Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

ÍS75. március i. XBL5ÍT-MAGYAR0RSZA« Világos beszéd OLYKOR ALAPOSAN FÉLREÉRTJÜK EGYMÁST. A minap is kaptam egy ingerült hangnemben írt levelet. Fel­adója mérnökember, aki bevezetőként dacosan felsorolja, : hogy van egy pesti úgynevezett luxuslakása, továbbá három­$zooás nyaralóvillája a Balatonnál, továbbá autója és motor­csónakja, továbbá tetemes takarékbetétje. „Az ilyeneket, mint én — folytatja — mostanában kiváltképp támadják, amolyan fekete báránynak kiáltják ki, ellenük próbálják fordítani a közhangulatot. Elismerem, hogy a mi viszonyaink között va- • gyonos embernek számítok, de egyetlen fillérem sem szárma­zik spekulációból, harácsolásból, vagy ügyeskedésből. Több­szörös feltaláló vagyok, találmányaimból a népgazdaság sok milliós hasznot lát, ennek egy része a jog szerint engem illet. De ha egyszer így van, akkor mit tegyek, utasítsam vissza a pénzt? Vagy akasszak ki táblát a villámra, motorcsónakom­ra, autómra, hogy figyelem emberek, nem loptam, nem csal­tam, csak feltaláltam, nézzétek el nekem, hogy a pénzt nem kocsmára, nőre, lóversenyre költöttem, hanem a családomra és magamra...” Mit mondjak, ,a levél írójának a helyzete néni egészen tipikus, hiszen meglehetősen kevés nagy jövedelmű feltalálóról tudok, bárcsak több volna belőlük, mert eszükkel, tehetsé­gükkel, nem mindennapi képességeikkel nemcsak magukat, hanem valamennyiünket is gazdagítanák. Azt hiszem, a tollat ragadó mérnök ezúttal alaposan belelovalta magát a túlzó ■ hangulatba. így fantáziája, amelynek különben ő is és mi is hasznát látjuk, most elszabadult és elragadta a józan való­ság talajáról. MOST ELŐSZÖR IS: nem venni észre, hogy bármiféle támadás indult volna azok ellen, akik az átlagosnál jobb módban élnek. Gyorsan hozzáteszem, hogy amennyiben va­gyonukhoz, ingatlanukhoz tisztességes úton jutottak hozzá. ÍMagunk között szólva sajnos még előfordul, hogy azok is háborítatlanul élnek, akik spekulációval, vagy ügyeskedéssel szerezték vagyonukat, jóllehet az ő tevékenységükből nem haszna, hanem éppen kára származik a társadalomnak, azaz > nekünk, de erről bővebben talán majd egy más alkalommal.) Másodszor minden ellenkező híreszteléssel szemben sen­ki sem kívánja, hogy az emberek kocsmába vagy lóversenyre hordják a napi megélhetésen felüli pénzüket. Az állampol­gárokat inkább takarékosságra, értelmes vásárlásokra, lakás­építésre buzdító hatások érik, én legalábbis úgy veszem ész­re, mert noha nem sorolhatom magam a fölösleges pénzzel rendelkezők közé, de azért figyelek. És azt tapasztalom — ez a harmadszor —, hogy a köz­hangulat azokkal szemben mondható határozottan ellenséges- •• nek, akik úgy viselkednek, mintha ebben az országban nem is szocialista rend volna. Nehéz szívvel marasztalnám el emiatt a közvéleményt, mert magam is úgy vagyok vele, hogy . kinyílik a bicska a zsebemben, valahányszor úrhatnámságot, ■oúnesz pénzhajhászást, egészséges elveinktől idegen „élel­mességet” észlelek némelyik ember életformájaként. Tudom v. persze,'hogy az alapkérdés nem a magatartás, hanem az, hogy valaki miképpen jut hozzá a jövedelemhez, munkával, vagy anélkül szerezte személyi tulajdonát. Ám szerintem az sem telj esen mindegy, hogy miképpen él vele, ha teszem azt mun­kával szerzett ingatlanával spekulációkba bocsátkozik. Vagy , esetleg úgy él, hogy minden újabb szerzéssel különbnek érzi -g magát másoknál, lenézi azokat, akiknek nincs autójuk, vagy nincs olyan autójuk, fűnyírógépük, és kutyájuk sem a legdi­vatosabb. (Ismert színésznő szájából hallottam, hogy „le­cseréltem a kutyámat skót juhászra, mert most, ez a menő” és az a szomorú, hogy az illető hölgy láthatólag nem viccelt.) SZERENCSÉRE NAGYRÉSZT TÚLJUTOTTUNK azon a gyermekbetegségen, amely a hűtőszekrényt, az autót, vagy a hétvégi üdülőtelket státusszimbólumnak láttatta. Ha nem is mindig egyenletesen és nem mindenkinél egyormán, de fo­lyamatosan javulnak az életkörülmények és természetesen következményükként mindinkább „bővül, a személyi tulaj­donban tévő javak köre, növekszik az állampolgárok szemé­lyi tulajdona. Pártunk ezt szocialista fejlődésünk fontos ered­ményének tekinti” — olvasható a kongresszusi irányelvek- . ben. Ma rr ár komolytalanság volna a frizsidert stát «szim­bólumnak tekinteni, amikor több mint kétmillió magyar csa­lád korántsem jelképként tart otthon hűtőszekrényt. És ha kissé késve is, de eljutunk oda, hogy az autó szintén az lesz, aminek készült: közlekedési eszköz. A telekkel némileg bó- : nyolultabb a helyzet, minthogy a felparcellázható föld véges, de a jelék szerint sikerül útját állni a spekulációnak, törvé­nyesen elejét venni annak, hogy a négyszögölek adásvétele munka nélküli vagyon szerzésére nyújtson lehetőséget. ÉLNEK MÉG FÉLREÉRTÉSEK, mint az elől váróban idé­zett levél is tükrözi, de ezek szinte kivétel nélkül tájékozat­lanságból vagy az egyéni helyzet téves megítéléséből szár­maznak. Az állampolgárok óriási többsége nyilván félreért- " heietlennek tartja — minthogy az is — a kongresszusi irány­elvek erre Vonatkozó állásfoglalását: „Államunk törvényeivel is elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tulaj- - dönt, a népgazdasági és egyéni szempontból hasznos lakás- építési akciókat, a személyi tulajdonú lakások építését. A csa­ládi szükségleteket meghaladó, spekulációs jellegű ingatlan- szerzési lehetőségeket törvényes eszközökkel visszaszorítja. Érvényt szerez törvényeinknek, s olyan irányba fejleszti őket ■ tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a ; ' szocialista elveket sértő jövedelemfelhalmozásnak.” Ez az, amire azt szokták mondani, hogy világos beszéd.’ ■■■ Árkus József Könyvtörténeti foglalkozások Könyvtörténeti foglaíko- zássorozot indult Nagykál- lóban, a 2. sz. Általános le- . kola könyvtárában. A cso- ’ portos gyermekfoglalkozások alkalmával játékos formá- 1 bán ismerkednek a tanulók a, könyv fejlődéstörténetével, ezzel párhuzamosan írás és nyomdatörténettel, továbbá a könyvnek az írótól az ol­vasóig megtett útjával. Ugyancsak tematikus fog- ■ lalkozássorozat indult a vá- - sárosnaményi X. sz. Általá­nos Iskola könyvtárában. „Nem térkép e táj” sorozat­cím alatt Szabolcs-Szatmár is Bereg irodalmi, történel­mi hagyományaival népraj­zával, képző- és iparművé­szetével népművészetével is­merkednek a „Kis könyvtá­rosok szakkör” tagjai. Mind­két sorozathoz hasznos módszertani tanácsokat nyújt a megyei könyvtár. Nyírbátorban a járási könyvtár gyermekrészlegé­ben tervszerű, rendszeres