Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

£ELET-MA(St'AaORS2Ae % $#Ä. mlfncfr» $’' RIEP ߣTRCI Pénteken zavargások tőr­Diplomáciai kapcsolat Kuba és Kolumbia között I NATO'kőrképt I -----------­Ä megingott déli szárny \ ■tek ki Bejrutban és több más libanoni városban Maaruí Szaad, volt dél-libanoni kép­viselő temetésével kapcso­latban. A népszerű politi­kust a múlt héten a fzi- éom tüntetések idején lövés érte és csütörtökön halt meg egy kórházban. A pénteki demonstrációk során egy rendőrt lelőttek. PÁRIZS ’ a tőkés világ 18 jelentő­sebb kőolaj fogyasztó orszá­gának képviselői pénteken Párizsban folytatták tanács­kozásaikat a közös olajár- politika kialakításának re­ményével. A tanácskozás a tavaly létrehozott nemzet­közi energiaügynökség ke­retei között zajlik HANOI Kémtevékenység miatt ki­utasítottak káoszból két amerikait — jelentette be a Jfhaosan Patet Láó hírügy­nökség. A kiutasításukról .szólő közleményt a laoszi kétoldalú katonai vegyes bi­zottság kéDviseiői és az Egyesült Államok vientiane-i nagykövetségének megbí­zottja írta alá BANGKOK Kambodzsai jelentések sze­rint eredménytelen maradt kátéiér lonnolista katonának 50 harckocsi és páncélo­zott jármű segítségével in- jiftott támadása a fővárosi repülőtér térségében. A Lón Nol-esaoatok a repülőtértől öt mérfölddel északnyugatra létesített állásaikból próbál­ták meg kivetni a hazafias erőket: A hazafiak 105 mil­liméteres zsákmányolt ame­rikai lö vegekből ágyúzzák a repülőtérre vezető utakat. GENF „ÍI;. ■ A hadászati fegyverek kor­látozásával kapcsolatos tár­gyalásokon részt vevő szov­jet és amerikai küldöttség pénteken Géniben megtar­Kuba és Kolumbia csütör­tökön diplomáciai kapcsola­tokat létesített. A döntést mindkét fővárosban egyide­jűleg hozták nyilvánosság­ra. Havannában a blokádpoli­tika újabb vereségeként érté­kelik Kuba, Kolumbia dip­lomáciai, kereskedelmi kap­csolatánál?: újrarendezését A kapcsolatok az USA nyomá­sára — 1961 decemberében szakadtak meg. A hírmagya­rázók felhívják a figyelmet arra is, hogy Kolumbia ama három ország egyike volt, amely a múlt év novemberé­ben javasolta a kubai kérdés megvitatását az Amerikai Államok Szervezetének quitói külügyminiszteri konferen­ciáján, s 12 más országgal együtt a blokád feloldását* szavazott Új politikai Kínában Kínában a hagyományos. „elméleti” álca mögött új politikai kampány bontako­zik ki. A Zsenmin Zsipao nemrégiben idézve Mao Ce- tungnak „a proletár diktatú­ra elmélete” tanulmányozá­sára vonatkozó megállapítá­sait, leszögezte, hogy ebben a kampányban mindenkinek részt kell vennie. (Azóta nap, mint nap ismételgetik ezt „Fontos utasítás” címmel) a pekingi lapok és a rádió fi­gyelmeztetnek arra, hogy az ■ettől való eltérést a maoista*- rendszer iránti illojális ma­gatartás jelének tekintik. Az. új -kampány nemcsak .újabb.. 'Kísérlet arra, hogy ■■bármi áron is, dé az embe­rek agyába sujkoljáfc „Mao Ce-tung eszméit”. Mindén jel szerint ez a kampány ar­ra is hivatott, hogy álcázzon Inőaiecio Lievano kolum­biai külügyminiszter csütör­tök esti sajtókonferenciáján áit hangsúlyozta, hogy „új szakasz kezdődött a két or­szág kapcsolatában’!, majd annak a véleményének adott kifejezést, hogy „a döntés megfelel a két nép érdekei­nek, s megnyitja az utat a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fellendítésé hez” A havannai rádió első koift- mentára