Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
!973. március 8. KKLET-MAGYARÖRSZA« Tovább szilárdul a törvényesség Sajtótájékoztató a megyei főügyészségen s A bűncselekmények alakulásáról, a törvényesség megszilárdításának további lehetőségeiről tájékoztatta a sajtó és rádió munkatársait kedden dr. Alexa Miklós megyei főügyész. A bűncselekmények alakulásáról szólva elmondta, hogy 1974-ben 13 százalékkal k evesebb bűncselekmény történt Szabolcs-Szatmár megyében, mint egy évvel korábban, ami azt jelenti, hogy tovább szilárdult megyénkben a közrend, a közbiztonság. Az 1974-ben ismertté vált közvádas bűncselekmények között továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények száma a legmagasabb: 54.3 százalék, ametyből 33.0 százalék a személyi tulajdon, 20.5 százalék a társadalmi tulajdon ellen irányult. Bér ez a szám magas, Sza. bolcs-Szatmár megye a ke- vés^a fertőzött megyék között áll: tízezer lakosra országosan 22,4 százalék, nálunk 18 százalék jut. A magántulajdon elleni bűncselekmények elkövetésében például megyénk a 17. helyen van, vagyis mindössze két megyében volt kevesebb bűncselekmény ebben a kategóriában. Negatív jelenség, hogy számottevőén emelkedett a rablások és jelentősen, 52 száza- lé’''"il nőtt a járműlopások száma. Minimális emelkedés volt 1974-ben az élet elleni bűncselekményeknél, kedvezőtlen viszont, hogy e bűncselekmény-kategórián belül 140 százalékkal emelkedett a befejezett emberölések száma és 48 százalékkal csökkent az emberölési kísérletek száma. Kedvezően alakult a testi sértése^ és garázdaságok aránya: a testi sértések 10, a garázdaságok 14 százalékkal csökkentek 1973-hoz kénest. Minimális emelkedés — 448-ról 469.re — volt a fia. talkoriiak bűnözésében, közülük legtöbben vagyon és szemé'vek elleni bű'1',«“1ek- ménveket követtek el Kedvezőtlen azonban, hogy 34 százalékról 51.8 százalékra emelkedett a '-sOnortos elkövetek száma, de Uonfős mértékben — los.rői tgz.re — rsnVkent a gyof f-nr,Vl?hvV)an bűnt követők száma. t.é”Ve- ge«“* esnVi-ont az áliim elleni bíinosélekn-ZnveVef alVnve. tők. az izgatok, a tiHo+t határátlépést megkísérlők száma. Szamában nem. de társadalmi ve*sréb"'^«pí>«ó* tekintve e#vtk léesólvesabb bűn. cselekménv-kafe'znrja a néngapllnn; nvev el1074 v>en. Ezen traz. szárny toKVwqYör^^re, az »dúsítás fr q fc-rz-kv-r-vcA rn nőtt. neg. a fo>q_ éráról ás a eladást szólva ho?*v rrv^őir* Vör. él a ben — itt az \wrc*«*-rn)qált*u tás dolgozóin kívül a gazdasági veze+Skef is érien i kell —, hogy sok olyan jogszaBővül a primőrválaszték Folyamatos a zöldség-gyümölcs ellátás Tavasszal is elegendő zöldség és gyümölcs áll a fogyasztók rendelkezésére Nyíregyháza boltjaiban. A Szabolcs-Szatmár megyei MÉK közlése szerint a szövetkezet nemcsak szűkebb hazánk, hanem jóegynéhány társmegyét, főleg ipari megyéket, köztük Budapestet is ellátja különféle zöldség- és gyümölcsáruval. Nagy meny- nyiségü szabolcsi burgonyát, almát, gyökérárut és sárgarépát kap például Borsod és Komárom megye. Közben folyamatosan biztosítja Szabolcs ellátását, még az export terhére is. A múlt év elején a primőrszezonban a friss primőráruk tekintetében mi is távoli megyékre támaszkodtunk. Ebben az évben már jelentősebb üzleti kapcsolat létesült a megyei, primőrrel foglalkozó termelőszövetkezetekkel. A fő felvevő bázis azonban továbbra Is az ország déli része marad. Már folyamatosan érkeznek á Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékből származó primőráruk. Boltjainkban a saláta darabonként — súlytól függően — 4,50 és 5,50 forint között kapható, a paradicsom 60, az uborka 40, a szőlő 34 forint kilogrammonként A hegyes erős paprika darabja 4,50—5,00 forint Pár nap múlva megérkezik a boltokba az újabb tétel paradicsom. Hazai piacok mellett importból is származik uborka és paradicsom. Hamarosan kapható a zöldhagyma és fehérkaralábé, a sóska és a cecei paprika. Háromszor harminc könyv „Olvasási program a felszabadulás harmincadik évfordulójának ércében” — olvashatjuk „Az ólvasó népért!” mozgalom nemrég megjelent füzetecskéjén. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Széchényi Könyvtár közös kiadványa az elmúlt harminc év magyar és világirodalmi könyvtermé- séböl válogatott háromszor harminc értékes művet. Az összeállítás célja: a prózairodalom tükrében, igazi olvasmányélmények közvetítésével ismerjék meg a résztvevők hazánk és a világ népeinek életét, az utóbbi évtizedek érzés- és gondolatvilágának fejlődését. Az olvasóprogram résztvevőjének annyi a feladata, hogy jelentkezik i'alamelyik közművelődési könyvtárba — jelezne részvételi szándékát. A feladat: 1975 végéig legalább hat könyv elolvasása. A müveket programfüzet alapján választhatja ki az olvasó — annak végén ugyanis az ajánlott könyvek rövid tartalmi ismertetése is helyet kapott Az első harminc mű a kezdő olvasóknak ajánlott, a második jegyzek a gyakorlottabb, a harmadik pedig az irodalomban jártas olvasóknak készült. Az elolvasott könyvekből a résztvevők beszámolnak a könyvtáros előtt. Ez lehet szóbeli beszélgetés, csoportos foglalkozás, irodalmi vetélkedő, különféle játékos formájü beszámoló. A legfontosabb: az elolvasott alkotások elmélyüljenek az olvasóban, a társadalmi mondanivalót a stílus az ábrázolásmód érdekességeit, szépségeit felfedezze. A résztvevők teljesítményét pontozzák — a legmagasabb pontszámot elérőkét a könyvtár megjutalmazza. ítgy) bály van, amit nem lehet végrehajtani, illetve amelyek végrehajtása népszerűtlen feladat és erre kevesen vállalkoznak. A gátló tényezők közé tartozik az ellenőrzések elmaradása, mért több gazdasági vezető a külső ellenőrzést az önállóság megsértésének, az érdekvédelemmel összeegyez, telhetetlennek, olykor pedig a nyereséges gazdálkodás ürügyén még a bűncselekmények elkövetését Is megen. gedhetőnek tartja. Továbbra sem kielégítő és alig változik az a szemléletmód, amely rosszul értelmezi áz egyéni, a csooort- és a társadalmi érdekeket és a taoaszta1»tok alsóján ez Vezet az önzés, a haráesolás, a munka nélküli jövedelemszerzéshez. Példaként említette, hogy míg 4000 bűnvádi eljárás 8 nvllló kárt okozott a néogazdasáenak. addie erinvi. Vagy ennél jó. val több kárt ókóztak egyetlen — ielenleg bűnvádi eliá. rés alatt lévő — termelőszövetkezet vezetői, amelynek indító oka szintén a munka nélküli jövedelemszerzés volt. Szólt a megyei főügyész azokról a káros jelenségekről is, amikor néhány te-melő- szövptkezetben a vezetők á szabálytalanná sokat a közgyűléssel aknriák jóváhagyatni. szentesíttetnl. pedig ez elváltaién n°m mossa el felelősségüket. Sok nammbb bűncselekmény elindítója volt a vesztegetés is, amely, lyel először nehezen mecire- rezhető áruk vásárlását könv. nvite+tÄk me«, maid ame'vek okiraté nnv oltáshoz vezetnék, mert í<rv akartál* leeal’-zá'ni az elajándékozott terméket. Több gazdasági vezető nem teljesíti feljelentési kötelezettségét. pedig ezekkel sokszor bűncselekménv-soroza- toknak lehetne elejét venni. Ahhoz, hogy ezen a téren javulás történjen, nagyobb állampolgári fegyelemre, a törvények tiszteletben tartására, megyénk egész társadalmának összefogására van szűk.. ség. (balogh)» Néhány házzal arrább, Idős Zám István is bedolgozója a háziipari szövetkezetnek. Kis nyári konyhájában barátságos melegben bevásárlókosarakat készít. Van úgy, hogy 200—250-et havonta. A kis lakás érdekessége még a termő citromfa. A képen leányával, Hágán Istvá nuóval újabb kosarakon dolgozik. Kiállítás a nyíregyházi VMK-ban A nyíregyházi művészeti hetek köretében képzőművészeti kiállítás nyílt március 4-én délután a nyíregyházi városi művelődés központ kiállítótermében A Magyar Képzőművészek Szövetsége Kelet-magyarországi Területi Szervezete tagjainak grafikai és rajzkiállításán tizenkét művész több mint negyven művét mutatják be. A tárlat ünnepélyes megnyitóján a szervezet művészeti titkára, Biró Lajos festőművész mondott megnyitó beszédet. A kiállítás március 30-ig tekinthető meg. Iff a nyíregyházi rádió. Márciusban hallhatjuk Rendhagyó formában jelentkezik március 8-án a nyíregyházi stúdió közkedvelt műsora, a kívánságműsor. Ezúttal, a nemzetközi nőnap alkalmából élő adásban való részvételre hívott meg a szerkesztő riporter. Rózsavölgyi Erzsébet a stúdióba munkásnőt, háziasszonyt, di. áklányt, parasztasszonyt, megyénkben élő külföldi nőt és kismamát, .hogy beszéljenek életükről, mindennapjaikról, gondjaikról, örömeikről. S hogy a megszokott kívánság- lista sem marad el, arról a vendégek gondoskodnak. Szombaton ugyanis 61c lesznek a zenei műsörszámok A magyar nyelv hete Szókincsünk gyarapodása a felszabadulás óta A nyelv elemei nem egyforma ütemben fejlődnek. A leggyorsabb ütemben a peremszókincs változik, jóval lassabban az alapszókincs, s még lassabban a nyelvtani rendszer törvényei. Az alap- szókincs a teljes szókészlet törzsállománya, a társadalom minden tagja ismeri és használja Őket, a beszéd nélkü. lük elképzelhetetlen. Ilyenek: kenyér, fül, haj, jár, megy, sárga, egy, kettő, ez, az, stb. Az ide nem sorolható szavak a peremszókinesbe tartoznak. A nyelv egyes elemeinek fejlődésében megfigyelhető ütembeli különbség összefügg azzál, hogy az egyes elérnek változása mennyire kapcsolható össze közvetlenül a társadalom fejlődésével. A szókincs, azon belül a peremszókincs van vele legközvetlenebb kapcsolatban. Itt jelennek meg a társadalom minden Irányú fejlődését közvetlenül és azonnal tükröző új szavak. Szókincsünknek új elemei közül az alapvető Ideológiai szókincset azért szokás újnak nevezni, mert a felszabadulás után vált közkinccsé, a köznyelv elemévé. A magyar munkásmozgalomban már ré- gén ismerték e szavakat, a magyar nyelvű marxista Iro dalom* a munkásmozgalom legális és illegális sajtótermékeiben fellelhetők. A mun. kásósztály, a munkásmozgalom, a pártszervezet, a ki. zsákmányolás, a termelési viszonyok, a sztahanovista2 kombájnvezető, stb. tartoznak e szavak csoportjába. Más szavakat a felszabadulás előtti szaknyelvek ismertek már, s mégis újaknak tartjuk, mert e szók fogalmi tartalmát 1945 után az egész ország megismerte. Ilyenek: silózás, hibrid kukorica, vájár, martinász, stb. Újaknak tekintjük azokat a szavakat Is, amelyek közkeletűek voltak már azelőtt is, a felszabadulás után azonban a jelentésük megváltozott, vagy legalábbis új értelmi árnyalattal gazdagodott Gondoljunk a terv, a verseny és a káder szókra. A terv szót ma elsősorban a népgazdasági terv, a versenyt a szocialista munkaversény, a kádert pedig a pártbán, a tömegszervezetben, á munkahelyén aktív munkát végzők megjelölésére használjuk, s kevésbé gondolunk e szók régi jelentésére a soortve^seny- re vagy á káder rési katona nvelvi „csapattörzs” jelentésére. A mavvar szókincs gyarapodásáról beszélünk akkor Is, amikor bizonyos fogalmakkal együtt átvesszük a megfelelő nemwtközj szót. A gyakori használat beolvasztotta már ezeket is á magyar szókészletbe. A szocializmus. a kommunizmus, a materialista szókat már szín. te már csak a szakember jelöli az „idegen szó” műszóval. S végűi: a szókincsünk új szerzeményéinek legnagyobb részét azok a szavak alkotják, amelyek az új fogalommal együtt újonnan keletkeztek. Néhányat ezek közül is felsorolok: többtermelés, tér. melékenység, tervteljesítés, gyorsolvasztás, előre gyártott, munkaverseny, tapasztalat, csere, újítás, éltizem, gépállo. más, pártmunka, pártélet, pártszerű, faliújság, béke. harc, béketábor, hidegháború, I atomháború, aspiráns, kandi. I dátus, hőpalack, szélesvász- [ nú, szárnyashajó, űrkutatás, műhold, televízió, nyereség, részesedés, állami áruház, maszek, stb. Szókincsünk új elemei mellett meg kell említenünk azt ifi, hogy az elmúlt 30 év alatt számos újszerű szószerkezettel, állandó szókapcsolattal gyarapodótt nyelvünk. PL a béke megőrzése, a békés egy- más mellett élés, a fegyverke- zést hajsza, a nemzetközi feszültség, együttműködési meg- állapodás, szocialista demokrácia, repülőgép-eltérítés. stb. Nyilvánvalóan a napilapok hasábjairól terjedtek el ezek a kifejezések, és váltak közkeletűvé. Az új szavak nagy része a termeléssel, a munkásmozgalommal, a politikával és a kulturális élettel kapcsolatos. Ma ezek problémái nem egy kicsiny szakmai réteg problémái, ezért ezek a szavak ma már nem szakszók, hanem, mivel egész népűn' ügyét képezik, a szók Is köz. nyeivünk mindennapi szavsú. Baéhát László kérői — az ő kívánságaikat teljesítik a stúdió munkatár. sai. A „Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik” címmel március 13-án csütörtökön, 12 óra 43 perckor jelentkeznek a Petőfi rádióban a stúdió munkatársai. A szabolcsi állami gazdaságok sok mindenben segítették a hatvanas évek elején lábra álló termelőszövetkezeteket. Vajon tud-e se. gítséget nyújtani és nyújt e támogatást az „idősebb testvér” most, amikor a szövetkezetek is egyre bátrabban haladnak a gazdálkodás. u termelés korszerűsítésében? Erre ad választ a műsor, amelynek riporterei Horváth S. János és Plavecz János. Az „Idősebb testvér” című összeállítás szerkesztője Samu András. Szombat este az újsagíró- klubban. 29-én, a hétvégén a stúdió riporterei az újságírói klubba látogatnak el. A zenés klubest alcíméül akár „élő lapszemle a Kelet-Magyaror. szág vasárnapi számáról” címet is adhatnánk. Jóllehet ez csupán a formai keretet adja meg a műsornak, hiszen a megyei napilap, másnapi számáról az újság alkotóival — újságírókkal, nyomdászokkal — beszélget a riporter Horváth S. János és a műsorvezető Szilágyi Szabolcs. A cél azonban ennél több: bemutatni a kollégákat, népszerű, siteni a lapot és tájékoztatni a hallgatókat a szabolcsi sajtó közelgő nagy eseményéről, a korszerűbb nyomdai technika, az ofszetnyomásra való átállásról, a lap formátumának korszerűsítéséről. A szombat esti program szerkesztője Samu András. Üj témával gazdagodott Rózsavölgyi Erzsébet állandó rovata a „Nők műsora”. Néhány adásában már hallhatták a rádióhallgatók, hogy a riporterek felkeresték a nyíregyházi kismamaklub foglalkozásait. A stúdió ezentúl állandó résztvevője lesz a klub programjainak. S ami ött elhangzik azt azok számára is sugározza, akik esetleg nem lehetnek jelei! a klubban. így március 12-én és 26-án is ott lesz a rádió mikrofonja a kismamák között. (fes*
