Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

«^CT-OTAGTARÖKSZTW $975, áprüls1 Tudományos hírmagyarázónk írjai Bolygókról árulkodnak a csillagfoltok A Földhöz hasonló milliárdnyi égitest lehet az univer­zumban — ha más, idegen napoknak is valóban vannak bolygóik. E bolygórendszereket azonban nem lehet a Föld­ről megfigyelni, mert a bolygóknak közismerten nincs sa­ját fényük. Eddig csak egyes égitestek pályaháborgásaiból következtethettek rá, hogy más napoknak is vannak boly­góik. Az idegen csillagok fényességváltozásai közvetett bi­zonyítékot jelenthetnek arra, hogy ennek a csillagnak boly­górendszere van. D. J. Mullan amerikai csillagfizikus vizs­gálatai során arra a megállapításra jutott, hogy valamely égitest ingadozó fényességét csillagfoltok okozhatják, vagy­is olyan jelenség, amelyet a Napon napfoltoknak nevezünk. A napfoltokat is nagy valószínűséggel a bolygók hatása vált­ja ki. Mullan vizsgálatai szerint — az eredményeket az Astro- physical Journal című tekintélyes csillagászati szaklapban ismertette — a napfoltok tényét a hidegebb csillagokra al­kalmazva, teljes egészében megmagyarázhatók az észlelt fényességingadozások. A jelek szerint az ilyen csillagfolt- csoportok gyakorlatilag csak a csillag egyenlítőjének köze­lében alakulnak ki — akárcsak a mi Napunkban. A nap- és csillagfoltok szorosan összefüggnek az adott égitest mágneses terének zavaraival. A foltok általában ala­csonyabb hőmérsékletűek környezetüknél. A mágneses tér zavarai egyébként fényességkitöréseket is okozhatnak, ezt nemcsak a Nap példája bizonyítja, hanem Mullan megál­lapítása szerint a megvizsgált többi csillagé is. A hasonlóság mögött minden valószínűséggel hasonló okok húzódnak meg — állítja Mullan. A legfrissebb csil­lagfizikai kutatásokból gyanítani lehet, hogy a napfoltokat a bolygók által a Napon létrehozott dagály váltja ki. A szá­mítások szerint például a Vénusz, a Föld és a Jupiter vonzerejének összegződése következtében 600 kilométer ma­gasságú dagály alakulhat ki a Napon. Minthogy a Nap anya­ga nagy hőmérséklete következtében kisebb-nagyobb mér­tékben ionizált állapotban van, az effajta dagályok villa­mos töltések mozgását jelentik, ez pedig jelentős zavarokat okozhat a Nap mágneses terében. Ez a zavar önmagában való­színűleg gyenge ahhoz, hogy oka lehetne a napfoltoknak, de talán kiváltó tényező, ami felerősíti a már meglevő insta­bilitást. Mindenesetre a Nap dagályai és a napfoltok között olyan szoros az összefüggés — állítja Ernst J. öpik neves csillagfizikus —, hogy a véletlen egyidejűség valószínűsé­ge 1:1230. Mullan úgy véli, hogy a hidegebb csillogókon tapasz­talt fényességváltozások legalább egy kísérő létezésére utal­nak Ez nagy jelentőségű lehet a Földön kívüli élet lehe­tőségeit kutató exobiológia számára, mert élet csak a hide­gebb csillagok bolygóin alakulhatott ki. Ennek természete­sen előfeltétele, hogy egyáltalán bolygójuk legyen az ilyen távoli, idegen napoknak. I hűvös lakások növényei A legtöbb gond talán a kevés fénnyel, alacsony hő­mérséklettel rendelkező la­kások növényzetének kivá­lasztásával van. Ha hűvös a lakásunk, akkor valószínűleg északi fekvésű és ezért keve­sebb fényt is kap. Ez eset­ben a növényeket ritkán ön­tözzük és tavaszig ne trá­gyázzuk. Erre a célra megfe­lel a hűvös szoba vagy az előszoba is. Melyek azok a növények, amelyek ezeket a körülmé­nyeket is kibírják? Ismert növényünk az asz­parágusz. Magvetéssel a lakásban is szaporíthatjuk Nyáron a szabadban is tart­ható. A fátyol aszparágusz érzékenyebb. Nemcsak levelével, hanem virágával is díszít a klivia. Magvetéssel vagy tőosztással szaporíthatjuk. A magérés­hez majdnem egy év szük­séges. A kis növény csak 3 év eltelte után virágzik. A legmostohább körülményeket Is jól tűri. Csak akkor vi­rágzik, ha legalább 6 hétig alacsony hőmérsékleten tar­tottuk. Tavasszal