Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

ÄSLrt'-MAÖTÄRÖftSXWr Szülők fóruma: Családi életre nevelés A család a társadalom alapvető közössége. B tnör, roközösségben alakulnak ki a gyermekkortól kezdve az emberi kapcsolatok mintái és szokásrendszere. Ha­tása maradandó a gyermekre személyiségét egész életre befolyásolja.­Az elmúlt évtizedek gyors társadalmi fejlődése a családok belső életét is módosította. Változott a család., tagok egymáshoz való kapcsolatának formája és tártál, ma. Módosult a hagyományos családi munkamegosztás. Az etikai egyenlőség, függetlenség, a munkához való jog, a személyiség sokoldalú fejlődésének lehetőségei eredményeképpen társadalmunkban fokozatosan kibon­takozik a demokratikus család. A gyerekek, serdülők és ifjak felkészítése a családi életre a tudatformáló társadalmi tevékenység legjelen, tősebb alkotórésze lett. A család támogatását a népe­sedéspolitikai koncepció a gazdasági, szociális, egész­ségügyi intézkedések mellett a tudatot és az erkölcsöt befolyásoló kulturális nevelőmunkával is erősíteni kí­vánja. Ennek egyik hathatós eszköze ® családi életre nevelés. A Minisztertanács 1973. októberi népesedéspolitikai határozata ezt így fogalmazza meg: A lakosság, különösen pedig az ifjúság körében sem mennyiségben, sem minőségben nem eléggé elter­jedtek azok a biológiai, egészségügyi, etikai, morális ismeretek, amelyek elengedhetetlenek a harmonikus kívánatos emberi kapcsolatok, a kiegyensúlyozott csa­ládi élet megteremtéséhez, és ennek során a korszerű családtervezés széles körű megvalósításához. Ezért az állami oktatás minden formájában, továbbá a lakosság körében végzett ismeretterjesztő tevékenységben a cső. ládi életre való felkészítést szolgáló intézkedéseket kell tenni. A családi életre történő felkészítést a legkisebb gyermekkorban kell elkezdeni és folyamatosan kell végezni, a felnőtté válásig. Az 1974—75. tanévtől az ország 00 általános és 30 középiskolájában kísérleti jelleggel megkezdték a gyér. mekek, serdülők és fiatalok szervezett felkészítését a családi életre. Megyénkből három iskola kapcsolódott be az oktatásba. 1975. szeptemberétől az alsó és kö­zépfokú iskolák felében, 1976-tól valamennyibe beve­zetik. Ennek célja, hogy a szocialista humanizmus szel­lemében felkészítse a felnövekvő nemzedéket a har­monikus, boldog családi életre, a háztartási és szülői feladatokra, a gyermekek örömmel és tudatosan történő vállalására és felelős nevelésére, s mindezek érdeké­ben — többek közt — az egészséges és felelőségteljes szexszuális magatartásra. Feladat, hogy ismereteket nyújtson a család és a társadalom viszonyáról; formálja a felnövekvő érzelmi és értelmi életét; felkeltse az egymás iránti kölcsönös felelősséget és tiszteletet; ismertesse meg a nő és férfi biológiai, fiziológiai és pszichikai sajátosságait; alakít­son ki helyes erkölcsi szemléletet a nemek kapcsolatá­ról, a szexualitásról és a szerelemről, a családról, a gyermekek vállalásáról és neveléséről; alapozza meg a család mindennapi életének megszervezéséhez, közös­sége fejlesztéséhez, a családi szerepek (háztartási, apai, anyai feladatok) betöltéséhez, a családtervezéshez és gyermekneveléshez szükséges felelősséget, érzelmeket, ismereteket