Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-30 / 100. szám
19TS. április VS, KELÉT-MAGYARÖRSZAG — KISVÁRBA! Í1RLLÉKLET 7 Másodszor is kiváló HUNNIACOOP Kisvárdán A szeszíinomító szövetkezettől a világkiállítás aranyérméig Cél a lakosság jobb ellátása Már több mint ötven éve, a húszas évek elején „SzaboLcsi Gazdák Szeszfinomító Szövetkezete” létesült Kisvárdón. Miért yolt ez akkor „nagy esemény”? Köztudott, hogy a felszabadulás előtt csaknem minden szabolcsi községben volt szeszfőzde, amit uz ott lévő földbirtokos létesített, hogy a burgonyából szeszt készítsen, s a moslékot a sőrék hizlalására használták- Ez a pálinkafőzdés szesz azonban aligha vette fel a versenyt a finomabb italokkal, nem beszélve arról, hogy a gyógyászatban egyáltalán nem lehetett hasznosítani. Finomításra volt tehát szükség, s erre vállalkozott a gazdák szövetkezete Kjs- várdán ... Majd a harmincas években Franciaországból víztelenítő berendezést vásároltak (ami még ma is működik), s így már megnőtt annak a lehetősége, hogy gyógyászati célra is alkalmas szeszt készítsenek Kisvárdán. A „vérátömlesztés” Az utolsók között államosították ezt az üzemet 1950-ben, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak száma nem érte el a százat. Mostani formáját 1971-ben „vette fel", de ezt megelőzte az új gazdasági mechanizmus. Hegedűs Ferenc igazgató: — Nekünk valóságos vérátömlesztést hozott a gazdasági reform, aminek eredményeként az országos vállalat italgyárat létesített az egykori kis finomító helyén. 1969-ben kezdtük itt a palackozást almavodkával, s majd ahogy nőtt a külföld igénye a konyak itánt, fokozódott a fejlesztés is. Egy évvel később a Gazdasági Bizottság döntése nyomán összevonták a Szeszipari Országos Vállalatot és a Magyar Likőripari Vállalatot. Vidéken öt önálló vállalat létesült. A Tiszántúlon az egyetlen: Kisvárdán. Az új forma azt jelenti, hogy tizenhárom egysége van a Kisvárdai Szeszipari Vállalatnak, ebből három termelő gyár: a kisvárdai, a demecseri keményítő- és üditőital- gyár, valamint a miskolci likőrgyár. Debrecenben, Miskolcon, Sárospatakon kereskedelmi területtel, lerakatta! rendelkezik a vállalat, mig a vásárosnaményi pálinkafőzde mellett hét mezőgazdasági szeszgyár is idetartozik. Az egykori kis üzem ma 830 főt foglalkoztat, s az évi termelési értéke megközelíti a 400 millió forintot. Nem lepi meg az igazgatót a kérdés, amit a beavatatlan olvasók nevében is tesz fel az újságíró. — Miként lehet pálinkafőzéssel kiváló címet nyerni? — Lehet, ráadásul most másodízben nyerte el vállalatunk ezt a magas kitüntetést. Némileg, érthető a kérdés, hiszen úgy vélik, hogy a pálinka a káros szenvedélyre való, s hogy azt nem is olyan túlságosan bonyolult dolog előállítani. Jóllehet, ez az utóbbi sem teljesen igaz, de el kell mondanunk, hogy a mi vállalatunk igen szerteágazó, heterogén profilú. Specialitás, vásárdíj Nem titkolják hogy a bevételük fő forrása a szeszes ital készítése, ami nem szükségszerűen káros szenvedélyre vall. Igen élénk az érdeklődés a kisvárdai termékek iránt külföldön is, amit elsősorban annak köszönhetnek, hogy a Club 3randy termékük például aranyérmet nyert a világkiállításon. ugyanakkor vásárdíjjal tüntették ki a BNV-n, 6 megkapta a kiváló áruk emblémáját is. A Red Star Brandy ezüstérmes lett a világvetélkedőn, specialitásuk közétartozik még az almavodka, a szatmári szilva, összegen tizenhatféle szeszes ital hagyja el egész éven át az üzemet. — Azt már viszont kevesen tudják, hogy a szeszvíztelenítés által nyert termék igen fontos a gyógyászatban. Ebből évente 300 vagonnal készít. Búzából és burgonyából Demecserben évenként összesen több piint 650 vagon keményítőt gyártunk. Ugyanitt az elmúlt évben négyféle ízben 25 műik a'q.