Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

KELET-WAOYARORSÄJIÜi . WÍS. iprflfe St Szabadságit a szocializmus, a haladás, a béke ügyéért bebirJazittekiek! KOMMENTAR Megmenteni a jövő nemzedéket Portugália Nagy nemzetközi érdeklő­dés közepette ma hatmillió portugál választópolgár sza­vaz az alkotmányozó nem­zetgyűlés összetételéről. Por­tugália népe 48 évi fasiszta diktatúra után először kap jogot ahhoz, hogy eldöntse 12 párt közül melyikre ad­ja voksát. A megválasztandó 247 tagú nemzetgyűlés dol­gozza majd ki az ország új, demokratikus alaptörvényét. Portugália legújabb törté­netének felelősségteljes ide­jét éli. A választási küzde­lem időszakát hisztérikus nemzetközi és belföldi kom­munistaellenes támadások jellemezték, amelyekben részt vett minden objektíve ellenforradalmi érő. A püs­pöki kar nagy felháborodást keltő beavatkozási kísérlete után, ami arra irányult, hogy a katolikusok ne sza­vazzanak a marxista pártok­ra, szinte a 24. órában a nemzetközi jobboldali sajtó a Portugál Kommunista Párt rágalmazásával sietett ,a bel­földi haladásellenes erők támpgatására. A kommunis- taellenes akciókban különö­sen kitűnt a jobboldali de­mokratikus néppárt (PPD) es a nagytőke d4rtia’ a szo~ ciálís demokrata centrum (CDS). A szélsőjobboldal támadá­saival párhuzamosan Portu­gáliában felfokozták tevé­kenységüket azok a kisebb- j nagyobb csoportok, szerveze- j tek, amelyek alaptalanul | „baloldalinak”, sőt „marxis-' tának” nevezik magukat. Ezek a „burzsoázia elleni ki­békíthetetlen harcról” szóno­kolnak, de fő céljuk a mun­kásmozgalom egységének megbontása, a fegyveres erők mozgalmának és a Portugál Kommunista pártnak a rá­galmazása. A reakciónak — mint a Portugál Kommunis­ta Párt lapja, az Avante! rá­mutatott — nem sikerült a választás meghiúsítása. A burzsoá sajtó Portugá­liában és annak határain túl úgy igyekszik beállítani a helyzetet, mintha öninden egyetlen hajszálon függne, s ha ez a hajszál elszakad, minden összeomlana Portu­gáliában. Azok a körök, akik ilyennek igyekeznek feltün­tetni a helyzetet, vágyálmai­kat keverik össze a valóság­gal. Az alkotmányozó nemzet- gyűlési választás kimenetele nem zavarhatja a további alkotómunkát. Az ideiglenes kormány megalakításának, illetve átalakításának mód­járól kiadott törvény ugyanis olyan intézkedéseket tartal­maz, amely nem hagy kétsé­get afelől, hogy az új alkot­mány kidolgozásával megbí­zandó testület nem szólhat bele a kormány dolgaiba, nem vitathatja el az MFA és a demokratikus erők ha­talmi jogát. Harminc éve alakúit meg az ENSZ Üdvözlő táviratok Losoncit Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Portugál Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban üdvözöl­te Francisco da Costa Gomezt. a Portugál Köztársaság elnö­két. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke Vasco Goncalves portugál miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. A SZOT elnöksége a portu­gál szakszervezeti központot üdvözölte a nemzeti ünnep alkalmából. „Elhatároztuk, hogy meg­mentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, ame­lyek életünk folyamán' két­szer zúdítottak kimondhatat. lan szenvedést az emberi­ségre.” Ennek a gondolatnak a jegyében került sor 1945. április 25-én San Francis­cóban arra az Ötyén ország képviselőiből álló konferen­ciára, amely az ENSZ-alap- okmány