Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
4 *t*Li¥-iIÄ8¥A15RS2A« #TTf. <8 Optikai berendezések vakok számára Növényi zsírok a vádlottak padján Kiküszöbölni a tojást, a vajat és a sajtot,' helyettük növényi zsírokat fogyasztani. Ezt a diétás krédót hosz- szú évek óta egyhangúlag és energikusan hangoztatják az orvosok, miután ismeretes, hogy az állati eredetű zsírok az érrendszer legádázabb ellenségei. Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, hogy ez a gasztronómiai áldozatvállalás nemcsak hiábavaló, hanem egynesen káros is. A nagy port felvert bejelentés az illinolsi táplálkozástudományi szakembertől, Fred Kummerow profeszortól származik. Kummerow professzor azzal vádolja a növényi zsírokat, hogy több kárt okoznak az érrendszerben, mint a vaj és a tojás. Annak, hogy szívesebben használunk növényi zsírokat, logikus és egyáltalán nem alaptalan oka van. Az érelmeszesedés következtében az erek ösz- szehúzódnak, az érfalak megkeményednek a vérből rájuk rakódott zsírok hatására. A koszorúér-elmesze- sedés, az infarktus és az agyvérzés ennek a betegségnek a leggyakoribb megnyilatkozási formái. A kutatások során kiderült, hogy a ko- leszterol mellett elsősorban az állati eredetű, úgynevezett „telített” zsírok felelősek az érelmeszesedés kiala- Kulásáért. Kummerow professzor kutatócsoportja a kísérleteket elsősorban malacokon végezte, tekintettel arra, hogy ezek az állatok az emberhez hasonló módon reagálnak az étrend megváltoztatására. Nyolc hónapig tartó „nagy lskmároztatás” után az állatokat levágták és megvizsgálták, mennyi zsír rakódott le érrendszerükben, milyen mértékben szűkültek be ereik. Meglepetéssel tapasztalták, hogy azoknál az állatoknál, amelyeknek ételébe nagyobb mennyiségű növényi olajat kevertek, nagyobb százalékban fordult elő az érelmeszedés, mint azoknál a kísérleti alanyoknál, amelyeknek étrendjében tojás, állati zsír vagy koleszterol szerepelt. Fenyőtobozból — figura (MTI fotó) Nem csak hobby Az elmúlt évezredekben csak két olyan rovarfaj vált háziállattá, amelyet az ember rendszeresen tart és tenyészt: a méh és a selyem- hernyó.. A díszes lepkéK kedvelői közül viszont igen sokan kezdték el tenyészteni ezeket az állatokat, ha csak kis számban is. Csak az Mi okozza a kontinensek eltolódását? Pascual Jordan neves hamburgi fizikus szerint nem véletlen, hogy az óceánok jelenleg a földfelszínnek 71 százalékát borítják. Úgy véli, a szárazföld része a jövőben még csekélyebb lesz bár a kontinensek abszolút felülete négyzetkilométerekben mérve ugyanaz marad: Jordan szerint e fejlemények oka földünk kitágulása. Jordan feltevésére utaló adatok vannak, de feltétlen bizonyítékok még nincsenek. Az előbbiek közé tartozik a földrészek eltolódása egymáshoz képest, valamint az a földrajztudósok által általánosan ismert jelenség, hogy a — jórészt a tenger fenekén levő — hasadékok rendszerén keresztül sűrűn ömlő kőzettömegek áramla- lanak a felszínre. Ezek nyomják szét a kontinenseket: ilyen módon távolodik el egymástól Európa és Észak-Amerika, Jordan szerint évente mintegy 4 centiméterrel. Ez ideig e témában sok még a megválaszolatlan kérdés. Egyrészt elképzelhetetlenül nagy erőre van szükség ahhoz, hogy egy kontinenstömböt odébb nyomjon a Föld burokrétegén, amikor is le kell küzdeni a súrlódást az alulsó rétegekkel. Másrészt a kontinensek eltolódásának mértékében a hasadékok között új felszíni területek keletkeznek. Ha tehát bolygónk állandóan ugyanakkora marad, mindenkor ugyanannyi felszínterületnek kell eltűnnie, mint amennyi a hasadekok- ban újonnan képződik. Máris a feltevések egész sora alakult ki annak magyarázatára, hogy a „többlet-területek” hová tűnhetnek. Jordan ezt egy narancs képével magyarázza, amelynek gyümölcsrésze kitágul miközben a héja ugyanakkora marad. A héjának szükségszerükig el kell szakadnia, hogy a gyümölcs húsa a repedésen keresztül kibújhasson. Hasonlóan történhet ez a mi bolygónkkal is. A kontinenstáblák képezték az eredeti földkérget, s a tengerfenék a földgolyó kitágulásával keletkező felületeket. Ezzel elesik a földrésztáblákat széttoló erők kérdése is: Jordan beállítása szerint a táblák mozdulatlanul megmaradnak alapzatukon. A Föld