Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-22 / 93. szám
Í97S. áprflSs Ä MSEff-WÍCrtCAROÍBBEHI 9 Köze! a másfé! miliárdhoz Ipari szövetkezeteink munkájáról Á történelem alkotója Százöt esztendeje, 1878, április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin. Kivételes egyéniség volt, aki korán elhatározta, milyen útra lép — és végig kitartott a választott út mellett. A történelem óvatosságra tanít a felsőfokkal szemben, de ezt már bebizonyította a história: földünkön még soha, egyetlen ember nem gyakorolt olyan nagy hatást a következő generációk gondolkodására és cselekvésére, mint ő. Az oroszországi helyzetet elemezve Lenin — Arkhimédész gondolatát idézve — azt mondotta: „Adjatok egy forradalmárokból álló szervezetet, és kiforgatjuk sarkából Oroszországot.” Ilyen szervezet azonban nem létezett, létre kellett tehát hozni. Ezt a feladatot vállalta magára. Kidolgozta a munkásosztály új típusú marxista forradalmi pártjának elméleti, ideológiai, politikai és szervezeti alapelveit. Vezetésével előbb a forradalmárok egy kis csoportja egyesült, akik életüket a munkásosztály ügyének szentelték. Ez a csoport volt a sejt, amelyből a Szovjetunió Kommunista Pártja, Lenin pártja alakult. A párt számára az a legveszélyesebb, ha elszakad a tömegektől — vallotta. — A kommunistáknak a tömegek között kell élniük, ismerniük kell a tömegek igényeit, hangulatát, óhajait és reményeit. A tömegeket soha nem szabad becsapni, nem szabad titkolni előttük a nehézségeket és a bonyolult helyzeteket, bármilyen nagyok és nehezek legyenek is azok, hiszen a szovjethatalom csak a tömegekre támaszkodva győzheti le a nehézségeket és vívhatja ki a győzelmet. Lenin mindenkor szigorúan és következetesen betartotta azt a szabályt, hogy csak igazat szabad mondani a népnek. Ebből táplálkozott a dolgozók mérhetetlen bizalma minden szava iránt. Ilyen, valóban lenini gondolatok jegyében váltak a kommunista pártok korunk legnagyobb történelemformáló erejévé. Romain Rolland francia író megrázó szavakkal festi le „Elvarázsolt lélek” című regényében Lenin halálának napjait. „Gyötrelmesen szenvedő világ volt ez! Egész népek estek áldozatul az elnyomatás és a nyomor pusztításainak... Róma feje fölé fekete liktorok bárdja és vesszőnyalábja emelkedett. Magyarország és a Balkán börtöneiből megkínzottak elfojtott üvöltései hallatszanak. A szabadság régi országai — Franciaország, Anglia, Amerika — hagyják, hogy erőszakot kövessenek el a szabadság ellen, sőt támogatják az erőszaktevőket. Németország elpusztította a maga Keresztelő Szent Jánosait. És egy Moszkva környéki nyírfaerdőben kihunyóban van Lenin fényes tekintete, utolsókat lobban tudata. A forradalom elveszti vezérét. Mintha éjszaka borulna Európára ... De ebben az éjszakában már hallom az újszülött első kiáltásait is.” Ez az újszülött a szocialista rend volt, amely akkor már az ő eszméi és tervei alapján épült a Szovjetunióban. A szocializmus akkor vált tudományos elméletből eleven realitássá. Először jött létre a munkások és parasztok államéi, amelyben megvalósultak az igazi társadalmi egyenlőség és szabadság, a demokrácia és a népek közötti testvériség eszméi. Lenin világosan látta, hogy a forradalom elkerülhetetlenül győzelemre jut más országokban is. Mindent nem láthat előre senki: de Lenin egyik legfontosabb tulajdonsága a lényeg meglátása és megláttatása volt. ötvenegy évvel halála után a leninizmus világméretű győzelmének, világméretű megszilárdításának korát éljük. A lenini eszmék diadalt aratnak a Szovjetunióban, amelynek döntő része volt abban, hogy az emberi civilizáció győzelmet éiratott a második világháború vérzivatarában. Győzelmet arattak ezek az eszmék a többi szocialista országban, köztük hazánkban. Mély gyökeret eresztettek a nemzetközi kommunista és