Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-04 / 79. szám

>

t Kxxn. Évfolyam, to. szäm ÄRA: 1,20 FORINT i975. április í, fentek

Ünnepségek Budapesten és Moszkvában

Hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján Budapesten ez Erkel Színházban rendezett díszünnepséget az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány, a Hazafias Népfront Orszá. gos Tanácsa és az MSZBT. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, Lo^onczi Pál, Fock Jenő, ott voltak a magyar közélet képviselői, a termelőmunkában élenjáró dolgozók.

Az élnökség tagjai voltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi párt- és kormányküldöttségek ve- zétői, az MSZBT képviselői.

Díszünnepség Nyíregyházán

felszabadníásenk 30. évfordulóján

A díszünnepség elnöksége. Dr. Tar Imre beszédét mondja

Hazánk felszabadulása 30. évfordulója

tiszteletére díszünnepséget rendeztek Nyíregy- názán április 3-án a Móricz Zsigmond Színházban, amelyen a város üzemeiből, gyáraiból, szövetkezeteiből, intézményeiből mintegy 100 dolgozó vett részt. Közöttük többen olyanok, akik 30 éves párttagsággal rendelkezők, illetve tagjai voltak az 1945-ben megalakult demokratikus hadseregnek. A díszün- epség elnökségében foglalt helyet dr. Tar mre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára, dr. Pénzes János, í Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács elnöke, 1 Isxa László, Ekler György, Gulácsi Sándor, íz MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkárai, dr. Botár József, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense, Kiss Mária, a nyírbátori Auróra Cipőgyár dolgozója, Köbli Ferencné, a Taurus Gumigyár munkásnője, Varga Gyula, az MSZMP Nyíregyházi városi Bizottságának első titkára, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet Hegymegi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Ambrus Pálné, a VOR nyíregyházi gyárának munkásnője, Bak Béldné, a Taurus Gumigyár munkásnője, Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, dr. Fekszi István nyugdíjas, dr. Gluchman László . megyei rendőr- főkapitány, Hódosán Imre nyugdíjas, Horváth János nyugdíjas, Jakobinyi Béla ezredes, Jeles László nyugdíjas. Jeszenszki Gábor országgyűlési képviselő, Kandó, Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, özv. Kocsik Jánosné nyugdíjas, Kovács József, a MEZŐGÉP munkása, Kovacsics Gyula

nyugdíjas, Kovácsvölgyi Zoltán, a papírgyár igazgatója, Ladik Miklós, a nyíregyházi MÁV-állpmás sarusa, Mányik István, a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagja, Márki János, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Németh Józsefné, a Nyíregyházi Konzervgyár munkásnője, Oláh László nyugdíjas, Polcz János nyugdíjas, Porzsolt István nyugdíjas, Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Tóth János, a Nyíregyházi Konzervgyár pártszervezetének titkára, Virtics Ferenc Állami díjas, a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke, Zoltán Istvánná, a Nyíregyházi Mezőgazdasági .Főiskola tanára.

Az elnökségben foglalt helyet a felszabadulási ünnepségekre megyénkbe érkezett szovjet delegáció vezetője, Jurij Vasziljevics 11- nyickij, a Kárpáton túli területi pártbizottság első titkára, Veres Gábor, a beregovói járási pártbizottság első titkára, Vlagyimir Vasziljevics Scserpak, a mukacsevói vasúti csomópont rádiótechnikusa, a román delegáció vezetője; loan Forizs, az RKP KB tagja, a Szatmár megyei pártbizottság első titkára, a megyei tanács elnöke, Joan Jenciu, a Szatmár megyei pártbizottság titkára, a megyei tanács elnökhelyettese, Maria Silaghi, a Neg- resti-Oas-i városi pártbizottság tagja, az Integral Vállalat dolgozója. Ott volt az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapa- i tok képviselője. A

Az ünnepség résztvevőit és a megjelent véndégeket Varga Gyula, az MSZMP Nyíregyházi városi Bizottságának első titkára köszöntötte, majd dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet;

Dr. Tar Imre ünnepi beszéde

Az ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet. A többi között hangsúlyozta:

— Harminc esztendővel ezelőtt, 1945 április 4-én hazánk területén befejeződött az a harc, amely a Békés megyei Batíonyától a Vas megyei Nemesmedvesig több mint fél éven át tartott. A szovjet hadsereg csapásai alatt recsegve omlott össze az úri Magyarország roskatag épülete. Ez a dátum jelenti az új, a népi demokratikus Magyarország megszületését.

