Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-23 / 94. szám
6 KELET-MaGtAíÍORSZAG- NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET Í975. Sprftts SS. Honvédelmi nevelés „Nonstop" oktatás Bajnok a városból Gép-gyorsírót keresnek Diákok a városi lőtéren. A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége. (Alkotmány 70. §.) * z idézet széles körben ismert, s reális ** érvekkel nem is vitatja senki. A való- raváltás azonban nem minden területen ilyen egyszerű és nyilvánvaló, de ezen az emberek többsége nem is gondolkodik mostanában — íöldrészünkön immár 30 esztendeje béke van. Talán ezért is történhet meg, hogy nem kis számmal vannak olyanok, akik hajlamosak lennének elintézni: a honvédelem nagy kérdései a vezetőké, a végrehajtás pedig a katonáké — tehát másoknak nem is igen van ebben feladata. A valóság azonban éppen ellenkező: a honvédelmi nevelő és felkészítő tevékenység mindannyíunk ügye, s ezért is fordítanak rá figyelmét rendszeresen a pártszervezetek is, és tér vissza rá időről időre a párt városi végrehajtó bizottsága is — legutóbb március utolsó napjaiban. A honvédelmi nevelő és felkészítő munka lehet nagyon könnyű és egyben nagyon nehéz is. Korántsem arról van szó, hogy feszes katonai foglalkozásokat kell tartani a KISZ-ben, az egyes vállalatoknál, vagy éppen az MHSZ- ben. Sokkal inkább arról, hogy közös munkával segítsünk kialakítani azokat a formákat, lehetőségeket, egyáltalán olyan véleményt, amellyel felvértezve a fiatalok eredményesebben készülhetnek fel a fegyveres szolgálatra, a haza védelmére; az idősebbek pedig rendszeresen megújítják ismereteiket, nem hagyják feledésbe merülni katonapolitikai, harcitechnikai tudásukat. Tucatnyi lehetőség van ennek megvalósítására a KISZ-szervezetekben. Táborok, versenyek, túrák, vetélkedők, tömegsportakciók szolgálhatják eredményesen a honvédelmi nevelést. Ezenkívül sokféle rendezvény — köztük a forradalmi ifjúsági napok évente visszatérő eseménysorozata — segíti a honvédelmi nevelést, amely az iskolákban tantárgyszerű, szervezett kereteket is kapott. Az ifjúsági szövetség és az MHSZ együttműködési tervet készített, s ennek végrehajtásában már vannak kezdeti eredmények: szélesedtek a honvédelmi ■jellegű tömegsportok, nőtt az ilyen versenyeken részt vevő fiatalok száma. A KISZ vezető- képzésein is többet foglalkoznak a fiatalok honvédelmi nevelőmunkájával és javultak a honvédelmi sportok feltételei. Az együttműködés, a honvédelmi nevelőmunka már az általános iskolában megkezdődik. Az úttörőelnökség a különböző munka- bizottságok irányításával figyelemre méltó eredményeket értek el az úttörőcsapatok az általános iskolás gyermekek honvédelmi nevelésében, a gyermekek életkorának megfelelő tevékenységi formák kialakításával, és különböző akcióikkal. A honvédelmi nevelés során a politikai Rendezvények, az ifjúsági szocialista fnunkaverseny-mozgalmak különböző formái és akciói, a kulturális és sportrendezvények, a honismereti mozgalom, az Ifjú Gárda-egy- st jek működése — égy-egy része a honvédelmi nevelésnek. Ide kapcsolódnak az if júsági szövetség politikai rendezvényeinek legjelentősebbjei: a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata újabban már nemcsak a diák- 1 ifjúságot és a KISZ-tagságot, hanem a város lakosságát is mozgósítja, sokan vesznek részt érdeklődőként a rendezvényeken. Fáklyás felvonulások, menetdalversenyek, koszorúzások, az április 4-én évente sorra kerülő fogadalom- tételi ünnepségek (az idén ezerötszáz új KlSZ- tag és ennél jóval több szervezett fiatal, érdeklődő vett részt a fogadalomtételen), a fia- talok-veteránok hármasdombi találkozója szintén jó alkalom, hogy a fiatalok újabb élmenyekkel. ismeretekkel gazdagodjanak. A honismereti