Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

ICELÉT-M ÄG?ÄSÖftSZÄÖ 1975. március ft POSTABONTÁS Mindannyian beosztás* sál élünk. Tervezünk, s aztán pénztárcánk szabja meg, hogy elképzelésünk­ből mit tudunk megvaló­sítani. Általában mindig több kívánságunk, vá­gyunk van, mint amire ányagi erőnk futja. De tu­domásul vesszük: csak annyit költhetünk, »meny­nyi pénzünk van. Ezt az egyéni példát ha­sonlatként említettük mi­előtt L. M. nyíregyházi la­kos terjedelmes, igények­kel teli leveléről szólunk. A levélben legalább 8—10 felsorolás szerepel: hol kellene Nyíregyházán még járdát, utat építeni. Hol kellene útfelújítást vé­gezni, és még sorolhat­nánk tovább. Mindezekről úgy ír olvasónk, mintha — ahogy levelében nevezi — a város gazdáinak figyel­mét ezek elkerülnék és megvalósításuk csak a hiányosságok észrevételén múlna. Levélírónk mintha meg­feledkezett volna a fen­tebb említett példáról — pedig az általános, és bi­zonyára a saját családjá­ban is így van — vagy nem veszi figyelembe, hogy a város forintjait is be kell osztani. Néhány héttel ezelőtt egyik cikkünkben írtuk, bogy a Nyíregyházi Városi Tanácsnak a negyedik öt­éves tervre előirányzott kétmilliárd-négyszázezer forintot milyen előrelátás­sal kellett és kell beoszta­nia. Mindenre így sem jut, tehát nem kívánhatjuk, hogy mindenütt az elavult járda, vagy kátyus út he­lyett újat. készítsenek. Vagy minden utcában' viz­es szennyvízvezeték le­gyen. Hasznos és kell is, hogy ezekről említést tegyünk, végeredményben jogos igé­nyek ezek. Lapunkban Is többször helyt adunk az ilyen észrevételeknek, de csak a józan, reális, meg­alapozott igényeknek. Nem csak azért, mert tudjuk, hogy a város „kasszája” sem kimeríthetetlen, ha­nem a takarékosság szem előtt tartása miatt. A ta­karékossághoz hozzátarto­zik az is, hogy igényein­ket egy kicsit jobban fe­lülbíráljuk, a túlzásoktól mentesítsük. Visszatérve levélírónk felsorolásaihoz, el kell mondanunk, hogy az sem árt (sőt!) ha egy-egy járda megépítésére, felújítására a lakosság összefogásával, társadalmi munkában ke­rül sor. Ez mindannyiunk­nak hasznos: hamarabb megvalósulhat, teljesülhet elképzelésünk s az így megtakarított pénzt — ha nem is olyan sok — fonto­sabb, sürgősebb helyen tadja a város hasznosíta­ni. Ezzel bizonyára egyet­értenek olvasóink, hiszen mindanyian azt szeret­nénk, ha a város Olyan gyors ütemben fejlődne tovább, amint azt az előző években is tapasztaltuk. Szerkesztette: Dr. Szeifert Gyuláné Cső Egy méter hosszúságú harminchatos mű­anyag csőre volt szükségem. A Bethlen Gábor és a Bercsényi utca sarkán lévő barkácsbolt- ban sikerült is kapnom, de meg kellett ven­nem egy háromméteres darabot, mert egy mé. tért nem vágtak le belőle. Miért nevezik bar- kácsboltnak az olyan üzletet, ahol nem lehet csak szabványméretű dolgokat: csövet, lemezt vásárolni. Budapesten például ha húszcenti­méteres csőre van szüksége a vásárlónak, a helyszínen levághatja. Nyíregyházán miért van másként? — kérdezi Madácsy Béla, Nyír­egyháza Derkovits utca 62 szám alatti lakos. m — Legalább megoldja a szomszédjának csőproblémáját is... KIDŐLT A Vécsey és az Árpád ut­ca kereszteződésében az el­múlt év októberében egy kan- dellábert kidütött egy gép­kocsi. Az azóta is ott van. Kérjük, hogy a kidőlt oszlo­pot szállítsák el, és az erede­ti helyére pedig egy újat te­gyenek — javasolja K. L. Árpád utcai olvasónk. JAVÍTHATATLAN». Az elmúlt év szeptemberé, ben vásároltam egy ZK 145- ös magnetofont. Első idő­szakban — legelőször a vá­sárlást követő három nap múlva — hetenként hordtam a RAMOVILL-ba, s nem, hogy jobb lenne, hanem min­dig rosszabb. Ezek szerint tehát javíthatatlan. Eddig ti. zenkétszer volt szerelő ke­zében, érzésem szerint már régen cserejogosult vagyok* A szerviz viszont nem haj­landó elismerni és intézked­ni, hogy ezt a jogomat érvé­nyesíthessem. Ha másként látják a szervizben, akkor legalább annyit tegyenek, hogy magnetofonomat töké­letesen javítsák meg — írja Raska Zsuzsanna Nyíregyház za Debreceni út 61. szám alatti olvasónk. LEBONTJÁK? A Derkovits utcában az évek óta működő kenyér­árusító pavilont le fogják bontani, — legalábbis úgy hírlik, — és a Hősök temető­je mellé akarják áthelyezni. Erre állítólag viszont pénz­ügyi fedezete nincs a sütő­ipari vállalatnak, így félő, hogy a környék kenyéráruda nélkül marad. A Ságvári-te- lep lakosainak pedig nagyon hiányozna. Érdemes megnéz­ni ezt az apró kis üzletet, hogy milyen nagy forgalmat bonyolít le, s akkor érthető­vé válik aggodalmunk és kérésünk: e pavilont lehető­leg a közelben ismét nyissák meg — kéri levelében M. B« né Derkovits utcai lakos. Az illetékes Tálaszol TEJ „Nem volt jó” címmel ja­nuár 8-án megjelent cikkben közölteket kivizsgáltuk. Az Aranyszarvas étterem veze­tője elismerte, hogy a de­cember 22-1 dátummal ellá­tott tejet 25-én értékesítet­tek. A jogos panasz alapján a tejet visszavették és annak ellenértékét kifizették. A mu­lasztásért írásban figyelmez­tettük az étterem vezetőjét és felhívtuk figyelmét a tej szavatossági idejének el­lenőrzésére, elsősorban a tej átvétele alkalmával. Nyíregyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet TAKARÉKOSSÁG Január 22-én „Takarékos­ság” címmel közölték Ma­gyar Miklós nyíregyházi la­kos javaslatát, hogy Sóstó- gyógyfürdő közvilágításával miként lehetne takarékos­kodni a téli időszakban. Or­szágos irányelv az energiával való takarékoskodás. Ennek megfelelően a műszaki osz­tály 1975-ben ezt a kérdést megbeszéli a TITÁSZ válla­lattal. A probléma komoly egyeztetést kíván, mert a lámpák nem egyedileg kap­csolhatók, hanem központi elektronikus vezérléssel tör­ténik az összefüggő városré­szek közvilágításának a be­kapcsolása. Továbbá az áta­lánydíjas elszámolásnál csak gondos előkészítést igénylő munkával összeállított javas­lat alapján lehet a számla­kiegyenlítésre vonatkozó szerződést módosítani. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya Megérné o A különböző intézkedések jelentős meg­takarításokat eredményeznek. Egyik ilyen in­tézkedés a használt üvegek visszaváltása, az üveggyártás rendkívüli energiaigényessége miatt. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat által gyártott „Almavodka” üvegeit azonban még­sem veszik vissza, ami érthetetlen és ellenke­zik a fentiekben említett szemponttal. A gyár­tás megkezdése óta jelentős üvegmennyiség halmozódott fel a vásárlóknál. Hogy mégse vesszenek kárba, a háziasszonyok paradicsom és egyéb sűrítmények tárolására használják. Az Almavodka töltésére viszont újabb és újabb üvegeket kell gyártani. Mi lenne te­hát a* ésszerű? Ha az Illetékesek intézkedné­nek az említett üvegek visszaváltására vonat­kozóan. Megérné, — írja Vincze Péter tudó­sítónk, TORTÚRA „Jegytortúra” című cikkel kapcsolatosan megállapítot­tuk, hogy a levélíró Búj ál­lomás forgalmi szolgálatte­vőjét — aki egyben a jegy­pénztár kezelője is — a vo­nat érkezése közben kérte meg a menetjegy kiadására. Dolgozónk segítőkész volt, de az említett körülmények között a jegykiadást nem tudta nyugodtan végezni, s ez adott okot arra, hogy az utasnak többször el kellett ismételnie, hogy hová, és mi­lyen jegyet kíván váltani. A Magyar Vasúti Személy- Poggyász és Expresszáru Díjszabás a vonat indulásé előtt öt perccel szünetelteti a jegykiadást a balesetek elke­rülése érdekében, és hogy a vasúti dolgozók teendőiket elláthassák. Dolgozónkat a kellemetlen körülmények és a nézeteltérések előidézése miatt figyelmeztettük. MÁV Igazgatósága Debrecen SÜRGETTEM, HIÁBA-, Hűtőszekrényünk novem­berben elromlott és azóta is rossz. A mátészalkai GELXA- szerviz szerelője komoly hi­bát állapított meg, de meg­nyugtatott, hogy két héten belül azt is ki fogják javíta­ni. Ezt január elején ígérte, s még azóta sem jöttek a hű­tőszekrényért, pedig már többször sürgettem, kértem intézkedésüket. Nem hivat­koznak alkatrészhiányra — amire általában az elhúzódó javítások esetében hivatkozni szoktak. Lehet csak egyszerű­en megfeledkeztek rólunk, mert bejelentésünket meg­hallgatták és azonnal el is felejtették? — teszi fel a kérdést levelében Csonka Jó­zsef, Kántorjánosi, Dózsa György utca 25. szám alatti olvasónk. NEM ÜJSÁG-. A Hunyadi utcába« több esetben előfordult, hogy nem kaptuk meg az újságot. Rek­lamáltunk, s a posta intéz­kedett, egy darabig nem volt nagyobb problémánk. Mos­tanában úgy látszik, minden kezdődik élőiről, merrt pél­dául február 23.-án és 25.-én hiába kerestem a postalá­dánkban az előfizetett Kelet. Magyarországot. Nem az anyagiak miatt emelek szót, csupán azért, mert szeretek újságot olvasni és lehetőleg időben. Ezért fizetem elő. De ha a pénzről is van szó, a posta az előfizetés fejében miért nem tudja ellátni a ve­le járó kötelezettségeket? — írja K. M. Hunyadi utcai la­kos. HURKATÖLTÖ December végén a Bákta- lórántházi ÁFÉSZ vasboltjá. bán 507.— Ft-ért egy hurka- töltötő gépet vásároltam. A gépet összeszereltük, de nem lehéfett használni;': Aáoiinal visszavittem, ám a szövetke­zeti boltban nem cserélték ki, pedig a gép hibája — az hogy az gyári eredetű — könnyen megállapítható. Megjegyzem, helyzetem azért is előnytelen, mert a vásár­lásnál sem számlát, sem pe­dig garancialevelet nem kaptam — panaszolja Gecsei István Baktalórántháza Pe­tőfi u 39. szám alatti olva­sónk. JOGÁSZUNK ÍRJA A baleseti kártérítésről Nagyigmándi Károly olvasónk 1965-ben balesetet szenve­dett, amikor mind a két lába megsérült, a sérülés következ­tében maradandó testi fogyatékosság állt elő, ami abban nyilvánult meg, hogy mozgó- és állóképessége nagymértékben csökkent.' Munkaképesség csökkenését 67%-ban állapították meg, arra tekintettel, hogy foglalkozása segédmunkás volt és ilyen munkakörben nem, vagy csak alig tud dolgozni. A baleset okozójával hosszabb ideig állt peres viszonyban és utoljára 1968-ban állapítottak meg javára, bírói úton havi 1100 Ft-ot. Az ítéletet annak idején azzal indokolták, hogy ez az ösz- szeg felel meg egy alkalmi napszámos havi átlagos kereseté­nek. Ma már ezt az összeget kevésnek tartja, különös figye­lemmel arra, hogy a segédmunkási fizetések lényegesen ma­gasabbak és kérdése az, hogy kérheti-e a kártérítés összegé­nek felemelését, kihangsúlyozva, hogy egészségi állapotában lényeges változás ma sem következett be. Mint ahogy olvasónk állal írt ítéletben is szerepel, a baleset okozója a kártérítésként köteles olvasónknak járadé­kot fizetni. A kártalanítás alapvető feladata az, hogy a káro­sult számára olyan helyzetet teremtsenek, mintha őt kár nem érte volna, ha adott esetben teljesen egészséges lenne és munkáját maradéktalanul el tudná végezni. Nem vitás az sem, hogy a kereseti viszonyok még segédmunkási munka­körben is mások voltak 1968-ban, és mások ma. Olvasónkat tehát úgy kell tekinteni, mintha ma egészséges ember lenne és munkáját maradéktalanul el tudná végezni. Éppen ezért olvasónk joggal kérheti a kártérítés össze­gének felemelését és amennyiben ez egyezséggel nem lehet­séges, úgy bírósághoz kell fordulni. A bíróság vizsgálat tár­gyává fogja tenni, hogy hasonló munkakörben, jelenleg ma milyen az átlagkereset és ennek megfelelően fogja összeg­szerűen megállapítani az olvasónkat megillető kártérítési ösz- szeget. Olvasónk levelében megemlítette, hogy eljárt már a bal­eset okozójánál és kérte a kártérítés összegének felemelését, de ott arra hivatkoztak, hogy részére lényegében egy nyug­dijat fólyósítanak és csak arra hajlandók, hogy a 45/1970 korm. sz. rendeletben foglaltak alapján évi 2 százalékkal emeljék a kártalanítás összegét. Ez az álláspont téves, mert az adott esetben nem nyugdíjról van szó, hanem kártérítés­ről, ez a rendelkezés az adott esetben nem alkalmazható. Dr. Juhász Barnabás SZERKESZTŐI ÜZENETEK özv. Orács Mihályné borbá­nyai, Tóth Julianna deíliécseri. Kovács Ferenc csengerl, Szlcbo- da Frigyes rakamazi, Mos l Imre porcsalmai, Kádár I i csahold és Faragó István t" 1 lakosoknak levélben vaia;,,.ül­tünk. Kocsis Olga jánkmajtisi, Ju­hász Zoltán kisvárdai. Pócsik Gézáné tiszaszentmdrtoni, id. Szabó János sényői. Szitár Mi­hály nagyhalászi, ombodi Jó- zseíné botpalád!. Szolyka Lajos- né tiszavasvári, Fodor János gé- gényi, Izsák József aranyosapáti. Vajas Zslgmondné kisvárdai. Csicsák Mihály ópályi, Borsi András nyírbátori, Hoszpodár Miklósné nyírcsászári, Udvari Beláné nagykállói, Orosz And- rásné apagyi, Medvés Ferencné tiszavidi, Csepel Lajos jánkmaj- tisi, ifj. Kiss Györgyné nyíregy­házi, özv. Kiss Sándorné máté­szalkai, Nyerges Péter beszterc­ei, Molnár Ferenc kisvárdai, Koncz István gyürei, Korpái András nyírmadai • olvasóink Ügyében az illetékesek segítségét kértük. özv. Ignácz Lászlóné kisvárdal, özv. Juha*/ Gyuláné nyírpilis!. Cseh Mii:«s nyirkátai, id. Hocza Béláné tiszabercell, és a Közép utcai lakosok kedves köszönő soraikat megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Tóth József nyíregyházi lakos reklamálása alapján az IKSZV közölte, hogy a 17/1973 (X. 13.) EVM. számú rendelet szerint ha a házkezelöség a kapu nyitását és zárását a bérházakban beosz­tott személy útján látja el, ezért esetenkénti dijat kérhet. Ejfél előtt egy személy esetében 1,— Ft, több személy esetében 2,— Ft. Ejfél után ennek a kétszere­sét kérhetik. Kapukulcs átadás esetén pedig kulcsonként egy­szeri térítés 10,— Ft és havi 5,-- Ft kulcshasználati dijat kell fi­zetni a lakóknak. Babály János apagyi olvasón« esetében helyesen járt el az Ál­lami Biztosító baktalóránthazt kirendeltsége, amikor a CSEB biztosítása alapján 790,— Ft kór­házi ápolási térítésben részesítet­te. Olvasónk a hosszan tartó be­tegsége miatt a termelőszövetke­zet CSÉB intéző bizottságától ja kérhet segélyt. Nyitrai József nyíregyházi la­kos problémáját az illetéke* postahivatalnál, vagy pedig a* OTP megyei Igazgatóságán tisz­tázhatja. Király Attiláné kisari olvasón« amennyiben a kért nyilatkozato­kat vállalati központjának meg­küldi, úgy a családi pótlékkal! kapcsolatos kérését vizsgálni fogják;' Izsói József nyíregyházi Jakod MIE-lapjára az előző munkahe­lye rávezette a 40,— Ft CSEB- tagsági díjat. így új belépési nyi­latkozat aláírása nélkül is le­vonhatja jelenlegi munkahelye a tagsági dijat. Tagsági viszonya megszüntetésének nincs akadá­lya, ezt azonban írásban kelj közölnie. Nagy Imre Jánkmajtisi olva­sónk arra kért választ, hogy m termelőszövetkezeti tagsága figye­lembe vehető-e az ipari nyug­díja megállapításánál? Amennyi­ben nyugdiját az 1958. évi 40-es ipari törvény alapján kéri meg. állapítani, úgy a termelőszövet­kezeti tagsága nem vehető fi­gyelembe. Itt az öregségi nyug­díjkorhatár tm. életév. Az 1966 évi 39-as tsz-törvény alapján ai iparban szerzett szolgálati idó és a termelőszövetkezeti tagság Is figyelembe vehető. Itt az öregségi nyugdíjra jogositó kor­határ azonban a 65. életév. B. Kovács Mihály tasztered lakos nyugdíjának megállapítá­sáról szóló határozatot a társa­dalombiztosítási igazgatósát postán megküldte és annak fo­lyósítása érdekében is intézked­tek. Lippai Imréné nagyhalászl ol­vasónkat az illetékhivatal lévéi ben tájékoztatta. Cseppentő Mihály matészalka lakos a Mátészalkai Járásbirósáí intézkedése után kaphatja meg; reklamált összeget. Bihari Bálintné penyiget lakó amennyiben keresőképtelen be teg és ezért a termelöszövetke zetben nem tud dolgozni, d tagsági viszonya fennáll, a be tegségi biztosítási szolgáltatásoi megilletik: (orvosi gyógykezeld; gyógyszer, kórházi ápolás, úti költség, gyógyászati segédeszköz A betegségi segélyre való jogo sultságánál azonban már vizs gálják a ledolgozott, napok szá mát. Ha tehát olvasónk termelő szövetkezeti tagsága fennáll, sa ját jogán veheti Igénybe a fe! sorolt szolgáltatásokat és a férj után családtagnak nem kell ál jelentkeznie. özv. Szabó Károlyné nyíregj házi olvasónk kárigényét í Állami Biztosító nem tudja te jesítent. Olvasónk által jelze káridőpontban ugyanis nem vo 15 m másodpercet elérő vág meghaladó szél. mert ez esetbe a kötvényfeltétel szerint a ki meny leomlása miatt méltányo1 sági térítést nyújtottak volna. Vasvári Janos piricsei lakos i ÁFÉSZ igazgatóságának elutasí határozata ellen fellebbezés® élhet. Nagy Antal kótaji olvasór televízióját megjavították. Töb szőrt bejelentését adminisztrác ös tévedés miatt nem vette k rábban figyelembe a nyíregyh zi G r.I.KA ^szerviz. Szabó Józsefné ójfehértól c vasónkat a községi tanács ren kívüli segélyben részesítette. 4

Next

/
Thumbnails
Contents