Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-12 / 60. szám
ÄRA: 80 FILLÉR 1975. MÁRCIUS 12, SZERDA Művelődő emberek „Ha valami tévútra vezetheti a művelődő embert, az a parttalanság. Az a fajta kulturális érdeklődés, amely önmagáért való, az ismeretek fitogtatását, fölé- nyét sugallja. Vagyis nem az embert teszi gazdagabbá gondolatokban, érzésekben, tudásban, igényben, élet. módban.” — így fogalmazott az egyik szabolcsi népmű. velő a megyei pártértekezleten. Első hallásra talán semmi újat nem fedez fel az ember az iménti véleményben. Ahogyan néha mondjuk, a probléma visszaköszön, annyira ismerős. Mégis, a művelődés lényegéről, értelméről és céljáról van itt szó. A' szocialista tartalmú kultúrálódásról, amely éppúgy az emberért van, mint sok minden más társadalmunkban. S egyáltalán nem mindegy, hogyan szolgálja a közművelődés az embert, milyen igényeket, vágyakat ébreszt és elégít ki. Kerülő vagy éppen tévút is akadhat, mert itt-ott hiányzik az eligazító tanács, a hozzáértés, munkál a beidegződés... Ezek a gondok súlyuknak megfelelően kerültek szóba a megyei pártértekezleten, s az irányelvek vitája során is. Egészen a hajszálgyökerekig hatoltak a párt legkülönbözőbb fórumai, amikor leszögezték: „Fontosnak tartjuk, hogy a párt vezető szerepe az ideológiai és kulturális életben is hatékonyabbá váljon, s az alapszervezetek ilyen irányú tevékenysége erősödjék.” A párt egyértelműen és világosan a közvélemény elé tárta, hogy a közművelődés nem csupán és nem egyesegyedül a népművelők feladata. Az ő szerepük, helyük természetesen igen jelentős, felelősségükre és lelkiismeretességükre még jobban építeni kell, mint eddig. De a szocialista művelődésnek — a párt művelődéspolitikájának — a pártszervek és pártszervezetek a felelős gazdái, irányítói és ellenőrzői. Mindez természetesen nem egyenlő azzal, hogy átvállalják a művelődési szervek, intézmények feladatköreit és munkásságát. Egy-egy községben, városban, üzemben nem csupán a népművelő vállán nyugszik a közművelődés minden gondja és öröme, hanem a pártszervek és -szervezetek napi munkájának lényeges része a közművelődés irányítása. Tegyük hozzá azonban, hogy a szemléletválto. zás még nem fejeződött be, még sok erőkifejtésre lesz szükség, hogy valóban élővé váljon mindenütt a műve. lődéspolitikai tevékenység. De nem csupán erről van szó, hanem egy sor szemléletbeli váltás gyorsításáról is, elsősorban .— amint az irányelvek vitája során hangsúlyozták — a társadalmi, állami és gazdasági vezetők körében. Műveltségeszményünk elfogadtatásáért is sokat kell még tenni. Nem mindenki vallja még, hogy a korszerű, szocialista műveltség nem lehet féloldalas. A világnézetileg, politikailag, szakmailag és általánosan művelt embert tekinthetjük valóban műveltnek. A tartalmasán élő embert, aki elsajátította a „szocialista módon élni” életformát, a mindennapok örömének egyik forrását. • ; Rárfértekezletek utón — kongresszus elolt Jakab Sándor nyilatkozata a kongresszusi előkészületek befejezéséről Befejeződtek a XI. kongresszus több hónapon át tartó előkészületei: az alapszervezeti taggyűlések után elvégezték feladatú, kát a városi, járási, megyei pártértekezletek is. A megyei pártértekezletek tapasztalatairól Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője nyilatkozott az MTI munkatársának: —• Tapasztalataink szerint a taggyűléseket, a pártértekezleteket őszinte, kritikus és önkritikus légkör, eleven vitakészség és nagy aktivitás jellemezte. Érzékelteti ezt, hogy a pártcsoportok tanácskozásain 377 ezren, a taggyűléseken 131 ezren, a városi, járási pártértekezleteken több mint 13 ezren szólaltak fel. Szerves folytatása volt ezeknek az eszmecseréknek a megyei pártértekezletek most lezárult sorozata, amelyet ugyanilyen alkotó légkör hatott át. Ezeken mintegy 650 küldött fejtette ki véleményét. — Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy e fontos tanácskozások betöltötték feladatukat. Mindenütt az országos számvetés részeként mérték fel a helyi gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális fejlődést, a pártszervezetek tevékenységét. S ez azért is jelentős, mert a megújult megyei pártbizottságok, mondhatni kulcsszerepet töltenek be a párt politikájának végrehajtásában. Egyrészt, mert a Központi Bizottság határozatainak helyes értelmezésében, az elvek helyi alkalmazásában az első állomást jelentik. Másrészt, mert a központi álláspont kialakításához nélkülözhetet. len vélemények, a párt, álla. mi és társadalmi szervektől érkező javaslatok összegzői és továbbítói ugyancsak a megyei szinten dolgozó kommunisták. — Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy az értekezleteken kifejezésre juttatták: a párttagság nagyra értékeli a X. kongresszus határozatai alapján elért sikereket. — Külön örömmel nyugtázhatjuk, hogy a pártértekezletek egész tevékenységét, munkáját meghatároztá * a munkásküldöttek, akik magukkal vitték a pártértekezletekre a műhelyek, az üzemek légkörét: őszinte, színvonalas, magávalragadó erejű felszólalásokban tolmácsolták munkatársaik észre: vételeit, javaslátait. Hozzászólásaik ismét megerősítették, hogy pártunk politikailag tisztánlátó, általános és szakmai műveltségét tekintve fejlett, tehetséges munkásságra támaszkodhat. — Megfelelő számban és arányban voltak a küldöttek között fiatalok, s az ő aktív részvételük újólag bebizonyította: az ifjú generáció, amely már a mi rendszerünk- rünkben nőtt fel, a szocializmus iránt elkötelezett, politikailag érett, kellően fölvértezett, társadalmi céljainkért tettre kész fiatalság. Joggal elmondhatjuk, hogy pártunkban jól ötvöződik a párttagság soraiban jelenlévő, együtt tevékenykedő három generáció minden erénye: az idősek forradalmi tapasztalata, a derékhad áldozatkészsége és a fiatalok lendülete, új iránti fogékonysága. — A tanácskozásokon behatóan elemezték gazdasági építőmunkánk eredményeit, feladatait, s a gondok, a hibák orvoslására javaslatokat is tettek. Az időszerű gazdaságpolitikai feladatokkal kapcsolatban a pártértekezletek hangsúlyozottan szóltak arról, hogy a következő évek gazdálkodásának középpontjába mindenütt az anyag- és energiafelhasználás csökkentését, az importanyagok'.» 1 való fokozottabb takarékosságot kell állítani. Előrehaladásunk ütemének gyorsítása megköveteli, hogy különös figyelmet fordítsunk a t*io(Folytafás a 2. oldalon) Ä szocialista brigád cím elnyeréséért dolgozik az s brigád, amelyben Bihari Zoltánné ügyes kézzel készíti a kerékpárköpenyek felépítését. Már két éve dolgozik gépén s egv műszakban 240 darab kerékpárköpenyt épít feL Ifjúsági nap a gumigyárban A megye 30 éves fejlődését bemutató tablókat készítenek a gumigyári fiatalok a KISZ-álapszervezetek közötti felszabadulási vetélkedő során. A tablókból a kiállítást március 21-én nyitják meg a •gyári ebédlőben, ahol egyben megnyitják az immár hagyc - mányossá váló ifjúsági naó programját is. Ekkor kerül sor a gyár és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola ifjúsági vezetőinek a tapasztalatcseréiére is, amelynek az ad alapot, hogy egyre több területen keresik meg a fiatalok a közös cselekvésre a lehetőséget. így legutóbb március elsején vettek rés. : a főiskolások csapatai a felszabadulási ■ vetélkedőn. Az ifjúsági napon gondolnak a tömegsportra is. Ezé. a délutánon az erdei tomr,- pályán futóversenyt tárténak, végül pedig ismerkedés" esttel zárul a program. Páll Géza A külkereskedelem 30 éve Dr. Bíró József sajtótájékoztatója Hazánk felszabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter kedden a DÍVSZ székhazában külföldi újságírókat tájékoztatott a magyar külkereskedelem három évtizedének eredményeiről. Elmondta, hogy hazánkban a felszabadulást követően, 1945 júniusában jelentek meg a külkereskedelemmel kapcsolatos első intézkedések. s elsőként a Szovjetunióval indult meg az ország kereskedelmi forgalma. 