kitágulása tehát nem csupán széttolja, hanem ezzel egyidejűleg széthúzza a kontinenseket. Jordan feltevésének alátámasztását látja abban a körülményben, hogy a kontinenstáblák nyersen számítva körülbelül egyforma vastagok. Ennél fogva abból az anyagból képződhettek, amely a kezdetben folyékony földgolyóval elsőnek hűlt ki és merevedett meg, a Föld őskérgét képezte. Ez a kéreg utóbb a Föld kitágulása folytán szétszakadozott. Jordan a kitágulás okait abban, a Nobel-díjas Paul A. M. Dirac által már 1937- ben hangoztatott feltevésben keresi, amely szerint a világmindenség tövekvő korával csökken a gravitációs állandó. Jordan a gravitációs állandót két egy-egy gramm súlyú, gömbalakú test vonzóerejének minősíti, amelyek középpontja egy-egy centiméterre van egymástól. Dirac feltevésének helyességét még nem bizonyították be minden kétséget kizáró módon, Jordan szerint felülvizsgálata néhány éven belül lehetségessé válik. A Nap és a bolygók közötti nehézkedési eró változásait ugyanis megállapíthatjuk a bolygók pályájában bekövetkező változások, vagy a Föld és a Hold esetében a holdpálya változásai alapján. Jordan nagy reményeket fűz többek között ahhoz, hogy az űrhajózás folytán bekövetkező mérési lehetőségek pontosan megmérhe- tővé teszik a naprendszer égitestjeinek pályáját. Az utánmérés óriási pontosságot igényel: elméleti meggondolások alapján a nehézkedési erő változása ugyanis az ezreléknek csak néhány milliárdod részét teszi ki évente. újabb időkben vált nehézzé vagy teljesen lehetetlenné a tenyésztés az általános környezetszennyeződés miatt. Egy angol fiatalember már gyermekkorában hozzákezdett a lepkegyűjtéshez. Miután történettudományi tanulmányait az egyik angol egyetemen befejezte, elhatározta, hogy hivatásszerűen foglalkozik a lepkékkel. Különböző lepkefajokat kezdett tenyészteni. Az ifjú tenyésztő kétezer lepkével kezdett a munkához és remélte, hogy fűtött és jól világított tenyésztőszekrényeiben fél éven belül tízezerre növeli állományát. A lerakott petéket összegyűjtötte és különleges tartályban őrizte, míg a hernyók előbújták. Azonnal etetni kellett őket, sőt azontúl flhponta pontosan meghatározott nővények levelei voltak szükségesek számukra. Ezer kis hernyónál időt- rabló elfoglaltság a friss lomb előteremtése. A kis állatok olyan farkasétvággyal táplálkoztak, hogy gazdájuknak földet kellett vásárolnia. Az erre kiadott pénzt tenyészetéből teremtette elő. » Uj csemege- kukorica Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben, ahol újabban csemegekukorica-nemesítéssel is foglalkoznak, beérett a téli kukoricái érmés. Az új hibridek üvegházi termesztésével a nemesítési időt rövidítik a kutatóik. Az első kísérletek biztatóak. Az egyes faitaje- löltek alkalmazkodnak a növényház klímájához és a mesterséges fény alatt virágzanak, termést hoznak. 'Az fgy beérett magot tavasszal szabadföldbe ültetik, s ezzel évente kétszer értékelhetik az új nemesítésű csemege- kukoricát. A gyorsított kutatás célja a leromlott hazai fajták felújítása és újabbak kinemesítése. Cikkek a Zsiguliról „Meg kell állapítani, hogy a Zsiguli négyhengeres motorja modernebb, mint az ugyanolyan típusú Fiat— 124-esé” — írja a Revue Belgique d’Automobile című belga szaklap. A Volga menti Togliattiban gyártott Zsigulit műszaki mutatói miatt Nyugat-Európában az egyik legjobb modern középkocsinak tartják. „A kísérletek során — olvassuk a Quarto Ruorte című olasz szaklapban — a kocsi elérte a 150 kilométeres óránkénti sebességet, és ez 10 kilométerrel több, mint ami a műszaki ’’leírásban szerepel. A sebesség nagy és elég gyorsan» váltható# AL -Weg“ hajtás átkapcsolása jól szinkronizált.” A svájci FeuiUe d’ Avis de Lausanne hozzáteszi: „Nagyon jó a Zsiguli hegyiutakon, a kapaszkodókon mutatott kivételes tulajdonságai bámulatba ejtik az embert.” . Juhok esSköpenyben Az ausztráliai gazdálkodók polietilén vagy polipropilén hártyából készült sajátszerűen „összenőtt” könnyű esőköpenybe öltöztetik juhaikat. A ritkaszövésű anyag nem akadályozza meg a bőrfelület légzését de meleget tart, s ezáltal megkönnyíti a fiatal állatok telelését A legfontosabb az, hogy megóvja szőrüket a szennyeződéstől. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a „polietilén-csomagolású” juhok átlagos súlya 1—2 kilóval nagyobb a többieknél, s a gyapja hasonlíthatatlanul tisztább. Jelentősen csökkentek a gyapjú mosásának és tisztításának költségei. Az Ausztráliában tenyésztett juhok száma 200 millió körül mozog, az „eső- köpeny” bevezetése már eddig is nem csekély haszonnal járt. A varsói optikai gyárban két olyan készülék is szüléiéit, amelyek megkönnyíthetik a vakok életét. Az Elektrostalm nevű berendezés lehetővé teszi, hogy a vakok értékeljék az őketkörülvevő helyzetet, felismerjék a környezetben levő tárgyaktól élesen eltérő alakú egyszerű tárgyak formáját. A készülék a fényjeleket elektromos jelekké változtatja, amelyek a vak ember homlokára erősített pulzátorok rendszere segítségével közvetítik a tárgy képét az agynak. Ily módon megkülönböztethető a villa a késtől és érzékelhető a tárgyak nagysága. A másik készüléket Heliotrop-nak nevezik. A szerkezet tehetővé teszi, hogy a vakok lássák a fényforrást, mégha'ározzák annak intenzivitását. így a szerkezet segítségével a váltok láthatják a gyalog-átkelőhelyeket, a sötét aszia'ra helyezett papírlapot. Tavaly 15 darabot gyártottak a készülékből. Ezeket alaposan kipróbálták, s most bizonyos átalakításokat vé- K.-znek, majd megkezdődik a sorozatgyártás, JÁTÉKORSZÁG. Csikók fenyőágból (Fotó: CTK—MTI—KS) Bélyeggyűjtőknek felszabadulásunk 30. ÉVFORDULÓJA A Magyar Posta otértékŰ sorozattal köszönti hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. E kiadással állítunk emléket a XI. pártkongresz- szusnak, ezért az új bélyegeket az értekezlet megnyitása napján, március 17-én helyezik forgalomba. A jubileumi kiadvány címleteinek rajza három részre tagolódik, a két szélsó mező minden bélyegen azonos. Bal oldalt a nemzeti színek és a proletariátus vörös zászlaja uralja, jobb oldalon található a jubileumra utaló felirat és az értékjelzés. Középen korabeli plakátok örökítik meg felemelkedésünk három évtizedét. Az első érték Bortnyik Sándor „Építsük fel a vasutat” c. plakátját idézi fel. A munkás-paraszt szövetséget fejezi ki Konecsni György „Itt kezdődik a kenyér” feliratú rajza, amelyet a 60 filléres elevenít fel. A kommunisták erejét, munkájuk lendületét dinamikusan fejezi ki a 2 forintos címleten Konecsni „A tettek pártja” c. alkotása. Az újjáépítés hősi korszakát idézi fel Macskássy Gyula rajza a negyedik bélyegen, amely a néhezipari központ épületére helyezett hatalmas hármas számmal jelzi, hogy a terv az ipari bázisra épült. A befejező érték a jelent hirdeti, modem lakóépületek körvonalaiból Xí-es alakul ki. Szilvásy Nándor agitatív munkája felhívja a figyelmet a párt- kongresszus tanácskozására,' amely népünk jövendő éle- tét formálja. A sorozat újszerű grafikai megoldása Kőműves Sándor munkája. A NŐK NEMZETKÖZI ÉVE 1975-ben a nők jogaiért* fejlődésükért és a békéért intenzívebb küzdelmet indít az Egyesült Nemzetek Szervezete. Ebből az alkalomból csaknem minden postai gazí- • tás bélyeggel is népszerűsíti á nők ügyét. Számos országban csak a júniusban Mexikóban tartandó nemzetközi kongresszusra adja ki bélyegét, de már az eddigi kiadások is változatos fői’- mában jelenítették meg ezt a fontos problémát. A norvég bélyeg folyondárral átszőtt három női alakja modern vonalaival, stílusával kicsit a Magyar Posta kiadványaira emlékeztet. Tervezőnő készítette Ausztrália jelképes ábráját, amelyben a nap, a Hold és a nőiesség szimbóluma találkozik. Svédország Jenny Lind múlt századi énekesnő arcképét tárja elénk, egy második bélyegen korunkra utal két építészmérnöknő, akik a tervrajzot tanulmányozva irányítják egy hatalmas létesítmény felépítését. Dánia a királynő arcképével tiszteleg a nők éve gondolata előtt és a bélyegért 20 őre felárat szed nőket segélyező intézmények részére. Uj-Zéland a nők biológiai jelét, Mexikó aa ünnepi év jelképét mutatja be. A jugoszláv posta Fra- no Krsinic „A megbéklyő- zett” című szobrát ábrázolja. A kiváló mű "-gráző erővel tolmácsolja bőknek azt a kiszolgál. 'ott nelyzetét, amely ma már — szerencsére — egyre ritkább ban fordul elő. MAGAZINOM A GAZINOMAAAZINOMAG1 ZIN0MAGA7IN0MAGÄZIN0MÄGAZIM I ItIagazinomAgazinomauazinomagAzinomaga£.inomagazInomagaziIii