-g üdítő italt készítettünk amellyel Hajdú, Szabolcs és Borsod megyét látjuk el, de jut belőle a távolabbi területre is. Kevesen tudnak a keményítoszörpröl is, erről a sűrű masszáról, amit „akár a cukrot", úgy vár a Szerencsi Csokoládégyár. De cukrot is gyárt a vállalat: a szőlőcukor és a burgonyacukor, valamint a Korvitái évi mennyisége eléri a 100 vagont. Miért lett tehát kiváló a Kisvardai Szeszipari Vállalat? Egyfelől azért, mert a 400 milliós termelést 64 milliós nyereséggel élte el. Az évi exportérték közelíti a 80 millió forintot (például búzakeményítőből 70 vagonnal exportálnak, ami egyeljek között nem csak a szomszédos országokba, de még Libanonba is eljutott). A vitális glutin néven ismert fehérjét Anglia kéri igen nagy mennyiségben. Kevesebb devizává! Aztán tovább a bázishoz kepest tízszázalékos termelésnövekedést ért el tavaly a vállalat, ami azt is jelenti, hogy 1971-hez viszonyítva megkétszerezték a termelést. Ta‘ Ián még ennél is fontosabb, hogy deviza megtakarítási céllal import helyett a testvér - vallalatok termékeit dolgozták fel igen je~ A díjnyertes termék. lantos mennyiségben. Talán furcsának tűnik a kifejezés: „hulladékszesz”, de ennek a felvásárlásával és finomításával is éltek. (A gyógyszergyáraktól 87 vagonnyi szennyezett szeszt vásároltak és finomítottak hasznosításra.) A keményítő fajlagos kihozatala 73- -ól 79 százalékra növekedett, ami gyakorlatilag 10 vagon pluszterméket hozott. Mindamellett a kereskedelmi forgalmuk az elmúlt évben 22 százalékkal növekedett. Mindehhez jő munkaszervezésre volt szükség. Méltán bizonyítja ezt, hogy tavaly I százalékos létszám-megtakarítás mellett II százalékkal emelkedett ennél a vállalatnál a termelékenység. Az érdem természetesen a munkáskollektíváé. — Ez sem volt könnyű: kialakítani a jó, ütőképes törzsgárdát. Képzelheti, mit jelentett, hogy 1971-ben szinte 24 óra alatt 80- ről 800 főre növekedett a vállalat létszáma. A-dölgozók túlnyomó többsége azelőtt még nem is látott üzemet, teljesen ismeretlen volt nekik a munkahelyi rend, a fegyelem. Ezen is túljutottunk szerencsésen, a tervezett időnél sokkal hamarabb. Már korábban sokat tettek azért, hogy dolgozóik igazi munkásokká váljanak. Gyáron belül indították az általános iskola kihelyezett tagozatát, s akik oda iratkoztak, azokat tankönyvvel segítették, s a sikeres vizsgát tevőknek külön 300 forint jutalmat adtak. Ötven fő részére kétéves szakmunkás- képzést indítottak, de igen sokan járnak tanfolyamra, középiskolára, egyetemre, főiskolára. Jelenleg 38 szocialista brigád dolgozik a vállalatnál, ezek mindegyike elnyerte a kitüntető cím valamelyik fokozatát. A kongresszusi munkaversenybe a dolgozók 92 százaléka kapcsolódott be konkrét vállalással. Szép tettek a városért Igaz, hogy a Kisvárdai Szeszipari Vállalat országos központhoz tartozik, de azért a város vállalatának is érzi magát. Megnyilvánult ez például abban, hogy jórészt nőknek igyekeztek kialakítani munkahelyet; aztán abban, hogy tavaly például negyedmillió forinté t juttattak a városi tanácsnak bölcsődeépítésre; húszezret adtak a sportkörnek és 40 ezer forintot az MHSZ-székház építésére. Tőbe százezer forintot tesz ki a vállalat dolgozói által Kisvárdán végzett társadalmi munka értéke, amelynek kézzel fogható bizonysága egyebek között a várszínnad, a lovaspálya környéke, a várfürdő és több más hasonló létesítmény. Április 19-én adták át a kitüntető címet a vállalat dolgozóinak; ekkor két dolgozó miniszteri kitüntetést, egy munkás miniszteri dicséretet kapott, míg huszonnyolcán a vállalati kiváló cím birtokosai lettek. Termelési eredményeiken kívül az elmúlt évben az újítási versenyben országosan harmadikok lettek, ezért hét dolgozót díjaztak. Jutalom járt szert is, hogy a munkavédelem terén országosan a második helyezést érték el. Jutalomként összesen több mint másfé' százezer forintot osztottak ki. — Most már kétszeresen is kötelez bennünket a kiváló cím. ehhez igazítjuk az idei munkát. Nemcsak a termelés jelentős