1945. második felében már megérkeztek a Szovjetunióból az első vasérc-, pamut-, koksz-, :a-, és színesfémszáll ítmányok. Néhány hónappal később Csehszlovákiával, Ausztriával. Romániával és Lengyel- országgal is megkezdődött a kereskedelmi forgalom, amely az évek folyamán szüntelenül bővült és ma t.iár a világ 136 országára terjed ki. A 30 év folyamán a magyar külkereskedelmi forgalom a nemzeti jövedelmet meghaladó mértékben nőtt exportunknak a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya az idén már várhatóan megközelíti az 50 százalékot. Továbbra is mindenekelőtt a Szovjetunióval és & szocialista országokkal ki- ■ * vánjuk bővíteni kapcsolatainkat, ugyanakkor a kölcsönös érdekek alapján, a teljes egyenjogúság elvét alkalmazva fejleszteni kívánjuk kereskedelmi-gazdasági kap. csolatainkat a nem szocialista országokkal is. A miniszter kiemelte a Szovjetunióval a közelmúltban aláírt 11 e- ,-ezmény nagy jelentőségét. E megállapodások az 1976—80-as tervidőszakra mintegy 2,3 milliárd rubel értékű áruforgalomhoz jelentenek biztos alapot, s több szempontból az 1980 utáni időszak szállításait is megalapozzák. Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondotta, hogy a kereskedelmi kapcsolatok bővítésén túlmenően a termelési együttműködést is bővíteni akarják külföldi cégekkel a magyar vállalatok. Itt is a Szovjetunió a legfőbb partner. Jelenleg 20 magyar- szovjet kooperációs megállapodás van érvényben és ezek alapján évente külkereskedelmi forgalmunknak egyre nagyobb hányadát, az idén 450 millió rubeles árucserét bonyolítunk le Nem szocialista országokkal is létrejöttek kooperációs szerződések, amelyek — az összíorgalmon belül — .évente 18 millió dolláros áruforgalmat tesznek lehetővé. A jövő évek nagv feladatai közé tartozik a húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztés feljeszté«?, de nem hanyagolják el a juhprogramo; sem. A juhprogramot segít: az a komplex meliorációs terv, amely a beregi gyep gazdálkodást fejleszti tovább. A programba besegít a területi szövetség és a megyei tanács is. A korszerű legelő-, rét- és gyepgazdálkodás létrehozásával már s terv szerinti másfélszeresére lehet növelni a mostani 2S ezres juhállományt. Buzgó Fereise A Betegből jelentjük Jól hated a munka a földeken Befejezéséhez közeledik a metszés a vásárosnaményi járás 18 termelőszövetkezetében. A 2161 hektárnyi gyümölcsösnek eddig 85 százalékát metszették meg. A metszéssel párhuzamosan szinte mindenütt megkezdték az első permetezéseket. Az enyhe téli időjárás lehetővé tette az őszi mélyszántás folytatását és teljesítették az 1974. évi 7000 hektáros tervet. Az őszi gabonanemflekből 3874 hektárral vetettek kevesebbet, mint az elmúlt év hasonló időszakában, ugyanennyivel viszont több lesz 1975-ben a tavaszi vetés. Az őszi búza vetési területe az idén a tavalyi területnek csak az 57,7 százalékát teszi ki. A tavaszi vetésűekből így a napraforgóból 10 százalékkal vetnek többet, a cukorrépa múlt évi 993 hektáros területe 1072 hektárral bővül, kukoricából pedig 40 százalékkal lesz több az idén, összesen 3900 hektár. A tavaszi munkák gyors elvégzéséről a 18 termelőszövetkezet jól felszerelt munka- gépparkja, a 433 traktora és 432 lófogata gondoskodik Gyors ütemben folynak a gyümölcsösök új telepítései ss rekonstrukciói A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz- ben most tavasszal és őszszel 100 hektár törpe alma- fa telepítésére kerül sor. Tarpán' 50 hektár alma folyamatos telepítését végzik. Barabáson is elkészült a szőlő- és gyümölcsrekonstrukció. A szőlőtelepítés első lépéseként a teraszírozást már elvégezték, így ősszel már elkezdhetik a telepítést. Egyre több termelőszövetkezet akar partnerként belépni a burgonyatermesztési rendszerbe, melynek Nyír- mada a gesztora. A rendszer.- be most belépő gemzsei Dózsa és a vásárosnaményi Kossuth tsz-ekkel a rendszer területe még tovább bővül. Jelenleg 459 hektár területen termesztenek burgonyát, az idei kilátások szerint ez 500 hektárra bővül, 1976-ban eléri a 600 hektárt. A tavaszi munkára készülnek A képen még nehéz felismerni az IHC 1456 erőgépet. Vinginder József szerelő viszont érti a dolgát. A tiszadobi Táncsics Tsz műhelyében javítja a gép kiegyenlítő művét, előkészíti a gépet a közelgő tavaszi arankák»» A KITE napraforgó-terme. lési rendszerrel egyelőre csak Tarpa foglalkozik — a járás mezőgazdasági osztálya szerint — azonban jó lenne, ha több Felső-Tisza-vidéki tér. melőszövetkezet csatlakozna a rendszerhez. így várhatóan a napraforgó termesztési területe mintegy 2000 hektár lenne.