felszabadító mozgalmakban, napról napra fokozódik a dolgozók gondolkodására gyakorolt hatásúk a világ valamennyi országában. És így ma már nemcsak azt mondhatjuk el, hogy a tőkés rend válsága — és Lenin sosem hitt abban, hogy a kapitalizmus válságmentessé válhat — elmélyült és behatolt az élet minden szférájába. Elmondhatunk következésképp valami mást is, hogy sosem volt olyan kiáltó az ellentmondás szocializmus és kapitalizmus között, mint napjainkban. A megalakult szocializmus visszafordíthatatlanná vált és fejlődésvonalát a maoizmus egységbontó törekvései sem törhették meg. Példájával és aktivitásával mind nagyobb hatást gyakorol a világesemények menetére, reális lehetőséggé téve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését. És immáron nem egy elfogadott modell, hanem létező szocializmus. Életereje és kapcsolatainak rendszere a történelmi holnap általánossá váló normáit vetíti előre. Pünkosti Árpád: Hát nincs igazam? K itűnő márka, uram! Ez az első kocsija?... Látszik is a gyakorlat, ahogy bevágódott ide, a kúthoz! Na, ez a krapek — már elnézést, így mondtam magamban — elhúzza a Volga oldalát Aztán... Mennyi benzint adhatok? Igen, szuperrel tele. Felsőkenőolaj? Mit önnek az a nyolc forint? Tizenhatot ér az a szerelőnél, vagy huszonnégyet... Megérdemli ez a jószág, és nem az abrakkal kell takarékoskodni, az idővel! Hát nincs igazam? — Na, nekem mára vége a melónak! Bevinne a városba? Kiugrók az egyenga- tyából. Egy pillanat!... Na, mehetünk is. Megmondaná, miért állította le a szövegem? Hát ön nem, csípi a dicséretet?... Üvegajtóduma. azt mondja? így kell kirázni a borravalót, hát, mit csináljak? Azért a napi százasért ne sajnálja az ember a csattogóját. Nincs igazam? Folyik az a benzin akkor is, ha dicsérem a márkát. A húszéves Skodát, a düledező Opelt és a Mercedest egyaránt. Ha a tulaj szidja, tó- dítok azon is. Milyen történetet akar? Legyen benne halott? És hány? Amilyen a vérmérséklete, nálam olyat kap. Primőr sztorik, uram! Népköltészet, új változatok, friss repertoár. Legfeljebb a kocsimárkán változtatok. — Tudja, uram, mi a legnagyobb bűn? Lemaradni akár tíz fillérről is, mert ezzel az életről is lemarad az ember. Én kapaszkodók! Nem ingyen kell, de ha mozdulok, tegyék le a dohányt!... Jön az egyik haverom: kiváltotta az ipart, segítsek bevezetni a boltot. Mit adsz krapekonként, kérdeztem. Mismásolt. Uram! Én becsülöm a barátságot — ne herdáljuk hát el a filléreken! Hát nincs igazam? Elmentem, megnéztem a műhelyt, hogy kit küldhetek oda, mert a renomém többet ér egy tízesnél, amit kértem kuncsaftonként. Ha spéci szerszámra, autóemelésre nincs szükség, én megetetem, hogy a Laji a legaranyke- zőbb mester a Tiszántúlon. És megy az üzlete! Azt megnézheti, nekem meg összejön a Szimfónia, meg a kávé ára... — Apropó! Meghívhatnám egy kávéra? Eleven újságírót úgyse láttam még. Ha tudom, hogy magával vet ösz- sze a sors, biz’isten, nyakkendőt kötök. Maguk a Janik!... Nem ismeri ön, uram a vidéki életet! Kispolgárok, kiskirályok!... Itt minden kicsi... Elnézést, nekem már csak arra áll a szám, hogy uram. Kezdő benzinkutas koromban mondogattam, hogy elvtársam, de valaki a pofámba vágta, hogy aki & Továbbra is jelentős helyet foglalnak el megyénk Iparában az ipari szövetkezetek: tavaly egymilliárd 327 és fél millió forint árbevételük volt. Ez 12 és fél százalékkal több az előző évinél, termelésük valamivel gyorsabban növekedett, mint a megye iparának átlaga. Jelentősen növekedett az árbevétel a szolgáltatóiparba sorolt szövetkezeteknél — a Tempónál, a fodrászszövetkezeteknél — de hétmillióval termeltek többet az egy évvel korábbinál az újfehértói szövetkezetben, 8 millióval a kisvárdai és 12 millióval a nyíregyházi vasipari szövetkezetben. A fejlődés akadályai Mást mutat a textilruházati