azt emeli ki, hogy felgyorsult a földrészen a Kubához való közeledés fo­lyamata. Azok a latin-ameri­kai kormányok, amelyek ren. deztek, illetve rendezik kap­csolataikat Havannával, ma már nem új, „merész” lé­pésre szánják magukat, ha­fte» igazodnak & földrész új realitásaihoz. kampány irat 1971 februári száttában „Szorgalmasan kell tanulmá­nyozni a proletárdiktatúra elméletét” című cikkében éppen az ellenkezőjét állítja. Mint írja: „Lift Piao pírtel­lenes csoportja egész osz­tályt képviselt, a csoport lét­rejöttének megvoltak az ósztálygyökétei és a társa­dalmi alapja”. A kínai sajtóban hangot kaptak olyan kijelentések, amelyek szerint az ország lakosságának körülbelül 10 százaléka illojális a jelenle­gi rendszerrel szemben. Kína vonatkozásában pedig ez legkevesebb 80 millió embert jelent. Az elégedetlenek „félkuta- tába” már megkezdődött és ugyancsak 'Otezíéíéi' vette a becsületes kommunisták és dolgozók fizikai bántalmazá­sának újabb hulláma. A kórkép egyre vészesebb. Jeleit alig lehet már rejteget­ni. A NATO egész déli szár­nya az elképzelhető legmé­lyebb politikai és stratégiai válság állapotába került. A helyzet már olyan, hogy Washington . Számára jófor­mán lehetetlenség olyan lé­pések megtétele, ami az ösz- szes érintett . szövetségesek számára elfogadható lenne. A válságterületek akárcsak távirati stílusban történő fel- sörólásá is világösán jelzi a krízis mélységét. Portugáliában (ahol az Azóri-szígéteken a NATO stratégiailag rendkívüli fon­tosságú támaszpontot tart fenn) a demokratizálási fo­lyamat egyre mélyül. Olyan társadalmi változások érle­lődnek, amelyek már nehe­zeit illeszthetők be a washing­toni elképzelésekbe A szomszédos Spanyolor­szágban amely formailag nem ragja a NATO-ftak, dé kétoldalú katonai szerződés fűzi Washingtonhoz —- a Franco-rezsim a végső bom­lás szakaszába lépett. Olaszország. Itt a tőkésor­szágok egészét érintő gazda­sági krízis rendkívül mély társadalmi-politikai átérté­kelődési folyamattal párosuk Az Ólasz Kommunista Párt tekintélye egyre nő, s annyit ma már a kormányzó keresz­ténydemokrata párt soraiban is kénytelenek tudomásul venni, hogy az olasz kommu­nisták józan és reális javas­latainak figyelembevétele nélkül nem lehet kormányoz­ni. Ennek a történelmi komp­romisszum lehetőségét tarto­gató fejlődésnek mintegy el­lenhatása volt a legutóbb! időszakba* az újfasiszta puccskísérletek és terrorak­ciók megsokszorozódása. így a helyzet a maga bonyolult összetettségében jelezte: az Olasz társadalmi válság elér­ts azt a szintet, amikor az or­szág politikailag ingatag te­rületté válik a NATO tá- ráaszpontfendszerének szem­pontjából. Ismét más természetű és még brutálfsabb élességű a válság a NATO délkeleti szár­nyán: Görög- és Törökország­ban. Ez a két NATO-tagál- lam az emlékezetes Ciprusi tragédia óta gyakorlatilag a hadiállanot peramefi áll. Athén és Ankara álláspontja nemcsak Ciprus ügyében tű­nik kibékíthetetlennek — mély ellentétek osztják meg őket az égei-tengeri szigetek problémájával kapcsolatban is. (Ezek görög szigetek, de igen közel vannak a török partokhoz. A közelükben ta­lált tenger alatti olajkincsre azért Athén és Ankara egy­aránt igényt formál.) Közismert, hogy a ciprusi kérdést, valamint a görög- török krízist Washington gör­csös igyekezettel akarta visz- szaszorítani ä NATO keretei közé. Ma már világos, hogy ez a törekvés