növekedését tervezzük — búzakeményítőből például 50 százalékos felfutást, üdítő italból pedig 30 millió palackot — hanem tovább javítjuk a minőséget, a gazdaságosságot Is. Jelentősebb fejlesztést a demecseri üzemben kezdünk mintegy 80 millió forintért, s ennek során 300 személyes szociális épület is elkészült — mondja Hegedűs Ferenc igazgató aki okkal reméli, hogy a dolgozók a felsza badulás jubileumi évében is tovább folytatják a már hagyományosnak nevezhető szó cialista munkaversenyt. A, & HUNNIACOOP Szabolcsi Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat. Bár ez * hosszú nevű vállalat még 1973. október 18-án alakult, mégis kevesen hallották nevét. Az alapító tagok a szabolcsi baromfikeltető és értékesítő vállalat, a kisvárdai Rákóczi Tsz, a hernádi Március 15 Tsz, a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz, tiszaszalkai Búzakalász Tsz. a nagyszekeres: Egyesült Erő Tsz, a nyírmeggyesi Petőfi Tsz, a székelyi Bűza- kaiász Tsz, a sárospataki Kossuth Tsz, a sátoraljaújhelyi Uj Erő Tsz, és a Balkányi Állami Gazdaság. A Z ALAPÍTÓ TAGOK társgdalrp' szer- * * ződésben vállalták az igényeket teljes mértékben kielégítő baromfikeltetés, baromfi, tojás, tei./észtojás, házinyúl és galamb termelését, felvásárlását és ipari feldolgozását. Tevékenységükhöz tartozik a kis- és nagykereskedelmi értékesítés, továbbá szolgáltatásvégzés a közös vállalatpt létrehozó taggazdaságoknak. Ilyen szolgáltatás a piackutatás, a szakmai tanácsadás és az együttműködés összehangolása. A közös vállalkozás induló vagyopa 178.4 millió forint volt, amelyből 90 millió állami támogatás és 25 millió forint a megyei tanács iparfejlesztési alapból való hozzájárulása. Ennyi pénzük vplt ahhoz, hogy fejépítsék Kisvárdán a korszerű baromfifeldolgozó üzemet, ezt tökéletesen gépesítsék és biztosítsák az üzemeléshez szükséges forgóalapot. Mi tette szükségessé ennek a közös vállalatnak a létrehozását? Mindenekelőtt a lakosság igényeinek jobb ellátása, amelyre egyetlen tsz, vagy állami gazdaság már képtelen. A termelőerők fejlődése, a szakosodás, a koncentráció sok olyan feladatot állít előtérbe, amelyet a legnagyobb méretű mezőgazdasági üzemek sem tudnak gazdaságosan egyedül megoldani. Ebben az esetben pedig arról van szó, hogy a termelőszövetkezeteken, állami gazdaságokon kívül ei kell látni tojással, naposcsibével, egyéb baromfival és végül vágott, tisztított baromfival a megye lakosságát, amelyet eddig a debreceni baromfifeldolgozó vállalat vállalt magára. A beruházás 1974. október l-én több hór napos előkészítés után kezdődött, hiszen az engedélyek, a technológiai beruházáshoz szükséges importgépek utáni valuta megszerzése nem ment egyik napról a másikra. Pedig a bonyolítást nem bízták másra, a közös vállalat igazgató tanácsa vállalta majura ezt a feladatot. Az igazgatói teendők ellátásával Molnár Gyulát, a baromfikeltető és értékesítő vállalat igazgatóját bízták meg. Az igazgató tanács másik döntése az volt, hogy kérik a megyei tanács végrehajtó bizottságától: adja át a baromfikeltetőt a közös vállalatnak, mert így jobban eleget tudnak tenni annak a MÉM és PM elképzelésnek, hogy egyes ágazatokban a vertikális kapcsolatok mindjobban kialakuljanak. A KIVITELEZÉSSEL a Nyíregyházi TÖVÁLL-t bízták meg, a tervező és technológiai szerelő pedig a hernádi Március 15-e Tsz lett. A megyei tanács március 27- én elfogadta a végrehajtó bizottság javaslatát és így visszamenőleg 1975. január 1-töl beolvasztotta a baromfikeltetőt a HUNNIACOOP közös vállalatba. A határozatban szerepel, hogy a közös vállalatnak kell megoldani a nagyüzemi baromfiellátáson kívül a háztáji gazdaságok naposbaromfi-ellátását is. Ezenkívül rövid időn belül átveszik a debreceni baromfifeldolgozótól Szabolcs megye és Borsod-Abaúj-Zemplén bodrogközi részének felvásárlási tevékenységét is. A beruházástól eddig az alapozási munkák készültek