ágazat, itt csak a kis- várdaiak tudták növelni termelésüket, az egész iparág azonban — a Nyírség Ruházati Szövetkezet rossz gazdálkodása következtében — csak 91 százalékra teljesítette éves tervét Csökkent az árbevétel és ezzel együtt a termelés, a termelékenység a Kisvárdai Építő- és Szerelőipari, a Nagyhalászi Építő- és Vasipari, a Tiszavasvári Építő és Szolgáltató Szövetkezetnél és — mint évek óta, most is — a Tiszalöki Vegyesipari Szövetkezetnél, ahol komoly irányítási, szervezési, bérgazdálkodási gondok nehezítik, akadályozzák a termelés dinamikus fejlődését. Ez utóbbi névsor már el is árulja: az építőipari, vagy ilyen tevékenységgel foglalkozó szövetkezetek fejlődése sem töretlen, pedig itt nincs munkahiány, mint a textil- ruházatban, az árbevételüket növelő szövetkezetek példája így mindenfajta elemzés nélkül egyfajta bizonyítványkiállítás a lemaradókról a szervezés és piackutatás elhanyagolására. Furcsa, de éppen az építőipari szövetkezetek között található az egyetlen veszteséges szövetkezet, a nyírbátori, itt az év közepén megválasztott új veSheHruä szolgál, az neki nem elvtársa. — Hát a Duclos elvtársa-e? — kérdeztem. Akkor még otthon voltam a politikában... Semmi mást, csak kávét? Egy kis tölteléket bele! Magát úgyse bántják a fejvadászok, csak ne kezdjen el dodzsemezni a fő, téren! — Nem hiszi, hogy csóró, vidéki kölyök vagyok? Apám korán megrokkant. Ha késnek egy kicsit az oroszok, ki kellett volna állnia a templom été. Belőlem lakatost csinált. Ennyi öröm jutott neki. Mikor mondtam, hogy nem reszelem tovább az éle, tem, sofőrnek állok, agyon akart ütni. Tíz évig voltam a kátéeszben pilóta, két év után már az elnök mellett. Hej!... Ha a Gyuri bácsinak — már minthogy nekem — meglesz a négyszobás kis kunyhója a gyógyfürdő mellett, olcsón kap tőle olyan cuki történeteket, hogy mind a tíz ujját megnyalhatja! — Vastag mesék esek, uram. Az elnököt két hónappal azután, hogy katapultáltam a cégtől, lesittelték. Ha néhány cimbora nesn félt zetőség sem tudta már behozni a korábbi lemaradást. Nyereség — honnan? A mérleg szerint * jól gazdálkodók közé kell sorolni a nyíregyházi és nagy- kállói építőket, növelték árbevételüket a csengeri, a demecseri és mátészalkai szövetkezetek, itt azonban azt is meg kell jegyezni: nem mindenütt a megengedett módon. A vizsgálatok ugyan még tartanak, de szinte biztos, hogy néhány szövetkezetben árdrágítást, mégpedig jelentős árdrágítást követtek el, és ez mindjárt azt is jelenti: a mérlegben szereplő nyereség egy része nem illeti meg ezeket a szövetkezeteket. Ha már a nyereségnél tartunk, szólni kell a nyereségből képezhető alapok, elsősorban a részesedési alap felhasználásáról is, amelynek közel felét adóba fizették a szövetkezetek. Miért? Mert az év közi béremelések mértéke meghaladta az engedélyezett szintet, ami tulajdonképpen nem is lenne baj. Az viszont már igen — emiatt volt a bérfejlesztési befizetési kötelezettség — hogy a béremelés mögött nem volt ugyanolyan mértékű termelésnövekedés. Kétségtelen tény, hogy sok szövetkezetben alacsony volt, sok helyen ma is az a bér- színvonal: négy szövetkezetben ma sem éri el a 22 ezer, négy szövetkezetben a 23 ezer forintot, pedig az OKISZ az elmúlt évben jelentős preferenciával támogatta megyénk 15 szövetkezetét, ami azt jelenti, hogy az OKISZ segítségével emelt bérek után nem kellett adózni a nyereségből. Ez a segítség azonban kevés volt ahhoz, hogy a bérszínvonalban elmaradt szövetkezetek egyetlen év alatt behozzák azt, amit korábban elmulasztottak, egyetlen év alatt emeljenek annyit a dolgozók keresetén, amit évek alatt a nagy nyereség reményében nem tettek. A fejlesztési alap A bérek emelésére az OKISZ az idén is ad preferenciát Ennek azonban felvolna, hogy rá te fröccsen valami, esküszöm, nem úszta volna meg négy évvel. Uram, ami szajrét az a Volga oda-vissza elhordott... ML csoda szerencse, hogy nem hallgattak ki! Mert ha bazu- dok, benne maradok, ha elmondom az igazat ebben a városban nincs maradásom, nem veszik le rólam a nyerget életem végéig™ Azt mondtam, ha már ezek is maguknak kaparnak, idomulni kell nekem is. Kaparj, Gyurka! így kerültem a Shell-kúthoz, áldja meg Siet az isten, hogy épp akkor és nem három hónap múlva nyitottak! — Tizenkét óra „ugorj, Gyuri, beszélj, Gyuri” és tizenkét óra szabad. Ennél jobb beosztást kitalálni se lehetne. Uram, én a szabad napokon Záhonyig feltérképeztem a Tiszántúlt kis szekeremmel. Kakukkos óra, rézmozsár, rokka, téka, petróleumlámpa, ami csak van a tanyák padlásán, jóbet. Még örülnek is, hogy viszem. Hogy pénzt is adok érte, azt hiszik, én vagyok a hülye. De egy fordulón megvan a matétele van, mégpedig a hatéi konyság, amelyre kevés, mindössze nyolc szövetkezet vállalkozott, az építőipari szövetkezetek a KISZÖV felhívására még csak nem is reagáltak, ök — ezek szerint — már eleve úgy kezdték as évet, hogy árbevételeiket nem a termelékenység javításával, jobb munkaszervezéssel, hanem valami mással érik eL Nincs rendben a szövetkezetek többségénél a nyereségből képezhető másik alappal, a fejlesztési alappal történő gazdálkodás sem. As amortizációval együtt csaknem 94 millió forint ez a. pénz, ennek legnagyobb részét azonban nem tudják fejlesztésre fordítani, mert rossz az eszköz- és készletgazdálkodásuk, anyagokba!* fekszik pénzük nagy része, amelyet nem csak hogy nem használnak fel, olykor még adót is kell utánuk fizetni. (Csak zárójelben jegyezzük meg: míg a termelés 12, addig a készletállomány 22 százalékkal nőtt 1974-benJ Hogy miért van így, nincs rá magyarázat, oka azonban m kényelmes gazdálkodásra való törekvésben, a vezetők egy részének szemléletében, hozzá nem értésében kereshető. Nagyobb szorgalommal Megyénk ipari szövetkezeteinek túlnyomó többsége fontos népgazdasági és heäyS feladatokat old meg. Tapasztalható ez a lakosság ellátásában épp ágy, mint az portigények kielégítésében. Éppen ezért gazdálkodásúk a jövőben is az érdeklődés középpontjában marad. Ha az eddigieknél nagyobb szorgalommal, jobb munkaszervezéssel igyekeznek megvalósítani a XL kongresszus határozatát, úgy mégínkáfefe megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Ilyen követelmény,1 hogy az eddigieknél jobban vegyenek részt a szolgáltatási igények kielégítésében., nagyobb szerepet vállaljanak! a megyében keresett fogyasztási cikkek termelésében és fejlesszék az együttműködést az ipari vállalatokkal a népgazdaság szempontjából fontos kiegészítő termékek gyártásában. H. X gam ezrese, és legalább essy» nyit rányom a kereskedő i& Négy év még az élet, aztán irány az AGROTRÖSZT, vSX» lanytargoncás leszek. „Gyuri bácsi, ide tedd, Gyuri bácsi, oda tedd!” Ezerrel több les: a nyugdíjam, mintha a Shellnél kapnám az obsitot. Mert állati klassz dolog ez a borravaló, csak nem számft bele a nyugdíjba, hó, hö_. De hát azért csinálták azt a rendeletet, hogy alkalmaz, kodjon az ember, hát nincs igazam? — Meglesz az ötezer, tusa asszonnyal kettőnknek. A la_ kást megkapja a gyerek, né átmegyünk a házba, aztán a reumás szobabérlőktől még felmarkolunk néhány kilót, Gyuri bácsi nem fog éhen veszni! Csak ne lennének olyan irigyek az emberek. A legjobb cimborák is kiátkoz, tak, mert nem fizetek nekik, vagy mert nem vágok hozzá tízezret, hogy azonnal lakást kaphasson. írja alá, hogy tizenötöt kölcsön vett, hogy annyit ad meg, akkor tárgyalhatunk! Uzsora? Ugyan, uram! Csak közös érdekeltség! Nem lopom ás se a pénzt! Hát nincs igazam??? Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Előre a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásával a fejlett szocialista társadalomért!