— Mély és soha el nem múló hálát, megbecsülést érzünk a szovjet emberek áldozatvállalásáért. Nem feledjük. hogy a magyar nép számára Lenin fiainak vöröe. csilíagps hadserege hozta el a szabadságot;' hogy felszabadítónk a Szovjetunió! Kegyelettel emlékezünk meg azokról a szovjet hősökről, akik a legdrágábbat, az életüket adták népünv szabadságáért, függetlenségéért. Hálás szívvel, mély tisztelettel gondolunk azokra az antifasiszta bolgár, jugoszláv, román, angol és amerikai harcosokra akik vérüket hullatták felszabadításunkért.

— A második világháború vihara kifosztott, földult országot hagyott maga után. A szenvedésektől elgyötört népnek a kiutat a kislétszámú. de a fasizmus elleni negyeu- százados harcban eszmeileg és szervezetileg megedződöti politikai erő, a Magyar Kommunista Párt mutatta. Következetesen hirdette gz összes hazafias erő tömörüld, sét a társadalom átalakításának szükségességét.

— A Szovjetunió nemzetközi tekintélye, kommunista pártjának és kormányának politikai, diplomáciai, gazdasági támogatása meghatározó szerepet játszott a népi demokratikus forradalom kibontakozásában, a haladás hazai erőinek gyors térnyerésében.

— Magyarországon e három évtized alatt végérvényesen felszámoltuk a kizsákmányoló osztályok uralmát, megteremtettük és megszilárdítottuk a munkáshatalmat. Gyökeres változások következtek be társadalmunk osztályszerkezetében.

— A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele és a szocialista tervgazdálkodás a termelőerők soha nem látott gyors fejlődését hozta magával. A. nemzeti jövedelem már csaknem ötszöröse, az ipari termelés tízszerese a háború előttinek. Hazánk a gyorsan iparosodó országok csoportjába lépett. Forradalmi változások mentek végbe a mezőgazdaságban.

Tudjuk és valljuk, hogy további biztonságos előrehaladásunk feltétele a hatékony és gazdaságos termelés, a szocialista nemzetközi integráció fejlesztése a KGST komplex programja alapján. Különösen fontos számunkra a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. A Szovjetunióval bonyolítjuk le egész külkereskedelmünk egyharmadát. Árucsere-forgalmunk az idén több, mint 60 százalékkal lesz magasabb, mint volt 1970-ben. A termeléshez szükséges legfontosabb nyersanyagok és energiahordozók nagy részét a Szovjetunióból szerezzük be. Ugyanakkor a

magyar népgazdaság árucikkeinek a Szovjetunió a legnagyobb, legbiztosabb piaca. Az elvtársi segítség és megértés kiemelkedő példáját tanúsította a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya, amikor támogatást nyújtott a világpiaci árak gyors emelkedése nyomán keletkezett nehézségeink leküzdéséhez, a nyersanyag- és energia-ellátási gondok megoldásához.

— Az ideológiai életben íe mind nagyobb a marxizmur —leninizmus befolyása. Há rom évtized alatt népűn! megismerkedett forradalm elméletünk alapjaival. Né pünk öntudatának fejlődése nemcsak társadalmunk egyik lényeges vonása, hanem hajtóereje is. Egyre többen vannak, akik magukévá teszik a legfejlettebb közösségek, a szocialista brigádok hármas jelszavát: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. ök értik, hogy a mi világunkban az enyém fogalma nem mondhat ellent a miénknek, s csak az lehet jó az egyénnek, ami jó a közösségnek

is. Ez erősíti a nemzeti méretekben való gondolkodást és felelősségvállalást, s mind több embert ösztönöz arra, hogy saját tettei és tervei nemzeti eredményeink és gondjainak mérlegelésekor ablakot nyisson a nagyvilágra is.

— Pártunk és munkásosztályunk politikája azért lehet sikeres, mert alapjai megbízhatóak, változatlanok. Történelmi tanulság, hogy a szilárd munkáshatalom minden eredményünk forrása. Az ellenforradalmat követő csaknem két évtizedben tovább erősödött ez a hatalom, fejlődött a munkásosztály szövetsége a parasztsággal és más dolgozó rétegekkel, kibontakozott a népi ösz- szefogás szocialista céljaink eléréséért. Ezek a szilárd és változatlan elemek teszik lehetővé, hogy a jövőben is kiegyensúlyozottan és követAz ünnepség előadója a bevezetőben arról szólt, hogy felszabadulásunkkal új korszák kezdődött a magyar nép történelmében A szovjet katonák hősiessége és véráldozata árán a Szovjetunió segítségével népünk előtt megnyílt a társadalmi felemelkedés, a nemzeti függetlenség útja. A 30 esztendő alatt szocialista forradalmunk felszámolta a régi fe- událkapitalista úri világot, amely a dolgozóknak nyomort, nélkülözést, jogfosz- tottságot és elnyomást jelentett, amely az országot háborúba, a nemzetet a pusztulás felé sodorta.