el és felépítették a szociális épület szerkezetét is. A TÖVÁLL is jó partnernek bizonyul, eddig határidőre teljesítette vállalását és azt is vállalta, hogy a hűtőház gépházi részét a vállalt időben átadja, hogy megkezdhessék a technológiai szerelést. Erre nagy szükség van, mert a hollandok épp a napokban jelezték, hogy feladták a berendezést, így minden remény megvan arra, hogy május l-én megkezdődhet a szerelés. Dániából a harmadik negyedévre várják a hűtőház komplett .technológiáját, s ha ez is pontosan érkezik, akkor 1976 nyarán megkezdődhet a próbaüzemelés. Éhhez persze az is kell, hogy a későbbi kivitelezők — az ÉPSZER, a CSŐSZER és a hernádi tsz is aláírják azt a szocialista szerződést, amelyet az eddigi kivitelezőkkel kötöttek. S ZABOLCS-SZATMAR MEGYE LAKOSSÁGA ma évi 270 vagonnyi vágott baromfit vásárol, ami lényegesen több, mint akár egy évvel korábban, de lényegesen kevesebb, mint az országos átlagfogyasztás. Ez részben étkezési kultúránk miatt alakult így, de meghatározó szerepe volt és van annak is, hogy nem volt a megyében feldolgozó üzem, amely egyrészt folyamatos ellátást biztosítana, másrészt bővítené a választékot. A kisvárdai üzem felépítésével megváltozik a helyzet: az egy műszakban évi 500 vagon baromfi feldolgozására képes üzem már megkezdte jó kapcsolatainak kialakítását a kereskedelmi szervekkel és terveik között szerepel a nagyközségek tanácsainak, szövetkezeteinek megkeresése is, hogy akár a hűtőkapacitás növeléséhez való hoz- Tárolással vállalják a vágott baromfi értékesítését. Az évi 500 vagonos termelés természetesen csak az induláskor lesz 500 vagon, 1980-ra szeretnék ezt a mennyiséget megduplázni, mert a megye lakóinak igényein kívül a Baromfivállalatok Trösztje kilátásba helyezte, hogy a kisvárdai gyár termeli majd meg a Szovjetunióba irányuló baromfiexport egy réssét is. A baromfi-feldolgozás megkezdése után újabb feladatok várnak a közös vállalatra: mégpedig a felgyülemlő hulladék feldolgozásának megoldása. A tervek szerint egy hul- latiékfeldolgozó is épül a gyár mellé, amely bekapcsolódik az országos fehérjeprogram megvalositasába: a képződő hulladékot egy zárt csőrendszeren belül nyomatják át a feldolgozóba, ahol teljesen szagtalanul por alakú fehérjévé dolgozzák fel. A JELENLEG ÜZEMELŐ nyíregyházi ** keltetőállomás a közös vállalatnak egy osztálya lesz majd, amelynek feladata: a vállalatot létrehozó nagy érdekeltségű gazdaságokkal megtermeltetni a tenyésztői ást, kikeltetni, ebből előállítani a pecsenye (broj ler) csibét ás Kisvárdara szállíttatni a feldolgozóba. A kisvárdai és a mátészalkai kel- tetőállomasok feladata a háztáji gazdaságok ellátása lesz különböző fajtákkal és fajokkal. A közös vállalat tervei között szerepel az AFÉSZ-ekkel az értékesítésen túli kapcsolatok kialakítása is, hiszen a galamb- és nyúltermelő szakcsoportok a szövetkezetek keretében működnek. Ha ezek a ma meglévő és tovább szaporodó szakcsoportok hajlandók elfogadni ennek az integrált szervezetnek a tanácsait, akkor olyan tevékenység alakulhatna ki, amely nem csak a termelési kedvet növelné, hanem állandóvá és kiegyensúlyozottá tenné a lakosság ellátását ezekből az ínyencségnek számító állatokból is. A közös vállalatnak mintegy négyszáz dolgozója lesz, ebből a legtöbben, körülbelül háromszázan a kisvárdai feldolgozó üzemben dolgoznak majd. A felvétel tulajdonképpen már megkezdődött, hiszen a gyár üzemelésének kezdetére már szükség lesz kiképzett szakemberekre is. tELENLEG NÉGY FELSŐFOKÚ techJ nikua tanul Debrecenben és a következő évben ők képezik majd id a dolgozókat. Megkezdték a technológiai szereléssel foglalkozó emberek felvételét is, akik a szerelés befejezése után a gyár karbantartói lesznek. Balogh József A Tiszántúli Termelőszövetkezetek Építőipar! Közös Vállalata Kisvárdán építi a baromfi* feldolgozó vállalat áj Szemet. (Elek Emil felv étele)