történelmileg ku­darcra van ítélve. Ciprus ügyében például a NATó- iégállam Görögország nyíl­tan támogatja azt a szovjet javaslatot, aipély az ENSZ keretén belül nemzetközi konferenciára bízná a rende­zést — tehát kiszakítaná a sziget problémáját a NATO köréből. Mi több: az amerikai poli­tika és a NATO-adminisztrá- eió csúcsain is ellentétes tö­rekvése!? érvényesülnek. A kongresszus például felfüg­gesztetté a Törökországnak nyújtott katonai segélyt --- a Fehér Ház és a külügymi­nisztérium közölte, hogy ez­zel nem ért egyet Luns NATO-főtitkár pedig a mi­nap bejelentette, hogy szük­ség esetén a többi fíATO-or* szágok szállítanak majd fegy­vert Törökországnak. A válsággócok felsorolása ily módon mutatja, hogy a NATO egész déli szárnya megingott. Nyílt kérdés, hogy az Atlanti Blokk milyen mód­szerekkel próbálja majd meg­oldani ezt a válságot Ami Portugáliát illeti: itt számolni kell a fenyegető hi­degháborús hangvétellel, sőt a nemzetközi méretű straté­giai. zsarolással is. Ennek ma­gyarázata az, hogy a portu­gál fejlődés olyan politikai modell kialakítása felé halad, ami már társadalmilag túl­mutat a polgárt pari ámenét. ris demokrácia keretein. Ez­zel magyarázható a „Zárt kapu” elnevezésű, a portugál partok méntén tartott NATO- hadgyakorlatot kísérő fenye­gető kórus és a lisszaboni kor­mányra nehezedő sokoldálö diplomáciai nyomás­Spanyolországban az alap- vatő módszer az, hogy a Kö­zös Piac szerkezetéhez törté­nő közelítéssel előzzék meg * krízis kirobbanását. A célt olyan, nagyon korlátozott re­formpolitika kialakítása len­ne, amely „kiengedi a gőzt”, de égyben biztosítja Spanyol- országban a Washington szempontjából megbízható konzervatív hatalmi appará­tus fennmaradását. A helyzet és a rezsim kű-* lönbözősége ellenére alapve­tően azonos a módszer Olasz­országban : a cél itt if a kom­munisták ás a tényleges tár­sadalmi átalakulást {géhylá baloldal távoltartása a hata­lomtól +*■ akárcsak Spanyol- országban. Itt azonban ez más formákat ölt: a NATO a kor­mányon lévő keresztényde­mokrata párt helyzetének megszilárdítására, $ e párt erőteljesebb szövetségének létrehozására törekszik, a pol­gári jobboldal más erőivel A legnagyobb a zűrzavar $ követendő módszerek tekin­tetében a görög—török szár­nyon. Itt a NATO taktikusait gyakorlatilag megbénítja Athén és Ankara konfrontá­ciója. Az egyik félnek tett bárjftüye* gesztus, vagy en­gedmény automatikusan a másik fél éles elutasítását; vonja maga után. Ezért ifi még ki sem tudnak bonta- . kozni a krízis enyhítését cél,, zó valamennyire is összefut> gő akciók Miután az összes említi »tt országokban alig egy-két 6<sz, tendős ez a válságszakasz: -i- a NATO nehézségei a követ­kező időszakban csak fríko- zódhatnak. Ez pedig óhatat­lanul arra kényszerűi * azé-* vezet vezetőit, hogy eljőbb- utóbb felülvizsgálják a ‘szer­vezet egészének működését é«; alapelveit j ......