Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-26 / 97. szám

«WS. AprWi m. «*Lrr-MAGYARORSZA6 pol« Aki vttmxn 7 Polgári védelem Két oldalunk a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Verseny­felhívás A MAGYAR POLGÁRI VÉ­DELEM MEGALAKULÁSA 25. ÉVFORDULÓJA AL­KALMÁBÓL A magyar polgári védelem megalakulásának 25. évfor­dulójára az illetékes vezető szervek Polgári védelmi ju­bileumi versenyt hirdetnek a műszaki-mentő, a vegyi védelmi szakszolgálatok és a szakszolgálati alakulatok, az egészségügyi szakszolgálati alakulatok szakaszai részére. A versenyben való részvé­tellel a polgári védelem ál­lománya csatlakozik az 1975- és év legfontosabb esemé­nyeinek, a igyar Szocialis­ta Munkáspárt XI. kongresz- szusa és hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója mél­tó megünnepléséhez. A jubeliumi versenyek cél­ja, az elmúlt negyedszázad eredményeit számba véve, bemutatni az ország dolgo­zóinak, a polgári védelem magas szintű felkészültségét, és demonstrálni a polgári védelmi szervezetek munká­ját, hazánk, szocialista építő- munkánk megvédésére. E versenyeken a polgári védelmi alegységek a gya­korlatban mutatják be a ki­képzések során elsajátított ismereteiket, felkészültségü­ket. Az alegységek parancs­nokai és beosztott állománya önkéntes jelentkezésükkel, aktivitásukkal segítsék elő a jubileumi versenyeken való részvételt és felkészültségük­nek megfelelően biztosítsák annak sikeres végrehajtását. A versenyekre az alegysé­gek a területileg illetékes városi, járási, polgári védel­mi parancsnokságnál 1975. április 30-ig nyújtsák be ne­vezésüket. A verseny helyé­ről és idejéről a szervező parancsnokságok 1975 május 20-ig tájékoztatják a bene­vezett alegységek parancsno­kait. A versenyek az alábbi cso­portosításokban és időpon­tokban kerülnek lebonyolí­tásra: városi, járási alapszin­tű versenyek: 1975. júniustól augusztusig. Megyei döntők 1975. augusztus 15-től szep­tember 12-ig. Országos dön­tők 1975. október 2-től 17- ig. A versenyek a polgári vé­delmi kiképzéseken elsajátí­tott ismeretekből összeállí­tott versenykövetelmény alapján kerülnek megrende­zésre. A versenybe benevezett és a verseny követelményeknek megfelelő alegységeket, — tr ábbjutástól függetlenül — kiképzettnek kell nyilváníta­ni. A Polgári Védelem Orszá­gos Parancsnoksága és a Magyar Szocialista Munkás­párt Polgári Védelmi Bizott­sága felkéri a polgári véde­lem valamennyi beosztottját, aktivistáját és parancsnokát, hogy részvételükkel, támoga­tásukkal segítsék elő e nagy jelentőségű — az egész or­szág polgári védelmi szerve­zeteit átfogó — verseny megszervezését és végre­hajtását. A versenyek elismerése: a járási, városi szintű verse­nyeken részt vevő szakaszok első hat helyezettjei okleve­let kapnak és ezenkívül az első helyezetteket külön dí­jakkal jutalmazzák. A váro­si. járási szintű versenyek első helyezettjei jutnak to­vább a megyei döntőbe. A megyei döntő első he­lyezettjei jutnak tovább az országos döntőbe. Az orszá­gos döntő első hat helvezett- jeinek oklevelet adományoz­nak és ezenkívül az első he­lyezettek aranv-. a második helvezettek ezüst-, a harma­dik helyezettek bronzérmet nyűnek. Az országos döntőn a leg­jobb »-'-dmánvt el írt m»gve elnveri a Poleári Védelem Országos Parancsnokság kü- Jöadíját Dózsa Tsz Nyíregyháza Termeléssé össz:hon|o!l kiképzés A város zöldségtárának tartják a nyíregyházi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetet. És ez már évti­zedek óta igaz. A közös gaz­daság 1600 hektár földön gazdálkodik. Adottságai szin­te sodorják a kertészkedés felé. A határrészekben, ame­lyet a tagság magáénak vall- hat, nincs egy becsületes nagyságú tábla. Földjeiket vasutak, utak, szelik keresz- tül-kasul. Ezekkel együtt mindenütt beszögellések, sarkok. Ahol meg megadód­nék egy nagyobb darab föld, ott „megterem” a vfz is. Munka égést évben Ilyen területi adottságok mellett a vezetőség minden tudására szükség van, hogy ki tudják alakítani a terü­lethez, a szükséglethez és munkaerő-lehetőségekhez al­kalmazkodó helyes vetés- szerkezetet. A vasutak, a közutak, beékelődött lakóhá­zak, a város további terjesz­kedése miatt a határszerke­zet megváltoztatására itt gondolni sem lehet. így a termelőszövetkezetnek mind a gépparkját, mind a növé­nyi kultúrákat úgy kell ösz- szeválogatni, hogy a kis par­cellákban is gazdaságosan tudjanak termelni. A fenti okok miatt a ter­melőszövetkezetnek kevés a lehetősége a gazdaságosabb eredményt hozó szakosodás­ra. Ennek ellenére már csök­kentették növényféleségeik számát, de még termeinek kalászosokat, burgonyát, ku­koricát, almát, jelentős mennyiségben zöldséget és vetőmagvakat uborkából, babból, csemegekukoricá­ból. Van 300 darab szarvas- marhájuk és négyszáz darab juhuk. Ezek számára a ta­karmányt maguk termelik meg. A bevezetőben már emlí­tettük, hogy termelvényeik között jelentős helyet foglal­nak el a zöldségfélék. Ez azért is jelentős, mert ezek­ben a növénykultúrákban foglalkoztatják a tagság zö­mét. Ami még itt megjegy­zendő: az őszi betárolással és a téli meg koratavaszi kitárolással lényegében egész évben tudnak munkát és így kereseti lehetőséget biztosí­tani a tagságnak, s ez külö­nösen a nők esetében fontos. A Dózsában, aki egész éven át dolgozni akar, az nincs tétlenségre kárhoztatva. Ez egy városi, pontosabban egy megyeszékhelyi szövetke­zetnél igen lényeges. Vonzerő az ipar A termelőszövetkezetnek négyszáztíz tagja van. Dol­gozó tagként kétszázhetvenet tartanak számon. A többiek nyugdíjasok és járadékosok Gyermekgondozási segélyen tizenhármán vannak. Mun­kaerővonzásként hogyan je­lentkezik a város? Az idő­sebb generációra, aki évti­zedek óta itt kereste kenye­rét, arra az új Inari üzemek munkaerő-szükséglete nincs hatással. A termelőszövet­kezet tagságának a gyerekeit hívja el. Azok is. amíg igen fiatalok a'tdig Itt dol«o?n»lr. Amikor már jő munkerővé válnának, akkor többen el­mennek. Látszólag az eddig elmon­dottaknak kevés köze van a polgári védelemhez. Ám a polgári védelem feladatát is­merők nagyon jól tudiák. hogv a lakosság ái»lm“zésé- nek biztosítása müven fokon szereoel a polgári vériem ren^s-mréioen. A zöldség az i utóbbi időben különösen fon­tos kérdés­A Dózsa központja A közös gazdaság szakszol­gálati és önvédelmi alegysé­gei a kiképzési terv követel­ményeinek maradéktalanul és szinte teljes létszámban eleget tettek. Erről beszél­gettünk Ács Zoltán terme­lőszövetkezeti elnökkel, a közös gazdaság polgári vé­delmi parancsnokával. El­mondta, hogy a termelőszö­vetkezet minden polgári vé­delemre kötelezett tagja tud­ja: a polgári védelem egyik legfontosabb feladata a korszerű fegyverek elleni egyéni és kollektív védeke­zésre való felkészülés. Tud­ják jól azt is, hogy egy eset­leges nukleáris háborúban óriásira növekednének a ve­szélyek és védekezni ellenük csak a minden vonatkozásá­ban felkészült ember tud si­kerrel. Csakis a védekezés ismeretének a birtokában lévő ember tud bátran, hatá­rozottan, ingadozás nélkül cselekedni, menteni, ismeri fel helyét és szerepét a vé­delem rendszerében. Az is erénye a szövetkezet tagságának, hogy nincs kö­zöttük egyetlen polgári vé­delmi kötelezettség alatt álló ember, aki ne venné ki be­csületesen részét a szakszol­gálati alakulat, vagy az ön­védelmi alegységek munká­jában. Az elméleti és gya­korlati kiképzés során szép eredményeket értek el az egészségügvl szakszolgálat­ban tevékenvko^ők Közülük is kiemelkedik Petrikovics Katalin. Varga Tsiarmond. Nyalka Mária beosztottak ás Ráimáncheiyi Elek, as pa­rancsnok. Nagy gonddal szervezik a szakszolgálati alakulat mellett az önvédelmi alegy­ségek elméleti és gyakorlati kiképzését is. Ebben a mun­kában jelentős feladat há­rul Szabó Zoltán kiképzési felelősre. Az ő feladata ösz- szehangolni az elméleti és gyakorlati kiképzéseket úgy, hogy azok ne zavarják a ter­melést. Természetesen, ez­után az egyes üzemágak ve­zetőin a sor, hogy a kijelölt időre minden dolgozó tagot szabaddá tegyenek. Ez ma­gasfokú munkaszervezést kí­ván. a tagoktól pedig fe­gyelmet Kiválóak A fegyelemben eddig min­dig élen jártak a Dózsában. Igen aktív munka folyik például az állat- és növény­védő önvédelmi alegységnél. A kiképzés sikeres elsajátí­tásában itt Vitái József erő­gépvezető, Kostyál András állattenyésztő tűnt ki. A kiképzés elméleti anyagának elsajátításában és a gyakor­latokon mutatottak alapján a műszaid mentőknél Gerliczki András műhelyfőnököt kell dicsérni. Rajtuk kívül lehetne so­rolni sok olyan dolgozó ne­vét. akik munka mellett oda­adó szorgalommal vesznek részt a polgári védelem el­méleti és gyakorlati kikép­zésein. Sígér Imre * Kitüntetések Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a polgári védelem területén huzamosabb időn keresztül végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként a honvédelmi miniszter Honvédelmi érdemérdemmel tüntette ki: 25 év után dr. Csatlós Miklóst, a megyei tanács vb máté­szalkai járási hivatala elnökhelyettesét, aki 1950 óta megsza­kítás nélkül, odaadóan — a hivatali kötelezettségein túlmenő­en is — irányítja, segíti a polgári védelem szervezeteibe be­osztottak és a lakosság polgári védelmi felkészítését. 20 év után Faggyas Jenőt, a tarpai Esze Tamás Mezőgaz. dasági Termelőszövetkezet elnökét, aki kiemelkedő, gazdaság­irányító munkájával összhangban nagy gondot fordít és ered­ményesen végzi a polgári védelmi szervezetekbe beosztott állomány, a termelőszövetkezet dolgozói felkészítésének irá­nyítását. Kanda Jánost, a megyei tanács vb nyírbátori járási hivatala elnökét, aki két évtizedes gyakorlati tapasztalatával, szakmai hozzáértésével eredményesen irányítja a járás pol­gári védelemmel kapcsolatos tevékenységét. Kálnási Sándort, a Tiszabecsi Községi Tanács V. B. titkárát, aki az elmúlt húsz év során kiemelkedő érdemeket szerzett a polgári védelmi szervezetekbe beosztott állomány és a lakosság felkészítésé, nek irányításában. Nagy hozzáértése, odaadó segítőkeszsége a feladatok eredményes végrehajtásában realizálódik. 15 év után FrancZel Andrást, a Magyar Vöröskereszt nyíregyházi városi titkárát, Hegedűs Ferencet, a Kisvárdal Szeszipari Vállalat igazgatóját, Józsa Antalt, a Csaholci Köz. ségi Közös Tanács V. B. titkárát, Kajái Gézát, a mátészalkai járási hivatal pénzügyi osztályvezetőjét, Kiss Zoltánt, a me­gyei tanács vb ipari osztályának helyettes vezetőjét, dr. Márkus Kálmánt, mátészalkai járási főállatorvost, Menyhért Ferencnél, a Csarodai Községi Tanács V. B. titkárát, Nyakó Sándort, az MSZMP kisvárdai városi bizottsága osztályveze. tőjét, dr. Papp Józsefet, a vásárosnaményi járás főállatorvo­sát, Pámer Józsefet, a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár megyei titkárát, Pék Lászlót, a mátészalkai járási hivatal költségvetési csoportja vezetőjét, Szabó Ferencet, az Aporli- geíi Községi Tanács elnökét. 10 év után Fucsku Sándort, a kisvárdai Rákóczi Mezőgaz­dasági Tsz üzemgazdászát, Holp Jánost, a Nyíregyházi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat főkönyvelőjét, Sárközi Istvánt, az Encsencsi Községi Tanács elnökét, Tóth Jánosáét, a Nábrádi Községi Közös Tanács V. B. titkárát, Veres Andort, a me­gyei tanács vb nyírbátori járási hivatala költségvetési csoport, vezetőjét Légiriadó reggel 9 órakor Az ügyeletes tiszt állandó kapcsolatot tartott a városi vezetési ponttal. Az informá­ciók ezen a napon sűrűn ér­keztek. Ellenséges gép tűnt fel az ország légterében. Reg­gel 9 órakor elrendelték a légiriadót, szirénák vijjogása töltöte be a teret. A szirénák hangjára, egy pillanatra megbénult az élet az üzemben, aztán kettőzött gyorsasággal előkerültek a gázálarcok, a polgári védel­mi törzs parancsnoka „lóha­lálban” érkezett az ügyeletes tiszthez. Rövid tájékoztatás után átvette a parancsnoksá., got. Sorra érkeztek az önvé­delmi parancsnokok, egység., parancsnokok, akiknek helyét pillanatok alatt kijelölték. A létszámjelentés alapján a pa_, rancsnok tömör szabatosság­gal jelentette elöljáróinak a hadra fogható létszámot. Gondolkodásra. intézke­désre nem sok idő maradt 9 óra 15 perckor már érez­ték, észlelték az atomcsapás hatását. Az üzemben meg­szűnt az áramszolgáltatás, a telefonösszeköttetés, munká_ ba állították a szükségvilá­gítást, s a kapcsolatteremtés­ben az URH adó-vevők ját­szottak nagy szerepet. A 26 kilogramm/tonna atombomba a város központ, ja fedett 800 méter magasban robbant Az üzemi parancs­nak a kapott információ bir­tokában a meteorológiai ada_ tok gyors beszerzésére töre­kedtek. A szélirány 12 fok, a szélerósség 22 kilométer/óra, a hőmérséklet 12 Celsius-fok volt Az égboltot összefüggő alacsony felhőzet takarta, amelyet most kormossá, pisz kosszürkévé tett az egyre terebélyesebbé váló „atom­bomba”. A törzsparancsnok és a köréje csoportosult ön­védelmi parancsnokok, egy­ségparancsnokok elemezték a helyzetet, majd röviddel ez. után megkezdődött az üzem­ben a felderítés Az URH-n 5 percenként érkezett a je­lentés. az üzem a második kár­zóna közepébe került. Ez az’ jelentette, hogy erősen meg rongálódtak az épületek, a warmedéss szolgáló eszközök. berendezések, A felderítik felkutatták a sebesülteket, halottakat Mindenütt a pusztítás, a pusztulás je­lét tapasztalták. Az ope­ratív csoport az adatok birtokában hozzálátott a mentési munkálatok megha­tározásához, térképre vezet­ték azokat a pontokat, ahol kritikus volt a helyzet. Az atomszennyezettség íelszá- molását gyors döntés alapján két órában határozták meg. A munka alapos és célra­vezető volt Az üzem polgári védelmi tevékenységében jelentős volt, hogy aránylag nagy pontossággal határozzák meg a termelés újraindításának lehetőségeit. A felderítók be. vonulása után a kapott tájé­koztatók alapján a parancs­nok ismertette, hogy milyen létszámmal, mikor indulhat a termelés. Ehhez meg kel­lett határozni a kárterület rendbehozásával kapcsolatos munka mértékét, elő kellett készíteni a dolgozókról való gondoskodást, az élelem- és vízellátás zavartalanságát. E munkák . végzésével egyidő- ben a parancsnokok, társa­dalmi szervek vezetői meg­kezdték a felvilágosító mun­kát, tájékoztatták a dolgozó­kat a támadás mértékéről, a végzett munkáról. A tájé­koztatás alapján sikerült ele­jét venni a pánikhangulat­nak. Pár órával az atom­bomba felrobbanását követő­en megváltozott körülmények között ugyan, de újra indult az élet, megkezdődött a munka. A légiriadó reggel S órakor valóság volt. Valóban búgtak a szirénák, de az azt követő ese­mények már csak papíron, as elképzelésekben léteztek. Április 15-én a nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat központjában polgárt védelmi parancsnoki törzsgya­korlatot tartottak. A törzsoa- rancsnokok a feltételezett hely­zetnek megfelelően gázálarcban, URH-adóvevőkkel felszerelve vizsgáztak arról, miként állná­nak helyt ha az esemény való­ban bekövetkezne. A gyakorla­ton részt vett a városi polgárt védelmi parancsnokság a MÉM megbízottja, a MEZriOEP Tröszt polgári védelmi törzsnarancs- noka. Értékelték a végzett mun­kát. E á’tslános volt a véleménv, hogv a törz**”Bk«rlat»w a gvár- -'gvségi őnvédsimi caras'*'»­kok, egységparancsnokok 1őS teljesítették feladatukat Állattenyésztés! telep a terme lőszSvetkezetben

Next

/
Thumbnails
Contents