és készségeket; alakítson ki egészséges életelveket, érdekrendszert és szokásokat Tartalma, sokoldalú és összetett: megismertet « korszerű család jellemző vonásaival; része a szülői sze­repre nevelés és a szexuális nevelés. Az általános iskola 5. osztályában például a követ­kező témaköröket oktatják: a család és tagjai; a gyer­mek a családban. Egészséges serdülő, egészséges felnőtt. A serdülés biológiája és higiéniája. A fiúk és lányok kapcsolata a családban, az osztályban, a napköziben és a szabad időben. A középiskola 4. osztályában a következőket: a‘fejlődő család; modern szülők — egészséges gyér- * mek. A nemi élet veszélyes pontjai. A szocialista nemi erkölcs. A férfi és a nő korszerű viszonya. Párválasz­tás, házasság, családtervezés. Felkészülés a szülői sze­repre, a szülők segítőtársai a nevelésben. Természetesen az iskola egyedül nem tudja meg­oldani (de a család sem!) a családi életre nevelést. Végzéséhez koordinált munkamegosztásra van szükség; alapozás a családban, folyamatos együttműködés a szü­lők, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók között, valamint az ifjúsági szervezettel, társadalmi mozgal­makkal és szervekkel, a közművelődési intézmények­kel. Eddigi tapasztalatok szerint, a szülők kedvezően fogadták a családi életre nevelés iskolai bevezetését. Az elért eredmények pedig indokolják és bizonyítják, hogy a családi nevelés színvonalának általános emelé­se, kultúrájának fejlesztése és szervezetté tétele a fel­nőtt és a felnövekvő nemzedékek számára egyaránt fontos és szükséges. Or. Tóth László A cseresznyefa Szép cseresznyefa a kertben, ága virágosán rebben. Minden virág csupa csillag, körülötte leng az illat. Vendégeskednek a méhek, kanalazzák a friss mézet. Kanalazzák nagy örömmel, oly boldogan hörpölik feL Ó gyönyörű cseresznyefa, kétszer van itt nagy lakoma. Most a virgonc kicsi méhek nyalintják a finom mézet S ha jő a nyár, a gyermekek zengnek itt majd víg éneket s ez a pompás, hatalmas fa gyümölcseit osztogatja tékozolva s e vidám had csupaszra foszt minden ágat. Jaj de’ finom a cseresznye, tavasz és nyár ragyog benne. Ölbea/ Irén O Gyerekeknek © Gyerekeknek 0 TÖRD A FEJED I Vízszintest 1. Átmennek. 6. Azonos mássalhangzók. 7. Államnak fizetik az állampolgárok. 8. Kalcium vegyjele. 9. YÁV. 11. Néma Valika! 12. Kis kutya. 14. Inda, folyondár. 16. Meg­fejtendő. 18. Anglia gépkocsi- jelzése. 20. Halotti lakoma. 21. Sértetlen. 22. Japán pén­ze. 24. Érzékszerv. 25. Gyen­géden magához von. 27. ... Pál úr (Petőfi verséből). 28. SLMÉ. 29. Mennyország. Függőleges: 1. Uszft 2. Feltételezés. 3. Költőóriásunk. 4. Háziállat. 5. Római 650, 100. 6. Megfej, tendö. 10. Csak az arat, aki ... is. 11. Tejtermék. 13. Pál­ca. 14. Végtag. 15. Megfejten. (fő. 17. Hím állait. 19. Néhány évvel ezelőtti, igen népszerű francia tv-filmsorozat kutya. sztárja. 21. Személyéért 23. Tagadás. 24. Oda betűi kever­ve. 26. Lötty. 