könyvtári gyermekfoglalko­zásokat tartanak alsó és fel­sőtagozatos tanulók számára érdeklődési körüknek meg­felelő témákról. A program­ban elsősorban képzőművé­szeti és esztétikái jellegű foglalkozások kapnak helyet Tiszavasváriban korszerű sütőüzem építkezése folyik. (Hammel J. felv.) Több telefon és telex E’ostfai fejlesztések megyénkben Alighogy letárcsázzuk Nyír­egyházán a 06-ot, azonnal megszólal a távhívás megkez­dését jelentő búgó hang. Az országos távhívó hálózatba tartozó városok közül nem mindegyik büszkélkedhet ilyen gyors kapcsolással, csak azok ayielyek telefonközpont­ja Crossbar rendszerű. A me­gyeszékhelyen 1974. augusztus 20-án adták át az új közpon­tot, s jelenleg ez az egyetlen a Debreceni Postaigazgatóság területén, amely a mai köve­telményeknek megfelel. A múlt évi nagyarányú fejlesz­tés egyúttal azt is lehetővé tette, hogy az új műszaki épü­letben orvosi rendelőt ren­dezzenek be, s hogy megkezd­hessék a régi távközlési üzem helyén a 30 személyes mun­kásszállás kialakítását. Etősaör a közületek A különböző korszerűsíté­sek, fejlesztések az idén me- gyeszerte folytatódnak. Nyír­egyházán először a közületek teíefongondjait oldják meg. Nyárra — postai nyelven szólva — élővé teszik a jósa- városi kábelhálózatot, azaz bekötik a ma még néma te­lefonokat. önálló telephelyet kap a gépkocsi szállí tási üzem, ahol a javításokat is elvégez­hetik. . A hírlapszolgállatás javítá­sa érdekében úiabb elárusító pavilonokat állítanak fel és gépesítik a hírlapexpedíciót — a hírlapok előszállítását. A Crossbar központtal egyidő- ben tíz új nyilvános állomást szereltek fel a városban. A tanáccsal közösen jelölte ki a helyüket a posta. A távhívó hálózatba az idén vidéki központokat nem kapcsolnak be, műszaki okok miatt. A műszaki szerelés megkezdődött, de számottevő eredményt még nem értekei. Az idén egy másik területen akarnak gyorsabban haladni; megteremtik annak feltéte­leit, hogy az egy tanácsi köz­igazgatású községek, telepü­lések közötti telefonbeszélge­tést helyi beszélgetéssé te­gyék. Eddig ugyanis, ha pél­dául Vásárosnaményból hív­ták Gergelyiugornyát, az tá­volsági beszélgetésnek számí­tott Szabolcs-Szatmárban a leg­több gondot a távolsági hívá­soknál az okozza, hogy a hang gyakran alig hallható, sok a recsegés, amely a légvezeté­kek nagy tömegének tudható be. Ennek kiküszöbölésére több vidéki településen háló­zatjavítást és bővítést végez­nek. Uf vonalak a váiosokban Jó hír a városoknak: Má­tészalkán 160 vonallal bőví­tik a központot és végzik a teljes hálózat kialakítását, kábelezését. Nyírbátorban 120, Kisvárdán 280 új telefon felszerelésére nyílik lehető­ség. Vásárosnaményban 100, Tiszalökön 100 vonallal bőví­tik a központot. Mátészalka és Fehérgyarmat között a helyközi hálózatot alakítják ki. Ezeknek a munkáknak az értéke megközelíti a hatmil­lió forintot. A távgépíró-hálózat fejlő­dése fokozatos; jelenleg az igazgatóság területén — a há­rom megyében — 860 műkö­dik, s ebben az évben szá­muk száztízzel nő. A postai munkában tavaly a legtöbb panasz a távirat- kézbesítést érte, a küldemé­nyek késései miatt. Az okok: a kázbesítőhiány, a szakkép­zetlenség. Az Igazgatóság fontos feladatának tartja a panaszok csökkentését, s ! ezért 20—25 