— — ■ tott£ soron következő ülé­sét BONN Februárba* 1183 SCO-ra emelkedett Nyugat-Német­országban a munkanélküliek Száma — kö2ölte pénteken Niirnbergbé* Josef Stihgl, a szövetség: munkaügyi hiva­tal elnöke. Ez a munkaképes lakosság 5,2 százalékának fe­lél meg, A rövidített munka- ■időbén föglalkóztatótták száma (ami gyakorlatilag bujtatott . vágy részleges munkanélküliségnek felél meg) 955 566-ra nőtt. Ügyan- akkor a tavalyi nyár óta ugyanis félmillió külföldi munkás hagyta e! az Orszá­got mert utcára kérült. Ily módón az NSZK munkanél­küliségének'égy. részét kül­földre ékpor tálja. MÓSZKVA Az Agitátor, az SZ KP Központ; Bizottságának fo­lyóirata legújabb számában közölte KorOldesz Mihály­nak. az MSZMP KB tudo- mánvos, közoktatási és kul­turális Osztálya vezetőjének hazánk félszabadulása kö­zelgő 30. évfordulója alkal­mából írt cikkét Aléksze; Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke pénteken a tyumenyi területen (Nyugat-Szibéria) M Ikereste azt a nemrégiben létesült üzemet, amely a kő­olaj- és gézlelőhelyek számá­ra gyért teljes berendezése­ket, majd látogatást tett a ■tyumenyi íésüsgyapjú kom­egy kiterjedt politikai tiszto­gatást azok körében, akik nincsenek megelégedve áz országban kialakult helyzet­tel. Mint Jan Ven-jüán cikké­ből és á kínai sajtó más anyagaiból is kitűnik, a Mao-csóportöt elsősorban az ay ugtalanítja, hogy a nép elégedetlen a „kulturális forradalommal” és következ­ményeivel, a politikai és gaz­dasági bizonytalansággal, az ország militarizálásával. Ezzel kapcsolatban első­rendű feladatuknak tekintik „megtalálni azokat, akiknek hét, vagy nyolc év nem volt elég a kulturális forradalom megértéséhez.” Az ilyen embereket —- mint a kampány kibontakoztatá­sára vonatkozó „utasítás” ki­mondja — „a munkásosztái> egy részében, a párttagok körében a proletariátus és az intézményi dolgozók kö­rében” kel! keresni. Csou En-laj, a Kínai Kommunista Párt X. kong­resszusán, 1973. augusztusá­ban elhangzóit beszámolóié* ban kijelentette: „Lin Piac pártéllenes csoportja csupán az emberek maroknyi cso­portját jelentette. Másfél év­vel a X., kongresszus után a binátban, ahol érdeklődött a dolgozók munka- és életvi­szonyai iránt. Mindkét vál­lalatnál méleg hangul átú ta­lálkozóra kérült sor Koszigin és á munkásók között A tti- frisztertanács elnöke pénteken tyumériyből Orehbürgba (Dél Ural) utazott. 47c A vaskampóra volt fel­akasztva a szentkép. Csak most akaszthatta fel, mert ő látta este a vaskampót, ki is próbálta rögtön, elbíma-e egy embert, mert észébe ju­tott, hogy a nyilasok .pincé­ben is szoktak akasztani* Azt beszélík. Nem, egész biztos, hogy nem volt még esté a vas- kampón a szentkép. Idáig azt hitte, Csák a iémplombart imádkoznak így á katolikusok. De úgy lát­szik, otthon is így szoktak imádkozni, letérdepelve. Parázsó nagymama is szo­kott imádkozni otthon, de Ő könyvből olvassa az imádsá­got, ék pápaszemmél, ame­lyet csak imádkozáshoz hasz­nált. Meg ha zsákot fóldoz Acsay tékintéteséknék. fis a világért le nem térdéaelhe nagymama, mondván: nefn kívánja az á jóisten. Mert ha kívánná, akkor meg vol­na írva a Bibliában. Ő még a püspöknek, de magának a római pápának sem térde­pelne le; amit a Jóisten nem kíván, azt ember sem kívánhatja eL Azt is nagyon szerette Pa­rázsé nagymama, hogy tele a katolikus templom min­denféle cifraságokkal. Hát nem megmondja a Szentírás, hogy: né csinálj magadnak faragott képet, ne imádd és tisztéld azokat? A Tízparan­csolat nem világosán meg­mondja? Ebből is látszik, milyen gyarló az emberiség. Jobban esik neki, ha ellenére tehet az írásnak. Nemhiába a há­ború, meg a bombázások, a nagy pusztulás. Meg a ko- monizmus. Bünteti az embe­riséget a Jóisten. Persze, hogy nem nézte jő szemfnél Parázsó nagy­mama, hogy Magda katoli­kushoz ment férjhez. Mert katolikusok Rezső bácsiék. így aztán, ha fiúk lesz, ka­tolikusnak keresztelik, és elkeveredik a család. (Nem lesz azoknak gyérek, ha már eddig nem sikerült. Ügye, ß hónapra szokott a gyerek születni í- Margitnál is ftiszámolthatták a napiéi­ban, mi kör Volt itthon az udvarló, — van rá eset, hogy rjóég hamarább. Bőven él­teit az a kilenc hónáp az es­küvő óta, és Sehol semmi. És nem is igén lesz egyelő­re. Kövérnek épp elég kö­vér Magda, de mindenütt egyformán; nem venni ész­re, hogy nőné a hasa. Pedig meglátni azt a kövérasszo- nyon is, ha készül a gyé­rek-) <5 sem szerette á katoli­kusokat, mert verekedések. Tavaly a két iskolából, a réfórmátusból is, a katoli­kusból is, mindig egyszerre engedték haza a gyerekeket, páros sorba álltak a kapu­nál, külön az alvégisek, kü­lön a felvégisék. S ők, a felvégesiek, rendszerint ta­lálkoztak a főutcán az alvé- gés; katolikusokkal. És kez­dődött a „Térj ki paraszt a* úr elől!” — csihi-puhi egy­mást a táskával. Persze a kisosztályosok húzták a rö- videbbet mind a két olda­lon; őket lőkdösték legha­marabb az árokba. Még a lányokat, amelyik nem tért ki. Mert a lányok, azért inkább kitértek, és azt kiabálták: „Az Okosabb enged, a Szamár meg szen­ved I” Még a két nap is összevé- szet aztán. A tanítók tettek igazságot a végén: a refor­mátusoknak a Hangya olda­lán, a katolikusoknak a köz­ségháza oldalán kellett ha­zafelé menni. így már csak átkiabálhattak egymásnak a főutca egyik oldaláról a má­sikra, dé a mindénnapós lök­dösődés abbamaradt. Erősen, figyelt, szerette vólna hallani, milyet imád­koznak a katolikusok- De nem hallotta jól a suttogást, a kiüti dübörgéstől, csak összefüggéstelen szavakat hallott — „oltalmazó szent Szűzanya”, „a Megváltó hét sebére” —• ilyesmik. Csodálkozott, hogy ilyen hosszú imádságot könyv nélkül tudnak a katolikusok. Ó is megtanul majd egy­szer egy hosszú imádságot, persze, réformátu6 imádsá­got Csak jobbén eshet áz a Jóistennek, hé valaki könyv nélkül tudja az imát Ss nem olvassa, mint f wiföb- má tusok Elunta a figyelést; kifelé hallg&íózott megint Idáig csak-céak elérték ab oroszok, de innen áriát- nincs tovább. Báját székié­vel látta a rengeteg némar tankot. Meg akkora kaí is látott, magasabba* állt a csövük a háztetőnél. Ha ezek egyszer elindul­nak — igaza lesz Henrik­nek —, meg sett állnak Moszkváig. Eszébe jutótí a géppisztoly, amelyet tegnap eldugott a disznóól padlásán- Ha válni töltény hozzá, persze sok töl­tény, vagy két-három ládái­val, kiállna a kapuba, é* le­lőne minden oroszt, aki az utcába bemerészkédik­Ném, a kapuban nem já„ Megláthatják. Azok is ifi­nek. A padlás jobb, enné* messzebbre is látni. Meg­emeli a zsindelyt, kidugja a géppisztoly csövét... .. Most bukkan elő egy g sarkon, az arcé ésüpá szőr, szakadozott kabátjából pisz­kos vattéesomók lógnak, &i+- kancs helyett felynédZagoK zsákdarabok a lábán. Meg* görnyedve, óvatosan lopa­kodik, szuronyos puskáját élőré szegezve... é* a*kk- Vége. ...Most megint jön egy..* pakk. Vége. ...Most egyszerre három is... pakk .. pakk •• Pakk--. .Az a baj, nem nagyon ért még a géppisztolyhoz. Á ríj- vaszt megkereste rajta, ámít meg keli húzni, de a»*- nem tudja, hogyan töltik meg, ha kifogy belőle é golyé- Mert nem úgy töltik még, mint a pisztolyt. A pisz^ bolyhoz^ árt, azt ikárnükcBr meg tudná tölteni. (Folytatta „Vörös zászló” című folyó­Koszon vidéki körúton REGÉNY FEKETE GYULA-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents