Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-28 / 74. szám
— wawnaraf metrvmm A nevelés flgye Teljes embert kíván A közoktatás eredményei, gondjai s a tervek Kisvárda általános és középiskoláiban tötto mint 1?0 pedagógus dolgozik. Az általános iskolákban 84 tanító, tanár és szakmunkásképző intézeti szakoktató végzi az oktatónevelő munkát, a középiskolákban pedig 87 tanár áll naponta a katedrák elé, hogy a korszerűség követelményei alapján teljesítse feladatát. A társadalom, a szülői ház által támasztott követelmények mind nagyobbak. Magyart felelhetnek meg ennek még jobban az iskolák nevelői? Fogékonyság az új iránt Nemrég a városi párt- és művelődési szervek elemezték az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságát, s mint igen fontos tényezőt külön is vizsgálták a személyi feltételeket, az iskolavezetés színvonalát. Megállapították, hogy a város iskoláiban eredményesen folyik a közoktatás-politikai határozat megvalósítása, bár még sok a tennivaló. Az iskolai órákon nyújtott ismeretszerzésre, önálló gondolkodásra, problémafeltárásra és megoldásra irányuló erőfeszítések mind eredményesebbek. A pedagógusok többsége jól érzékeli, hogy a közoktatási párthatározatban megfogalmazott követelmények teljesítése nem kis mértékben függ a nevelők szakmai és általános kulturáltságától, igényességétől, az új iránti fogékonyságtól. A városi párt- és művelődési szervek fezért is hívták fel a figyelmet, többek között, * pedagógusok politikai, világnézeti, szakmai és általános műveltségének gyarapítására. Ebben nagy feladatok várnak az iskola- vezetőkre, akik nemcsak megtervezik, hanem a gyakorlatban végre is hajtják a különböző képzési, továbbképzési tennivalókat. Némely iskolában a szakmai, másutt a politikai képzés és továbbképzés jelent gondokat. A szakmunkásképző intézetekben dolgozó szakoktatók többségének például nincs pedagógiai képzettsége. Ez sok nehézség forrása, hisz a legragyogóbb szakmai tapasztalatok átadása sem képzelhető el pedagógiai módszertani ismeretek és megfelelő gyakorlat nélkül. A középiskolákban a szakos tanárok aránya okoz problémákat, ugyanis még szükséges lenne nyelvszakosokra, matematika —fizika szakosokra, bár a kedvezményes pedagógus lakásépítési akció és kölcsön enyhített a korábbi helyzeten. A városban dolgozó pedagógusok közül legutóbb húszán végezték el a marxizmus—leninizmus esti egyetemet és jelenleg hatan tanulnak ezen a képzési formán, míg a szakmai komplex tanfolyamokat húszán végzik. Megvan a tanulási kedv és igény a pedagógusok körében, de bem mindig könnyű megtalálni a megfelelő órarendi, időbeosztást, hogy azok is tovább tanulhassanak, akik szeretnének, de elfoglaltságuk miatt ez szinte lehetetlen. Bővülő hatáskör Az igazgatók hatáskörének bővülésével, • felelősségük is növekedett, elsősorban az Oktató-nevelő munka irányítása, ellenőrzése, a káderfejlesztési elképzelések következetes megvalósítása jelent komoly feladatokat. Ezzel összefüggő tennivaló a tantestületi demokratizmus kibontakoztatása, a nevelők értékelésének, minősítésének javítása, az anyagi és erkölcsi ösztönzés és megbecsülés szintjének növelése. Elmondták a városi párt- és művelődési szervek, hogy az iskolák egy részében az erkölcsi, másutt az anyagi megbecsülés kerül olykor előtérbe, holott a kettő harmonikus egysége hozhat eredményeket. Még nem tanultak meg kellően gazdálkodni az iskolák a bérkeretekkel-, s az ilyen jellegű pénzekkel, akad indokolatlanul felhasználatlanul maradt összeg, melyek gondos és igazságos elosztásával bizonyara még jobb munkára serkenthették volha a nevelőket. A nevelés ügye teljes embereket kíván — hangsúlyozták a pedágógusok és a közoktatási szervek irányítói. Ebből ered. hogy a pedagógusok iskolán kívüli közéleti munkássága is igen perdöntő, amikor egy-égy tantestületi kollektívát, vagy pedagógust elbírálni, minősítenek. Természetesen a legfontosabb az iskolai oktátó-nevélő munka, mért mindén nevelőnek éZ az elsőrendű mérce: milyen intenzitással, tudással és lelkiismeretességgel veszi ki részét a nevelésből. A teljesség azonban megkívánja, hogy kellően értékelje az iskolavezetés éppúgy, mint a művelődési szervek — a tanítási óráfi túl jrégzatt önzetlen társadalmi munkát is, amely meglehet csak közvetve kapcsolódik a neveléshez, de elválaszthatatlan a szocialista névelői személyiségtől. Pedagógiai hetek A nevelés ügye mindinkább közüggyé válik Kisvárdán is, ennek együk látszólag formai, valójában nagyon is tartalmi oldala, hagy Kisvárda is részt kér a megyei pedagógiai napok eseményeiből. Az idén először került sor tematikus rendezvénysorozatra, amely részét képezte a megyei pedagógiai hetek programjának. A februárban sorra került pedagógiai hetek kiemelkedő eseménye volt a neveléstestületi egységről, a nevelés egységéről tartott előadás a Bessenyei György Gimnázium dísztermében. A korszerű pedagógiai törekvések eredményei és a további feladatok témakörét tartalmazta Faragó Lászlónak, az Oktatási Minisztérium csoportvezetőjének előadása. A szocialista tanár-diák viszony nagyon is élő és izgalmas problémáit taglalta dr. Jurcsák Lászlőné debreceni tanítóképző intézeti tanár előadása. Köznevelési ankét színhelye is volt Kisvárda, melyen Szoboszlai Béla szerkesztő és Győri György rovatvezető, a ..Köznevelés” című szakmai lap munkatársai vettek részt. Javítani a feltételeket Nagy figyelem kísérte a szakmai előadásokat is, melyek többek között az anyanyelvi tárgyak korszerűsítési törekvéseivel, a szövegmegértéssel, az agrárföldrajz tanításával, a fizikai órákon alkalmazott tanítási módszerekkel, a tanulók szinkultúrájának fejlesztésével, a testnevelési kérdésekkel foglalkoztak. Sor került a műszaki-technikai oktatás időszerű problémáinak, szaktárgyi kérdéseinek megvitatására, az értelmi fogyatékos gyermekek társadalmi beilleszkedéseit elemző vizsgálódásra, az úttörőmozgalom nevelő munkáinak értékelésére. Kisvárda iskolái nemcsak a tárgyi és személyi feltételek további javításával, az egyes iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentésével, a tanítási segédeszközök, szaktárgyi felszerelések gazdagításával, hanem a módszertani kulturáltság növelésével is igyekszik lépést tartani a megye és az ország más, hasonló településeinek fejlődésével. Erre kötelezi a várost a szép múltra visszatekintő iskolakultúrája, hagyományai, eddig elért eredményei is. (P) A főorvos születésnapja Emelt fővel — Huszonöt évvel ezelőtt írtak rólam és amikor befejeztük a beszélgetést, megkérdezte az újságíró: mit várok a jövőtől. Azt mondtam, két dolgot. Az egyik, szeretném megérni, hogy Kisvárdán felépüljön az új kórház, a másik pedig, szeretném még hallani, hogy a fiamat is doktor úrnak szólítsák. Dr. Varga Gyula ellenőrző főorvos kívánsága óta 25 év telt el, de sokkal több ennél, amióta Kisvárdán él, dolgozik, kisvárdainak vallja magát. 1931-ben szülész szakorvosként költözött ide Debrecenből, a klinikáról. Volt szülész és körzeti orvos, egyedül látta el a szülő anyákat Kisvárdától Záhonyig, aztán hét évig ingyenorvos. 1943-ban behívták katonának. 1945-ben jött haza Kisvárdára. — Mit csináltam azóta? Mindent. Megbíztak a szülészeti osztály megszervezésével, a körülmények azonban olyanok voltak, hogy ez nem sikerült. Körzeti orvos lettem, aztán 14 évig a Vulkán üzemi orvosa, most ellenőrző főorvos vagyok. Táppénzes betegeket ellenőrzők és a kisvárdai járás gépjárművezetőinek vizsgálatát is én végzem. Meddig? Ameddig bírom. Nagyon jól érzem magam. Szeretettel, lelkesedéssel és egyszerű szavakkal beszél betegeiről, volt betegeiről, egész munkájáról dr. Varga Gyula. A kezdeti nehéz időkről, amikor díjtalan gyakornokként, félkosztért dolgozott, mert édesapja altiszti fizetéséből nem tellett pótlásra, az éjszakai gyalogolásokra, amelyeket mint körzeti orvosnak mindenkor Vállalni kellett, a hitelben vásárolt műszerekre, amelyekkel egyáltalán megkezdhette a rendelést, vagy a sterilizátoron sütött rántottákra, mert ebédre sem télt. — Vagyoftötn most sínes, de nagyon gazdagnak érzem magafn. Ahógy mondani szokták, sarokházam, sőt egész házsorom lehetne, ha pénzért dolgoztam volna. Volt időszak, amikor tiltott volt a terhesség-megszakítás. Én, mint szülész-nőgyógyász vagyont kereshettem A munkásnő • * “ ígw* megbízatása BÍR: 1973. február S-án a kisvárdai városi pártértekezleten a párt városi végrehajtó bizottsága tagjává választották Károly József- nét, a dohánybeváltó üzem dolgozóját. ★ Először a városi pártértekezleten találkoztunk, aztán néhány nappal később a lakásán is. Kisfia betegsége miatt maradt otthon, de azért szakított néhány percet a beszélgetésre. A felszólalása, munkahelye eredményeiről és gondjairól mondott szaVaj jutottak eszembe és az a határozottság, ahogyan a város legrangosabb fóruma előtt beszélt. — Tizennyolc évé, még gyerekként kerültem a dohánybeváltóba. Ezt azért mondom, mert így érthetőbb, hogy a munkahelyemről elmondott vélemény hosszú idők tapasztalatának sűrítése volt. Az eredményekről elsősorban azért beszéltem, mert még a városban is kevesen tudják mit csinálunk, hiszen Nyíregyházához tartozunk, a gondokról pedig azért, mert a dolgozók kisvárdaiak, az ő közérzetük, életszínvonaluk lesz jobb, vagy rosszabb egy- égy sikeres, vagy sikertelen intézkedés nyomán. Sző volt a pártértekezleten arról is, hogy a pártszervezet javaslatára leváltották az üzemvezetőt, de ma sem teljes az egyetértés a párt, a gazdasági vezetés és a dolgozók között. Mi a véleménye erről Károly József - nénak? — Pontosan már nem is tudom hogy kezdődött, de elmondok egy esetet. Kiváló dolgozó kitüntetésre kellett javaslatot tenni és én, mint csoportvezető nem értettem egyet a telepvezető javaslatával. Mondtam, hogy akinek ő akar kitüntetést adni, az tavaly is kapott és különben is van a fizikai dolgozók között olyan, aki legalább úgy, vagy jobban megérdemelné. A dolgozók előtt csúnyán rámtámadt és akkor azt hittem, ezzel el van intézve. Nem így történt. Nagyon sokáig semmilyen jutalmat, kitüntetést nem kaptam, pedig én is dolgoztam úgy és any- nyit, mint akit a telepvezető megjutalmazott. Pártbizottsági vizsgálat tett pontot az ügy végére. Nehogy félreértse, nem én miattam, ez csak egy személyes élményem volt, azért mondtam eL Károly Jőzsefné 15 éve párttag; előtte alapító tagja volt a KISZ-nek, aztán hosszú ideig KISZ-titkár. A mozgalommal való ismerkedés otthon, a családi házban kezdődött, hiszen édesapja 1945 óta volt a párt tagja. Aztán a KlSZ-titkárságot más „funkció” követte, szak- szervezeti bizalminak választották, népi ülnök lett a bíróságon és a harmadik ciklusban választották meg tanácstagnak lakókörzete lakói. Dr. Varga Gyula volna, de nem tettem. Sokkal többet ér nekem a pénznél, hogy emelt fővel mehetek mindig végig az utcán. Dr. Varga Gyula ebben a hónapban tölti be életének 70. évét. Friss, fiatalos, egyáltalán nem látszanak meg rajta a több, mint 45 éves orvosi munka fáradalmai, sem az a sokszor éjszakákba nyúló munka, amelyet Kisvárdáért végzett. — Csináltam mindent a világon. Hosszú évekig voltam a Hazafias Népfront járási elnöke, munkásőrorvos, a Vöröskereszt megyei és országos küldöttje a kongresszusok idején, ezüst- és aranykoszorús MSZBT-jelvényt kaptam a két nép barátságának elmélyítéséért végzett munkámért, míg volt járási tanács, annak Is tagja voltam. A legtöbb energiát a szimfonikus zenekar szervezésére, működtetésére fordítottam. Harminc évig működtünk. ÜWS. mirdta ■M-I.-’T,— .1 - Károly Jőzsefné —- Ennek külön története van — mo mosolyogva —, mert először egy másik zetben jelölt a Hazafias Népfront Az ittei az Attila utca lakói felszólaltak, hogy n visznek el innen máshová, amikor itt lak Aztán engem választottak meg, legutóbb madszor. Sajnos túl sokat azóta sem kapó a körzet, de tudjuk, hogy az új lakótelep építéséhez sincs meg az a pénz, amire s: ség lenne. Hogyan fogadták a munkahelyén és itt űj, fontos és megtisztelő megbízatását? — Itthon nagy örömmel, a munkaht men vegyes érzelmekkel. Volt persze sok n katársam, aki szívből gratulált, de az rőt esett, hogy a párttitkár úgy ment el me tem, mintha semmi sem történt volna. A igazság, hogy tulajdonképpen még magam értem túlságosan, mi is történt. A megüs: tetésnek nagyon megörültem, de nyomban is ijedtem a felelősségtől. Nekem csak n általános iskolai végzettségem van és íé hogy ez kevés lesz. A választás után röj elmondtam aggályaimat Lipők elvtársnak, tán megnyugtatott: lesz lehetőség a tanúié de addig is kell a józan, megfontolt inuni vélemény. Van persze azért ami megnyu ezen kívül is: Szabó elvtárs, a tanácselnö a vb tagja, őt pedig már mint tanácstag ismerem, előtte bátrabban fogok majd szt meg aztán ő is megígérte, hogy amiben tu segítségemre lesz. A tervem az, hogy amr nyire erőmből, tehetségemből és tudáson telik, azt a városért, a város lakóiért kama tassam a végrehajtó bizottságban. Szeretn ha nem csalódnának bennem a város komi nistái. Voltam hegedűs, koncertmester és mindé éjszakákon át írtam a partitúrákat. Mii volt a zenekar? Mi képviseltük a megyét országos versenyeken darabokból összetál bőgővel, saját pénzünkön befoltozott dot arattunk komoly sikereket. Aztán meghal karmester, mi is megöregedtünk, abbamai minden. A hivatáson, a hiányosan felsorolt tát dalmi munkán kívül dr. Varga Gyula más csinált és mint mindent, ezt is nagy lelke déssel. Teniszezett és hat évig őrizték egyfc tában a kelet-magyarországi kupát, volt let-magyarországi válogatott futballista, relyhajításban megyei bajnok, háznál vég: koponyafúrást egy rángásos betegen, mert r akart a beteg kórházba menni, házaknál zette le a szüléseket, mert akkor még r kórházban szült az asszonyok nagy többsi — Jó is, meg szomorú is vísszatekinl Kisvárda egészségügyének elmúlt 45 évére, mert úgy érzem, hogy a mostoha körűimén ellenére is becsülettel helytálltunk, és szói rú, mert még ma sem olyanok a gyógyítóm ka lehetőségei, mint amilyennek kellene lel Itt, ahol most vagyunk, öt körzeti orvos r del, ketten pedig a kisvárdai járás és a vé táppénzes ellenőrzését végezzük. Ez nyolcv ezer embert jelent a 31 körzetben. Dr. Varga Gyula másfél évvel ezelőtt n családi tragédiát élt ét: elvesztette felesé akivel hosszú évtizedeken át együtt volt jób rosszban. A munka adta vissza a hitét, é kedvét. Megtalálta örömét gyermekeiben, a közül egyből tanár, a másikból agráraiért a harmadikból — ahogyan azt huszonöt é\ ezelőtt kívánta — orvos lett és most a rendi intézetben a mellette lévő szobában gyógy a betegeket. Örömét, kiegyensúlyozottsí csak fokozta, hogy ismét megtalálta élettár új feleségével boldogan él. Gyula bácsi, a főorvos úr most márc ban 70 éves. Megérte, hogy fiát doktor úr szólítsák és már csak néhány hónap hiány hogy másik kívánsága is teljesüljön: év vé| átadják a város új kórházát is. Akit Gyula bácsi először segített a vi ra, mar 45 éves, az orvos azonban fiatal : •aclt. Mikor a nyugdíjba vonulásról kérdez \zonnal kész a válasz: — Nem akarok nyugdíjba menni. A emelni tudom a kezem, dolgozni akarok. Balogh Jói %
