Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

1975. április 59.

KÄLBT-MAe'ä’AROÄSZAe — K1SVÄRDA! M8LLÉKL8¥

1

KISVARDAI

Minőségi változás a gyógyításban

Százhúszezer ember ellátása vár az új városi kórházra

„A városi tanács felügyelete alá tartozó kórházunk tevékenységéről szóló beszámoló feltételezhetően utolsó a meglévő épületekben elhelyezett gyógyító részlegek életében.. — Ezzel a mondattal kezdte beszámolóját dr. Fekete Imre, a kisvárdai kórház igazgatója azon a tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen a városi kórház munkáját vitatták meg. A tervek szerint még ez évben átadják az új tízszintes egészségügyi létesítményt, s ezzel a jelenlegi 140 ágyas kórház 470 ágy- gyal fogadja jövő évtől a betegeket.

Kétszázmillióért

A megye legkorszerűbb egészségügyi létesítményének megépítésére csaknem 200 millió forintot költ államunk. Eredetileg 1976. április végére kellett volna elkészülni a kórháznak, de a határidők lerövidítésére szocialista szerződést kötött a generálkivitelező, a SZAÉV és az alvállalkozók, a MEDICOR és a kórház vezető testületé. A jó együttműködés eredményeként az építők még ez év nyarán átadják az épületet a belső szerelést végző alvállakozóknak, s így várhatóan decemberben megkezdi munkáját, s gyakorlatilag jövő év januárjától már beteget fogadhat a kórház.

A kisvárdai kórház belső elektromos bereitet zésein dolgozik Hutás Pál és Tamás Tibor, p SZÁÉV két villanyszerelője. (Elek Emil fel- 5 étele)

Ä legutóbbi 1975. február 4-i tárgyalás összefoglalásaként az építkezést koordináló bizottság megállapította, hogy a vállalt kötelezettségnek megfelelően halad a munka, fokozatosan javul a minőségi munka a generálkivitelező és a MEDICOR munkája. Biztosítottnak látszik, hogy a hatvanszemélyes nővérszállást június közepére sikerül átadni. Az új kórház belső rendjére jellemző, hogy a belgyógyászat 70, a II. belgyógyászat 70, a sebészet 105, az intenzív osztályrészleg 5, a szemészet 26, a fül-orr-gégészeti osztály 26, az ideggyógyászat 35 ággyal a tervek szerint december 31-vel megkezdi munkáját a korszerű röntgennel, központi sterilizálóval, laboratóriummal, gyógyszertárral, kórbonc- tannal és 20 munkahelyes szakrendeléssel rendelkező épületben.

ségügyieknek. További gond, hogy a szükséges orvos- és ápolói létszámot a kívánt szinten hogyan tudnák biztosítani, s a meghirdetett orvosi állásokat a lehetőségek szerint betölteni. Már most gondolnak az új kórház korszerű műszerezettségének megalapozására, s ez — mivel több ezer cikkféleségről van szó, tervezése, megrendelése, leszállítása, beszerzése nagy erőfeszítéseket igényel minden érdekelttől.

Gyógyszer és költség

S amíg egyik kezükkel — a kórház, a város vezetői — az új létesítmény mielőbbi megnyitóján munkálkodnak, másik kezükkel igyekeznek a jelenlegi körülményeket, a régebbi épületben folyó gyógyító munkát is javítani. A teljesen korszerűtlen Bocskai úti telephely épületeinek belső és külső állagának fenntartása is ilyen feladat. Az Ár- Pád utcai telephely két osztályának belső és külső felújítása, tatarozása mellett a korszerűsítés is megkezdődött az elmúlt évben. Műszerezettség és egyéb felszereltség tekintetében is ezt a két osztályt helyezték előtérbe, ahol urulógiai szakellátás lépett a gyógyítás szolgálatába hat ággal a sebészeti osztály keretében. A kórház létszáma 203, az éves költségvetés meghaladja a 22 millió forintot. A kórházban 73 óta jól betölti hivatását a kijózanító állomás, az elmúlt évben 741 beteget kezeltek itt, a kezelési díjak behajtása azonban még bírósági úton is sok esetben nehézkes a munkahelyváltoztatás, az alkalmi munka miatt.

A kórház gyógyszerellátása jó, bár a gyógyszerkészletet betartani nehéz, egyebek mellett, mert számos új gyógyszer kerül bevezetésre. Legmagasabb a gyógyszerköltség túllépése a sebészeten, a sok műtét, baleset -,~vérpó.tias. gipszelés, stb. .miau. A beteg nem szenvedhet hátrányt, hisz az ő gyógyulásuk mindennél előbbre való. A kórház legforgalmasabb osztálya — s ez nem kisvárdai jelenség — a belgyógyászati osztály, ahol a legmagasabb az ágyak kihasználása. A fül-orr gégészeti osztály betegforgalmának elemzés' most van folyamatban, a többi osztályé megfelel a hazai körházak átlagos követelményeinek. A halálozási százalék alacsonynak mondható intézeti szinten, idősebbek, balesetet szenvedők adják a magasabb halálozást. A szülés körüli halálozás újszülötteknél igen jónak mondható.

Zsúfoltság a szakrendelésen

Közismert azonban, hogy a régi kórházi épületben a betegek elhelyezése nem korszeOrvosok kellenek 1

Az épület homlokzatát burkolják az építők.

rű — kivéve a szülészet-nőgyógyászat és gyermekosztályt. A szakemberek szerint javult az élelmezés, de a változatosság és a kalorikus érték tekintetében van javítani való. Sok betegnek, sem a dolgozóknak szociális helyiség nem áll rendelkezésre még a „korszerűbb” körülmények között működő osztályokon sem. Gyökeres változást csak az új létesítményben, valamint a meglévőknél a korszerűsítés során lakás céljára fenntartott helyiségek felszámolása hozhat.

Igen sok beteg keresi fel a szakorvosi rendeléseket is, ahol nagy a zsúfoltság. Legsúlyosabb gond, állapították meg a végrehajtó bizottsági ülésen, a főfoglalkozású orvosok hiánya és az tény. hogy a szakrendelések alapellátást végeznek. Az egy betegre jutó rendelési idő a zsúfoltság ellenére 8,1 percről 10,8 percre emelkedett. Ez arra enged következtetni, hogy javult az ellátás. Minőségi gyógyító munkát azonban ennyi idő alatt sem lehet végezni. Gyökeres változtatásra van kilátás r húsz munkahelyes új kórház-rendelőinté- eti egységben, de még addig kénytelenek rvosok, betegek a jelenlegi körülményeket 'viselni.

A város és körzete javára

Végül is: az új kórház- és rendelőintézeti épület megnyitásával minőségi javulás következik be Kisvárda és a környék egészségügyi ellátásában. S ez megérdemli az elismerést és annak a támogatását, hogy a nagy intézmény zökkenőmentesen kezdhesse meg az egészség megóvását szolgáló áldozatos munkáját

ÍP)

Egymillió

Az új kórház építésének finise a tárgyi és személyi feltételek megalapozása, egyút- ta a ’elenlegi körülmények iavítása. a zavartalan gyógyító munka hihetetlenül nagy erőfeszítéseket kíván a «kórház vezetőitől dolgozóitól, s városi párt-, tanácsi szervek részéről. A legnagyobb gondot az orvos és az egészségügyi középkáderek munkába állítása a létszám biztosítása, a meghirdeteti üres állás betöltés - jelenti. Bár a városi kór ház nem csupán Kisvárda gyógyító munká jának elltására hivatott, hanem a járás lakosságának ilyen jellegű igényeit is kielégíti 120 ezres lélekszámot véve alapul, egy sor probléma városi megoldást kíván. így az érkező orvosok lakás juttatása. Ebben az évben — az előterjesztésből kitűnik — hogy húsz lakást biztosít a városi tanács az egész.

A Kisvárdal Szeszipari Vállalat detweeseri Co Iá-üzem ében a korszerű palackozó gépsoron naponta több ezer üveg Sztár üdítő italt készítenek. Molnár Istvánná és D. Nagy Jéz-sefüé a palackosé gépsor késeléséé végzi. (Riportunk a 7. oldaton.) (Elek Eneil felvételei

I

smét kisvárdai sikert hozott a városok; a nagyközségek, az ötezer lakoson fe_ lüli települések elmúlt évi, megyei társadat- mimunka-versenye. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége — hazánk felszabadulása 30. évfordulóját megelőzően — értékelte az 1974, es versenyt és városunk lakossága, megismételve az elmúlt évi sikert, újra megkapta a elsőnek járó egymillió forintot.

A hír megörvendeztetett valamennyi kisvárdai patriótát; az üzemek munkásait éppúgy, mint a különböző intézmények alkalmazottait, vagy azokat a háztartásban dolgozókat, akik tavaly az első hívó szóra siettek pótolni a pénz hiányát szabad szombat jukon, vasárnapjukon. Kisvárda lakossága 1974-ben 12 millió 824 ezer 914 forint értékű társadalmi munkát végzett, ami egymillió 206 ezer 564 forinttal haladja meg a

?, előző évi rekordot is. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy városunkban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 938 forint.

X if egyeszerte ismert már, hogy a kisvár^ -LVI daiak nem ismernek lehetetlent és nem sajnálják a fáradságot, ha szőkébb hazájuk fejlesztéséért kell dolgozniuk. Ez azonban önmagában még kevés lett volna ahhoz, hogy városunk ismét az élre kerüljön a nagyobb települések során. Szükség volt arra is, hogy a jószándékat, a vállalkozó szellemet és a szorgalmat jó mederbe tereljük; hogy az emberek igyekezetét a legfontosabb célok megvalósítására irányítsuk. Ezt tette Kisvárda város tanácsa 1974. március 29-én, amikor — alapos vizsgálódás, a szükségleteié indokolt besorolásával — elkészítette és jóváhagyta intézkedési tervét a társadalmi munkák megvalósítására. Ebben szerepelt egyebek között az immár nemzetközi hírű lovasiskola bővítése, a vár déli részén a csónakázótó kialakítása, a múzeum bővítéséhez várbástyák megépítése, szökőkút felállítása, a tisztasági fürdő és úszómedenc« környékének parkosítása, úttörőstadion építése. Mozgalmat hirdettek a város felszabadulásának 30. évfordulójára „Kisvárda város felszabadulásának minden évéért egjj órát” elnevezéssel.

A

mikor a városi pártbizottság és a városi tanács értékelte a kitűzött cé-- lók teljesítését, örömmel állapíthatta meg; hogy például a lovasiskola bővítésénél csaknem másfél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A vállalatok és intézmények közül itt a legtöbbet a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat, a Nyírtass! Állami Gazdaság, a Kisvárdai Építő- és Szerelő Szövetkezet és a 111-es Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-szervezete végezte. A, feladattervből megvalósult a sportolók klubjának átalakítása, a várfürdő területén egy szökőkút elkészítése, ifjúsági klub létesült a Császy Gimnáziumban, míg a Kodály Zoltán utcán játszóteret kaptak a gyerekek. Az ilyen jellegű munkák értéke meghaladja az

1,7 millió forintot. / Ebből a munkából az építő- és szerelőipari szövetkezet, a VSZM, a vízügyi építő vállalat és a szeszipari vállalat dolgozói vették ki részüket.

A „Minden évért egy órát” mozgalom is több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát eredményezett, amiben az öntödei vállalat dolgozói, a Csészy Gimnázium tanulói, a Kodály Zoltán általános iskola úttörői jeleskedtek.

H

osszan lehetne sorolni azokat a vállalásokat, amelyeket a kisvárdaiak teljesítettek a bölcsődék, óvodák és a játszóterek felszerelésének gazdagításában, az iskolákban a politechnikai oktatás tárgyi feltételeinek megteremtésében, a tiszta, virágos város mozgalom kiszélesítésében, vagy az aktív pihenést elősegítő sportlétesítményed megvalósításában. Ezeknek az úgynevezett egyéb társadalmi munkáknak az értéke tavaly kevés híján 3 millió forintot tett ki.

Példát mutattak városunk dolgozói Sk kommunista műszakok szervezésében is. Ezeken az önként vállalt munkaakciókon nemcsak a termelést segítették az üzemekben^ hanem a munkabért felajánlották a vietnami és a chilei nép megsegítésére, a tanya! kollégiumok építésére, bölcsődék, óvodák bővítésére. A kezdeményezés értéke végül megközelítette a 350 ezer forintot. Az elmúlt évi társadalmi munka egyik maradandó eredménye, hogy a gazdasági és a társadalmi szervek egymillió 670 ezer 696 forintot fizettek be az óvodai helyek bővítésére; amelyből egy 100 személyes gyermekintézmény építési költségének a fele telik.

A város lakóinak igyekezete megtestesül az új létesítményekben, de kimutatható abban is, hogy a közös munka végzése közben jobban összekovácsolódott a lakosság. Nem közömbös az sem, hogy az elmúlt évit is számítva kétmillió forint jutalmat kapott helytállásáért Kisvárda, ami újabb gondok megoldásához teremtett és teremt anyagi lehetőséget. Mindez jóleső érzéssel tölthet el bennünket, ugyanakkor árra is kötelez valamennyiünket, hogy a jövőben példát mutassunk megyénk városai, nagyobb települései előtt. Most már arra van szükség, hogy a társadalmi munkát magasabb színvonalra emeljük; az erőket még jobban összefogjuk, s valóban olyan célok elérésére irányítsuk figyelmünket, amelyek égetően szükségesek, s amelyek fedezete nem teremthető elő központi keretekből. Jócskán van feladatunk az idén is, s ezért örvendetes, hogy új mozgalom kezd kibontakozni „Három napot Kisvárdáért” elnevezéssel. Elismerést érdemelnek a helytállók, akiknek a szorgalmára a jövőben is számít városunk egész lakossága.

A. &