Az elmúlt 30 év alatt a dolgozók milliói a hatalom méltó birtokosai, saját sorsuknak irányítói lettek, akik független, szabad hazát építettek. Beszédét így folytatta:

Felszabadulásunk 30. évfordulóját ünnepeljük. Mindaz, amelyre 30 éves szocialista fejlődésünkből büszkék vagyunk, ami meghatározza a világban elfoglalt helyünket és becsületünket, ami új távlatokat nyit jö- vőnkre, azt felszabadulásunk, a Szovjetunió segítsége, a szocialista országok összefogása, a párt marxista- leninista politikája, a dolgozó nép, a munkások, parasztok, értelmiségiek mindennapi tevékenysége hozta létre.

A Szovjetunió baráti áldozatkészsége történelmünk legutóbbi 30 esztendejében, azóta is mindig megnyilvánult. A félszabadulást követően Magyarországon végbemenő fejlődés bizonyította, hogy ha van marxista- leninista párt, amely vállalja a felelősséget az ország vezetéséért és a dolgozók érdekeit kifejező világos célt mutat, ha minden haladó erő összefog, a felszabadult nép ereje minden ellenállást, minden akadályt leküzd. Ezt követően arról beszélt: a munkásosztály és a szegényparasztság a kommunista párt vezetésében kemény osztályharcban lépésről lépésre haladt előre. Elmondta: megvalósult a

szegényparasztság évszázados vágya: földet kapott; végre a föld azé lett, aki azt megművelte, majd így folytatta: — Arra mi külön büszkék vagyunk, hogy az országban elsőként nálunk, Tiszanagyfaluban kezdte meg a szegényparasztság a föld felosztását, majd hangsúlyozta, hogy a munkásosztály szoros szövetségben a szegényparasztsággal meg is védte a földet. Emlékeztetett arra, hogy a reakcióra mért csapások után erőink tovább növekedtek, s megérett a helyzet a bányák, a bankok államosítására, s akkor a párt kiadta az új jelszót: „Tiéd a gyár, magad nak dolgozol!”

— A demokratikus és szocialista forradalmi célokért, a reakció erőivel vívott áldozatos harc és kemény munka eredményeként a fel- szabadulást követő első években eltűntek a romok, megszűnt az infláció, a legfontosabb termelőeszközök a nép tulajdonába kerültek, megindult a termelés, megkez dődött, s jelentős eredményeket hozott a kulturális

forradalom, majd így folytatta: a szabadság első

éveinek legfontasabb és legnagyobb eredményei

a felszabadult nép alkotó tevékenységének kibontakozása, a munkásegység megteremtése, a mun- Kás-paraszt szövetség megerősödése, a munkásosztály hatalmának, a proletárdiktatúrának a kivívása Volt.

— Pártunk 1956 után a

marxizmus—leninizmus elméletét alkotóan alkalmazta, a munkáshatalmat megszilárdította, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szocializmus alapjait lerakta, a gazdaságirányítás új rendszerének irányításával az alkotó energiákat felszabadította, s a szocializmus építését magasabb szinten folytatja — hangsúlyozta a továbbiakban, majd így folytatta:

— A XI. pártkongresszus

joggal mondhatta ki, hogy legnagyobb vívmányunk a szocialista Magyarország megteremtése. Jelenleg hazánkban a munkásosztály hatalma szilárd, a proletárdiktatúra politikai alapja a munkás-paraszt szövetség erős, a nemzet egységes.

— Következetesen érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szerepe, a magyar nép elfogadja és cselekvőén támogatja a párt politikáját, pártunk hűségesen és következetesen szolgálja a nép igaz ügyét. A továbbiakban kiemelte, hogy a szocialista termelési viszonyok alapján hazánkban a terme(FWyteíá* a Z. oHtahmk

(Folytatás a 2. oldalon)

KOSZORÜZÄSI ÜNNEPSÉG, Csütörtökön koszorúzás! ünnepséget rendezte!: Eudapcsten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a KB első titkára és Biszkü Béla, a KB titkára helyezett el koszorút az emlékmű talapzatára. (Kelet-Magyarország tejelőié)

V -