kismotorkerék­párt kapott a megye, ösztön­zőbb béreket vezetnek be. Több millió forintot költe­nek postahivatalok építésére, hiszen még mindig sok kö­zöttük a száz évesnél régibb bérlemény. A legnehezebb j helyzetben a nagykállóiak vannak. Életveszélyes körül­mények között dolgoznak már évek óta. A posta elkészítet­te az új hivatal terveit, a pénz is megvan, de kivitele­zőt nem találnák a 3—4 mil­liós beruházásra. Tiszavasvá­riban 1976-ra készül el a ré­gen várt új postaház és épül a jánkmajtisi és a nyírgyula- ji is. Sok épületet felújítanak és tataroznak, felszámolják több helyen a rossz munka- körülményeket. Gépesítés a nagyobb postákon A postaszolgálat területén a hivatali munkát — a na­gyobb postákon — gépesítik. Utalványértékesítő, bank­jegy- és fémpénzszámláló, le­vélbélyegző, hírlap- és levél­kötegelő gépeket vásárolnak. Nagykálló, Kállósemjén, Nyír­telek, Tiszavasvári és Bal- kány községekhez tartozó külterületeken Tevélszekrény- rendszert vezetnek be. Fel­mérést végeznek Nyíregyhá­zán olyan nyilvános telefonok létesítésére, amelyek távhí­vásra is alkalmasak. Az em­lítetteken kívül még egyéb, elsősorban a munkakörülmé­nyeket javító beruházást hajt j végre a Debreceni Postaigaz­gatóság szabolcsi területén ebben az évben. Balogh Júlia Látogatóban a z udvar is, a ház is már -2T- első látásra kellemes külsejével fogja meg a láto­gatót. A házigazda, Czinger Károlyné kedvesen teszi tisz­tét, és sorolja azokat az anya­gi forrásokat, melyből a bal- sai öregek napközije már nyolc éve táplálkozik. Jóleső érzéssel, de annak tudatában hallgatjuk a fenn­tartásra fordított összegek so­rolását, hogy a ma munka­képes lakosságnak örök tör­vényű kötelessége gondoskod­ni az előttünk járó nemze­dékről. Találkozásunkkor akár­mennyire a máról akartunk beszélgetni, mindig vissza­kanyarodtunk a leélt élet­hez. A nyolcvan éves Béres Ferencné arról a küzdelem­ről beszélt, amellyel három férje mellett felnevelt két sa­ját és öt mostohagyerekei. Alapító tagnak számít. Nyolc évvel ezelőtt, amikor a tsz megalakította az ötegek nap­közijét, már itt volt. Azóta, ha idős csontjai engedik, mindig itt van. Ha pedig le­esik a lábáról, akkor a gon­dos kezű ápolók otthon lát­ják el. Béres néni az Ugocsa megyei (Szovjetunió) Veres­martról szolgálóként került Balsára. Heten voltak testvé­rek. A négy élő testvér ma ts a Szovjetunióban lakik. Kö­zülük ketten a napokban ér­keznek Magyarországra test­vérük meglátogatására. Az egykor volt módos gaz­da, Joó András nem a múltat sajnálgatja. A munkát, a ku- porgatást sem sírja vissza. Most az a bánata, hogy a csúnya árvíz tönkre tette a jó kosárnak való vesszőkéi és kosárfonásra még uoosi is fürge ujjal tétlenségre van­nak kárhoztatva. Az izgalom izzadtságával telnek meg özvegy Fleich- man Gtfuláné ráncos arcának örömbarázdái, amikor sorsá­ról beszél. Cselédházban ti­zenöt magzat fogamzott meg a szíve alatt. Tizenkettőt szült meg. Hetet nevelt fel. Kevés volt a kommenció, de harma­dos földdel pótolták az ínsé­get. Férje 16 éve halott. Egy lánya lakik vele. A többiek szétszéledtek az országban. Tíz unoka és három déduno­ka koronázzák gazdag életét. A balsai idős emberek leg­többet látott és a községért legtöbbet tett képviselője Mi- kula András kisparaszti