szakkörök, a klubokban a jelen a város, a megye kutatása, a várossal összefüggő hagyományok ápolása — sok helyen jól kiegészítik a hazaszeretetre nevelést. A fiatalok hazafias nevelésében egyre fontosabb szerepet játszik az Ifjú Gárda, ahol megfelelő, Igényes erkölcsi-politikai, fizikai és technikai követelményeket támasztanak • »tervezet munkájában részt vevő fiatalokkal szemben. A szeptembertől májusig tartó kiképzés során a fiatalok megismerkednek a honvédelmi alapismeretekkel, s részt vesznek a KISZ programjaiban, az ifjúság körében folyó honvédelmi propaganda- és szervező munkában. Az Ifjú Gárda alegységeinek száma — s ezzel a részt vevő fiatalok száma is — rendszeresen emelkedik. Különösen az üzemekben működő szakaszoktól várnak sokat, bár ezek száma még kevés. Jól működik az Ifjú Gárda-alegység a gumigyárban és a HAFE gyáregységében. jy- ülönösen segíti az ifjúgárdisták edzett- ségét, fizikai-akarati felkészítését a sportfoglalkozásokon való részvétel, a honvédelmi tömegsportokban szerzett jártasság (ösz- szetett honvédelmi verseny, honvédelmi lövészverseny, úszás, kerékpározás, önvédelem). Az Ifjú Gárda munkája Nyíregyházán eredményes, ami megmutatkozott a legutóbbi rrid-o gyei szemlén is, ahol a varosunkat- képviselő- szakaszok közül az egyik, első, a másik pedig ötödik helyezést ért el. A gumigyárbeli ifjak az országos szemlén — ahol számot adtak a kiképzési időszak alatt szerzett ismeretekről — 22 szakasz közül a jónak számító hetedik helyen végeztek. A honvédelmi nevelésben jelentős részt képvisel az MHSZ munkája, amely jórészt a klubokban zajlik. Nyíregyházán csaknem negyven klub teremt szervezett kereteket a lövész, modellező, rádió, repülő-ejtőernyős szakismeretek szerzésére, gyakorlására. A klubokban folyó katonai elő- és utóképzést, valamint a honvédelmi sportmunkát mintegy száz társadalmi oktató, előadó, több, mint háromszáz lövészetvezető, számos sportbíró és edző segíti. Az MHSZ egész tevékenységét társadalmi munkásokkal, mozgalmi módszerek alkalmazásával végzi. Az MHSZ klubjai a, különböző rendezvényeken évente mintegy huszonötezer fővel kerülnek kapcsolatba és teremtenek számukra kedvező feltételeket a képzés és a honvédelmi sportok gyakorlásához. Gondot fordítanak a megfelelő propagandára is: sok honvédelmi témájú filmvetítést, előadást tartanak az érdeklődők számára, akik a klubtagokon kívül is szép számmal vesznek részt a rendezvényeken. Az MHSZ egyik feladata, hogy a katonai szolgálat előtt a fiatalok számára biztosítsa a megfelelő előképzést. Ennek szervezése során több üzemmel, intézménnyel jő kapcsolatot alakítottak ki, közösen szervezik az előképzést. Ennek további szélesítésére, még több üzem bevonására számítanak. C okán vesznek részt az MHSZ által szer- vezett összetett honvédelmi versenyeken, amelyek különösen az Ifjúság körében népszerűek. Az üzemi és az iskolai versenyeken több, mint tizenkétezren vesznek részt évente. Szintén népszerűek a honvédelmi kupa lövészversenyek, amelyekbe több éve rendszerint harmincezren kapcsolódnak be. A tömeg- versenyek mellett számottevő mértékben fejlődik az MHSZ minőségi sporttevékenysége a lövész, rádiós és modellező szakágakban. Különösen az elmúlt két évben voltak jó eredmények: az aranyjelvényes sportolók száma hétről huszonnégyre, az első osztályúaké háromról tizenhatra nőtt, s Nyíregyháza város sportolói az országos és nemzetközi versenyeken kiemelkedőén szerepeltek. Európa-bajno- kot, országos bajnokokat nevelték a nyíregyházi klubok. Az eredmények ellenére rengeteg a tenni- ■aló. Erősíteni kell a kollektivitást, az önálló ágot, az áldozatvállalást, a felelősségteljes ■selekvést, a bátorságot, fegyelmezettséget, íondosabb eszmei-politikai 'elkészítő munkára, még jobb szervezettségre van szükség — s ehhez nemcsak az ifjúsági szövetség, az MHSZ, hanem az üzemek, munkahelyek is alapvetően járulhatnak hozzá. Marik Sándor Naponta olvashatjuk az apróhirdetést: „Gép-gyorsírót keresünk.” Mi az oka, hogy a vállalatok, intézmények, a legkülönbözőbb munkahelyek szinte krónikusan gép- és gyorsíróhiánnyal küzdenek? Miért nincs összhangban a képzés az igényekkel? Talán kevés a jelentkező erre a pályára, amelyről köztudott, hogy a fizikai jellegű munkák közé tartozik? Netán a gép- és gyorsírók keresetével nincs minden rendben? Vagy olyan oka is van a hiánynak, hogy a gyors- és gépírók továbblépnek, könnyebb, szívet, idegeket kevésbé rontó munkakörben helyezkednek el? Nincs több szék Valamennyi kérdés indokolt, sőt ennél többet Is feltesz íz élet. A gép- és gyorsírópálya iránti érdeklődés minden bizonnyal szorosan összefügg az írásos, ügyviteli és adminisztrációs munka növekedésével, a gépesítéssel, a korszerűbb ügyintézéssel, az írásos levelezői és előterjesztési stb. tevékenység szaporodásával. Ma már a legparányibb cég sem lehet meg jól képzett gép- és olykor gyorsíró nélkül, annyi az írásos munka. Tényként kell tudomásul venni, hogy a gép- és gyorsírómunka is teljes és szakképzett embert kíván, nélkülözhetetlen a termelő munkához éppúgy, mint a tudományos kutatáshoz, nem beszélve az ügyfélszolgálati tevékenységről. Ezért lenne kevés a gép- és gyorsíró? Tegyük hozzá nyomban, nem csak ezért. A szakemberhiány egyik fő oka, hogy nincs több szék a gép- és gyorsíróiskolában. Pontosabban arról van szó, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő nyíregyházi gép- és gyorsíró oktatás — amely az idén ünnepli önálló iskolává való fejlesztésének 25 éves jubileumát — szinte a kulisszák mögött létező iskola. Mindössze három tanterme van, amelyekben reggel 8-tól este 8-ig egyfolytában tanítják helyes magyar nyelvre, gép- és gyorsírásra a nappali, 14—16 éves lányokat és az esti tagozatos felnőtteket. Évente hetven nappali, és hetven esti tagozatos végzősnek ad bizonyítványt az igazgatón kívül öt főhivatású pedagógussal dolgozó iskola. Az igazgató, Fekete Ferenc, a jelentkezési lapok és a felvételi vizsga eredményeit összegezte ottjártunkkor. A nappali tagozaton kétszeres, az estin három, három és félszeres a túljelentkezés. Jelenleg négy-négy osztályra osztva 153 nappali tanuló és 136 dolgozó végzi a gép-és-gyorsíró iskolát. A fiatalok többsége választott hrva-tasänak-tekinti a-gép- és gyorsáról, vagy' titkárnői, munkakört. Akadnak jócskán olyanok is, akik azzal a naiv hittel kezdik meg a tanulást, hogy ebben az iskolában tulajdonképpen nem kell tanulni. Az esti tagozatosak szívósabbak, ők már valamelyik munkahelyen dolgoznak, ez a felvételüknél lényeges szempont. Nem kevés a felnőttek között az érettségizett dolgozó, aki szakmai műveltségét kiegészíti a gép- és gyorsírás tudományával is. Gyakorlás, beidegződés A gép- és a gyorsírás jellegéből következik, hogy itt öt-hat napos hiányzás már megpecsételheti a tanuló diák vagy felnőtt továbbjutását A jelek és jelrendszerek sorából egy-egy lépcsőfokot kihagyni aligha lehetséges, mert ez a teljes „visszaadást”, a teljesítményt veszélyezteti. Az állandó és kitartó gyakorlás, a teljes beidegződés itt elmaradhatatlan. Nagy erőfeszítéseket tesznek az iskola tanárai és tanulói egyaránt, hogy a szűkös, hátrányos körülmények, a nagy zsúfoltság és a minimális technikai feltételek között két év alatt teljesíteni tudják az előirt követelményeket. Ennek ellenére nem csak az iskolai eredmények fejlődnek minden évben, de mind több nyíregyházi versenyző jut el és hoz haza értékes „trófeákat” az országos gép- és gyorsíró versenyekről. Sőt, újabban a nemzetközi versenyre is meghívást kapott a Nyíregyházi Gép- és Gyorsíróiskola. Több mint hatvan díjat szereztek a legutóbbi hazai versengésen, két országos első csoportdíjjal és egy egyéni országos első díjjal tértek haza a fővárosból. Az iskolában járva az is szembetűnik; hogy nem csak a magyar nyelv helyes elsajátítása, a gépelés, a gyorsírás itt a fontos. Közösségi élményeket is kapnak a holnap gépes gyorsíró lányai, asszonyai. Többék között díszes albumok örökítik meg a közösségi élet epizódjait. Ellátogattak a Váci szülőkhöz, albumot készítettek a régi és az új Nyíregyházáról, kis faliújságukon mindig megemlékeznek politikai, irodalmi életünk jeles alakjainak évfordulóiról. Egészségmentő mozgás Nagyon kellene ide legalább néhány bordásfal és ehhez hasonló alkalmatosság. „Tollaslabda-felszerelésünk van bőven” — magyarázza-az igazgató, aki jól látja; az egész napos görnyedés, gépelés, gyorsírás mennyire igénybe veszi a szervezetet. Itt valósággal egészségmentő szerepe van a tornaszereknek, a testmozgásnak. S itt már el is jutunk ahhoz a kérdéshez: hogyan lehetne megteremteni a képzés és az igények összhangját, ha nem is azonnal, de belátható időn belül. Ehhez olyan hiteles felmérésre lenne szükség, amelyből kiderülne: a megyeszékhelyen és környékén a következő 3—5 évben várhatóan mennyi gép- és gyorsíróra lesz szükség. Ennek alapján kellene rendezni a kissé féloldalas iskola sorsát, hisz egyesek még ma is egyféle tanfolyamnak tekintik. Azt várják, hogy „bevételéből” tartsa fenn magát Valójában az iskola régen nem tanfolyam, hanem egy olyan iskola, amely az általános és a középiskola között foglal helyet, s mindinkább az a jövő vár rá, hogy „szabályos” középiskolává alakulva négyéves képzés során művelt gép- és gyorsíró szakembereket képezzen a népgazdaság számára, s adjon középfokú iskolai végzettséget A tervet az iskola vezetői már elkészítették, javasolták egy hattantermes, tornateremmel és kisegítő helyiségekkel rendelkező létesítmény valamikori megépítését. A féloldalasság abban is megnyilvánulj hogy az irányítás, az oktatás szempontjából a megyei, pénzügyileg pedig a városi tanács művelődési osztályához tartoznak. A szűkös költségvetésből nem tudják megoldani az égetően fontos berendezési, oktatási, felszerelési tárgyak megvásárlását. Vagy ha igen, az nem kis időt vesz igénybe. A gépíróhiánynak természetesen nemcsak képzési okai vannak. A közvélemény sem ismeri eléggé a munka jellegét, hatását az ember szellemi és fizikai állapotára. Egyes munkahelyeken igen alacsony a gép- és gyorsíróki fizetése, hozzávetőleg 1200 forinttol 2500 forintig terjed a határ. Gyakran előfordul, hogy a gép- és gyorsírást nem tekintik egész embert kívánó elfoglaltságnak. Mellette elvárják, hogy még iktassanak, különböző nyilvántartásokat is vezessenek. Akik nem találják meg a számításukat, továbbmennek, új munkahelyei keresve, vagy más munkakörbe kérik magukat. Közülük sokan leérettségiznek, középfokú képesítést szereznek, s könnyebb munkát választanak. Erős figyelmet, jó hallást, nyelvérzéket, magabiztos szakmai tudást kíván ez a szellemi és testi erőkifejtést igénylő munka. Tulajdonképpen érthetetlen is — mondja az igazgató — miért női, miért nem férfimunka ez. De ennek sok évtizedes gyökerei vannak, melyben nem kis szerepet játszik a nők kiszolgáltatottsága is. A nyíregyházi gép- és gyorsírás vezetői most örömmel vették, hogy bár kevesen, de férfiak is jelentkeztek, egy csoportra való, hogy bizalmas munkakörükhöz megszerezzék a gép- és gyorsírás gyakorlatát is. Gratulálunk az úttörőknek, de ezzel együtt úgy hisszük, még sokáig női pálya marad ez, még sok hirdetés kezdődik így: „gép- és gyorsírónőt keresünk.. Fali Géza Napi nyolc óra a gépnél: nehéz fizikai munka.