végleges szövegének elkészítésére volt hivatott. A tárgyalások június 25-én ér­tek véget. Az Egyesült Nem­zetek első 50 tagállamának képviselői aznap este, helyi idő szerint 22 óra 53 perckor jóváhagyták az alapokmány végleges szövegét. A San Fránciscó-í operafiázban (ott üléseztek a küldöttek) a je­lenlevő háromezer főnyi kö­zönség helyéről felállva tap­solt, üdvözölte az ENSZ megalakulását. Az öt nyelven — angol, francia, spanyol, orosz és kí­nai — megszövegezett alap. okmányt a delegátusok név­sor szerint írták alá. A ki­rálykék, selyemkötésű, törté, nelmi jelentőségű dokumen­tum kék borítású asztalon feküdt, az asztal egy óriás méretű koppenhágai kék sző. nyegen állt, körben a dele­gátusok ódivatú francia szé­kei, az egészet a tanácskozá­son részt vevő ötven állam selyemzászlóinak erdeje fog. ta körül. (Egyébként a kék azóta is az ENSZ hivatalos színe.) A megállapodás szerint „a világszervezet alapokmánya csak akkor válik érvényessé, ha azt az öt nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannía, Franciaország és Kína — va­lamint a csatlakozó államok többségé is, összesen 29 ál­lam ratifikálja és az perről szóló hivatalos jegyzékét az amerikai kormánynál letétbe helyezi”. A megállapodásnak ez a pontja akkor teljesült, ami­kor 1945. október 24-én a washingtoni szovjet nagykö­vetség tanácsosa, Fjodor) Opehov átadta a State De- l partment képviselőjének a Bélórusz Szovjet Szocialista Köztársaság, az Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársáság és a Szovjet Szocialista Köz. társaságok Szövetsége ratifi. kációs okmányait. Az alapokmányt ma bárki megtekintheti a New York-i ENSZ-palota hatalmas elő­csarnokában, a szovjet szput. nyik és a Föld forgását jel­képező FocaulD-inga között. A dokumentum szövegében a többi között ez olvasható: „Á világszervezetét a szer­ződő államok azzal az elha­tározással hozták létre, hogy megmentik a jövő nemzedé­két a háború borzalmaitól és hitet tesznek az alapvető emberi jogok vala­mint a kis és nagy népek egyenjogúsága mellett. Erői­ket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására egye­sítve biztosítani kívánják, hogy a fegyveres erője alkal­mazására, hacsak közérdek nem kívánja, többé ne ke­rüljön sor.” Mint tudjuk, az alapok­mánynak ezeket az előírásait nem minden tagállam tartot­ta meg. Az imperialista erők egy ideig, saját céljaik meg­valósítására próhálták fel. használni a világszervezetet. Ennek legkirívóbb példája a koreai háború kirobbantása, az ENSZ lobogója alatti kül­ső beavatkozás volt. A szocializmus és a hala­dás erői azonban meghiúsí­tották a hidegháborús "körök próbálkozásait, s a követke­zetes békepolitika nyomán kibontakozó enyhülési folya. mat kedvező feltételeket te­remtett ahhoz, hogy a ma már 138 tagú ENSZ valóban azzá váljék, amit az alap­okmány megfogalmazói cé­lul tűztek ki: „A világfejlő­dés gyakorlati szükségletei­ből kiindulva őrködjön a né. p'ek békéje és biztonsága fö­lött.” Karjalainen elutazott Budapestről Ahti Karjalainen, a Finn Köztársaság külügyminisz­tere, aki Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására négynapos hivatalos látoga­tást tett Magyarországon, csütörtökön — feleségével és kíséretében érkezett finn diplomatákkal együtt — el­utazott Budapestről. • Magyarországi tárgyalásai­ról elutazása előtt közös köz­leményt adtak