLL-t bízták meg, a tervező és technológiai szerelő pedig a hernádi Március 15-e Tsz lett. A megyei tanács március 27- én elfogadta a végrehajtó bizottság javas­latát és így visszamenőleg 1975. január 1-töl beolvasztotta a baromfikeltetőt a HUNNIA­COOP közös vállalatba. A határozatban sze­repel, hogy a közös vállalatnak kell megol­dani a nagyüzemi baromfiellátáson kívül a háztáji gazdaságok naposbaromfi-ellátását is. Ezenkívül rövid időn belül átveszik a deb­receni baromfifeldolgozótól Szabolcs megye és Borsod-Abaúj-Zemplén bodrogközi részé­nek felvásárlási tevékenységét is. A beruházástól eddig az alapozási mun­kák készültek el és felépítették a szociális épület szerkezetét is. A TÖVÁLL is jó part­nernek bizonyul, eddig határidőre teljesítet­te vállalását és azt is vállalta, hogy a hűtő­ház gépházi részét a vállalt időben átadja, hogy megkezdhessék a technológiai szerelést. Erre nagy szükség van, mert a hollandok épp a napokban jelezték, hogy feladták a be­rendezést, így minden remény megvan arra, hogy május l-én megkezdődhet a szerelés. Dániából a harmadik negyedévre várják a hűtőház komplett .technológiáját, s ha ez is pontosan érkezik, akkor 1976 nyarán meg­kezdődhet a próbaüzemelés. Éhhez persze az is kell, hogy a későbbi kivitelezők — az ÉPSZER, a CSŐSZER és a hernádi tsz is aláírják azt a szocialista szerződést, amelyet az eddigi kivitelezőkkel kötöttek. S ZABOLCS-SZATMAR MEGYE LA­KOSSÁGA ma évi 270 vagonnyi vá­gott baromfit vásárol, ami lényegesen több, mint akár egy évvel korábban, de lényege­sen kevesebb, mint az országos átlagfogyasz­tás. Ez részben étkezési kultúránk miatt ala­kult így, de meghatározó szerepe volt és van annak is, hogy nem volt a megyében feldolgozó üzem, amely egyrészt folyamatos ellátást biztosítana, másrészt bővítené a vá­lasztékot. A kisvárdai üzem felépítésével megváltozik a helyzet: az egy műszakban évi 500 vagon baromfi feldolgozására képes üzem már megkezdte jó kapcsolatainak ki­alakítását a kereskedelmi szervekkel és ter­veik között szerepel a nagyközségek taná­csainak, szövetkezeteinek megkeresése is, hogy akár a hűtőkapacitás növeléséhez való hoz- Tárolással vállalják a vágott baromfi értékesítését. Az évi 500 vagonos termelés természete­sen csak az induláskor lesz 500 vagon, 1980-ra szeretnék ezt a mennyiséget megdup­lázni, mert a megye lakóinak igényein kívül a Baromfivállalatok Trösztje kilátásba he­lyezte, hogy a kisvárdai gyár termeli majd meg a Szovjetunióba irányuló baromfiexport egy réssét is. A baromfi-feldolgozás megkezdése után újabb feladatok várnak a közös vállalatra: mégpedig a felgyülemlő hulladék feldolgozá­sának megoldása. A tervek szerint egy hul- latiékfeldolgozó is épül a gyár mellé, amely bekapcsolódik az országos fehérjeprogram megvalositasába: a képződő hulladékot egy zárt csőrendszeren belül nyomatják át a feldolgozóba, ahol teljesen szagtalanul por alakú fehérjévé dolgozzák fel. A JELENLEG ÜZEMELŐ nyíregyházi ** keltetőállomás a közös vállalatnak egy osztálya lesz majd, amelynek feladata: a vállalatot létrehozó nagy érdekeltségű gaz­daságokkal megtermeltetni a tenyésztői ást, kikeltetni, ebből előállítani a pecsenye (broj ­ler) csibét ás Kisvárdara szállíttatni a fel­dolgozóba. A kisvárdai és a mátészalkai kel- tetőállomasok feladata a háztáji gazdaságok ellátása lesz különböző fajtákkal és fajokkal. A közös vállalat tervei között szerepel az AFÉSZ-ekkel az értékesítésen túli kap­csolatok kialakítása is, hiszen a galamb- és nyúltermelő szakcsoportok a szövetkezetek keretében működnek. Ha ezek a ma meg­lévő és tovább szaporodó szakcsoportok haj­landók elfogadni ennek az integrált szerve­zetnek a tanácsait, akkor olyan tevékenység alakulhatna ki, amely nem csak a termelési kedvet növelné, hanem állandóvá és kiegyen­súlyozottá tenné a lakosság ellátását ezek­ből az ínyencségnek számító állatokból is. A közös vállalatnak mintegy négyszáz dolgozója lesz, ebből a legtöbben, körülbelül háromszázan a kisvárdai feldolgozó üzemben dolgoznak majd. A felvétel tulajdonképpen már megkezdődött, hiszen a gyár üzemelé­sének kezdetére már szükség lesz kiképzett szakemberekre is. tELENLEG NÉGY FELSŐFOKÚ tech­J nikua tanul Debrecenben és a követ­kező évben ők képezik majd id a dolgozó­kat. Megkezdték a technológiai szereléssel foglalkozó emberek felvételét is, akik a sze­relés befejezése után a gyár karbantartói lesznek. Balogh József A Tiszántúli Termelőszövetkezetek Építőipar! Közös Vállalata Kisvárdán építi a baromfi* feldolgozó vállalat áj Szemet. (Elek Emil felv étele)

Next

/
Thumbnails
Contents