hozza er- nyős virágzatát. Nyáron sza­badban, félárnyékban ki­süllyesztve is tarthatjuk. Változatosságot visz a la­kásba a sokoldalú borostyán. Dugványozással szaporít­ható, 18 Celsius fokos hő­mérsékleten. Egy cserépbe 4—5 dugványt ültessünk. A tarkalevelű változatai me- legigényesebbek. Fényhiá- nyos helyiségben levélhullás­sal válaszol a magasabb hő­mérsékletre. ELRETTENTŐ PALOTA. Kecskés Béla halmajugrai mezőőr különös módon til­takozik a környezetszennyezés ellen. Szűkebb munkaterületéhez tartozó utak mellől összeszedte a „turisták” által eldobált konzerves és olajos dobozokat és ezekből elrettentésképpen „cifra palotát” épített. A 92-es főközlekedési úton haladó kirándulók „gyönyörködhetnek” a hulladékpalotában. (MTI foto —Danis Barna) Csontdiagnézis ultrahanggal Az ultrahanggal folytatott csontdiagnózis kialakításán dolgozik a Berlini Humboldt Egyetem Charité" intézete és az NDK Központi Forra­dástechnikai Intézete. Eddig több mint száz beteg csont­jait vizsgálták meg ultra­hanggal, mint a Berliner Zeitung heti mellékletében olvashatjuk. A most vizsgált eljárás az ultrahanghullámoknak azon a tulajdonságán alapul, hogy a sebességük csökken, ami­kor csontokhoz érnek Az ultrahang lassulása a legna­gyobb a törés után. vissza­maradt csontforradásnál. En­nek oka a csontstruktúra sű­rűsödése a törést követő gyógyulás folyamán. A hang­hullám gyengülése a moni­tor szerepét tölti be a diag­nózis megállapításánál. Az új módszerrel tisztázható, hogy a sérült csont milyen mértékben nyerte vissza ko­rábbi teljesítőképességét, Az új eljárással a gyógyulás folyamán felmerült zavaro­kat is megállapítják TÜZÁLLÖ RUHÁK várpalotáról, vár­palotán, a Vegyesipari Szövetkezetben megkezd­ték a harci tűz- és hőálló ruhák gyártását. A szak­emberek körében nagy sikert aratott tűz- és hő­álló öltözékhő! 1500 db, az űrhajó« öltözékhez ha­sonló. tűzoltó-bevető ru­hákból pedig 350 darab gvár»<«ára kaptak szerző­dést (MTI foto — Rózsás Sándor) űz elektron titkának kulcsa A Szovjet Felfedezés- és Találmányügyi Bizottság diplomával ismerte el Jevge- nyij Zajkovszkij akadémi­kusnak az „Elektron-para- mágneses rezonancia jelen- ségei”-nek feltárása terén kifejtett munkásságát. A II. világháború nehéz éveiben a ikazanyi Lenin Állami Egye­temen megszületett a század egyik korszakalkotó — új tudományágat teremtő — felfedezése, a rádióspekt­roszkópia. A sok éves kísér­letezés és gyakorlati alkal­mazás után világossá vált, hogy a felfedezés a különbö­ző tudományágak — a gyó­gyászat, a fizika, a vegyé­szet, a biológia stb. — ré­szére újabb „érzékszervet” biztosított olyan jelenségek feltárására, amelyek koráb­ban rejtve maradtak a ku­tatók előtt. Az APN tudósítójának a kérdéseire Zavojszkij akadé­mikus nyilatkozott a felfede­zés lényegéről: — A világmindenségben található sokféle anyag a mágnesesség szempontjából három csoportba sorolható; erősen, gyengén és egyálta­lán nem mágnesezhető anya­gok. Az atomszerkezet tudo­mányának fejlődése és a kvantumelmélet megszüle­tése lehetővé tették a mág­nesesség természetének mé­lyebb feltárását. Világossá vált, hogy az elektronokban, protonokban és neutronok­ban — az anyag legkisebb részecskéiben —, valamint az atomokban és molekulákban létrejött kombinációkban rejlenek az anyag mágneses tulajdonságai. A kvantumfi­zika fejlődése során bebizo­nyosodott, hogy a ferro- és paramágnesesség jelensége az elektronok „mágneses” jelle­gének köszönhető. A vasban és a hasonló anyagokban az elektronok nagy telepekben egyesülnek. Mágneses tér hatására elrendeződnek, ma­ga az anyag is erősen mág­nesessé válik ezáltal. A pa- ramágneses tulajdonságú anyagokban az elektronok sokkal kevésbé „fegyelme­zettek”, ezért csak gyenge mágnesesség jön létre. Bár reakciójuk sokkal enyhébb a külső mágneses tér hatására, éppen ez a jelenség vezetett az elektron-paramágneses rezonancia felfedezésére, és ezen keresztül bármilyen anyag szerkezetének és ösz- szetételének a feltárására. A paramágneses rezonan­ciát széles körben alkalmaz­zák a hírközlés területén. Nélküle nem létesíthetnénk kapcsolatot az űrhajókkal, nem működne egyetlen vi­lágűrt kutató rádióteleszkóp sem. A rádió- és fénysugárzás kvantumerősítői, a mázerek és lézerek feltalálása szintén a rádióspektroszkópiának köszönhető, amely feltárta az anyag és a rádiósugárzás kölcsönhatásának mechaniz­musát. Az elektron-paramágne­ses rezonancia jelenségét már sok tudományágban al­kalmazzák és további elter­jedéséhez nem fér kétség. KORSZERŰ VEZETÉS: = modern szervezéstechnikai berendezés ezúton meghívjuk kiállítással egybekötött szer­vezéstechnikai szimpozionunkra. /MEGTEKINTHETŐ: Nyíregyháza, Víz u. 9., Technika Háza. NYITVA: 1975. április 22—24-ig. NAPONTA: 10—16 óráig. Bélyeg­gyűjtőknek MICHELANGELO (511) A Magyar Posta április 22-é> tíz forint névértékű blokl kibocsátásával emlékezi I meg Michelangelo Buonarot ti születésének 500. évforduló járói. A kiváló szobrás: festő, és építész életét bels< vívódások, a zseni nyugta lansága, elégedetlensége ke serítette. Az új blokk mester hatalmas alkotásából a Sixtusi kápolna négy é\ alatt készített menyezetfres kójából idéz fel egy részié tét, amely Ádám teremtésé ábrázolja. Ádám tekintete tartása, idomainak arány; ezen a képen sem a diadal más születést, hanem a: előttünk álló élet kétségei fejezi ki. A posta új kiad ványát a márvány erezeté­nek utánzata keretezi. E: arra emlékeztet, hogy Mi chelangelo ebből a hide; anyagból formázott csodála­tos emberi alakokat. Elsősor ban szobrásznak vallott* magát és a kőben rejlő for mákat páratlan tehetséggé bontotta ki. A Magyar Posta két fo­rint névértékű bélyeget 1964-ben bemutatta a mű­vész arcképét. Más postát már korábban néhányat bé lyegre vittek Michelangek műveiből, a mostani évfor­dulóról nagyon sok orszá; emlékezik meg majd soroza vagy blokk kiadásával Kü­lön albumot állíthatunk ősz- sze, amelyben állandóan gyö­nyörködhetünk Michelange­lo művészetében. HAVI HÚSZ FORINTÉRT A Magyar Bélyegek Ár­jegyzéke szerint a felszaba­dulás óta teljes gyűjteménj ára 30 ezer forint. A külön­legességekkel (Lila blokkpár Panoráma kisív) és a tév- nyomatokkal (például az ér- , tékjelzés nélküli példányok­kal) kiegészített album érté­ke akár 100 ezer forintot ií elérhet. A korábbi kiadások jelentős értéke mellett meg­lepő, hogy a bélyeggyűjtés z legolcsóbb szórakozások egyike. Az utolsó évekber ugyan valamelyest nőtt z Magyar Posta által kibocsá­tott bélyegek névértéke, de átlagban még így sem kerül 20 forintnál többe havonta az újdonságok beszerzése. Évi 300 forintból kitelik a szövetségi tagdíj, a szüksé­ges kellék (berakókönyv, al­bum, árjegyzék stb.), sói még kisebb összeg marad a korábbi hiányok pótlására vagy cserére szánt sorok megvételére. A fiatalok a szakkörök útján kedvezmé­nyesen jutnak a lebélyeg­zett példányokhoz, össms havi kiadásuk mintegy 14 forint. ÚJDONSÁGOK Március 21-én a Portugál Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) három bélyeggel is mozgósítja a haladó erőket. A nép és a hadsereg egysé­gét népszerűsítő sorozat egy­szerű raiza vasvillás parasz­tot és lábhoz tett, puskával álló katonát ábrázol. — Keskenv. magasra felénített németalföldi házak bemuta­tásával emlékezik meg Hol­landia a műemlékvédelem­ről. A sorozat befelező érté­kén zsuofed°les házalókra emlékeztető falusi éniiletek láthatók. — Anglia ötért“kű sorozaton Chester város két­szintes vásárosa mókával. a kastél v-osi Ha gvi zsgál óval Greenwich-hői és a Windsor! kápolnával büszkélkedik. Az évszázados műemlékek serét a most elkészülő (ott is 120 évig álmodtak a r-"zeti színház feiériftésérő1 'on- doni színhó- izgalmas mo­dern vonalú palotája zárja msmmmmmmzmmm 4

Next

/
Thumbnails
Contents