csa­lád sarja. Négy hold földön — felessel bővítve — feárose Az ötödik brigád A * ópályi Kossuth Terme. lőszövetkezetben még a mozgalom elején alakult meg a Békéért nevű állatte­nyésztő brigád, amely azóta minden évben elnyerte a ki­tüntető szocialista címet. Az idén is. Példájukat követve ebben a viszonylag kis termelőszövet­kezetben az elmúlt év elején újabb brigádok alakultak, amelyek versenyezni kezd­tek a szocialista címért és ér­tékes felajánlásokat tettek a XI. pártkongresszus, va­lamint ■ hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére. A rossz időjárás, a küzdelmes munka ellenére —■ vagy talán éppen azért — igazi szocialista munkaver. seny jellemezte az ópályi ter­melőszövetkezet elmúlt évi munkáját. A gazdaság tsrveit túlteljesítette, a rossz es Un- dőt is nyereséggel zárta. A közgyűlési beszámoló is hangsúlyozta, hogy az ered­mények eléréséért legtöbbet tettek a szocialista elméri versenyző brigádok, köztük a legrégebbi is, az állattenyész. tőké. De elnyerte a kitüntető szocialista címet a traktoro­sok Egyetértés, a gépműhelyt dolgozók Mosolygó Antal és a fóliakertészet Kállai Éva brigádja is. Ennek a kis tsz- nek tehát jelenleg négy szo­cialista brigádja van. A zárszámadó közgyűlés óta a szocialista brigád moz­galom tovább szélesedett & tsz-ben. A XI. pártkongresz- szus tiszteletére alakult meg nemrég a Petőfi brigád, a*úeiy szintén a szocialista címe: szeretné megszerezni. E bri­gád tagjai az irodai dolgozói, és a termelőszövetkezet ve­zetői. Tagja a brigádnak a tsz elnöke is. Ez is ritkaság Nem tudunk arról, hogy vala. mely termelőszövetkezetben az úgynevezett első számi vezetők is brigádtagok len­nének és a szocialista cí­mért versenyeznének. Az ópályi tsz Petőfi brigádjának vezetője Kerti /Mihály fő­könyvelő, aki már nem is fiatalember, hiszen 55 éves Az új brigádnak 18 tagje van. Vállalásaikat leírták. A vezetők az üzem- és munka-- szervezés továbbfejlesztését, a szövetkezeti demokrácia maximális biztosítását vál­lalták, és azt, hogy a vezetés- irányítás színvonalának to­vábbi emelésével vesznek részt a versenyben, a brigád., mozgalomban, a még jobb eredmények elérésében. Ér­tékes társadalmi munkát is vállaltak. Mivel a brigádba vezetők is vannak, a brigá- munkáját nem a vezetőség értékeli majd, hanem a párt- szervezet. Ha az új brigád is úgy áll helyt, mint a többi, a viszonylag kis ópályi tsz-nel öt szocialista brigádja lesz. (sz. J.j gyereket nevelnek fel. A fel- szabadulás után elsőként lói az új élet megszervezéséhez ö lesz a balsai földosztó bi­zottság elnöke, ö üti le az első karót a kiosztott földbe. Ott van a Nemzeti Paraszt Párt szervezői között, majt tagja lett az országos nagy­választmánynak. A sors így hozza össze Darvas Józseffel, Erdei Ferenccel, Veres Péter­rel, Szabó Pállal. Darvas Jó­zsef többször is megfordul balsai otthonában. Veres Pé­terrel úgy összebarátkoznak, hogy a parasztpárt vezére meghívja keresztlánya, Dá- b oda Margit esküvőjére. Többször vált gondolatot Er­dei Ferenccel. Szabó Pált a nagyválasztmányi üléseken mindig csodálta. A pártok egyesülésekor be­lép a kommunista pártba Ma is tagja. Most a nyugdíjaik életéi éli, és sokat mesél ,<s történelmi időkről. Sigér íaafflsj $

Next

/
Thumbnails
Contents