ki. Megálla­pították többek között: a külügyminiszterek tárgya­lásait az őszinte barátság és a kölcsönös megértés légkö­re jellemezte. Ahti Karja­lainen magyarországi, látoga­tása tovább erősítette a két néD hagyományos barátsá­gát és tovább mélyítette á két ország kapcsolatait. Ahti Karjalainen' meghívta Púja Frigyest“ finnországi hivata­los látogatásra. A magyar külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. A búcsúztatásra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és felesége, Nagy János külügyminisz­ter-helyettes és Hónai Ru­dolf, a Magyar Népköztár­saság helsinki nagykövete. Ött volt Paul Jyrkänkallio, a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövete. Ülést tartott a Minisztertanács K ÖZLEMÉNY (Folytatás az L oldalról) kai báris továbbfejlesztéséről és ag energetikai, ezen belül az atomerőművi berendezé­sekre vonatkozó igények biz. tosításáról, valamint az ér­dekelt európai tagállamok egységes villamos energetikai rendszeréről. A végrehajtó bizottság piegvizsgálta és jóváhagyta az ENSZ-kozgyüiea K^IX ülésszakán megfigyelőként részt vett KGST-deiegáció tevékenységet. A végrehajtó bizottság tudomásul vette az 3NSZ európai gazdasági bi­zottsága határozatát arról, hogy megfigyelői státust biz. tosit a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A végrehajtó bizottság megvizsgálta ás jóváhagyta azokat az intézkedéseket. amelyeket a KGST-szervek a nők nemzetközi éve alkal­mából tesznek. Megvizsgált több más kérdést is, amelyek az együttműködés további elmélyítésével és tökéletesí­tésével, valamint a - KGST- tagállamok szocialista gaz­dasági integrációjának fej­lesztését elősegítő komplex, program végrehajtásával kapcsolatosak. Az ülés alkalmából az orenbürgí /gázvezeték építé­sében vevő .tagállamok aláírtak , két , egyezményt, amelyek a gazlelőhely kiak­názásával, a gázvezeték épí­tésével és a földgáz szállítá­sával kapcsolatos intézkedés egyes kérdéseit szabályozzák A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a köl­csönös megértés szelleme jel. lemezte, (MTI) (Folytatás az X. oldalról) Az Országos Bányaműsza­ki Főfelügyelőség elnöke je_ lentést tett a bányászat biz­tonsági helyzetéről és a bá­nyahatóság 1974. évi munká­járól. A jelentés megállapít­ja, hogy a bányák biztonsági helyzete a korszerűsítés, a műszaki fejlesztés, gépesítés és a szakmai színvonal eme­lésének eredményeképpen je­lentősen javult. Megfelelő a kőolaj- és gázszállító vezeté. kék állapota,' egyes régebbi gázvezetékeket azonban felül kell vizsgáim. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta a nehézipari minisz­ternek és az Országos Bá­nyaműszáki' Főfelügyelőség elnökének a múlt év novem- . béri, Zobak-aknái bányasze­rencsétlenség kivizsgálásáról szóló jelentését. Megáliapí. tották, hogy olyan, mulasztás, amfä%aleset£t közvetlenül előid«*tes. volna, • nem történi. A szerencsétlenséget okozó gázkitörést a munka során szabályosan végrehajtott rob­bantás nyomán keletkezett kőzetrengés váltotta ki. A kormány a jelentést és a vizsgálat nyomán hozott in­tézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt minisztereket, ós országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyenek to­vábbi intézkedéseket a gáz­kitörések elleni — eddiginél is fokozottabb — védekezés biztosítására. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke tájékoz­tatta a kormányt az öntözé­ses gazdálkodás helyzetének vizsgálatáról. A jelentes megállapítja, hogy az öntö­zött földeknek az összes ön­tözhető területhez viszonyí­tott részaránya 1974-ben már elérte a 04 százalékot. Ezzel az ország csapadékban szegény tájain nőtt a terme­lési biztonság, azonban az öntözési lehetőséget a gazda­sagok még nem használták ki kellően. A Minisztertanács a jelentést jóvahagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjenek előterjesz­tése alapján a kormány fel- híytg a miniszterek és as or. szagos hatáskörű szervek ve. zetőinek figyelmet, hogy vizsgálják meg az országgyű lés áprilisi ülésszakán eű hangzott képviselői javasla­tokat és észrevételek megva­lósításának lehetősegeit, es tájékoztassák arról az or­szággyűlés ehiqket, valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ne is legyen, amíg gaz­ember él a földön. Megállj ' csak. Megjönnek a tovarisok. kirángatom én azt a bandát a, pincéből... / — Béla kérlek... — csití­totta Simoné. — Eötvös háztulajdonos urat aí porolóra huzom fel — dühöngött a férfi» — Aztán miért kel enne fel­akasztani a szerencsétlent? — kérdezte Rózsi és kissé gúnyos hangja elárulta, hogy nem nagyon veszi komolyan Simót. — Azért, mert maga a lo- tyója, még nem kell védeni — mondta Simó, de érezte, hogy most nagyon túllőtt a célon. — Fogd be a pofád, fit is bántod? Mi vagy te? — kia­bált a férjére Simoné. — Tessék csak hagyni, nagy füzet gyújtottak aláia. hát fortyog — mondta Rózsi, aztán elvette a megürült- lá­bost és csendesen kiment. . Másnap este, amikor a ’•'nce lakói már valameny- r-üen ágyban voltak, csizma- rborgés hallatszotta lépcső- 1 ön. Megjelent Köpetzy ezre­des. — Mindenki keljen fel) — parancsolta ellentmondást ran tűrő hangon. — Mi történt? — kérdezte Weivoda. — Ki az ágyból : Mindenki! A nők isi (KISREGÉNY) 9. Az embereik riadtan keltek ki az ágyból. Legtöbbem ka­bátban, így most mindenki fázott — Az oroszok a túloldalon vannak — mondta Köpetzy. — Holnap reggel német erő­sítés érkezik. Végig a Duna- parton lövészárkokat kell ás ni. Ezt csak éjjel lehet, mert nappal’ minden mozdulatra lőnek. Reggel pedig itt van­nak a kamerádok. A ház előtti szakaszom a ház lakói­nak kell az árkot kiásni. Amelyik ház nem végzi el a munkát, ott mindem ötödik embert lelőjük... Es most, indulás! Ha nem lesznek ké­szen, garantálom, hogy Wei- voda Úr mindenképpen ötö­dik lesz ... — Ott a külön pincében is vannak — mondta gonosz­kodva Melanie. — Kuss, banya) —■ ordította Könetzy. Egy perc múlva egy lélek sem volt a pincében. Rózsi nem tudott semmit mert Sí- mőéknél beszélgetett. Simó nagyon szégveDte a múltkori durvaságát és bí_ zalmával akarta kiengesztel­ni Rózsit. — Nézze, maga már ngyis tud rólam annvit. hogy öt feibelövésre elég. Akkor hát tudja meg a lényeget is. En kommunista vagyok De így, egyedül felkarral, fegyver eéükffi, tehstetksa «ágyék táj — Most csak egyet tehet. Megpróbálja túlélni az ost­romot —- vélte Rózsi. — Az kevés, Róasika. A jö­vőért mindig tenni kell. Csak nehéz kitalálni, hogy mit... Később újra Köves és Sí­mé vitázott. Simó a bosszút, Köves a 'megbocsátást áhítot­ta. — Egyszer valakinek eä kell kezdem — érvelt Köves. — Értse meg: bosszúi bosz- szút szüL ,. — Csend! — pisszegett Ró­zsi. Az udvarról behallatszott a lakók csoszogása, a lapátok csengése, a nyilas katonák káromkodása. Rózsi elfújta a gyertyát és félrehúzta az elsötétítő függönyt. Megvár­ta míg az udvar kiürül és az­tán szaladt le a pincébe. Amikor egy lelket sem talált lent. elindult visszafelé. Út­ja Eötvösék óvóhelye előtt vezetett el. Az ajtó nyitva volt. Köpetzy hangját' hal­lotta: — Nem tesz könnyű. .. Ezek már nem igazi néme­tek ... Budakeszi svábok, aki­ket puska tussal kellett bever­ni a SS-be. De hát nem válo­gathatunk. Reggel átadjuk nekik az összes földszinti la­kást. A parancsnokuk azon- igazj német úr. Majd tesszük tiszteletünket. .. \ — Nem tudja Mihály, vré a kedvenc étele? — selypegett Eötvösné. — Azt hiszem, már ő sem tudja, szegény. Sztálingrádtól szaladt... Eötvös felettéb csodálkozott Köpetzy hangján. Hol van a hősködés? Nem is bírta meg­állni szó nélkül: —■ Kérlek, ezredes uram, «ütést beszélte <£$., hagy . sza­ladt. Mi tudjuk, hogy ez csak taktika... — Természetesen, kértek — keményítette hősiesre a hangját az ezredes. — A cso­dafegyver mar r^em késhet sokáig. Es végül is a nemzeti szó. ciaMsta eszme nem csak Bu­dapestre érvényes. . — Szóval, már te Is le­mond tál Pestről? — kérdezte Eötvös. — Ideiglenesen, . . Budának ebben a térségében tömörít- jük a csapatokat és megkísé­reljük a kitörést. De 'kérlek, ez a legszigorúbb titok. Rózsi lábbujjhegyen sza­ladt végig a pincefdlyosÓTi. Amit hallott, elmesélte Si­móéknafc. — Holnap maguknak is le kell költözni a pincébe. — És vele mi lesz? — Felviszem Eötvösék te- kásáha. Van még nálam egy kulcs. —: Nem megyek.,, Meg­őrülök ott egyedül.. — 'Nem lesz egyedül. Ne aggódjon. Majd én megláto­gatom. Csak nem hagyom éhen veszni... — Es ha Eötvösék is fel­jönnek? —- Azok? Úgy félnek, mint a patkányok. Miattuk ne fáj­jon a feje. Rózsi a saját szobájába ve­zette Kövest. Ez volt a leg­biztonságosabb, mivel egyet­len pici ablaka a világítóud­varra nyílt. Aztán bezárta az ajtót és leosont a földszintre. Mivel senkit sem látott, ki­ment a kapun és észrevétle­nül beállt az árokásók közé. Laoát nem jutott mindenki­nek. A többieknek a kezük­ké! kellett kapamiosk a fa­gyos földet. ■— Mozgás! —— uógattáli őket a nyilasok: 9 — Adjanak egy lapátot —i morogta valaki. — Ki pofázott? A kérdésre természetese« nem jött válasz, de a testvé­rek nem is vártáik. Mint a zsák, dőltek le a sáros föld­re, mert egy Sztálin-gyertya nappali világosságot derített — Figyeld meg, mi tesz itt! ■— mondta az egyik testvér- — Úgy lövik le őket, mint a nyulakat. De ellobbant a Sztáfin.; gyertya fénye és a túloldalon némák maradtak a mesterid, vészek fegyverei. Azok is tudták, hogy a budai oldalon a testvérek kikkel ásatják az árkokat. — Idefigyeljen, testvér — lépett a nyila« mellé Rózsi. — Nékem nincs lapátom, az én munkám itt úgysem ér sem­mit. Engedjen le a pincébe, főzök egy nagy fazék forró te­át, maguknak sem árt. — Hát az jó lenne... De mit sző) az ezredes testvér, Ha meglátja magát, ke­resztül lövi. — Vagy ki tudja? — kun­cogott a társa. — Sose féljenek- Az ezre­des nekenj majdhogynem só­gorom... —- nevetett Rózsi és) mérik szaladt. Eötvösék pincéjének ajta­ja még mindig nyitva volt, Rózsi hangos léptekkel ment végig a folyosón, még éne­Ke— Ki az? — lépett ki Ki­petzy és zseblámpája fényét a lányra irányította. — Hogy mert lejönni? (Folytatjukj i Ősz Ferenc:

Next

/
Thumbnails
Contents