27. Kiejtett mássalhangzó. Megfejtendő: Három magyarországi borvi­dék központja: vízszintes 16, függőleges 6,15. Múlt heti megfejté*: HAR­MINC ÉVE SZABAD HA- HAZÁNK. Könyvjutalom: Kiss Roma Nyírmada, Berecz György Nyíregyháza, Balogh Ilike Ti- szalök, Fáki Betti Demecser és Turóczi Tibor Tuzeér. Teveháton, mikrofonnal „Bit egyszer Baghdad vá­rosában egy fényes arcú ka­lifa; Harun ar-Rasidnak hív­ták”. Igaz ugyan, hogy Ha­run ar-Rasid mór nagyon ré­gen csak a mesék világában élt, de akik történetét ol­vassák, ma is sokszor gon­dolnak arra, hogy jó lenne felkeresni a „kincses” Bagh. diadot. Kubtnyi Ferenc, a Magyar Rádió Harsa« a kürtszó mű­sorának szerkesztője nemré­gen tért haza Irakból, ezért tőle kérdeztem meg, hogy mi­lyen ma Baghdad, és kik él­nek a kalifa városában? — A város ma sokkal na­gyobb, mint a kalifák idejé­ben volt és itt is, akár min­den nagy városban sok a külföldi. Magyarok is akad­nak szép számmal. Sok szak. emberünk dolgozik már évek óta Irakban. Általában négy. öt évet töltenek kint, és ilyen hosszú időre persze maguk­kal viszik az egész családot. — Tehát sok magyar gye­rek is eljutott már a legen­dák földjére? — Jelenleg hatvan magyar gyerek él szüleivel Irakban. Legtöbbjüket angol vagy fran­cia iskolába íratták be, de vannak akik az arab állami iskola tanulói. — Nem felejtik el közben az anyanyelvűket, vagy az itthoni szokásokat? — Minden gyerek tökélete, sen beszél magyarul, ezt szü­leikkel és egymással is gyako­rolják. Úttörőcsapatuk ugyan nincs, de követségünk épü­letében van egy klubjuk, ahol gyakran találkoznak. Kisebb nagyobb csoportokban kirán_ dúlni járnak, ismerkednek az ország különböző vidékeivel. Én is részt vettem ilyen kö­zös kiránduláson. Jártunk a hires baghdadi múzeumban és megnéztük Babilont is. De nemcsak buszon utaztunk, hanem tevén is, ami persze nekem nagyobb élményt je­lentett. mint nékik. Ök már többször kipróbálták * «si­vatag hajóját”. Az Irakban élő magyar gyerekek nagy­szerű úti társak, sőt munka­társak voltak. Műsorkészítés közben helyettesítették az otthoni riporter őrsöt. Igaz, van már gyakorlatuk ebben. Élményeikről minden évben magnószalagos beszámolót küldenek a Harsa« a kürtszó számára. — És milyenek az arab gye. rekak, ők hogyan élnek? — Kedvesek barátságosak, elevenek. Ragyogó sötét sze­mük és hihetetlenül fekete a hajuk. Legtöbbjük pulóvert, farmernadrágot visel. Az is- | kólái ruha sötétkék nadrág j vagy szoknya és fehér ing. Játszani nagyon szeretnek, j mindenfélét, de leginkább egy érdekes labdajátékot, ami a golfra emlékeztet Ha egy műsorszerkesztő külföldre megy, természete­sen körülnéz az ottani rádió, ban. Kubimyi Ferencet első­sorban a gyerekeknek szóló műsorok érdekelték. A bagh_ dadi rádió mindennap két órán keresztül csak gyermek, műsort sugároz. Hangjátékot, fejtörőket és riportműsoro­kat. Sok a zene is. Zeneokta. tásük hasonlít a mienkhez, nagyon sok tanár tanult ná_ lünk és Kodály-módszerrel oktatnak. Ismerik és szeretik is a magyar zenét. — És mit hozott a szerkesz_ tő a magyar rádióhallgató gyerekeknek? — kérdeztem Kubinyi Ferencet. — Sok zenei felvételt és természetesen az iraki ma­gyar gyerekekkel is készült műsor. Kirándulás közben és még teveháton is beszélget­tünk. Meglátogattam őket a klubjukban. Elmondták él­ményeiket, beszámoltak éle­tükről és üzentek az itthoni­aknak. Rokonoknak, nagy­mamáknak és minden itthon élő gyereknek: jól vannak, nagyon érdekes ott az életük, de azért már szívesen jönné­nek haza Wüpplnyí Éva sm áprrts % ■ ----------------------——rT*..r *1 k Gyerekeknek O Gyerekeknek O Úttörő­A levelek többsége hazáink felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére rendezett programokkal és a forradal­mi ifjúsági napok eseményei, vei foglalkoznak. Nagy Ágnes, őrsvezető (3712 számú Ságvári Endre úttörőcsapat) a káimánházai általános iskola tanulója le­veléből. „Felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából rendezett néhány progra­munkról számolok be. Már­cius 18-án délben rajonként hallgattuk a rádióban a Ma­gyar Úttörők Szövetsége or­szágos elnökségének felhívó, sát, s minden raj benevezett a „Vörös Csillag” játékba. Március 19-én a pajtások lá­zasan gyűjtötték a papírt s az eredmény: 16 mázsát adtunk be a MÉH-nek. Április 3-án megnyitottuk expedíciós kiál. ittasunkat. A szovjet úttörök, kel történő levelezések anya. gát, a legszebb rajzokat, a rajonként feldolgozott „Kál- mánháza 30 éves fejlődése” című albumot és a legötlete­sebb expediciós őrsi, illetve rajnaplókat tekinthették meg a látogatóik. Tóth Éva, a tiszalökl 1172 számú II. Rákóczi Ferenc út. törőcsapat csapattitkár-hejj lyettese beszámolójából: „Április 2-án délelőtt isko. Iánk kamarakórusa és 50 kis. dobos a községi tanácshoz indult. A tanácsteremben már vártak bennünket azok az elvtársak, akik 30 éve tagjai a pártnak. Az ő kö­szöntésükre érkeztünk. Elő­ször a kisdobosok kezdték meg műsorukat, majd a ka- marakórus szerepelt. Min­den ünnepeltnek egy-ogy vö. „rös nyakkendőt ajándékoz­tunk, melyre ráhímeztük a 30-as számot, amely párttaggá, guk 30. évfordulóját szimbo­lizálta. Számunkra ezek az idős párttagok már nem vol­posta iák ismeretlenek, hiszen » csoiiagüereso jauéai során miauén raj íjeuuereeett 2—2 idus pantiagot.” Cz.pu luuiUm, a Ságvári Endre Kuoz.-alapszer vezet kurturosa a Kbveus.ezo.Ket ir­ta: „A Baktalórántházi Mező Imre Gimnázium KlóZ-ai&p. szervezete a ruil Kereteden diáKnapot, „egyes mentes” hetet, piaKátversenyt, játé­kos sportversenyt rendezett és házigazdája volt a március 21-i megyei ünnepségso­rozatnak. A már hagyomá­nyos diáknapon minden „ha. taknat” a diákoknak adtak, akik tanítottak, ügyeletet tar. toltak, felügyeltek a tanuló­szobán, korrepetáltak és ebé­det osztottak. Ezen az éven­ként visszatérő napon a diá­kok is átérezték a tanári munka szépségét és ne­hézségét. A másik ér­dekes program a játékos sportvetélkedő volt, melyet az idén először rendeztek. A döntőbe négy csapat kerül, hetett — öt lány, öt fiú és két nevelő. A versenyszámok tré. fásak voltak — volt zsákban, futás, tekézés, talicskaváító. A szurkolók hangos biztatás­sal buzdították társaikat és a nevelőket. Mindenki jól szó. rakozott a játékos, de tested, zésnek is beillő versenyen. Az első helyezést a II/B, a második a IV/A és a harma­dik az I/B osztály lett. A dí­jakat április 3-án, felszaba­dulásunk évfordulóján adta át a gimnázium igazgatója és pártösszekötő tanára. Tömöri Sándor, rajtitkár; a Tiszalöki Általános Iskola tanulója új raj alakulásáról írt. „Február elején megalakult úttörőcsapatunk vízi raja. Névadónk Széchenyi István lett, s a két őrs neved: Delfin és Sirály. Vezetőnk Görbedi Miklós tanár ismertet meg bennünket a via élet saépsé. geivel. Túra terveinkben sze­repel : motorcsónakázás és csónakázó* a Keleti-főcsa­tornán”. Kocsikázás csacsifogaton Most figyeljetek jól gyere­kek! Egy fogatról mesélek. De olyanról, amin nem sokan kocsikázhattak eddig sem. A faluban volt egy ízegény em­ber, a Miska bácsi, akinek nem volt egy lába sem. De azért olyan szépen megélt, akár a püspök. Nem ült ott­hon, hanem mindig ment, egyik faluból a másikba. De hát, hogy ment vajon a lába nélküli ember? Kitalálná, tok-e? Miska bácsi kapott a falu­bírótól egy kis csacsifogatot, amit maga hajtott. Volt a kis kocsin két zsák, meg a nagy kosár, amiben ült az öreg Miska bácsi. Mindig a falu végén belefújt a sípjába és szaladt a sok fiú, hogy ki le­gyen a kocsis a faluban Mis. ka bácsinak? Így ment ez már sok-sok éven keresztül. Az öreg el-eldalolt egy-egy nótát a kapuk előtt és az asszonyok hozták a sok lisztet, krumplit meg miegymást az öregnek. A fiúk meg boldo­gan kocsikáztak a csacsifoga_ ton. A falu végén Miska bá­csi visszavette a gyeplőt és ő csapkodta a csacsit. Mikor hazaért a felesége leszedte a sok jó mindent a kocsiról, levette Miska bácsit is és bevitte a kis házba. Ott éltek csendesen, kettecskén. Egyszer Miska bácsi meg­betegedett, nem tudott men­ni faluzni. No, most miből éljenek? Az asszony nagyon okos volt és azt mondta, most maid ő megy el és majd csak kitalál valamit, hogy keressen egy kis élelmet. Az asszony ügyes volt és amint beért egy faluba, eikiáltotta magát.: ..Gyerekek ki akar csacsifoaatozni? Az hozzon valami kis ennivalót és ko- csikázhat egy-egy óráin” Igen. de óra nem volt senki­nek. Toy sokszor két-három fordulóért kavott a néni eoy pár tojást vagy egy tányér lisztet. Olyan szépen keresett a kis csacsifogattál, hogy úgy látta, megélne ebből is. Ment mindennap. Egyszer egy kislány szégyenlősen odasomfordált a kiskocsihoz és azt mondta: „Kedves né­ni, én nem tudtam hozni semmit magának, mert mi nagyon szegények vagyunk, de nagyon szeretnék kocsi- kázni én is ezen a csacsifai gáton”. Jó kedvében volt az öreg­asszony és azt mondta neki: „Ülj fel drágaságom ide mel. lém és megkocsikáztatlak én ne félj!” A kislány felült és minden fordulatnál kacagott és sikított örömében. Az öregasszony meg Örült, hogy tetszik a kislánynak a kocsi-' kásás. így majd az egész nap a kislányt kocsikáztatta. Mi­kor aztán hazament este. bi­zony resteilte, hony nem igen vitt semmit. Sokáig szöszmö- tölt kinn a kiscsacsival, de csak be kellett menni a ház­ba. Hát amikor leszállt a kiskocsiról, megakadt a lába egy nagy zsákban. ami a ko­csin volt. Nézi. nézi. mi l^et abban? Hát halUatok r.vdát! Meg volt az rakva cukorral, füstölt hússal. s-n (o— riával, kaláccsal miegymással. Elbámult az öregasszony, bogy lehet ez? Hiszen senki nem adott neki még eddig soha ilyesmit?! Addig nézte, nézegette a sok szép holmit, hogy sírva fdkadt. Olyan ke­servesen sírt, hogy a nagy sírásra ott termet a kislány, akit kocsikáztatott és megvi. gasztalta. „Ne sírjon, kedves néni, a sok minden jót mi adtuk maginak és a bácsi­nak amiért olyan jó volt hoz­zám.” így aztán a csacsifo­gat olyan jól keresett, hogy megéltek belőle. De talán még ma is élnek, ha meg nerji haltak. Szirmai Fóris Mária gyűjtés^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents